Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-23 / 21. szám
w TUDOMÁNY TECHNIKA Bármilyen idegen anyag kerül be az élő szervezetbe, kilökö- dési reakciót vált ki. Csak egyetlen esetben nem reagál a szervezet védekező rendszere, ha ez az anyag - szén. Ezt a nagyszerű tulajdonságot felhasználva a szovjet tudósok új módszerekkel próbálnak megoldani több orvosi problémát. A transzplantáció, mint az emberi test szerveinek és szöveteinek gyógyítása - ósi tudomány. Nem nehéz azonban nyomon követni, hogy a transzplantáció sikereit alapjában véve a gyógyítók által használt anyagok határozzák meg. Ezek közé tartoznak: a fa, az állati csontok, az üveg. A színesfémkohászat megszületésével a fémek kerültek előtérbe. Köztudott, hogy 5-6 ezer évvel ezelőtt Egyiptomban, Kínában és Indiában a szájsebészek és a sebészek kitünően ismerték az arany, az ezüst, az ón higanyos keverékeinek készítési titkait, sőt á platinatartalmú, ún. „arihalk“ ötvözetet is. A középkorban a sebesült lovagok csontjainak gyógyítására aranyból, ezüstből és aranyfüsttel bevont acélból készült belső protéziseket alkalmaztak. Még a múlt században jelent meg és vált gyakorlattá a csontgyógyászatban a nikkelréteggel bevont acél. . , A XX. században a beültethető anyagok sorába léptek még a mo- libdén-, króm, kobaltötvözetek, majd a titán és a tantál, amelyek a korszerű orvostudományban, mint bebizonyosodott, egyszerűen nélkülözhetetlenek. A 60-as évek elején a Szovjetunióban, és külföldön is előállították a grafitborítású polimert. Az első kísérletek azt mutatták, hogy az ebből az anyagból készült mesterséges véredények jól gátolják a trombózisok kialakulását. És csak akkor eszméltek rá, hogy az emberi szövetek már évezredek óta együtt élnek a szénnel. Vegyük például az élő bőrre festett, eltüntethetetlen rajzokat, a tetoválásokat, ezek mindig korommal, szénporral és tussal készültek. A múltban sok ember viselte az arcán a lőpor okozta égési seb nyomait, és ki ne emlékezne a bányászok kormos arcára... A Szovjetunió központi klinikáin sok-sok kísérletet végeztek izolált élő szövetekkel állatokon, növényeken, élesztőgomba-tenyészeteken. Az eredmények minden várakozást felülmúltak. A biológiai összeférhetőség a szénnel és a szénalapú anyagokkal valóban egyedülállónak bizonyult. Éppen ezt a tulajdonságot nem sikerült a szakembereknek sokáig megragadni a belső protézisek megalkotására irányuló kísérletek során. Minden protézisnek teljes mértékben be kell töltenie a helyettesítendő szövet vagy szerv minden funkcióját. A szénalapú anyagok, fizikaimechanikai tulajdonságaiknak köszönhetően képesek helyettesíteni a szervezet tulajdonképpen minden szilárd szövetét. Ezenkívül ezek az anyagok nem fáradnak el és tartósságban felülmúlnak bármilyen természetes anyagot. A szénalapú anyagok alacsony súrlódási együtthatói folyékony közegben és a kismértékű kopás lehetővé teszik olyan mesterséges ízületek létrehozását, amelyek nem irritálják a szöveteket. Mint ahogy a Központi Traumatológiai és Ortopédiai Intézetben Szergej Mironov professzor által elvégzett operációk egész sora mutatta, a könnyű, szilárd, tartós Ízületek jól összeférnek az élő szervezet szöveteivel, amelyek benövik őket és lehetővé válik a szerv vagy szövet funkciójának teljes értékű helyreállítása. A Ba- kuljev Szív- és Érsebészeti Intézetben (először kutyákon kísérletezve) bizonyították be, hogy a szénből készült mesterséges szívbillentyű 25 évig is képes működni, ugyanakkor a legjobb polimer szívbillentyűk csak 5-7 évig. A szívritmus-szabályozók szénüvegből előállított elektródái, belenőve a szívizomba, 10-12 évig nem változtatják tulajdonságaikat, 1984 végéig emberek százainak életét mentették meg az ilyen műtétek abban az intézetben, amelyet Natalja Dobrova, az orvostudományok doktora irányít. A kutatások megmutatták, hogy rövid idő elteltével a szervezetbe ültetett szénalapú anyag felszínén fehérje rakódik le, szilárdul meg, melynek molekulái nem változnak. Ezért aztán az élő réteggel borított szénprotézis nem ingerli az immunrendszert mint idegen test, vagyis létrejön a biológiai összeférhetőség. A Szovjetunió Színesfémkohászati Minisztériumának „szén az orvostudomány számára“ nevű moszkvai speciális laboratóriuma állít elő minden szénből és szénalapú anyagból készülő protézist. Itt dolgozták ki az emberi szervezetbe való lehetséges beavatkozás 38 területének megfelelő protéziseket. A laboratórium vezetője, Jurij Lopatto, a kémiai tudományok kandidátusa. O a következőket mondotta:- A statisztikai adatok szerint ma a közlekedési balesetek 39 százalékában koponyasérülés is történik. A koponyacsont hiányait különböző anyagokkal igyekeztek pótolni, de a sérült szövetek vastag hegesedése és az agyra gyakorolt nyomásuk gyakran rokkantakká tette az embereket. Kiderült, hogy a szilárd, szénalapú „foltozás“ kizárja az ilyen következményeket. Ennek az a lényege, hogy minden más idegen testtől eltérően, amelyet a szervezetben jelentős vastagságú heg borít el, a szénalapú anyagok körül csak egy vékony kapszula képződik. Ha porózus széntestet használunk, az valósággal összenő az élő szövetekkel. Hasonló operációkat végeznek az I. számú Moszkvai Orvostudományi Intézetben, Georgij Jumasev profesz- szor irányításával. A széntestek e tulajdonságát használták fel különleges eszközök létrehozására, amelyek képesek belenőni a bőrbe, megtartva a kijáratot a külső rétegbe. Lehetőség adódott egy olyan állandó „technikai nyílást“ létrehozni az élő szervezetben, amelyen keresztül lehet orvosságot bejuttatni, szövetpróbát venni, vért adni vagy venni, ha szükséges, például a veseelégtelenségben szenvedőknél, akik művese használatára szorulnak. Egy ilyen eszköz reményt ébreszt arra vonatkozóan is, hogy rövidesen sikerül olyan bőrön áthaladó, mondjuk az amputált végtagon kívül érő. szénből készült csontvázszerü támot létrehozni, ami egy hagyományos típusú külső protézishez kapcsolódhatna. A moszkvai Szemasko Sztoma- tológiai Intézetben az álkapocs- és szájsebészeti tanszéken doktor Jevgenyij Malorjan szén-foggyö- kérprotéziseket ültetett be az álkapocs csontjába. így tulajdonképpen örökös fogakat kapunk, amelyek mindenféle funkcionális terhelést bírnak. A recés, kúpalakú, porózus szén beilleszkedik a csontba és a nyálkahártyán keresztül kiér a szájüregbe. A fog külső része készülhet porcelánból, műanyagból, fémből, vagy ezek kombinációjából. Életre szóló szerencsétlenség volt mindig az ember számára a gerincsérülés. Ma a sérült csigolyákat szénhab regenerálja, pontosabban habosított, szénalapú polimer. Idővel csontpáncél borítja be a mesterséges széncsigolyákat, amelyek magukra veszik a test egész súlyát. Korábban a sérült csigolyák pótlásakor (különösen gyakran fordul elő a nyakcsigolyáknál) egy évig fűzőben kellett a betegnek feküdnie, amíg rendbe jöttek a csigolyák. A szénhab használatakor fűzőkre nincs szükség és két hét elteltével a páciens elkezd önállóan mozogni. Ezt a műtétet, csakúgy mint a koponyasérülések korrigálását, az I. számú Moszkvai Orvostudományi Intézetben végzik. És még egy ok, ami miatt a szén csodaszer hírében áll. Köztudott, hogy az emberek bőre természetes barikád, amely védi a belső szervek harmóniáját a külső hatásoktól, hőmérséklet-szabályozó, záróvonal a mikroorganizmusok és vírusok hadai számára. Ugyanakkor a gennyes sebek, a fekélyek, égési sebek és ekcémák gyakran rést ütnek természetes szkafanderünkön. És itt jön a segítségünkre a szénszövet. Nem, nem lett belőle mesterséges bőr, amely nem öregszik idővel... Speciális szénkötést kell tenni a sérülésre, s alatta a saját bőr gyorsan regenerálódik. A Visnyevszkij Általános Sebészeti Intézet égési sérülések központjában Arnold Adamjan professzor a gyógyszerekkel átitatott szénszövetkötözés segítségével 65-70 százalékos égéssérültek életét is megmentette anélkül, hogy akár egy centiméternyi bőr- átültetést végzett volna. Eddig majdnem lehetetlen volt megmenteni az olyan égési sérültet, aki bőrfelületének több mint 30 százalékán szenvedett súlyos károsodást. Hát ezt jelenti a gyakorlatban a szén nagyszerű tulajdonsága, a magasfokú biológiai aktivitás: ha csonttal kerül érintkezésbe, csont képződik, ha bőrrel, bőr, ha ínnal, ín... Lehet, hogy valóban csodaszer?! VILJAM ARABEKOV FÉMEK - KŐOLAJBÓL A leningrádi kőolajkutató intézetben kidolgozott új eljárással ritka- és színesfémeket lehet kivonni kőolajból. A természetes kőolaj több mint 51 különböző elemet tartalmaz. Egyesek, például az acél szilárdságát növelő vanádium, nagyobb koncentrációban fordul elő a kőolajban, mint a szilárd ércekben. Az új eljárással gazdaságosan kivonható a vanádium a kőolajból. A fémkoncentrátum kivonása javítja a kőolaj minőségét, tüzelöa nyag -frakciójára k tisztaságát. BELOBOR, KEMÉNYEBB, MINT A GYÉMÁNT A Szovjetunió minszki szilárdtestfizikai kutatóintézetében előállított új szuperkemény anyag, a belobor már eddig is évi tízmillió rubeles megtakarítást hozott a szovjet népgazdaságnak. Időközben továbbfejlesztették előállítási technológiáját, ennek eredményeként a belobor még keményebb lett. A belőle készült szerszámok kopásszilárdsága a kétszeresére, háromszorosára nőtt, és jóval nagyobb ütéseket is kiállnak. A belobor továbbfejlesztése különösen hatékonnyá teszi a nagy szilárdságú fémek és ötvözetek megmunkálását. A megmunkált munkadarab felszíne olyan, mintha polírozták volna. Az új anyagot elsősorban a számjegyvezérlésú szerszámgépekben és önműködő gyártósorokban használják fel. Már több országban szabadalmaztatták. GYORSÍTOTT SÖRGYÁRTÁS Japán biotechnológusok folyamatos erjesztési folyamattal próbálják csökkenteni a sör előállításához szükséges időt. A zamatot és a minőséget nem rontó gyors sörgyártó eljárásukban elkülönítik egymástól az élesztőt és a sörcefrét. Az élesztőt kis gélgolycskákhoz kötik és fémhuzalból készült kosarakban, felfüggesztve helyezik el az erjesztökben. A tartály alsó részén folyamatosan, lassan beadagolják az élesztőtől erjesztésre kerülő sörcefrét. Az erjesztési folyamat 12 napig tart és eredményeként kitűnő minőségű, könnyű, frissítő hatású sör jön létre. Ha van csodaszer, akkor ez a szén Mennyiségek automatikus mérése kellene tenni minden kísérlet automatikus mérését, kiértékelését, irányítását, és ami nagyon fontos: a kísérlettel egyidőben. Tehát a kutató már a kísérlet közben megkaphatja az eredményeket, s így már a kísérlet közben befolyásolhatja és irányíthatja annak menetét. Nagy figyelmet szentel a részleg a csehszlovák gyártmányú mikroszámítógépes rendszer bevezetésére, amelyet csak egy bizonyos célra használnak majd. A mikroprocesszoros technika alkalmazása még az elektrohidraulikus rendszerek vezérlésével, és az építőanyagok szerkezeteinek megkárosítása nélküli, bonyolult mérőműszerek sgítségével történő ellenőrzésénél is feltételezhető. A részleg munkájának a súlypontja fokozatosan áttevődik a programozás terére, és ezzel növeli az egész intézet munkájának minőségét és hatásosságát. A kutatásban elért eredményeken kívül az intézmény fizikai részlegén dolgozó kutatók nemzetközi kiállításokon is jelentős elismerésekben részesültek. Az automatikus rezgésmérö, amely az építőanyagok minőségét, az anyag megkárosodása nélkül méri, a Sympomech elnevezésű kiállításon aranyérmet kapott. Stefan nemCek ÚJ SZÚ 17 1986. V. 23. A bratislavai Mélyépítészeti Kutatóintézet fizikai részlegének dolgozói mindig ott vannak, ahol a különböző - mélyépítéseken végzett - kísérleteket kell figyelni. Az egyes állami és szakmai feladatok jellege alapján a részleg a következő problémákkal foglalkozik: az út- és a hídépítés objektumain végzett kutatómunkával, az új betonozási eljárások fejlődésével, a teherpróba geo- technikába való bevezetésével, a mérési és számítástechnika fejlődésével. Az automatikus mérést a mérési központban végzik, s a kísérletek eredményeit a számítóközpontban dolgozzák fel. A részleg dolgozóinak legnagyobb segítőtársa, a technika dinamikus fejlődésének korszakában, a számítástechnika és a mikroelektronika. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az újonnan felépített komplex módszernek lehetővé A számítógéppel egybekötött mérőberendezés lehetővé teszi a terhelőpróbák effektiv elemzését A kutatóintézet szisztematikusan foglalkozik a kísérleti munkák racionalizálásával. A képen: Majzlan Bohumil egy hordozható mérőrendszer kezelése közben, külső munkahelyen (A szerző felvételei) * >
