Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 5. szám

►

ÚJ szú

3

1986. 1.31.

ehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának 15. ülése ismét hangsúlyozta népünk szocialista öntudata szilárdításának szükségét. A fejlett szocialista társadalom építésének mind igénye^ sebb feladatai megkívánják a politikai-nevelő és a szervező tevékenység szilárd egybekapcsolását a konkrét társadalmi gyakorlattal. Az ideológiai munkának minden eszközével segítenie kell a magas fokú igényesség légkörének kialakítását, az ember marxista-leninista világnézetének, rendíthetetlen szocialista meggyőződésének formálását, ami kifejezésre jut a szocialista erkölcsben, a hazafi- ságban és az internacionalizmusban. A kommunistáknak ebben kell rátalálniuk a dolgozók munka iránti öntudatos viszonyának és aktivitásának alapjára. Ezen az alapon keit őket bevonniuk az olyan jelenségek elleni harcba, amelyek megkárosítják törekvéseinket. Joggal hangsúlyozzuk, hogy a párt ideológiai tevékenységének minden vonatkozásban meg kell felelnie a kor követelményeinek. Ez a roppant fontos feladat megkívánja, hogy helyesen értelmezzük és a gyakorlatban rendszeresen érvényesítsük a marxista-leninista dialektika általános érvényű tézisét, miszerint a lét határozza meg a tudatot s az elmélethez képest a társadalmi gyakorlat az elsődleges. Ennek felfogása elejét veszi a burzsoá ideológusok különféle spekulációinak, annak a törekvésüknek, hogy elferdítsék, eltorzítsák és revidiálják ezeket az objektíve érvényes törvényeket. A lét és a tudat, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát nem intézhetjük el kézlegyintéssel és nem egyszerűsíthetjük le olyanformán, hogy a tudat és az elmélet lemaradását a gyakorlat mögött objektíve elkerülhetetlennek mi- nösitjük.

Szükségleteink azt parancsolják, hogy az ideológiai munkát korunk szintjére emeljük. így előtérbe kerül elsősorban minősége és hatékonysága. Továbbá az, hogy mennyiben képes hatást gyakorolni a társadalom- politikai folyamatokra, mennyiben képes azokat meggyorsítani, a kilátások figyelembe vételével idejében megoldani az időszerű feladatokat. Nem szabad lemaradnia az élet fejleményei mögött és megkésve rendeznie az olyan problémákat, amelyeknek eredendő oka sok esetben a szubjektivizmus, a voluntarizmus, az objektív valóságot szem elől tévesztő túlzás.

A marxizmus-leninizmus klasszikusai hangsúlyozták, hogy az új, szocialista társadalom magán viseli a régi tőkés társadalom számos anyajegyét és a burzsoá ideológia, a kispolgári csökevények, a maradi mentalitás elleni éles osztályharcban születik. A szüntelenül felmerülő, bonyolult és igényes problémák sikeres megoldása érdekében fontos mozgósítani a szubjektív tényezőt, hatni a tömegek tudatára, hogy a szocializmus eszméi anyagi erővé váljanak.

A tömegek öntudatosságának szüntelen növekedése, politikai színvonaluk emelkedése és a forradalmi erkölcsi tulajdonságok elmélyítése nélkül elképzelhetetlen a fejlett szocialista társadalom építése csakúgy, mint a szocialista társadalmi viszonyok fejlődése. A szocialista forradalom győzelme óta elért minden sikerünk elképzelhetetlen lett volna a tömegek rendszeres és elvszerú ideológiai nevelése híján. A fejlett szocialista társadalom építése programjának megmagyarázásától és megértésétől függ az emberek viszonya a kitűzött feladatok teljesítéséhez, munkaaktivitásuk és kezdeményezésük, valamint nagymértékben a társadalom erkölcsi-politikai helyzete is. A szocializmusban a személyiség sokoldalú harmonikus fejlődése nemcsak célja a szocialista és a kommunista nevelésnek, hanem egyidejűleg a legdinamikusabb tényezője is a termelőerők fejlődésének.

Az ezzel kapcsolatos munka sikerét befolyásoló jelentős tényező a kommunisták példaadása. Az, hogy milyen áldozatkészen dolgoznak és alkotó módon érvényesítik a párt politikáját, milyen magatartást tanúsítanak a nyilvánosság előtt és a magánéletükben, mennyiben tartják tiszteletben és gyakorolják a szavak és a tettek egységét. Senki sem vívja ki a tiszteletet és a megbecsülést azzal, hogy belép a párt soraiba vagy kinevezik valamilyen tisztségbe. A tekintélyt és a társadalmi elismerést mindenkinek lelkiismeretes, becsületes munkájával, tudásával, a haladó és a forradalmi iránti érzékével, az emberek és a szükségleteik iránti figyelmességgel kell kivívnia. A helyzetével visszaélő ember rossz fényt vet a becsületes emberek ezreire. Tapasztalatok bizonyítják, hogy nem lehet tekintélynek örvendő példakép az, aki türelmetlen, aki képtelen figyelmesen meghallgatni a bíráló észrevételeket és helyesen reagálni rájuk, illetve az önbírálat jegyében felmérni a saját munkáját és kialakítani az igényes kritika légkörét.

S

okan a kommunisták, a gazdasági és pártfunkcionáriusok magatartása, cselekvése és munkája szerint alakítják ki a párttal, a szocializmussal, a marxista-leninista ideológiával, a fejlett szocializmus építése céljaival kapcsolatos elképzelésüket. Időszerű tehát továbbra is a lenini gondolat, hogy a pozitív példamutatásnak rendkívüli jelentősége van az emberek szocializmus ügyének való megnyerésében.

A fejlett szocialista társadalom építésének jelenlegi szakaszában a haladó munkamódszerekre törekvő emberek nem egyszer konfliktusba kerülnek azokkal, akik kényelmesek, félvállról veszik a dolgokat, megelégednek a már elérttel. Az eszmei nevelő munka rendkívül fontos feladata támogatni azokat, akik utat törnek a dolgozó kollektívák nagyobb aktivitásának és kezdeményezésének, s mindazokat, akik a nehézségektől nem hőkölnek vissza, s akik tudatosítják, népgazdasági és szociális programunk sikere a vállalatokban, a tudományos intézetekben, a laboratóriumokban és a tervező irodákban dől el.

Az ideológiai munkában az osztályszemlélet és a pártosság a jelen igényes feltételei között nem értelmezhető csupán az egyéni és a kollektíva helyes állásfoglalásaként, hanem megkívánja egyben az olyan magatartást is, amely nemcsak objektíve, hanem belső elkötelezettséggel is szolgálja a történelmi haladás erőit. Meggyőződésre épülő aktivitást kell kifejteni tehát a forradalmi erők oldalán. A társadalmi jelenségek értékelésében hangsúlyozva az osztályszemlélet és a pártosság jelentőségét, nem feledkezhetünk meg az osztályszemlélet gyakorlati érvényesítéséről a mindennapos életben. Ez kifejezésre jut a fejlett szocialista társadalom építése feladatainak fegyelmezett teljesítésében. Továbbá a burzsoá ideológiák és a reformista torzítások elleni meg nem alkuvásban. Az osztályszemlélet és az osztályöntudat nem jelent nagy szavakat és ígéreteket, hanem konkrét tetteket a szocialista társadalom érdekében.

Az ideológiai munkában fontos szerepe van a marxista-leninista kommunista pártosságnak, amelynek éle a burzsoá ideológia, a pluralizmus, az objektivizmus, a voluntarizmus, az irracionalizmus és a dogma- tizmus ellen irányul. Feltételezi a sokoldalú tudományos párbeszéd kialakulását, a megcsontosodott gondolkodásmóddal és a dogmatizmussal szemben védi az igazság alkotó keresésének törekvését. Abból indul ki, hogy a párbeszéd tartó jellemzője az alkotó gondolkodásmódnak és objektíve nélkülözhetetlen módja az osztályszempontból megosztott világban a legbonyolultabb, legégetőbb kérdések megoldásának.

A dialektika arra tanít bennünket, hogy észlelni és értékelni tudjuk a konfliktusok, a nehézségek és a problémák megoldásának társadalmi folyamatait. Nem ismeretlen tény, hogy nem mindig szocialista módon gondolkodik és cselekszik már a mi szocialista társadalmunkban nevelke- daü fiataljainknak egy része. Véleményünk szerint ebben biztos szerepe volt annak a leegyszerűsített elképzelésnek, amely a szocialista tudat formálását konfliktusmentes, belső ellentmondások nélküli folyamatként fogta fel, amelyben csupán a burzsoá ideológia ellentmondásos hatását ismerte el. Nem mindig igazodtunk eléggé ahhoz az alapelvhez, miszerint a szocialista ideológia tanulmányozása egyben harcot követel a burzsoá ideológia ellen, az emberek tudatának megnyeréséért.

A CSKP Központi Bizottsága 15. ülésén hangsúlyozta, feltétlenül meg kell teremteni a véleménycsere nagyobb lehetőségét, jobban kell támaszkodni az emberek észrevételeire és javaslataira, fejleszteni az építő szándékú bírálatot és meggátolni azt, hogy közömbösségbe, bürokráciába, érzéketlenségbe, fennhéjázásba ütközzenek. Mindenkinek tudatosítania kell, hogy a fejlett szocialista társadalom építése szakaszában mindent az emberek, elégedett életük, szocialista társadalmunk fejlődése érdekében teszünk. A 8. ötéves tervfeladatainak és az ezredfordulóig szóló célkitűzéseknek megmagyarázásától és megértésétől függ, hogy a dolgozók milyen viszonyt tanúsítanak a tervfeladatok teljesítésé iránt, milyen lesz az aktivitásuk és a kezdeményezésük s jelentős mértékben az is, hogy milyen mértékben alakul ki a párt és a dolgozó nép eszmeipolitikai, cselekvési és szervezési egysége. A szocializmusban a személyiség mindenoldalú harmonikus fejlődése nemcsak célja a szocialista és a kommunista építésnek, hanem egyidejűleg a termelőerők fejlődésének legdinamikusabb tényezője is. Tudatosítanunk kell, hogy az ideológiai munka hatékonyságának mércéje az emberek cselekvése, gyakorlati állásfoglalása a fejlett szocialista társadalom építésének problémái és feladatai iránt.

Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a párt központi bizottságának 15. ülésén mondott zárszavában megállapította:

.....a szóbeli egyetértés, a taps nem elég. A szavaktól mindenütt el kell jutnunk a gyakorlati tettekhez. Annak érdekében, hogy a jövőben is megőrizzük szocialista társadalmunk szilárdságát és stabilitását, cselekvőén kell reagálnunk az új szükségletekre, idejében kell megoldanunk az új problémákat, biztosítanunk a szociális, a gazdasági és a társadalmi fejlődés szükséges dinamizmusát.“

O -vámunkra az ideológiai munka minősége és hatékonysága javításának kimeríthetetlen kincsestárát jelentik az SZKP fapasztalatai. Ezekre támaszkodhatunk és alkotó módon elsajátíthatjuk, valamint alkalmazhatjuk őket. Az SZKP újszerkesz- tésú programtervezete számunkra rendkívül fontos módszertani vezérfonal az 1986-1990-es évek és a 2000- ig terjedő időszak feladatainak meghatározásában. A szovjet kommunisták mindent megtesznek annak érdekében, hogy a marxista-leninista ideológiát teljes mértékben felhasználjuk az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének meggyorsítására,

a szovjet emberek céltudatos eszmeipolitikai, erkölcsi és munkára nevelésére, az olyan harmonikusan fejlett, társadalmilag tevékeny személyiség kialakítására, aki ötvözete a szellemi gazdagságnak, az erkölcsi tisztaságnak, a fizikai tökélynek.

A lenini párt abból indul ki, hogy az ember nevelése elválaszthatatlan a nép javára végzett alkotó munkában, a társadalmi életben, a szociális, a gazdasági és a kulturális építésben való gyakorlati részvételétől. Ameny- nyiben az eszmei nevelő munka elszigetelődik a valóságtól és reális problémáitól, elkerülhetetlenül elvont népneveléssé, szószátyárkodássá fajul és elvonja a figyelmet a kommunizmus építésének sürgető fontosságú feladatairól. Szükséges, hogy az ideológiai munkának mély tartalma, széleskörűen tájékoztató jellege legyen, teljes mértékben és pontosan számba vegye a hazai és a nemzetközi élet realitásait, a dolgozók növekvő szellemi igényeit, közel kell állnia hozzájuk, igaznak, érthetőnek és meggyőzőnek kell lennie. Az SZKP program- tervezete külön kiemeli, hogy a szavak és a tettek egysége a pártmunka legfontosabb alkapelve, s egyben a politikai nevelő munka nélkülözhetetlen követelménye.

Ma és a jövőben is fontos feladatunk sokoldalúan szavatolni az emberek szocialista világnézetének formálását, szüntelenül szilárdítani a tevőleges közösségi kommunista erkölcsöt, szocialista hazafiságra, proletár és szocialista internacionalizmusra nevelni, ateista propagandát és névelő munkát folytatni, harcolni az idegen ideológia és erkölcs megnyilvánulásai, minden visszás jelenség ellen, és sokoldalúan fejleszteni a marxizmus- -leninizmust a burzoá ideológia elleni harcban.

Dr. TAMÁS SÁNDOR docens, kandidátus

r

erry Marslanddal, a brit szakszervezetek egyik vezetőjével azokban a napokban találkoztam, amikor a londoni Brixtonban tömeges letartóztatások folytak, felborított gépkocsik lángoltak, s a rendőrséggel összeütközésbe kerülő emberek között egyre nőtt a sebesültek és maradandó sérülést szenvedettek száma.

„Nincs ebben semmi meglepő - mondja Terry Marsland -, az országban élő nemzetiségi kisebbségek és a rendőrség összeütközései, melyek jelenlegi valóságunk meglehetősen tipikus vonását alkotják, gyakran végződnek tragikusan. Nemrég Birmingham, most Brixton... Miért történik mindez? Először is azért, mert fokozódnak a fajüldöző tendenciák. Másodszor pedig azért, mert az emberek nem egyenjogúak. Az etnikai kisebbség Angliában általában a legsanyarúbb létre van kárhoztatva. Azokban a kerületekben, ahol ők élnek, elegendő egy szál gyufa, hogy bekövetkezzék a robbanás...“

De mi akkor a helyzet azzal a követeléssel, hogy mindenki jogait nemzeti hovatartozás nélkül tiszteletben kell tartani, és mi van az államok azon kötelezettségvállalásával, hogy felszámolják a faji megkülönböztetést, mint azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének az emberi jogokkal kapcsolatos nyilatkozata kimondja. Ehhez Angliának még hosszú utat kell megtennie.

Vajon hogyan tartja tiszteletben a Thatcher-kormány a többi alapvető emberi jogot? A tények itt is azt bizonyítják, hogy az egyik legrégibb nyugati demokrácia még messzi van az érettségtől. Beszélhetünk-e ugyanis erről, ha másfél millió angol gyerek saját maga kénytelen megkeresni a létfenntartásához szükséges pénzt. Vagy akkor, amikor évente több száz angol nyugdíjas fagy meg, mert nem tudja fizetni a fűtést?

S vajon mi a helyzet a szakszervezeti tevékenységgel kapcsolatos emberi jogok betartásában? Hallgassuk meg Terry Marslandot, a sokéves tapasztalattal rendelkező szakszervezeti vezetőt:

„Thatcher asszonynak, a szakszervezetekkel kapcsolatos politikája katasztrofális következményekkel jár számunkra. Az angol hatóságok gyakorlatilag megkísérlik

Néhány monológ az emberi jogokról

erőszakkal felszámolni a szakszervezeti tevékenységhez való jogot. A sztrájkoló munkások ellen egyre tömegesebben vetik be a rendőrséget. A titkosszolgálat nyomoz a szakszervezeti aktivisták után. A szakszervezeteket igyekeznek megfélemlíteni.

Íme néhány adalék ahhoz, hogyan biztosítják Angliában az emberi jogok általános nyilatkozatának betartását.

Következő beszélgetőpartnereim Nyugat-Németor- szágban élnek. Vajon ők mit mondanak!

Werner Siebter: „A postától 14 évi munka után bocsátottak el, mert a helyi választásokon a Német Kommunista Párt jelöltjeként indultam. Azt mondták, egy háború esetén minden bizonnyal megtagadom a behívók postázását, és egy ilyen embernek nincs helye a nyugatnémet postánál. Most már 7 éve munkanélküli vagyok...“

Az NSZK-ban az emberi jogok általános nyilatkozatában lefektetett, az ember meggyőződéshez való jogát sajátosan értelmezik. Az elmúlt 10 évben mintegy 7 millió embert ellenőrizhettek ideológiai megbízhatóság szempontjából. Több ezer ember vált annak áldozatává, hogy számukra bizonyos hivatások gyakorlását megtiltották. A hatóságok egyre gyakrabban üldözik a békemozgalom résztvevőit.

Ulrich Foltz: „Egy iskolában tanítottam, ám elbocsátottak. Már hosszú idő óta nem tudok munkát találni. Ebben a háborúellenes mozgalomban való részvételem és az ilyen meggyőződést valló emberek meghatározott hivatásokból történő kizárása játszik közre. A Német Békeszövetség tagja vagyok. Az NSZK-ban a békeharc bizonyos foglalkozásoktól való eltiltással jár együtt. Engem azzal az indokkal bocsátottak el, hogy a leszerelésért és a békés egymás mellett élésért harcolva a nyugatnémet demokráciát lazítom fel...“ *

, Günther Bombach - a nyugatnémet fémmunkás-szakszervezet tagja: „Nyugat-Németországban egyedül a Saar-vidéken nem érvényes a hivatástól való eltiltás. Itt Lafontein szociáldemokrata kormánya van hatalmon. Az országon belül a tilalom egyre erősödik. Az utóbbi időben megbízhatatlanság miatt számos munkást bocsátottak el a vasúttól.“ "

Az állambiztonsági szervek az NSZK-ban egyre erőteljesebben nyomoznak a szakszervezeti aktivisták után. „Az alkotmányvédelmi hivatalnak saját emberei vannak a szakszervezeti szervekben, és nem csak az alsó szinteken - írta a nyugatnémet Socialdemokratische Pressekor- respondens című lap.

Günther Popp - munkás, a fémmunkások szakszervezetének egyik vezetője: „Igen, általános gyakorlattá vált, hogy nyomoznak utánunk. Telefonbeszélgetéseimet lehallgatják. Az alkotmányvédelmi hivatal megkísérli a szakszervezeti aktivisták megvásárlását, ügynököket épít be az üzemi tanácsokba, hogy tájékozódva legyen az ott folyó tevékenységről... A hatóságok bármilyen provokációra képesek, mivel meg akarják semmisíteni az országon belüli békemozgalmat. Amikor például Shultz amerikai külügyminiszter az NSZK-ba látogatott, gépkocsiját kövekkel dobálták meg az utcán. Az újságok azonnal azt írták, hogy mindezt a baloldali erők tették. Később kiderült, hogy az egészet az alkotmányjogi hivatal ügynökei szervezték, hogy segítsenek a békeharcosok elleni megtorlások fokozásában... Az NSZK-ban durván megsértik az elemi emberi jogokat. Az elmúlt évben már csaknem 2,5 millió munkanélküli, 100 ezer lakásnélküli volt nálunk, a szociális programok egyre csökkennek, évente mintegy ezer gyerek hal meg a kegyetlen bánásmód következtében, több százezer gyereket pedig rendszeresen kizsákmányolnak...“

ítélje meg az' olvasó saját maga, hogyan biztosítják az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának végrehajtását és egyben a helsinki, majd a madridi találkozó záróokmányaiban foglalt elvek érvényesülését egyik-másik országban. VLAGYIMIR MOLCSANOV