Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 4. szám
Minőség - vajon mit jelent, mit takar e szó? A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint a dolgok lényegét jellemző tulajdonságok összességét, valaminek értékelést is magában foglaló jellegét, lehet hatás- vagy feladatkör, s a sakkban két tiszt közti értékkülönbség. Négy meghatározás, négyféle tartalom, amelyet végül is mindenki a saját szemszögéből vizsgálhat, amelyet mindenki a maga módján magyarázhat. A lényeg azonban nem változik, csupán az, hogy a minőségben ki mit lát fontosnak, elsődlegesnek. Mert legyen bármennyire is összetett, s egyúttal egységes egész, apró részleteiben mindenki másként látja, másként Ítéli meg. Hogy ez ! az állítás mennyire igaz, azt az alábbiakban is bizonyítjuk, amikor más-más szemgszögből szólunk a minőségről. Nem divat - létszükséglet Szlovákiában s országos viszonylatban egyaránt kulcs- feiadat. Már most tudjuk: ha a gyakorlatban nem oldjuk meg ezt a kérdést, vajmi kevés esélyünk lesz az intenzív fejlesztés felgyorsítására, hiába beszélnénk róla még évekig, Hogy is állunk tehát a minőség terén? A kép felemás: eddigi eredményeink biztatóak, minőség-orientáltságunk azonban még hézagos. így aztán a 7. ötéves tervidőszak feladatait Szlovákiában teljesítettük, sőt némely területeken túlléptük, beleértve egyes minőségi mutatókat is. Hasonló úton kellene járnunk a következő években, megismételve az elmúlt három esztendő kedvezőbb eredményeit. Alkalmazkodó, képességünkben, feltételteremtési törekvéseinkben azonban mindenképpen gyökeres változásoknak kellene bekövetkeznie. Mindenekelőtt előrelátóbb tervezéssel, az összefüggések maradéktalan feltárásával és előzetes mérlegelésével szűrhetnénk ki igazán azokat a feszültségeket, amelyek végeredményben a termelési folyamatban csapódnak le, ott, ahol a minőség születik. Mert manapság, de így volt ez korábban is, döntő mértékben a termeléselökészítés befolyásolja a végtermék paramétereit. Egyre lényegesebb, hogy ne alapozzuk meg olyan termékek gyártását, amelyek nem tartanak lépést a kor követelményeivel, nem létező, fiktív szükségleteket elégítenek ki. A termelésnek elsősorban a fogyasztók, a megrendelők elvárásaihoz kell igazodnia, kitörve a gazdasági mutatók termelés-orientált megkötöttségéből. Evek óta fáradozunk népgazdaságunkban a minőségirányítás bevezetéséért. Több-kevesebb sikerrel. Leginkább azonban az fékez bennünket, hogy gazdasági mechanizmusunk kritériumai kevésbé tökéletesek, folyamatos módosításra szorulnak, és csak lépésben haladunk a gazdálkodás tárgyilagosabb megítélése felé. A minőség problémája nem csupán az I. osztályú termékek arányának növelésében rejlik. Ennél jóval összetettebb. A statisztika szerint az I. minőségi osztályban részsikereket mondhatunk magunkénak, alig sorolnak termékeket a Ili. osztályba, elenyésző az elavult termékek aránya. Persze, csak viszonylagosan. Ahhoz képest, hogy milyen a II. minőségi osztály részesedése az össztermelésből. Mert termékeink döntő többsége ide sorolható: a semmiben sem kimagasló, de elmarasztalásra sem alkalmas szürke átlagba. Most az a cél, hogy kijussunk ennek bűvköréből. Mert a minőség nem divat napjainkban, hanem életszükséglet. Ha nem lépünk előre ezen a téren, nemzeti jövedelmünk beütemezett növekedése foroghat kockán. Teher a veszteség Az SZSZK Ipari Minisztériumának álláspontja alapján a termékek minőségéért döntő mértékben a vezető dolgozók viselik a felelősséget. Bár a reszort eredményei az utóbbi időben a várakozásoknak megfelelően alakultak, az ellenőrzés tökéletesítése és a minőség komplex irányításának javítása továbbra is elengedhetetlen. Erre annál inkább szükség van, mivel a termelési-gazdasági egységek nem egyformán veszik ki részüket ezeknek a feladatoknak a teljesítéséből. A számszerűsített adatok is ezt igazolják. Az Ogako trösztben a magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek az árutermelés mindössze 8,2 százalékát képezik, míg a Slovcepa, valamint a Fa- és Bútoripari termelési-gazdasági egységekben arányuk közel 20 százalék. A Slovchémia és a Slovakotex esetében ez még magasabb. A luxustermékek és divatújdonságok gyártásánál hasonló a helyzet A Slovakotex árutermelésének 27,7 százalékát az ilyen termékek alkotják, jóval kevesebb van belőlük az Ogakóban, valamint a Fa- és Bútoripari Trösztben (21,1 illetve 2 százalék). Bár ezek az adatok a termékek aránylag magas és megfelelő színvonalára utalnak, mégis elengedhetetlen követelmény a nem kielégítő minőség okozta veszteségek és reklamációk csökkentése. Például a minisztérium hatáskörébe tartozó vállalatok reklamációkból keletkező veszteségeinek fele a Slovakotex számlájára írható. Ezt a meglehetősen rossz eredményt a termékek alacsonyabb minőségi osztályába való besorolásából keletkező árkülönbség okozza. A vezető dolgozókat terheli hát elsősorban a felelősség az említettekért és azért is, hogy a veszteségeket sikerül-e a meghatározott arányban csökkenteni. Miként javíthatnak eredményeiken? Hogyan teljesíthetik kitűzött feladataikat? A minőségirányítási osztály és más vállalati alakulatok jobb együttműködésével, az információk továbbításának rugalmasabbá tételével, az érdekeltség elmélyítésével, a műszaki ellenőrzés tökéletesítésével. Elsősorban... A Slovnaft példája Miként kezelik a minőség kérdéseit az ipari tárca egyik legnagyobb vállalatánál? Erre kerestünk választ a bratisla- vai Slovnaftban. Megítélésük szerint termékeik minősége teljes mértékben összehasonlítható azzal, amit a világ más cégei érnek el ezen a területen. Kivitelük volumene mindezt csak aláhúzza: háromszorosa az országos átlagnak. Árutermelésüknek mindössze négy ezreléke (!) számít veszteségnek. Frissebb adat híján 1984-ben minőségi okokból egyetlen külföldi reklamációt sem ismertek el termékeikre. összeforrott, jó a vállalat kollektívája, s biztosított a termelés nyersenyagbázisa. Tennivalójuk azonban így is van bőven. Sikeresen működnek együtt az ország különböző intézményeivel, vállalataival. Többször a feltaláló- és újítómozgalom hoz kézzelfogható eredményeket. Korlátáik viszont nekik is vannak. Gyorsabban lehetne például javítani a termékek minőségét, a tudományosműszaki fejlesztés itteni kapacitásai ezt lehetővé tennék. Csakhogy ez az erőforrások növekedésével járna, ami pedig manapság nem éppen járható út. Ezzel nem számolhatnak, hiszen a feldolgozandó kőolaj mennyisége adott, jobb és több végterméket ebből kell nyerniük. Hatékonyabbfeldolgozással, színvonalasabb termékek előállításával. Ezért valamennyi minőségjavítási intézkedést jó előre alaposan mérlegelnek, hogy számolhassanak gazdasági hatásaival is. Jelenleg mindössze négy termékük műszakilag korszerű, azonban termelésük döntő része ilyen szempontból - rajtuk kívülálló okok miatt - nem minősíthető. Értékelhető termékeik - amelyek nagyságrendje szintén nem számottevő - fele I. minőségi osztályú. Miközben a minőségellenőrző állandóan szigorítja a megítélés kritériumait. Ezért a gyárban azokat a termékeiket tartják a legsikerültebbeknek, amelyek már a termeléselökészítés szakaszában kapnak legmagasabb fokú minőségi besorolást. Termelésük egyre inkább minőség-orientált. Ennek a legutóbbi jelei, hogy a minőség bekerült a prémiummutatóba, s a nyáron minőségi kabinetet létesítettek. További intézkedéseiken most töprengenek, de valószínűleg ezek sem váratnak sokáig magukra. A termelés minőségét folyamatosan ellenőrzik a vállalat laboratóriumaiban. Analizátorok, kroma- tográfok és más műszerek rögzítik az esetleges kilengéseket, majd ezek alapján módosítják a technológiai paramétereket (DUSÁN KARÜK felvételei a bratislavai Slovnaftban készültek) A zavartalan üzemelést szolgálják a rendszeres ellenőrzések és generáljavítások. Elősegítik a meghibásodások kiszűrését, amivel a minőség paramétereit is befolyásolják. Felvételünkön csőcsatlakozó tisztítását láthatjuk A termékek minőségének fokozatos javulása, a meghibásodás arányának állandósulása volt nagy általánosságban jellemző a 7. ötéves tervidőszakra. Legalábbis az SZSZK Állami Kereskedelmi Felügyelősége Központi Felügyeletének tapasztalatai alapján. Az értékelés azonban nem lehet egyértelműen kedvező. Mert ott, ahol az ellenőrzéseket többször is megismételték, javult ugyan a helyzet, de a technológiai fegyelem meg nem tartásával, a meghatározott nyersanyagok és félkész termékek korántsem olyan minóségúekkel való helyettesítésével, a felületes és formális ki- és belépő ellenőrzéssel sok helyen találkoztak. Gyakran a termékek nem csekély százalékánál a normák megszegését tapasztalták. Némely épületasztalos termékek esetében a minőség romlását a technológiai fegyelem megszegése és a helytelen raktározás okozta, valamint az, hogy a termelésben nem az előírt anyagot használták. A színes és fekete-fehér tévékészülékek minősége az utóbbi néhány év alatt sokat javult, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a raktározás és szállítás „tudományából“ még van mit elsajátítanunk. A divatújdonságok és a luxustermékek esetében aránylag kisebb mértékben tapasztalható a nem megfelelő minőség. Ebben a csoportban inkább a feledékenység okozza a bajt. Ugyanis valamennyi ilyen termék csak egy évig lehet divatújdonság, utána az árát csökkenteni kell(ene), amiről a boltokban bizony gyakran megfeledkeznek. A ruházati cikkek esetében gyakoriak a kevésbé pontos méretek, a meglazult öltések, a rosszul eldolgozott bélések. A felületes ellenőrzést bizonyítja a ragasztóval összekent, nem egyforma színezésű cipó, ami a luxustermékek boltjában is nemegyszer látható. Sorolhatnánk még tovább a központi felügyelet jó és kevésbé jó tapasztalatait más termékek esetében is. A lényeg azonban mindig ugyanaz maradna: a minőség a termelés folyamán születik. A kereskedelem csak megőrizheti ezt a minőséget, de semmi esetre sem javíthatja. Neki az áru átvételekor és a reklamációk intézésekor jut fontos szerep. Szigorúbb mérce Országszerte 36 állami minőségellenőrző intézet létezik, s az ellenőrzés döntő része ezekben összpontosul. A hátralevő hányadot a tárcákon belül végzik el. A prágai Szabványosítási és Méréstant Hivatal véleménye szerint a minőség helyzete hazánkban nem kielégítő. Az okok elemzéséből végül is kiderült: ezt a problémakört a termelésben is meg kell oldani, nélküle az újratermelési folyamat további fázisaiban sem lehet a minőség megkívánt mértékű. Különösképpen fontos a termeléselőkészítés szakasza, amelyben már jó előre megalapozzák a majdani termék paramétereit. Csehszlovákia évi termelésének mintegy 35 százaléka ilyen vagy olyan módon minőségellenőrzéshez kerül. Az utóbbi időben az ellenőrző intézetek szigorúbb mércét kezdtek alkalmazni, aminek következtében kissé apad az I. minőségi osztályba sorolt termékek száma. Ezzel a mérceemeléssel egyelőre nem mindegyik gyártó tud lépést tartani, amit a termékminőség javításának üteme úgyszintén tükröz. A hivatal tapasztalatai alapján ugyanis néhány vállalat hosszú évekig ugyanazokat a termékeket gyártja, legtöbbször alig elfogadható minőségben. Itt példának hozzák fel a konyhaedényeket, festékeket, lakkokat, faablakokat és -ajtókat, házelemeket, hegesztópálcákat, golyóscsapágyakat, sebességszekrényeket... Egyébként a minőségellenőrzésben is rövidesen több változásra lehet számítani: további intézeteket létesítenek, módosítják az ide vonatkozó törvényt annak reményében, hogy igényesebb és tárgyilagosabb lesz az elbírálás. Jobban bekapcsolják a minőségellenőrzésbe a külkereskedelmet és az értékesítési szférát, s bevezetik a termékek termelőüzembe való ellenőrzését - vállalaton kívüli szakértők bevonásával. Vagyis ezentúl mindenképpen szigorúbb mércével mérik a minőséget, ami egyre kívánatosabb termékeink hazai, de legfőképpen külföldi megmérettetése szempontjából. Eső után köpönyeg Termékeink minőségének a hazai piacon túl külkereskedelmi kapcsolatainkban sem kisebb a jelentősége. Különösen az a lényeges, hogy azt az árut, amelyet külföldön szeretnének eladni, alaposan ismerjük. A külhoni piacokra irányuló termékeket a prágaiInspekta vállalatveszi gondozásba. Dolgozóinak tapasztalatai alapján a legtöbb minőségi problémát a technológiai folyamatokban és a felületi megmunkálásban jelentkező fogyatékosságok okozzák. Nem kevés baj származik abból, hogy a termékeket kivitel előtt nem próbálják ki. Ez különösen a gépekre és gépi berendezésekre jellemző. Nagyon lényeges, hogy a vállalatok minőségirányítási osztályain a minőségre vonatkozó törvényeket maradéktalanul alkalmazzák, ám ez mitsem változtat azon, hogy a minőséget elsősorban a gyártási folyamat során kell „előállítani“. Az ellenőrzések alkalmával már csak a tények megállapítására kerülhet sor, a minőség javítására nincs mód. Ebből kiindulva az Inspekta vállalat tulajdonképpen eső után köpönyeg, mégis nélkülözhetet- * len. Hiszen az országhatár előtti utolsó megálló ez, ahol a minőséget javítani ugyan már nem lehet, de a kivitelre szánt termékekből ki lehet szúrni azokat, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek. A visszamaradt termékekért kötbért nem róhatnak ki a termelőre, de esetenként kérhetik a gazdasági döntőbíróság beavatkozását. Sajnos, azonban ez is csak eső után köpönyeg. Hat megközelítés, hat különböző álláspont, s mindegyik a maga szemszögéből tapint a lényegre. Végeredményben azonban a legfontosabb az, hogy a minőség legyen értékmérő; egyfelől egyre fokozottabban és sokrétűbben segítse elő népgazdaságunk intenzív fejlesztésének fel- gyorsulását, másfelől szavatolja a külföldi és a hazai fogyasztók elégedettségét. Mindenképpen tehát legyen értékmérő, mert a minőség nem divat, hanem létszükséglet - hosszú távon. KOVÁCS EDIT J. MÉSZÁROS KAROLY LIBYEN. onBuini A MINŐSÉG - TÖBB SZEMSZÖGBŐL
