Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-04 / 14. szám

Nem csodák - a biotechnológia eredményei Új állandó bizottság koordinálja a KGST-országok ez irányú együttműködését A SZOVJETUNIÓ GAZDASÁGI ES TÁRSADALMI FEJLŐDÉSE 1985-BEN Fogyasztásra és ^használásra fordítón (%) 100 103,1 Ipari termelésin) (1984 = 100) 103,9% 808 mitliarfl rubel Mezőgazdasági termetes (%| 100 100 mm msm !934 . I335 Beruházások (%) §j ! 984 1985 Villamos energia (milliard kWó) 1492,8 1545 IM4 IMS Népesség 1986. |anuár 1-én 278,7 míUió fő Acél (millió tonna) 1984 1915 Állatállomány (január 1 en. millió db) 121,0 120,7 ,,n _ 77,9 77,6 C3 IMS IMS IMS IMS Munkások es alkalmazottak lel|es havi jövedelme (rubel) 261 268 97.« 98.2 Állati eredetű termékek hús (vagósulyban. • millió tonna) lej (millió t.) __________ 17 ,0. 17,1 MM 'M5 tojás 76,6 ■ 77.0 (milliard db) IM4 IMS 1M4 IMS Kiskereskedelmi forgalom (milliárd rubel) 311,1 324,1 1M4 IMS Külkereskedelmi forgalom I“») 100 101 „Egészében véve a 11. ötéves tervidőszak eredményei arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunió a gazdasági és a társadalmi fejlődés minden területén előrelépett“ - így összegezte az SZKP XXVII. kongresszusán a Mihail Gorbacsov által ismertetett beszá­moló a 80-as évtized első felének eredményeit, amelyek jó kiindu­lási alapot jelentenek az újabb ötéves tervidőszak feladatainak megvalósításához. Táblázatunk arról ad áttekintést, hogy miként alakult a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődése a 11. ötéves tervidőszak utolsó évében, 1985-ben. Hogy kigyúljanak a fények TÉNYEK, SZÁMOK, ADATOK • Az NDK-ban energiata­karékossági megfontolásból ismét használatba veszik a ko­rábban üzemen kívül helyezett vasútvonalakat, ha az ésszerű energiagazdálkodás indokolja. A közlekedési minisztérium in­tézkedései szerint egyebek kö­zött a 150 kilométernél na­gyobb távolságra minden szál­lítási feladatot vasúton kel le­bonyolítani, de már tíz kilomé­teres távolságon is sínre kell vinni a fuvart, ha a feladó és a címzett is iparvágánnyal ren­delkezik. A vasúti szállítás át­terelését a közútra csak na­gyon szűk körben engedélye­zik, tömegárunál pedig egyál­talán nem. Megvizsgálják an­nak lehetőségét is, hogy külön­böző kedvezményekkel érde­keltté tegyék a fuvaroztatókat a vasúti szállításokban. • A magyar gyógyszeripar a szocialista országokkal kötött szakosítási megállapodások alapján bonyolítja le export- szállításainak mintegy 50 szá­zalékát A MEDIMPEX és a gyógyszergyártó vállalatok már az 1981 -85-ös évekre is jónéhány szakosítási szerző­dést kötöttek szocialista part­nereikkel az exportról és im­portról. Ezek szerint a Szovjet­unióból idén Magyarország nagy mennyiségben kap Anti- neuralgicát, Demalgont és Erythronriycint. Lengyelország­ból Magyarország főként Ele- niumot — nyugtatót — kap, amely a lengyel gyógyszerim­port több mint 30 százaléka. Az NDK-ból a szakosítás sze­rint értágitót és az égési sérü­lések kezeléséhez szükséges gyógyszert, Csehszlovákiából reumatikus fájdalmakat gyó­gyító szereket és a központi idegrendszerre ható készítmé­nyeket, Bulgáriából főként anti­biotikumokat, Romániából kö­högés elleni szereket importál Magyarország. A magyar part­nerek a szakosítás szerint vi­szonzásként különösen nagy mennyiségben szállítanak a szivre és vérkeringésre, az érrendszerre és idegrendszer­re ható készítményeket, fájda­lomcsillapítókat és gyógysze­reket. Volt-e alkalmuk olyan növénye­ket látni, amelyeknek föld alatti részén paradicsom nő, a föld fölött pedig burgonya? És olyan rózsá­kat, amelyek már kéthónapos ko­rukban virágoznak? És kóstoltak-e olyan zamatú kukoricát, amelyet már nem kell ízesíteni? Tán valaki azt mondja minder­re: csodák. Nem, ezek a manap­ság valóban virágkorát élő modern bíológiakutatás reális eredményei. Valamivel több mint tíz évvel ezelőtt kezdtek világszerte beszél­ni a biológia korszakának bekö­szöntéséről. Ez elsősorban a gén­sebészet területén tett első felfe­dezések időszakára tehető. Az élő sejt tulajdonságainak megváltoz­tatását eredményező módszerek kidolgozása lehetővé tette azt, hogy áttérjenek a genetikai appa­rátus közvetlen „megszerkeszté­sére“. Lehetőség nyílt arra, hogy hibrideket hozzanak létre, egybe­olvasszák a különböző élőlények sejtjeit, mesterséges viszonyok között tenyésszék azokat. Ezzel egyidejűleg üj távlatok nyíltak a fe­hérjék céltudatos „kombinálásá­ra“, a mikrobiológiai szintézis ter­mékeinek az előállítására. Napja­inkban a modem biotechnológiára számos nagy feladat megoldása vár. Elsősorban a rendkívül igé­nyes alapkutatások folytatása, az életjelenségek legalapvetőbb jel­lemzőinek pontos és beható tanul­mányozása, a megfelelő technoló­giai berendezések létrehozása. Ez a szemlélet határozta meg a szocialista országok tudósai előtt álló alapvető feladatok tartal­mát. A KGST-tagországok 2000- ig szóló tudományos-műszaki együttműködése komplex prog­ramjában - amelyet múlt év de­cemberében fogadtak el - a bio­technológiai együttműködés öt ki­emelt iránya szerepel. Azt terve­zik, hogy a tíz tagállam közös erőfeszítéseivel meggyorsítják a biotechnológiai kutatások ered­ményeinek meghonosítását az egészségügyben a mezőgazda­ságban, valamint az agráripari komplexum más ágazataiban, to­vábbá az energetikában és a kör­nyezetvédelemben. A génsebészet módszereivel a Szovjetunióban és más tagálla­mokban interferont, tehát vírus el­leni készítményeket, inzulint - ami a cukorbetegek számára pótolha­tatlan, szomatropint (növekedési hormon), valamint számos olyan gyógyszert állítanak elő, amely növeli szervezetünk immunitását, szabályozza működését. Ezek kö­zül sok a szocialista országok tudósai és mérnökei közös mun­kájának gyümölcse, amelyek gyártása jelenleg a szocialista gazdasági integráció keretében megvalósuló munkamegosztás alapján folyik. Biztatóak az arra vonatkozó ki­látások, hogy még hatékonyabb szerek születnek a szív- és ér­rendszeri betegségek, a rosszin­dulatú daganatok, az öröklődő és fertőző betegségek gyógyítására. A KGST-országok a mezőgaz­daság területén nagy reményeket fűznek a biológia fejlődéséhez. Az agráripari komplexum arra számit, hogy már a közeljövőben mikrobi­ológiai növényvédő szereket és baktérium-tartalmú műtrágyákat, a kedvezőtlen időjárási viszonyok­kal szemben ellenálló új növény­fajtákat és hibrideket kísérletez­nek ki a számára valamint olyan takarmánypótló anyagokat, ame­lyek képesek arra, hogy ugrássze­rűen fokozzák az állattenyésztés termelékenységét. A szocialista országok együtt­működése itt is a meglévő tapasz­talatokra, különösképpen a kap­csolatok jól bevált, haladó formái­ra támaszkodik, öt KGST-ország — Csehszlovákia, Kuba, Lengyel- ország, az NDK és a Szovjetunió már 1979-ben megállapodott ar­ról, hogy közös együttműködéssel takarmányélesztö-gyárat épít Mo- zir belorusz városban. Ez az üzem, amelynek alapját biotech­nológiai folyamatok alkotják, ma már működik és értékes takar­mánypótló szerekkel látja el a partnereket. Az együttműködés teljesen új területe a bioenergetika, a bio­massza átalakítása megújítható, új fűtőanyag-forrássá. A mező­gazdasági és városi hulladékok biotechnológiai módszerrel törté­nő hasznosítása évente sok millió tonna fútöanyag-egyenérték meg­takarítását teszi lehetővé. Ez a probléma rendkívül időszerű az európai KGST-országok többsé­ge, valamint Kuba, Mongólia és Vietnam szempontjából is. Az e (éren folyó együttműkö­dést a KGST újonnan létrehozott szerve, a biotechnológiai együtt­működési állandó bizottság koor­dinálja. JURIJ SZINYAKOV (APN) A romániai hó- és vízi erőművek teljesítménye 1985 végén elérte a 20 000 megawattot. Ennek mintegy felét a szocialista orszá­gokból vásárolt, illetve azokkal kö­zösen gyártott energetikai beren­dezésekkel érték el. Különösen jelentős ezen a téren a csehszlo­vák -román együttműködés, amelynek ma már majdnem négy évtizedes hagyományai vannak. Csehszlovák berendezések a ro­mán energiaszektor teljesítmé­nyének mintegy húsz százalékát biztosítják. A sikeres együttműködés 1950- ben kezdődött, amikor a két or­szág szakemberei megegyeztek abban, hogy a romániai Doicesti- ben csehszlovák segítséggel nagy hőerőmű fog épülni. A következő évben már meg is kezdődött a munka, és nemsokára elkészült az akkori idők egyik legnagyobb román hőerőműve. Az eredeti hat csehszlovák gyártmányú, egyen­ként húsz megawattos energia­blokkot később két modernebb, 200 megawattos energiablokkal egé­szítették ki szakembereink. A nyolcvanas évek elején a Doi­cesti hőerőművet szintén cseh­szlovák közreműködéssel felújí­tották és hivatalos bukaresti érté­kelés szerint még ma is a legmeg­bízhatóbb román hőerőművekhez tartozik. Csehszlovák energetikai berendezésekkel van még felsze­relve több hőerőmű Bukarestben, Craiovában, Rovinariban, Luda­son és más román városokban. Mindenütt megbízhatóan működ­nek és karbantartásukról szakem­bereink gondoskodnak. A romániai vízi erőmüvekben is lépten-nyomon csehszlovák berendezésekkel találkozunk. A Beszterce folyón épült kisebb- nagyobb vízi erőművek részére például a Skodaexport külkeres­kedelmi vállalat összesen 225 megawatt teljesítményű turbinákat szállított. Az Arges folyón található Románia műszakilag egyik legtö­kéletesebb, gyönyörű völgykat­lanban fekvő energetikai létesít­ménye, a békási vízi erőmű. A fo­lyó útját itt majdnem száz méter magas völgyzárógát torlaszolja el. Négy csehszlovák vízturbina van ott felszerelve, amelyek össztelje­sítménye 226 megawatt. A mes­terséges tó festői, romantikus kör­nyéke és a vízi erőmű évente a turisták ezreit vonzza. A csehszlovák-román együtt­működés a nyolcvanas években is folytatódott. Ennek egyik példája a Nagyvárad-2 hőerőmű építése. A prágai Skodaexport és a buka­resti Romelektro közti megállapo­dás értelmében Csehszlovákia három energiablokkot szállított a nagyváradi hőerőmű részére. Az energiablokkok szerelését szintén csehszlovák szakemberek irányít­ják. A román fél nagyra értékeli a csehszlovák berendezések mi­nőségét és megbízhatóságát, s főképpen pedig azt a tulajdonsá­gát, hogy a gyengébb minőségű barnaszénféléket is fel lehet ben­nük használni. Román szempont­ból ez nagyon fontos, mert ebből a nyersanyagból az ország jelen­tős tartalékokkal rendelkezik. Románia és a többi szocialista ország együttműködésének más példái az energiaszektorban a kö­zösen felépített és üzemeltetett vízi erőművek. Közülük legismer­tebb a Vaskapui vízi erőmű. Ez román-jugoszláv közös vállalko­zásban épült a hetvenes évek fo­lyamán és szovjet vízturbinákkal van felszerelve. Szovjet szakem­berek segítettek a vízi erőmű ter­veinek elkészítésében is. A Vas­kapu—2 vízi erőmű építése folya­matban van, s az első energia­blokkot tavaly ősszel már üzembe is helyezték. A Prut határfolyón épült fel a hetvenes évek folyamán a szovjet-román vízi erőmű, míg egy másik építése tervben van. Turnu Magurele-Nikopol városok közelében a Dunán román-bolgár vízi erőmű fog épülni. A megkez­dett munkálatokat azonban beru­házási nehézségek miatt egyenlő­re elhalasztották. Az elkövetkező években a ro­mán energiatermelésben is kulcs­szerepet kapnak majd az atome­rőművek. Bár az első román atom­erőmű a dunamenti Cérna Voda városa mellett még kanadai közre­működéssel készül, addig a to­vábbiakban Románia már a szo­cialista országokra, főleg a Szov­jetunióra kíván támaszkodni. Az új ötéves tervben három atomerőmű építése kezdődik majd el. Az 500 és 1000 megawattos reaktorokat a Szovjetunió szolgáltatja, míg más berendezéseket több szocia­lista ország, köztük Csehszlovákia is. Az atomerőmű-berendezések gyártásának közös KGST-prog- ramja alapján már közvetlen, konkrét együttműködés jött létre a plzeni Skoda-művek és a buka­resti Nehézgépipari Vállalat kö­zött. Ahogy a vállalat külkereske­delmi igazgatója, Nutsa Torna ott- jártamkor elmondta: az eddigi együttműködés sikeres, mindkét fél elégedett és a jövőben tovább szeretné bővíteni a kapcsolatokat. A lehetőségek adottak. KOKES JÁNOS Harminc évvel ezelőtt, 1956. március 26-án írták alá a KGST-országok a megállapodást arról, hogy a Moszkva melletti Dubnában létrehozzák atomkutatással foglalkozó központjukat. A dubnai in­tézet az eltelt három évti­zed alatt nagy nemzetközi tekintélyt vívott ki magának. Az itt dolgozó atomtudósok és mérnökök legfontosabb feladatai közé tartoznak az elementáris fizika területén végzett elméleti és kísérleti kutatások, öt évvel ezelőtt készüli archív-felvételün­kön balról jobbra mongol, szovjet és csehszlovák ku­tatók láthatók, a 123-as jód nyerésére alkalmas beren­dezést készítik elő. (ŐSTK-archív felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom