Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-23 / 21. szám

w TUDOMÁNY TECHNIKA Bármilyen idegen anyag kerül be az élő szervezetbe, kilökö- dési reakciót vált ki. Csak egyetlen eset­ben nem reagál a szer­vezet védekező rend­szere, ha ez az anyag - szén. Ezt a nagysze­rű tulajdonságot fel­használva a szovjet tudósok új módsze­rekkel próbálnak meg­oldani több orvosi problémát. A transzplantáció, mint az em­beri test szerveinek és szövetei­nek gyógyítása - ósi tudomány. Nem nehéz azonban nyomon kö­vetni, hogy a transzplantáció sike­reit alapjában véve a gyógyítók által használt anyagok határozzák meg. Ezek közé tartoznak: a fa, az állati csontok, az üveg. A színes­fémkohászat megszületésével a fémek kerültek előtérbe. Köztudott, hogy 5-6 ezer évvel ezelőtt Egyiptomban, Kínában és Indiában a szájsebészek és a se­bészek kitünően ismerték az arany, az ezüst, az ón higanyos keverékeinek készítési titkait, sőt á platinatartalmú, ún. „arihalk“ ötvözetet is. A középkorban a se­besült lovagok csontjainak gyógyí­tására aranyból, ezüstből és aranyfüsttel bevont acélból készült belső protéziseket alkalmaztak. Még a múlt században jelent meg és vált gyakorlattá a csontgyógyá­szatban a nikkelréteggel bevont acél. . , A XX. században a beültethető anyagok sorába léptek még a mo- libdén-, króm, kobaltötvözetek, majd a titán és a tantál, amelyek a korszerű orvostudományban, mint bebizonyosodott, egyszerűen nélkülözhetetlenek. A 60-as évek elején a Szovjet­unióban, és külföldön is előállítot­ták a grafitborítású polimert. Az első kísérletek azt mutatták, hogy az ebből az anyagból készült mesterséges véredények jól gátol­ják a trombózisok kialakulását. És csak akkor eszméltek rá, hogy az emberi szövetek már évezredek óta együtt élnek a szénnel. Ve­gyük például az élő bőrre festett, eltüntethetetlen rajzokat, a tetová­lásokat, ezek mindig korommal, szénporral és tussal készültek. A múltban sok ember viselte az arcán a lőpor okozta égési seb nyomait, és ki ne emlékezne a bányászok kormos arcára... A Szovjetunió központi klinikáin sok-sok kísérletet végeztek izolált élő szövetekkel állatokon, növé­nyeken, élesztőgomba-tenyésze­teken. Az eredmények minden várakozást felülmúltak. A biológiai összeférhetőség a szénnel és a szénalapú anyagokkal valóban egyedülállónak bizonyult. Éppen ezt a tulajdonságot nem sikerült a szakembereknek sokáig megragadni a belső protézisek megalkotására irányuló kísérletek során. Minden protézisnek teljes mértékben be kell töltenie a he­lyettesítendő szövet vagy szerv minden funkcióját. A szénalapú anyagok, fizikai­mechanikai tulajdonságaiknak kö­szönhetően képesek helyettesíte­ni a szervezet tulajdonképpen minden szilárd szövetét. Ezenkí­vül ezek az anyagok nem fárad­nak el és tartósságban felülmúl­nak bármilyen természetes anya­got. A szénalapú anyagok ala­csony súrlódási együtthatói folyé­kony közegben és a kismértékű kopás lehetővé teszik olyan mes­terséges ízületek létrehozását, amelyek nem irritálják a szövete­ket. Mint ahogy a Központi Trau­matológiai és Ortopédiai Intézet­ben Szergej Mironov professzor által elvégzett operációk egész sora mutatta, a könnyű, szilárd, tartós Ízületek jól összeférnek az élő szervezet szöveteivel, ame­lyek benövik őket és lehetővé válik a szerv vagy szövet funkciójának teljes értékű helyreállítása. A Ba- kuljev Szív- és Érsebészeti Inté­zetben (először kutyákon kísérle­tezve) bizonyították be, hogy a szénből készült mesterséges szívbillentyű 25 évig is képes működni, ugyanakkor a legjobb polimer szívbillentyűk csak 5-7 évig. A szívritmus-szabályozók szénüvegből előállított elektródái, belenőve a szívizomba, 10-12 évig nem változtatják tulajdonsá­gaikat, 1984 végéig emberek szá­zainak életét mentették meg az ilyen műtétek abban az intézet­ben, amelyet Natalja Dobrova, az orvostudományok doktora irányít. A kutatások megmutatták, hogy rövid idő elteltével a szervezetbe ültetett szénalapú anyag felszínén fehérje rakódik le, szilárdul meg, melynek molekulái nem változnak. Ezért aztán az élő réteggel borított szénprotézis nem ingerli az im­munrendszert mint idegen test, vagyis létrejön a biológiai össze­férhetőség. A Szovjetunió Színesfémkohá­szati Minisztériumának „szén az orvostudomány számára“ nevű moszkvai speciális laboratóriuma állít elő minden szénből és szén­alapú anyagból készülő protézist. Itt dolgozták ki az emberi szerve­zetbe való lehetséges beavatko­zás 38 területének megfelelő pro­téziseket. A laboratórium vezetője, Jurij Lopatto, a kémiai tudomá­nyok kandidátusa. O a következő­ket mondotta:- A statisztikai adatok szerint ma a közlekedési balesetek 39 százalékában koponyasérülés is történik. A koponyacsont hiányait különböző anyagokkal igyekeztek pótolni, de a sérült szövetek vas­tag hegesedése és az agyra gyakorolt nyomásuk gyakran rok­kantakká tette az embereket. Ki­derült, hogy a szilárd, szénalapú „foltozás“ kizárja az ilyen követ­kezményeket. Ennek az a lénye­ge, hogy minden más idegen testtől eltérően, amelyet a szerve­zetben jelentős vastagságú heg borít el, a szénalapú anyagok körül csak egy vékony kapszula képződik. Ha porózus széntestet használunk, az valósággal össze­nő az élő szövetekkel. Hasonló operációkat végeznek az I. számú Moszkvai Orvostudományi Inté­zetben, Georgij Jumasev profesz- szor irányításával. A széntestek e tulajdonságát használták fel különleges eszközök létrehozásá­ra, amelyek képesek belenőni a bőrbe, megtartva a kijáratot a külső rétegbe. Lehetőség adó­dott egy olyan állandó „technikai nyílást“ létrehozni az élő szerve­zetben, amelyen keresztül lehet orvosságot bejuttatni, szövetpró­bát venni, vért adni vagy venni, ha szükséges, például a veseelégte­lenségben szenvedőknél, akik művese használatára szorulnak. Egy ilyen eszköz reményt éb­reszt arra vonatkozóan is, hogy rövidesen sikerül olyan bőrön át­haladó, mondjuk az amputált vég­tagon kívül érő. szénből készült csontvázszerü támot létrehozni, ami egy hagyományos típusú kül­ső protézishez kapcsolódhatna. A moszkvai Szemasko Sztoma- tológiai Intézetben az álkapocs- és szájsebészeti tanszéken doktor Jevgenyij Malorjan szén-foggyö- kérprotéziseket ültetett be az álka­pocs csontjába. így tulajdonkép­pen örökös fogakat kapunk, ame­lyek mindenféle funkcionális ter­helést bírnak. A recés, kúpalakú, porózus szén beilleszkedik a csontba és a nyálkahártyán keresztül kiér a szájüregbe. A fog külső része készülhet porcelánból, műanyagból, fémből, vagy ezek kombinációjából. Életre szóló szerencsétlenség volt mindig az ember számára a gerincsérülés. Ma a sérült csigo­lyákat szénhab regenerálja, pon­tosabban habosított, szénalapú polimer. Idővel csontpáncél borítja be a mesterséges széncsigolyá­kat, amelyek magukra veszik a test egész súlyát. Korábban a sérült csigolyák pótlásakor (különösen gyakran fordul elő a nyakcsigolyáknál) egy évig fűzőben kellett a betegnek feküdnie, amíg rendbe jöttek a csi­golyák. A szénhab használatakor fűzőkre nincs szükség és két hét elteltével a páciens elkezd önálló­an mozogni. Ezt a műtétet, csakúgy mint a koponyasérülések korrigálását, az I. számú Moszkvai Orvostudományi Intézetben végzik. És még egy ok, ami miatt a szén csodaszer hírében áll. Köztudott, hogy az emberek bőre természe­tes barikád, amely védi a belső szervek harmóniáját a külső hatá­soktól, hőmérséklet-szabályozó, záróvonal a mikroorganizmusok és vírusok hadai számára. Ugyan­akkor a gennyes sebek, a feké­lyek, égési sebek és ekcémák gyakran rést ütnek természetes szkafanderünkön. És itt jön a se­gítségünkre a szénszövet. Nem, nem lett belőle mesterséges bőr, amely nem öregszik idővel... Spe­ciális szénkötést kell tenni a sérü­lésre, s alatta a saját bőr gyorsan regenerálódik. A Visnyevszkij Általános Sebé­szeti Intézet égési sérülések köz­pontjában Arnold Adamjan pro­fesszor a gyógyszerekkel átitatott szénszövetkötözés segítségével 65-70 százalékos égéssérültek életét is megmentette anélkül, hogy akár egy centiméternyi bőr- átültetést végzett volna. Eddig majdnem lehetetlen volt megmen­teni az olyan égési sérültet, aki bőrfelületének több mint 30 száza­lékán szenvedett súlyos károso­dást. Hát ezt jelenti a gyakorlatban a szén nagyszerű tulajdonsága, a magasfokú biológiai aktivitás: ha csonttal kerül érintkezésbe, csont képződik, ha bőrrel, bőr, ha ínnal, ín... Lehet, hogy valóban csoda­szer?! VILJAM ARABEKOV FÉMEK - KŐOLAJBÓL A leningrádi kőolajkutató intézetben kidolgozott új el­járással ritka- és színesfé­meket lehet kivonni kőolaj­ból. A természetes kőolaj több mint 51 különböző ele­met tartalmaz. Egyesek, pél­dául az acél szilárdságát növelő vanádium, nagyobb koncentrációban fordul elő a kőolajban, mint a szilárd ércekben. Az új eljárással gazdaságosan kivonható a vanádium a kőolajból. A fémkoncentrátum kivoná­sa javítja a kőolaj minőségét, tüzelöa nyag -frakciójára k tisztaságát. BELOBOR, KEMÉNYEBB, MINT A GYÉMÁNT A Szovjetunió minszki szi­lárdtestfizikai kutatóintézeté­ben előállított új szuperkemény anyag, a belobor már eddig is évi tízmillió rubeles megtakarí­tást hozott a szovjet népgazda­ságnak. Időközben tovább­fejlesztették előállítási techno­lógiáját, ennek eredményeként a belobor még keményebb lett. A belőle készült szerszámok kopásszilárdsága a kétszere­sére, háromszorosára nőtt, és jóval nagyobb ütéseket is kiáll­nak. A belobor továbbfejleszté­se különösen hatékonnyá teszi a nagy szilárdságú fémek és ötvözetek megmunkálását. A megmunkált munkadarab felszíne olyan, mintha políroz­ták volna. Az új anyagot első­sorban a számjegyvezérlésú szerszámgépekben és önmű­ködő gyártósorokban használ­ják fel. Már több országban szabadalmaztatták. GYORSÍTOTT SÖRGYÁRTÁS Japán biotechnológusok folyamatos erjesztési folya­mattal próbálják csökkenteni a sör előállításához szüksé­ges időt. A zamatot és a mi­nőséget nem rontó gyors sörgyártó eljárásukban elkü­lönítik egymástól az élesztőt és a sörcefrét. Az élesztőt kis gélgolycskákhoz kötik és fémhuzalból készült kosa­rakban, felfüggesztve helye­zik el az erjesztökben. A tar­tály alsó részén folyamato­san, lassan beadagolják az élesztőtől erjesztésre kerülő sörcefrét. Az erjesztési fo­lyamat 12 napig tart és ered­ményeként kitűnő minősé­gű, könnyű, frissítő hatású sör jön létre. Ha van csodaszer, akkor ez a szén Mennyiségek automatikus mérése kellene tenni minden kísérlet auto­matikus mérését, kiértékelését, irányítását, és ami nagyon fontos: a kísérlettel egyidőben. Tehát a kutató már a kísérlet közben megkaphatja az eredményeket, s így már a kísérlet közben befolyásolhatja és irányíthatja an­nak menetét. Nagy figyelmet szentel a rész­leg a csehszlovák gyártmányú mikroszámítógépes rendszer be­vezetésére, amelyet csak egy bizonyos célra használnak majd. A mikroprocesszoros technika alkalmazása még az elektrohidra­ulikus rendszerek vezérlésével, és az építőanyagok szerkezeteinek megkárosítása nélküli, bonyolult mérőműszerek sgítségével törté­nő ellenőrzésénél is feltételez­hető. A részleg munkájának a súly­pontja fokozatosan áttevődik a programozás terére, és ezzel növeli az egész intézet munkájá­nak minőségét és hatásosságát. A kutatásban elért eredményeken kívül az intézmény fizikai részle­gén dolgozó kutatók nemzetközi kiállításokon is jelentős elismeré­sekben részesültek. Az automati­kus rezgésmérö, amely az építő­anyagok minőségét, az anyag megkárosodása nélkül méri, a Sympomech elnevezésű kiállí­táson aranyérmet kapott. Stefan nemCek ÚJ SZÚ 17 1986. V. 23. A bratislavai Mélyépítészeti Ku­tatóintézet fizikai részlegének dol­gozói mindig ott vannak, ahol a különböző - mélyépítéseken végzett - kísérleteket kell figyelni. Az egyes állami és szakmai feladatok jellege alapján a részleg a következő problémákkal foglal­kozik: az út- és a hídépítés objektumain végzett kutatómun­kával, az új betonozási eljárások fejlődésével, a teherpróba geo- technikába való bevezetésével, a mérési és számítástechnika fejlődésével. Az automatikus mérést a méré­si központban végzik, s a kísérle­tek eredményeit a számítóköz­pontban dolgozzák fel. A részleg dolgozóinak legna­gyobb segítőtársa, a technika di­namikus fejlődésének korszaká­ban, a számítástechnika és a mik­roelektronika. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az újonnan felépí­tett komplex módszernek lehetővé A számítógéppel egybekötött mérőberendezés lehetővé teszi a terhelőpróbák effektiv elemzését A kutatóintézet szisztematikusan foglalkozik a kísérleti munkák racionalizálásával. A képen: Majzlan Bohumil egy hordozható mérőrendszer kezelése közben, külső munkahelyen (A szerző felvételei) * >

Next

/
Oldalképek
Tartalom