Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 4. szám
É jfél körül indul a moszkvai Domo- gyedovo repülőtérről az ufai járat, mégis hajnalodik már, amikor földet érünk. Nem az út ilyen hosszú: az Urál hegység által kettészelt Baskír Autonóm Köztársaság már egy időzónával, két órával fekszik keletebbre a szovjet fővárostól. Ufában a kora reggeli forgalom nem kisebb, mint a világ bármely más, egymillió lakosú nagyvárosában. A metró építését csak a közeljövőben kezdik meg. Egyelőre főként autóbuszok, villamosok bonyolítják le a forgalmat: csúcsidőben ember ember hátán. A hajnali szürkületben is jól kivehetők azok a tetszetős, korszerű épületek, szobrok, emlékművek, amelyek oly jellemzővé teszik a baskír fővárost. A városközpontban egyébként sok még a forradalom előtti időkből maradt földszintesegyemeletes kupecház, nem" is szólva a művészi ízléssel épített múlt századi faházakról, amelyekből éppen most állítottak helyre egy egész utcára valót. A „külvárosok" kevésbé egyéniek, de sokkal korszerűbbek. Végtelennek tűnő sorban húzódnak a 6-16 emeletes panelházak akárcsak Plovdivban, Debrecenben, Bratislavában vagy Ulánbátorban is. Igaz, az utcák, az üzletek feliratai gyorsan útbaigazítják a látogatót. A 4 milliós Baskírjában - a Szovjetunió legnépesebb autonóm köztársaságában - ugyanis oroszok, baskírok, tatárok, ukránok, csuvasok élnek, s ennek megfelelően többnyelvúek a feliratok is. xxx * Aj szú 5 Baskíriának az egész Szovjetunión belüli kiemelten fontos szerepe elsősorban a kőolaj-kitermeléssel és -feldolgozással magyarázható. A köztársaság déli részén a 30-as évek elején bukkantak olajra. Az ott és akkor kialakult város, Isímbaj múzeumában fényképek mutatják (de még a veteránok is emlékeznek rá), hogyan termelték ki akkoriban a „fekete aranyat“. A munkások meg a mérnökök még tíz évvel később is barakkokban laktak, mindent vastag sár borított, a traktorok szerepét főként tevék töltötték be, általában nagyon primitívek voltak a körülmények. Az itteni olajra azonban elképzelhetetlenül nagy szüksége volt az országnak, különösen a háború alatt, amikor Baku egy ideig el volt vágva az ország többi részétől. Ezért - amint máig is büszkén emlegetik - isimbaji olaj hajtott a fronton minden ötödik szovjet harckocsit. A 60 ezer lakosú dél-baskíriai város ma sem mondható éppen szépnek, de korszerű, legalábbis a szó civilizációs értelmében. A lakosság többsége négy- nyolcemeletes, összkomfortos, távfűtéses házakban lakik. A városnak van stadionja, korszerű művelődési háza, nyári uszodája, tisztességesen el van látva iskolákkal, óvodákkal, egészségügyi intézményekkel, a tömegközlekedést Ika- rusz-buszokkal bonyolítják le. Az olajtartalékok, mint Baskíriában, s az úgynevezett második Bakuban jóformán mindenütt, itt is apadóban vannak bár - ezt mondják - még a következő nemzedéknek is marad belőle. A kitermelés eddig mintegy negyedével csökkent, de különféle másodlagos módszerek alkalmazásával ezt a szintet egyelőre lehet tartani. Isimbajban az olajipari gépgyártást, a köztársaságban a gépgyártás más ágait - köztük az autógyártást - fejlesztik elsősorban, ezekben helyezkedik el a felszabaduló munkaerő. Ami nekem - az olajhoz mit sem értő látogatónak - a leginkább megtetszett, egy tegnapi kocsma volt. Egyik házigazdánkat, Jurij Utkint, a városi pártbizottság titkárát az alkoholizmus elleni harcról - erről a Szovjetunióban oly időszerű témáról - kérdeztem. Felsorolt néhány ismert adminisztratív rendszabályt (a szeszárusítás korlátozott óráiról, szondázásról, büntetésekről), azután beültetett a kocsijába és elvitt egy „vendéglátóipari létesítménybe“, amelyet egyelőre szándékosan nevezek így. Eredetileg ugyanis vendéglő volt, az is csak a nevében, valójában inni jártak oda az emberek. Nemrégiben bezárták, illetve tökéletesen átalakították. Ifjúsági kávéház lett belőle, esténként diszkóval. Kitűnő fagylaltot és tejkoktélokat lehet inni (de szeszesitalt egyáltalán nem) a bárpulthoz erősített magas székeken, vagy a kis asztaloknál; a diszkrét félhomályban remek játékauto- maták működnek.- El kell foglalni az embereket, nyújtani kell nekik valamit az ivás helyett — magyarázta Utkin és hozzátette, hogy a diszkó persze csak egyetlen pont a sok közül. - Több szolid ifjúsági szórakozóhelyre van szükség és több, jobb felszerelés, pálya kell a sportolóknak. Most épül a téli uszoda, kétszeresére akarjuk növelni a gyárak kiskert-szövetkezeteinek területét, azzal, hogy kivétel nélkül A baskír fővárosban helyreállítják a múlt századi, művészi értékű faházakat (Boros János felvétele) mindenki, aki igényli, kaphasson (méghozzá névleges összegért) telket, építhessen rá hétvégi házikót. Az ivás csak akkor fog jelentősen csökkenni, ha az embereknek valóban lesz mivel tölteniük a szabadidejüket - mondotta a titkár. xxx Szabilja Szulejmanova asszony, a Baskír Autonóm Köztársaság oktatásügyi minisztere már előadásmódját tekintve is tipikus pedagógus. Az alapoknál kezdi magyarázni a dolgokat, kerek mondatokban fogalmaz.-A Baskír Autonóm Köztársaságban - mondja - 3143 általános- és középiskola, 25 bentlakásos iskola, 2000 óvoda és bölcsőde működik. A tanítás a lakosság összetételének és igényeinek megfelelően baskír, orosz, tatár, csuvas és más nyelveken folyik. A baskír és tatár tannyelvű iskolákban nagy óraszámban oktatják az oroszt, s a középiskola utolsó osztályaiban a természettudományos tárgyakat ugyancsak oroszul tanítják. Bár a felsőoktatás nem tartozik az ő minisztériumának hatáskörébe, Szulejmanova asszony kérdésemre elmondta, hogy a négymillió lakosú Baskíriában 6 egyetem - köztük tudomány-, orvosi és olajipari műszaki egyetem - működik. Ezekben már oroszul tartják az előadásokat (kivéve természetesen a baskír nyelv és irodalom oktatását a humán karon, vagy a drámai színészek képzését a művészeti főiskolán). Itt megint közbeszóltam, hogy megérdeklődjem: nincse- nek-e hátrányban az orosz tannyelvű egyetemeken a felvételnél a nemzetiségi - tehát baskír vagy tatár tannyelvű - középiskolában érettségizett fiatalok. A válasz úgy szólt, hogy a középiskolákból kikerülő fiatalok rendszerint még faluhelyen is jól beszélnek oroszul, mindamellett a vizsgázóknak joguk van - és sokan élnek is ezzel a jogukkal - anyanyelvükön felvételizni. Szovjetunió-szerte, így a baskír iskolákban is most térnek át a tízosztályos oktatásról a tizenegy osztályosra, s az eddigi hét helyett a gyerekek a jövőben hatéves korukban kezdik az első osztályt. Erre azonban csak néhány év alatt, fokozatosan térnek át, mivel a hatévesek beiskolázásához bizonyos feltételek szükségesek. Nevezetesen: a tantermen kívül az elsősöknek mindenütt külön játszószobát kell biztosítani, továbbá ugyancsak külön helyiséget ágyakkal, ahol ebéd után pihenhetnek, akárcsak az óvodákban. De ez persze nem baskíriai specialitás - így van ez az egész Szovjetunióban. És mi a helyi jellegzetesség? Például az, hogy még nagyobb ütemben épülnek az iskolák, mint másutt (s rendszerint szeptember 1-ig át is adják őket), mivel Baskíriában - eltérően a Szovjetunió legtöbb más európai vidékétől - magas a népszaporulat és évről évre több gyerek megy iskolába. Szerencsére nemcsak iskolával, hanem tanárral is győzik. A pedagógusok 98 százaléka végzett egyetemet vagy főiskolát. Végül: itt, a köztársaságban készül a tankönyvek jelentős része. Az összes baskír nyelvű tankönyvet itt írják és nyomják (illetve jónéhány tárgyból nem érdemes újraírni - azokat oroszból fordítják). Elkészülnek-e mindig időre? Igen, ezzel nincsen gond. xxx Baskíriában a Szovjet Tudományos Akadémiának tagozata működik, amely tucatnyi kutatóintézetet és részleget egyesít. Úgy mondták, hogy a legismertebbek közülük az olajipari kutatásokkal foglalkozó intézet és a minden korábbinál hatékonyabb növényvédő szereket kidolgozó kémiai laboratórium. Ezek munkáját Szovjetuniószerte, sőt, külföldön is nagyra értékelik. Az ufai Régészeti Múzeum az akadémiai tagozat nyelv- és irodalom- tudományi intézetének keretében működik. Igazgatója Raul Kuzejev professzor, egyben az egész baskír akadémiai tagozatnak az elnöke. Természetesen azzal kezdte, hogy körülvezetett a múzeumon.- Múzeumunkban - magyarázta - sokféle anyagot őrzünk az őskortól a késő középkorig. A nomádok emlékeit különféle kultúrák képviselik, így a korai nomádok - szarmaták, alánok - tárgyi emlékei. A késői nomádok esetében elsősorban a török, ugor törzsekről van szó. Ez utóbbiak közül a kutatók figyelmét most leginkább a kusnorenki kultúra emlékei keltik fel. Ennek legnyugatibb nyomait, a Volga bal partjától keletre találjuk, legkeletibb peremét nehéz meghatározni. Annyit mindenesetre tudunk, hogy e kultúra emlékei előfordulnak Észak-Kazahsztánban. Ezek az emlékek ugor törzsektől származnak, ebben már jóformán senki sem kételkedik, mint ahogyan abban sem, hogy ezek az ugor törzsek nomádok voltak. Kétségtelen, hogy érte őket hatás a déli nomád törzsek részéről, azt azonban már nehéz eldöntenünk, hogy az utóbbiak a török vagy az iráni nyelvcsaládhoz tartoztak. Én személy szerint úgy gondolom, hogy erős iráni hatás érvényesült az ugor törzseknél, mert a kusnorenki kultúra nemcsak a gazdag, fejlett állattenyésztő társadalom kultúrája, hanem nyilvánvalóan a déli hatás jeleit is magán viseli, ami különösen a művészetükben mutatkozik meg.- Milyen ugor törzsekről beszél? - kérdeztem Kuzejev professzort.- Úgy gondolom, hogy az ugor etnikum és kultúra világa igen tág és kiterjedt volt; sokkal kiterjedtebb annál, mint ahogyan a kutatók többsége véli - hangzott a válasz. - Véleményem szerint volt olyan időszak, amikor az ugor népesség létszáma legalább annyi volt, mint a nomád török törzseké, ha ugyan nem haladta meg azt Eurázsia erdős-sztyeppés övezetében. Hajlamos vagyok azt hinni, hogy időszámításunk első századaiban és az első évezred közepén az ugor világ a Volgától a mai Kazahsztán keleti részéig húzódott. S valahol ebben az ugor világban alakultak ki az ősmagyar törzsek. A tudósoknak különböző feltételezéseik vannak erről. Én úgy vélem, hogy az ősmagyar törzsek (mielőtt nyugatnak indultak volna), a Volga-könyök, a Dél-Urai és a Kaszpi-tenger melléki sztyeppék által bezárt háromszögben alakultak ki. Egyik könyvemben konkrétabban is lokalizáltam Magna Hungáriát, vagyis az ósma- gyarok szállásterületét: mégpedig a Volgái bolgárok államától közvetlenül délre. Nem minden kutató értett velem egyet, de amikor Jelena Halikova megtalálta a Bolsije Tigani temetőt ezen a területen, még jobban meggyőződtem álláspontom helyességéről és azóta is kitartok mellette. xxx Ufa központjától nem messzire, a Bélája folyó magas partján áll a Baskír Autonóm Köztársaság politikai, gazdasági, szellemi életét irányító területi pártbizottság távolról látható, sima vonalú fehér épülete. A baskírok egy részének lelki életét irányító hivatal alig egy ugrás- nyira van innen: a jobbára kertes, földszintes faházak között található az emeletes kőház, amelynek kapuja fölött félhold jelzi, hogy ez muzulmán hivatal. A mufti székel itt, a Szovjetunió négy mohamedán egyházkerülete egyikének feje. Dolgozószobájába a külkapcsolatokért felelős titkára vezet be, ám tolmácsra nincs szükség: AI Hadzsi Talgat Tad- zsuddin mufti öt nyelven beszél, köztük oroszul is, méghozzá minden idegen akcentus nélkül. Vékony, alacsony férfi, vöröses bajusszal és rövidke szakállal, keleti köpenyt visel, alatta európai nyakkendőt, fején zöld szegélyű fehér turbánt.-Az Iszlám története országunkban a régmúltba nyúlik vissza - tájékoztat a mufti. - Október elsején emlékeztünk meg arról, hogy 1096 évvel ezelőtt, a muzulmán időszámítás 309. esztendejében vették fel mai vallásukat e vidék lakói, elődeink, a votgai bolgárok, akik addig pogányok voltak. Arab kereskedők, utazók ismertették meg velük az igaz hitet. Az elmúlt évszázad során az Iszlám tovább terjedt a Szovjetunió mai területén. Átlépett az Urálon és Szibériában is lettek hívei. Főként tatárok és baskírok. A mai egyházkerületünk a Szovjetunió egész európai részére és Szibériára terjed ki. Csupán Baskíriában tizenöt egyházközségünk működik. Itt, Ufában van egy főmecset, amelyben páratlan ereklyét őrzünk: a próféta szakállából egy szálat. Mecsetünk van Isimbajban, Ok- tyabrszkban és a köztársaság tizenkét községében. Ezekben rendszeresen megtartjuk szertartásainkat: a pénteki imát és a napi öt imát. Különösen sokan látogatják a mecseteket két nagy ünnepünkön: ramszán-bajrámkor és kurbán- bajrámkor. A szentbeszédekben nagy helyet kap a béke eszméje, mivel hitünk szerint ez az élet, az örök élet alapja.- Mufti úr, van-e lehetőségük a szovjet állampolgárságú muzulmánoknak arra, hogy Mekkába zarándokojanak? Igen. Országunk különböző részeiből évente indulnak muzulmán hívók mekkai zarándoklatra, hadzs-ra, ahogyan mi nevezzük. Aki részt kíván venni ebben, kérvénnyel fordul az illetékes egyházkerülethez és ott hozzásegítik. 1985-ben magam vezettem egy tizenöt főnyi zarándokcsoportot Mekkába. Az út nagy részét természetesen repülőgéppel tettük meg. Végül saját életéről kérdezem a muftit.- 1948-ban születtem, munkáscsaládban - feleli. - Elvégeztem a középiskolát, azután az iparitanuló intézetet, gyárban dolgoztam. Szüleimtől vallásos nevelést kaptam. A kazányi muzulmán közösség Buharába küldött tanulni. 1973-ban végeztem el ezt az iskolát, azután segédimám lettem szülővárosom, Kazány mecsetjében. Nem sokkal később az egyházkerület Egyiptomba irányított, a világhírű Iszlám-egyetemre. Elvégzése után 1978-ban főimámmá neveztek ki Ka- zányban, majd két évvel később az egyházkerület muzulmán papjainak kongresszusa a kerület fejévé, muftivá választott. Meg kívánom jegyezni, hogy az októberi forradalom előtt mind az Ufában székelő, mind a többi muftit cári ukázzal nevezték ki, s csak azóta választja maga a muzulmán papság, amióta az egyházat elválasztották az államtól. KULCSÁR ISTVÁN BASKÍRIAI JEGYZETEK MIM! OUU FÖLDJÉN 1986.1.24.
