Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 1. szám
/ Az elmúlt években a mezőgazdasági irányító szervek nagy súlyt helyeztek a közép-szlovákiai szőlészet és borászat fejlesztésére. A Nagykürtösi (Verky KrtíS) járás területén meglevő mintegy 1700 hektáros telepítés szinten tartása és mérsékelt fejlesztése mellett a Losonci (Luőe- nec) és a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban gyorsított ütemű telepítést irányoztak elő, melynek céljaira jelentős állami támogatást helyeztek kilátásba. A hosszú távú fejlesztési program az utóbbi két járásban a kilencvenes évek végére több mint 1500 hektárnyi szőlő telepítését irányozza elő, s mintegy 700 vagonnyi évi termeléssel számol. A termelés feldolgozására a Nagykürtösön és Losoncon meglevő borászati üzemek mellett Rimaszombatban is felépítettek egy korszerű feldolgozó üzemet, ahol 1984. évi próbaidény után tavaly már az üzemszerű termelés is megkezdődött, illetve megkezdődhetett volna. Erről Jozef Slávik mérnök, a rimaszombati borászati üzem vezetője Így nyilatkozott:- Az 1984-es év közepes termése után tavaly abban reménykedtünk, hogy a szőlőtermelő gazdaságok fokozni tudják a hozamokat, s megközelíthetjük az előirányzott termelési szintet. Sajnos, nem így történt, mert az elmúlt évi szőlőtermés minden előzetes várakozástól messze elmaradt. A Királyi (Král) Efsz-böl például egyetlen kilogramm szőlőt sem kaptunk, holott e Sajó menti gazdaságban 40 hektáron foglalkoznak a termesztésével. De sorolhatnám a többi termelőt is, amelyek elenyésző mennyiséget szállítottak. A téli fagyok pusztítását felmérve a tavalyi termésnek csupán egyötödére számítottunk, később ezt is öt vagonra csökkentettük. A szüret idején azonban kiderült, hogy még ez is merész célkitűzés volt. Arról is értesültünk, hogy több gazdaság saját pincéjében érleli a bort, ami természetesen szabálytalan, mert szerződésünk értelmében erre csak terven felüli termelés esetén kerülhet sor. Borunk tehát nagyon kevés lett, ám a minősége kiváló, hiszen a must cukortartalma elérte a 17-18 fokot. Gyártási technológiánk egyébként nagyon korszerű, részben hazai, részben szovjet eljárásokat alkalmazunk. A gömöri és a nógrádi borok minőségére különben már a korábbi években sem volt panasz, igaz, eddig főként a hazai piacon ismertebb kelet-szlovákiai borokkal keverték és forgalmazták. Az üzem vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy a szőlőt nem a földszinten préselik, hanem az emeleten, s a must öneséssel került a hatalmas tartályokba, amelyekből összesen 210 darab van a plusz tíz fok hőmérsékletű pinceházban. Százötvenhat 25 ezer és hatvannégy 40 ezer literes. Az emeleten hat prés üzemeltethető, közülük egy szovjet gyártmányú, amelyet a törköly másodlagos feldolgozásához használnak. Az első préselés után ugyanis még egyszer felhígítják a törkölyt, amit 4-5 szeszfokot tartalmazó cefrévé érlelnek, s ennek párlatából különleges eljárással jó minőségű konyak készül. A két- > szeresen kipréselt cefre sem vész kárba, mert újabban a mezőgazdasági üzemek táperős takarmányt készítenek belőle. A Losonci járásban gazdálkodó sőregi (Surice) és buzitkai szövetkezetből a tavalyi termést még a losonci borászati üzemekbe szállították, de mint megtudtuk, ezek a jövőben legfeljebb a bor tárolására fognak szolgálni. A termés itt is elenyésző volt, s az utóbbi évek leggyengébb hozamait érték el a Nagykürtösi járásban is. A Rimaszombati járásban hat efsz és két állami gazdaság foglalkozik nagyüzemi szőlőtermesztéssel. Legnagyobb mértékben a Bátkai Állami Gazdaságban, melynek szőleje egyúttal a legfiatalabb telepítésű is. Az elmúlt évek termelési tapasztalatait Éva Frankóvá mérnök így foglalta össze:- A helyzet nálunk sem kedvezőbb, mint máshol a járásban, vagy az országban. A fagykárok főként a korábbi telepítésű 53 hektáros területen jelentősek. Itt négy évvel ezelőtt az akkori mínusz 25 fokos hőmérséklet hatására a tőkék egyharmada pusztult el, s a megmaradt mennyiségnek most mintegy 65 százaléka ment tönkre. Kilátásaink tehát az elkövetkező években sem kedvezőek, hiszen rendkívül nagy mennyiségű tőkét kell pótolnunk, s ezek termőre fordulása még sokáig várat magára. A tavalyi húszvagonos tervnek még a huszadrészét sem értük el. Alig egy vagonnyi szőlőt szüreteltünk. Az előző évi termésünk 8,7 vagon volt, azt megelőzőleg pedig 11 vagonos rekordtermést szüreteltünk. Talán ebből is kitűnik, hogy a termést nemcsak a fagykárok befolyásolják. Véleményünk szerint telepítés idején a föld nem kapta meg a szükséges mennyiségű alaptrágyát, s néhány évvel a termőre fordulás után ez megbosz- szulta magát. r A 32 hektáros fiatalabb telepítésnél már más a helyzet, kilátásaink a jövőt illetően sokkal biztatóbbak. A kiültetés körülményeire éppúgy nagy gondot fordítottunk, mint a terület kiválasztására, aminél figyelembe vettük a sokéves agrometeorológiai megfigyeléseket. Bebizonyosodott ugyanis, hogy a tengerszint feletti 260 méteres magasságig csupán fagyállóbb gyümölcsféléket telepíthetünk, szőlőt nem. Nem véletlen, hogy az új telepítésben csak minimális fagykárok keletkeztek. A járás több szőlőtermesztő nagyüzemében vajon milyen a helyzet. Nem csökkentették-e a termesztői kedvet' az utóbbi esztendők sikertelenségei? Erre a kérdésre Jozef Tuőek mérnöktől, a járási mezőgazdasági igazgatóság agronómusától kértünk választ.- A jelek arra mutatnak, hogy igen - mondotta. - Járásunk területén jelenleg 429 hektár szőlőültetvényt tartunk nyilván, ebből 316,9 hektárnyi a termő. Ezen kívül az Almágyi (Gemersky Jablonec) Efsz 9 hektáron foglalkozik vadalanytermesztéssel és szaporítással. Évente hozzávetőleg 800 ezer vesszőt oltanak be, s ezzel kielégítik nemcsak a járás, hanem az egész kerület igényeit is. A legnagyobb termesztők közé a Bátkai Állami Gazdaság, valamint a Gesztetei (Hostice), a Gömöri (Gemer) és az Újbásti (Nová Baáta) Efsz tartoznak, s különösen az utóbbi gazdaságnak vannak kedvező adottságai újabb területek betelepítésére. Tudomásom szerint azonban nem törekednek szőlészetük bővítésére, mert közismerten jó dohánytermesztők is, ami jövedelmezőbb ágazat a szőlészetnél. Emellett mindkét ágazat munkaerő-igényes. A szőlészet megtorpanása egyébként a többi gazdaságra is jellemző, hiszen a befektetés megtérülése sokkal bizonytalanabb, mint más kultúrák esetén, jóval hosszabb időt vesz igénybe a termőre fordulás, ráadásul az utóbbi évjáratok elbizonytalanították még a korábban sikeres termesztőket is. A fagyok mellett ugyanis az alacsonyabb fekvésű völgyekben a gombabetegségek is nagyon elterjedtek, s mivel nem mindig lehet hatásos vegyszerhez jutni, jelentős területen fenyeget a kipusztulás veszélye. Értesüléseim szerint 15 hektáron már a közeljövőben felszámolják az ültetvényeket. A gyorsabb ütemű fejlesztésnek nem kis akadálya az állami szubvenció korlátozása, illetve megszüntetése is. A hetedik ötéves terv első két évében még érezhető volt a bizakodás, a termelők 95 hektáron telepítettek új szőlőt, ezzel szemben az elmúlt két évben már csak huszonhaton. A termesztők sorába lépett a Nagyabonyi (Veíky Blh) Efsz is, igaz, nagyon óvatosan, mindössze négy hektárral próbálkoznak. A 8. ötéves tervidőszakban további 97 hektár szőlő telepítésével, számolunk, emellett 168 hektáron kell pótlóültetést végezni. A 9. ötéves tervidőszak fejlesztési programja értelmében újabb 50 hektárral bővül majd a járás szőlészete. Nos, ennyit tudtunk meg a szakemberektől. De bárhogyan is számolunk, az évtized, sőt a jövő évtized végére sem jön össze a Rimaszombati járásban az eredetileg tervezett 1500 hektárnyi szőlészet, így a közelmúltban átadott korszerű feldolgozóüzem teljes kihasználása sem tűnik valószínűnek. Az új biztosítási rendszer jobban megalapozhatja ugyan a termelés jövedelmezőségét, de a gépesítés és a vegyszerekkel való ellátás gondjait is meg kellene oldani. Az ágazat szakemberei mindenesetre reálisan látják a helyzetet, s észrevételeiket, tapasztalataikat nem rejtik véka alá. HACSI ATTILA V ÚJ szú 1986.1.4. Öt község fiataljai - egy szövetkezetben öt falu határa alkotja a dercsikai (Juro- vá) Barátság Efsz területét, s mindenhol ott vannak a fiatalok, ahol a munkafolyamatok gépesítéséről van szó. Amint azt Csifári Ferenc, a SZISZ szövetkezeti bizottságának alelnöke is megjegyezte, a korszerű gépek vonzzák a fiatalokat. Mintegy százötven tagja van itt az ifjúsági szövetségnek, akik márciusig öt egymástól független alapszervezetben tevékenykedtek a szövetkezethez tartozó falvakban. Nem ment rosszul a munka, de úgy érezték, hogy központi irányítással, a feltételek egyenletesebb kialakításával sokkal jobb eredményekre is képesek lennének. Megalakult tehát a SZISZ szövetkezeti bizottsága, mely kezébe vette a szervezeti munka irányítását, s már az első erőpróba sikeresnek bizonyult. A fiatalok bekapcsolódtak a SZISZ által meghirdetett nyári betakarítási versenybe, s kollektíváik szinte minden kategóriában az élvonalban végeztek. Ezek után nyilvánvaló volt, hogy az őszi betakarítási munkák idejére szervezett versenyből sem akartak kimaradni. Az atel- nök véleménye szerint a versenyfelhívás nagyon pozitív fogadtatásra talált a fiatalok körében. Ez nagyon jó, mert az egészséges versengés mindenkinek a javát szolgálja. Nyer vele az egyén is, a szövetkezet is.- A SZISZ szövetkezeti bizottsága még csak néhány hónapos múltra tekinthet vissza. Az ilyen versenyek sikere nemcsak a verseny résztvevőitől függ, hanem azoktól is, akik irányítják. Nem akadozik néha ez a gépezet?- Kisebb problémák mindig akadnak, de megoldhatatlanokat nem ismerünk- válaszol a kérdésre Csifári Ferenc.- Különben elég szerencsés helyzetben vagyunk, mert szövetkezetünk vezetőségének helyes káderpolitikája azt eredményezte, hogy ma már minden részlegen találunk fiatalokat az irányításban is. Komoly és felelősségteljes beosztásokat töltenek be fiatal mérnökök, technikusok, akik nagy segítséget nyújtanak az ifjúsági szervezet munkájának irányításához. Az őszi betakarítási munkák idejére meghirdetett verseny szervezésének és irányításának szintén ők voltak a legfőbb tényezői. De látogassunk el a szövetkezet gépjavító műhelyébe, ahol a legtöbb fiatal dolgozik.- A szerelők egyúttal gépkezelők, kombájnosok, traktorosok is - magyarázza a fiatalok között a maga három ikszével rangidősnek számító Both Ernő a műhelyben. - Nyáron és ősszel a többség kint van a határban, a betakarításban dolgoznak. Csak akkor jönnek be, ha nagyobb baj történik, a géppel, mert ha Csifári Ferenc lehet, a helyszínen megjavítják. Az őszszel például a villanyszerelőnk is kint dolgozott a határban. Az egyik reggel nekem kellett megjavítanom egy alterná- tort, pedig én gépjavító vagyok, nem pedig villanyszerelő. Szerencsére értek hozzá, s ilyenkor mindenkinek azt kell csinálnia, amire szükség van, hogy a gépek ne álljanak.- A legfiatalabbak hogyan tudnak lépést tartani tapasztaltabb kollégáikkal?- Néha meg kell kérdezni az idősebb munkatársaktól egyet-mást, de ha lehet, inkább előre ellesem a szakma fortélyait - válaszol a kérdére Bartal János. - Nem azért, mert nem szívesen segítenek. Jobban érzem magam, ha nem kell folyton kérdezősködni, bár két évnyi gyakorlat után ez még nem szégyen. Szocialista KulcsárTibor (A szerző felvételei) munkabrigádunk keretében egyébként elég nehéz kötelezettségeket vállaltunk. Főleg az üzemanyaggal és az alkatrészekkel való takarékoskodásra irányulnak a vállalásaink, ami igen pontos munkát igényel. Az egyik kombájn mellett Kulcsár Tibor szorgoskodik, aki szintén gépjavító, de öt éve nyáron és ősszel az E-512-es kombájnjának a nyergében ül. Az elmúlt évi nyári aratási versenyben a harmadik lett, s a kukorica betakarításából is alaposan kivette a részét.- Munka közben is előfordul meghibásodás a gépen?- A gondosan végzett gépjavítás és karbantartás azzal fizetődik ki, hogy akár tízhektáros napi teljesítményt is el tudunk érni, ha nincs baj a géppel. Előfordulnak azonban problémák is, nyáron is akadt egy-két javítanivaló. Megcsináltuk és mentünk tovább. A kukoricában például elszakadt a lánc a tépöhengeren, sőt még az is összetörött. Kijavítottuk, aztán egy kicsit ráhajtottam, mert jó volt az idő, ki kellett használni minden percet. Ha kellett, fényszórók mellett is vágtuk a kukoricát. Az öt falu fiataljai egy szövetkezetben jól megértik egymást. Mert nemcsak munkaversenyt tudnak szervezni számukra, hanem az élénk klubélet feltételeit is megteremtik. Amint azt Csifári Ferenc hangsúlyozza, nemcsak ilyenkor, a téli hónapokban.- A hétvégeken a legnagyobb dologidőben is nyitva tartjuk a klubjainkat. Ilyenkor még azok is benéznek, akik egész héten kint vannak a határban, s ha kell, késő estig nem szállnak le a gépekről. Egy-két óra lemezhallgatás, kellemes beszélgetés és hasznos tapasztalatcsere jól jön. KAMOCSAI IMRE KÉRDŐJELEK A KÖZÉP-SZLOVÁKIAI SZÓLÓTERMESZTÉSBEN Korszerű borászati üzem - szőlő nélkül • Nemcsak a fagykár miatt kevés a termés • Körültekintőbb telepítéssel _______________________________________________________________________________________________
