Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 1. szám

Magyarországi útijegyzetek 3* A gyermekekről való sok­oldalú gondoskodás a szo­cialista Magyarországon is a társadalom és a család közös feladata. Budapesten a bölcsődei, az óvodai elhe­lyezés, valamint az általános iskolások ellátása a Főváro­si Tanács művelődési főosz­tályának hatáskörébe tarto­zik. Az elért eredményekről és a megoldásra váró fela­datokról Trombitás Imre osz­tályvezető tájékoztatott. HULLÁMVÖLGYEK, HULLÁMHEGYEK-A szükség, a demográfiai hullám kényszerítette ki, hogy az elmúlt öt esz­tendőben különös figyelmet szenteltünk a gyermekintézmények hálózata bővíté­sének - mondotta. - Jelentős anyagi ráfordítással 242 tanácsi és 107 üzemi bölcsődét létesítettünk. Ezekben össze­sen 21 170 férőhely van, s jelenleg 16 410 apróságról gondoskodnak. Körül­belül három év óta lényegesen csökkent a született gyermekek száma, s ezért van a 87,5 százalékos kihasználtság. Hasonló a helyzet az óvodákban is: a 662 intézményben 71 053 hely van, s ebből csak 68 449 foglalt. Igaz ugyan, hogy az új lakótelepeken a túltelítettség jellemző, míg a város egyes régebbi részeiben igen kevés az érdeklődő. Né­hány helyen a gyermekgondozási sza­badságon levő anyák gyermekeit is fel tudják venni. A tanács csak nagyon indo­kolt esetben, és csupán átmenetileg en­gedélyezi az óvodák bezárását, vagy pedig egyéb nevelési célokra - tanács­adók, napköziotthonok — használják ki.- Az óvodák helyzetéről ma már mint megoldott kérdésről beszélünk, de ez még nem jelenti a teljes elégedettséget - folytatta az osztályvezető. - Az elmúlt tíz évben a helyszűkén kívül a pedagó­gusképzés okozott nagy gondot. Szeren­csére ezen a téren is sikerült előbbre lépnünk. A gyermekek számának csök­kenésével az egyes csoportok létszámát is sikerült csökkenteni, s ez egyben a ne­velő munka javítását eredményezte. Azt szeretnénk elérni, hogy az iskolaelóké- szítő évben valamennyi gyerek járjon óvodába, de azt is megoldottuk, hogy az otthon nevelt gyermekek az első osztály megkezdése.előtti fél évben 96 órát tölte­nek az iskolában. • A hallássérült gyerekek oktatását korszerű műszerek segítik (A CSTK felvételei) A 352 budapesti általános iskolában is változó a gyerekek száma. Jelenleg 215 829 tanulójuk van. A következő években az alsó tagozaton csökken ugyan a számuk, de a felsőbb évfolya­mokat az „erős“ korosztály látogatja majd.- Vannak kis- és nagy iskoláink, ez utóbbiak 31 százalékában vagyunk kény­telenek két műszakban szervezni az ok­tatást. A napközik iránt évről évre nő az érdeklődés, de sajnos nincs elég ter­münk. Az alsó tagozatosokat részesítjük előnyben, a felsősök közül elsősorban a veszélyeztetett gyerekek látogatják, összesen 103 200 gyerek van felügyelet alatt a tanítási órákon kívül. A TEHETSÉGESEK ÉS A TÖBBIEK A napközis foglalkoztatást is úgy igye­keznek megszervezni, hogy az ott eltöl­tött órák ne csak a felügyeletet jelentsék. Klubrendszert próbálnak bevezetni, úgy, hogy ne osztályonként, hanem érdeklő­dés szerint csoportosítsák a gyerekeket. A tanulók részéről nagy az érdeklődés az új forma iránt, de bevezetéséhez a lehe­tőségek még nem mindenütt adottak.- Legalább ugyanilyen fontosnak tart­juk a tehetséggondozó szakköri tevé­kenység megszervezését. A középiskolai tanárokat vonjuk be a munkába, s hogy megéri a matematikával, a történelem­mel, a magyar nyelvvel és más tantár­gyakkal is magasabb szinten foglalkozni, azt a jelentkezők száma is bizonyítja. Eredményessége megnyilvánul a közép­iskolai előmenetelben és jó alapot nyújt az egyetemi tanulmányohoz is. Es ami a lényeg: az igazi tehetségek kiugrása és támogatása. A rugalmasabb iskolakez­dés kérdésével is foglalkozunk. Miért ne járhatna elsőbe például az ötéves gye­rek, ha ehhez minden adottsága meg­van? Budapesten egyébként minden iskola­típus megtalálható. Ez azt jelenti, hogy azokról a gyerekekről is gondoskodnak, akik valamilyen oknál fogva nem látogat­hatják az általános iskolát. A kerületi hatáskörű kisegítő iskolák, az értelmi fo­gyatékosoknak a bentlakásos intézmé­• Nem csupán a nők kiváltsága az óvónői szakma. Bár Magyarországon is ritkán, de férfiak is választják ezt a pályát. A gyerekek nagyon szeretik az „óvóbácsikat“. Lénárt István is közéjük tartozik nyék sora biztosítja a foglalkoztatást, a nevelést. A mozgássérültek, a gyengén látók és a vakok, a rosszul hallók és a siketek, valamint a beszédhibás gyere­kek oktatása is megoldott a fővárosban. Bentlakásos gyermekotthonokban helye­zik el az olyan veszélyeztetett gyereke­ket, akikre az otthoni környezet negatív hatással van. A FEKETE-FEHÉR ÓVODÁBAN A XI. kerületben a fekete-fehér színe alapján találtuk meg a lakótelep magas házai között azt az óvodát, amelyet a ta­nács figyelmünkbe ajánlott.-Még 1971-ben épült. Történetéről annyit el kell mondani, hogy a Fekete, fehér, igen, nem nevű tévévetélkedő győzteseiként kapták a kerület lakói - mondotta Bujdosó Ágnes, az óvoda vezetője. - Igazgatásiig hozzánk tarto­zik a szomszéd óvoda is, négy-négy csoportban foglalkozunk az aprósá­gokkal. Ezen a környéken minden igénylő gyermekét elhelyezik az óvodában, sőt a Bogdánfy utcaiba, ahol jártunk, még a gyermekgondozási szabadságon levő anyukák is elhozhatják óvodáskorú gyer­meküket a délelőtti foglalkozásokra. Reg­gel 6-tól este fél hétig tartanak nyitva, összesen harmincán gondoskodnak a 250 gyermekről. Hetente orvos látogat az óvodába és két védőnő is felügyel a gyermekek egészségére. Pszichológu­sa is van az intézménynek és a logopé­dus helybe jön, hogy a kisebb beszédhi­bás gyerekekkel külön foglalkozzon.- Nagy pluszt jelent, hogy a tőszom­szédságban van az iskola - tájékoztatott a vezető. - Ha a szülő óhajtja, hetente kétszer négy órától tornára viheti gyer­mekét. Angol és német nyelvet is oktat­nak az óvodáskorú gyermekeknek. Eze­kért a foglalkozásokért fizetnek a szülők. A termekben épp a játékokat rendez­ték az apróságok, mert már igen várták a filmvetítés kezdetét.- Ilyen rossz időben nem tudunk ki­menni a gyermekekkel, de egyébként sokat tartózkodunk a szépen rendezett udvarunkon. Kint tornászunk, nyáron pe­dig a medencében fürödhetnek. Nagyon fontosnak tartják a szülőkkel fenntartott kapcsolatot. Évente kétszer ún. nyílt napokat tartanak, amikor a szü­lök bejöhetnek, megnézhetik, hogyan gondoskodnak gyermekükről, mivel fog­lalkozik a kicsi az óvodában. Mielőtt a gyermek az óvodába kerül, az óvónéni környezettanulmány céljából meglátogat­ja a családokat. A gyerekek egy része a közeli bölcső­déből jön hozzájuk, mellyel igen jó a kap­csolat. A problémás gyerekekkel néhány napra a bölcsődei gondozó néni is eljön az óvodába, hogy előbb megszokják az új környezetet. MILYEN AZ ISKOLAOTTHON A picik után a nagyobbakhoz is elláto­gattunk. Délelőtt lévén, nem akartuk a ta­nítást megzavarni, Páger Bertalanná, az általános iskola igazgatója szívesen fo­gadott és készségesen bemutatta az is­kolát, válaszolt kérdéseinkre.- Nyolcszáz tanulónk van. Évfolya­monként három-három osztály, s mivel az anyukák nagy része dolgozik, 70-75 százalékuk jár napközibe. Az első és a második évfolyamban iskolaotthont is működtetünk. Ez azt jelenti, hogy a tanu­lók egész nap itt vannak, két pedagógus foglalkozik velük. A tanítási órák és a szabad idő változik, ez utóbbi alatt gyakran vannak az udvaron, játszanak, szórakoznak. Ezek a gyerekek fél nyolc, nyolc óra között jönnek az iskolába és fél hatig lehetnek itt. Közben tízórait, ebédet és uzsonnát kapnak. A házi feladatokat is elkészítik, a táskájukat nem hordják haza. A szülök nagy része örült, hogy ilyen formában gondoskodnak a gyermekek­ről. A többgyermekes családoknak, az egyedül álló szülőknek különösen elő­nyös az iskolaotthon. A keresettől és a gyermekek számától függően fizetnek térítést, a legtöbb a napi 24,50 forint. A gyermekek szempontjából kedvező, hogy nem egyhuzamban van az oktatás. Viszont a harmadik, negyedik évfolyam­ban már vitatott a szakemberek körében az iskolai foglalkozásnak ez a módja, mert az ötödikben hirtelen túl nagy a megterhelés.- Nálunk most tetőzik a demográfiai hullám, az ötödikig magas létszámú osz­tályaink vannak, ezért váltakozva taní­tunk. Mivel a délelőtti tanítás mindig eredményesebb, kétféle órarendünk van valamennyi évfolyam számára. Az iskola étterme is szűkös: naponta 430 gyerek ebédel itt. Akik nem járnak napközibe, azok az egyik közeli étterem­ben kapnak ételt.- Udvarunk nem nagy, de a közelben több játszótér van, ahová délutánonként járhatnak a gyerekek, öt óráig van foglal­kozás a napköziben, fél hatig pedig ügye­let, de ha tíznél több szülő kéri, hatig itt maradhatnak a gyerekek. Gazdag, sokrétű szakköri munka folyik ebben az iskolában. A folyosókon a legsi­keresebb munkákat csodálhattuk meg: rajzokat, festményeket és a saját kemen­cében készült apró tűzzománcokat. Ezek mind az itteni pedagógusok jó hozzáállá­sát és az irányításuk alatt tevékenykedő gyerekek ügyességét bizonyítják. Dél körül járt az idő, amikor az igazga­tónőtől búcsút vettünk. Az első csoport az ebédlőbe igyekezett, volt aki hazafelé indult. Színes, különböző szabású iskola­köpenyeikben elárasztották a folyosót. Hancúroztak, mosolygósak, gondtalanok voltak. DEÁK TERÉZ Ha valakit nagy öröm ér, esetleg alaposan borsot törtek az orra alá, azt szók- . tűk mondani ilyenkor - örö­mében, mérgében majd ki­bújik a bőréből. Ha mindez velünk fordulna elő - te­gyük meg bátran. Bújjunk ki a bőrünkből! Az Óváros egyik évszá­zados, öreg, erkélyfolyosós bérházában, a Gyümölcs- piac téren van a legrégibb jelmez és paróka kölcsön­ző Prágában. A zsúfolt pol­cokon feliratok: gótika, re­neszánsz, rokokó, bieder­meier; a terhük alatt meg­hajtó fogasokon ókori tó­gáktól kezdve a harmincas évek divatjáig minden meg­található. Közel tizenhat- ezer jelmez. Válogassunk közösen, hisz ki ne szeret­ne legalább egy délutánra, egy estére, egy napra me­sebeli aranyhajúvá, délceg muskétássá, négylábú, négykezü bohóccá vál­tozni' Kalandozni a legkülön­bözőbb alkalmakkor támad kedvünk. Van, aki a kézfo- góját álmodja korabeli, ro­kokó vagy akár reneszánsz kosztümben, mókáznak ta­vasszal az „utolsó csenge­tés" előtt álló diákok, a júni­us a gyermeknapé, a legki­sebbeké. A nyári hajókirán­duláson is érhet meglepe­tés, a fedélzeten hamisítat­lan tengeri farkasokkal ta­lálkozhatunk. Az ősz a mű­kedvelők, a vidám szürete­lek kosztümös ünnepe. De az igazi csemegét a téli hónapok tartogatják. Bizony idejében kell jelent­kezni, hogy biztosan jusson még a télapóhoz illő hosz- szú, fehér szakádból, a pi­ros palástból, s a kunkori ördögszarvacskákból. Közeleg a szilveszter, s úton van a tél nagy tréfa­mestere, az álarcosbál. Az álarcosbál, amely nem is­mer lehetetlent: piros-fehér pettyes szoknya, pettyes kalap, s indulhat a gomba­lány, pici csengettyűk csi­lingelnek a bohóc sipkáján, tüllszoknyás, karcsú spa­nyol táncosnő járja a fan- dangót, nyomozáshoz zöld és fekete kockás kö­penyt,. sapkát ölt Sherlock Holmes, nagyítója alatt ne­kilát a szálak kibogozásának, a négy muskétás tollas ka­lapban tiszteleg a csipkés, szalagos hölgyek előtt, feke­te köpenyű, hegyes süvegű .varázsló emeli a levegőbe varázspálcáját, s á király válláról sem hiányzik a her­melinpalást, fejéről a ko­rona. S aki netán fejet óhajt cserélni, mi sem egysze­rűbb ennél. Egy szempil­lantás alatt felismerhetet- len. Mint Spejbl apó vitat­kozhat a kotnyeles rövid- nadrágossal, Hurvinekkel, fűzöld hajú, krumpliorrú vi- zimanóként dughatja ki a fejét a vízből, mint bozon­tos szakállú Rumcájsz okít­hatja csintalan fiacskáját, Csibészkét, s mint Lőlek vagy Bólék új barátokkal, a békával, a tigrissel, az egérrel, az elefánttal indul­hat újabb világkörüli útra. Manók, muskétások, bo­hócok, mesebeli királylá­nyok, más-más mese, más-más kor. Mégis. Kö­zös a nevezőjük. A játék, ■ a közös játék öröme, s a lé­pés, amivel mindannyian, manók, bohócok, muskétá­sok - emberek, közelebb kerülünk egymáshoz. TARICS ADRIENN A játék öröme

Next

/
Oldalképek
Tartalom