Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-23 / 21. szám
> ~-4 r AUTÓSOK L_a MOTOROSOK BALESETMEGELŐZÉS A Magas-Tótra főleg a Poprádi járásban található, s ez alapvetően meghatározza a poprádi közlekedésrendészeti felügyelőség munkáját. A járásban csaknem 30 ezer gépjármüvet tartanak nyilván, de ennek a többszöröse érkezik ide hazai és külföldi turistákkal. Kritikus a helyzet a járás 124 kilométer hosszú, első osztályú útjain, mindkét föidényben, valamint a hétvégeken. Ezért a felügyelőség dolgozói különféle ellenőrzéseket hajtanak végre, például ellenőrzik a közületi gépjármüvek műszaki állapotát, és nagy gondot fordítanak a megelőzésre. Ennek is köszönhető, hogy a múlt év azonos időszakához képest az idei első negyedévben 17- tel csökkent a járásban a balesetek száma. A közúti balesetek leggyakoribb oka itt is a gyorshajtás, amelyért tavaly több mint 2000 bírságot szabtak ki. Ittas állapotban való járművezetés miatt több mint 200 hajtási jogosítványt vontak be. A leggyakoribb közlekedési szabálysértés a Tátrában a behajtási és a parkolási tilalom megszegése. A legaktívabban a megelőzés területén a balesetmegelözö csoport tagjai tevékenykednek, akik tavaly 57 találkozót és 50 kiállítást szerveztek a közlekedési neveléssel kapcsolatban. Védnökséget vállaltak Poprádon a Dosztojevszkij utcai alapiskolában, ahol a pionírok közrendvédelmi és közlekedési nevelési szakköre működik. Az iskola tavaly első lett a közlekedési balesetek megelőzését célzó járási versenyben. A fenti képen dr. Duáan Petrigaő százados, a balesetmegelözö csoport parancsnoka (előtérben) és FrantiSek Solöiansky főhadnagy az egyik rendszeres találkozón. A középső képen: tátrai közúti ellenőrzés. A lenti képen: Pavol Pjeáóak főtörzsőrmester sebességmérés közben. (Svatopluk Písecky felvételei - CSTK) Egy órával az indulás előtt az autóbusz körül szorgoskodik. Mindent ellenőriz, s amikor látja, hogy még futja idejéből, leszereli az önindítót, mert amint mondja, a tél megviselte, s reggelenként bosz- szúságot okoz. Amíg a műhelyben rendbe teszik, beszélgetünk. Az alapiskola elvégzése után a járási építőipari vállalatnál segédmunkásként dolgoztam. Nagyon megörültem, amikor mint sorkötelest, gépjárművezetői tanfolyamra osztottak be. Régi vágyam volt, hogy sofőr lehessek. A bevonulás utáni vizsgán sikeresen átestem. E kétéves tényleges katonai szolgálatom alatt különböző típusú járművekkel ismerkedtem meg. A szolgálat jó életiskola volt számomra, gazdag szakmai tapasztalatokra tettem szert - állítja Godó Ferenc, a Galántai Autó- közlekedési Vállalat gépkocsivezetője. 1 A leszerelés után azonban továbbra is a régi helyén dolgozott. Abban az időben az autóközlekedési vállalathoz nehéz volt bekerülni, ahogy mondják, protekcióra volt szükség. Félév utánjárás után teljesült a vágya, igaz, az első időben csak a hiányzó járművezetőket helyettesítette. Kocsit három hónap múlva kapott, nem újat, használtat, hogy lássák, mit tud. Nem telt sok időbe, amikor a Skoda 706-os teherautót átvehette, amellyel távolsági szállításokat végzett az ország különböző részébe.- Meguntam a gyakori távollétet, kértem, helyezzenek át autóbuszra - folytatja. - 1965 májusában kezdtem a Galánta-Tallós (TomáSikovo) járaton közlekedni, s a mai napig nem változott a beosztásom. Reggel azzal kezdem, hogy a vágsellyei (Sara) Duslóba viszem a munkásokat, úgyszintén este a harmadik műszakra. Megismertem az embereket, észreveszem, ha valamelyik településen nem bukkan fel az ajtóban egyik-másik ismerős arc. Szeret pontosan járni, betartani a menetrendet. A megengedett sebességet sohasem lépi túl. Váltótársával, Bedecs Ernővel rendben és tisztán tartják a járművet. A legkisebb hibára is figyelmeztetik egymást. A legtöbb esetben maguk javítanak, de ha kell, a műhelyben dolgozók segítségét is igénybe veszik.- Aki a volán mellé ül, és a mai túlzsúfolt közutakon zajló forgalomban célba akar érni, annak indulás előtt meg kell győződnie a jármű műszaki állapotáról is - vélekedik. - Ez az első feltétele annak, hogy az ember baleset nélkül közlekedhessen. Útközben úgyis elég előre nem látott dolog történik. Télen a váratlan megcsúszásra, mindig számítani kell. Egyszer egy pótkocsis traktor ment előttem, s mivel előzni nem lehetett, a fékre léptem. Hallottam, valami zajt, azon nyomban tudtam, hogy a fékberendezés felmondta a szolgálatot. A dolog szerencsésen végződött, nem történt különösebb baj. Mindenkor tudatában vagyok, hogy az utasaim testi épségéért én vagyok a felelős. Negyedszázados gépkocsivezetői ténykedése alatt megtanulta, hogy mindenkor készen kell állnia a kellemetlen meglepetésekre, s mindent el kell követnie, hogy baj ne történjék. Ezért is van már mögötte másfél millió baleset nélkül megtett kilométer.- Nekem a vezetés nyugalmat ad, talán azért, mert szeretem, amit csinálok. Ha egészségem engedi, innen szeretnék nyugdíjba menni. A hátralévő tíz évben még több mint egymillió kilométert tehetek meg, s ha egy mód van rá, baleset nélkül szeretném megtenni. Szűkszavú, szerény ember. Szereti az őszinteséget, a becsületes munkát. Büszke arra, hogy fia, aki katona, a vállalatnál tanult szakmát, a javítóműhelyben dolgozott. Két lánya közül az egyik már letette a sofórvizsgát. A balesetnélküli közlekedéshez nem szerencse kell, hanem jó felkészültség, szakmai tudás és emberi helytállás is. Mindezt nem nélkülözi Godó Ferenc. N. J. Veszélyes zebrák A járművezetők nagy többsége gondosan figyeli a gyalogosok mozgását, ha a kijelölt gyalogosátkelőhely térségéhez közelít. A belső készenlét a fékezésre, a megállásra, vagyis az elsőbbség megadására, nagy mértékben csökkenti a cselekvési időt, s növeli a biztonságot... A legtöbb gyalogos-baleset olyan zebráknál történik, amelyet kereszteződés nélküli egyenes útszakaszon helyeztek el, s így az út jellegéből, vonalvezetésből nem lehet előre következtetni a gyalogosforgalomra. A járművezetők úgy érzik, hogy számukra az egyenes, hosszában jól belátható, s biztonságos benyomást keltő út zavartalan haladást biztosít, ennek megfelelően a megengedett felső sebességhatár körüli tempóban közlekednek. Az egymást követő kocsik haladása gyors, szinte egymást tolják, a folyamatos követés külön figyel- mi energiákat köt le, s így háttérbe szorul az, hogy lesz-e gyalogos a zebrán vagy sem! Nemegyszer fel sem figyelnek a kijelölt gyalogos-átkelőhely létére az autósok. Ha mégis gyalogos kerül eléjük- érhetően - késve reagálnak. Ugyanígy veszélyesek azok a zebrák is, amelyektől két-há- romszáz méterre - lámpa irányítja a forgalmat! A járművezetőknél ilyenkor is megfigyelhető egy sajátos magatartási forma. A zöld jelzésre elindulva egyre fokozzák a tempót, a gyalogosátkelóhelyet már nagy sebességgel érik el, s mivel úgy érzik, hogy a zöld jelzés nekik még mindig zavartalan haladást biztosít, elvárják- sokszor csak ösztönszerúen -, hogy a gyalogos várja meg, amíg majd a lámpa tilos jelzése megszakítja a jármúsor folyamatosságát. S ehhez hasonló helyzet figyelhető meg, ha a járművezető számára egy távolabbi kereszteződésben, ahová ö közelít - zöldet jelez a lámpa. Rákapcsol azonnal, hogy még „beleférjen“ a zöldbe, s közben gyakran figyelmen kívül hagyja a jóval a keresztezés előtt levő zebrát. Veszélyes zebrák vannak még az országos főútvonalak bevezető szakaszain is. Itt a járművezetők a szokásosnál nagyobb sebességgel közlekednek, mert hiszen megszokták kint az országúton a nagyobb tempót. Sem a vezetési manővereik, sem a figyelmük nem állt még át a megváltozott forgalmi viszonyokra. A figyelmük pl. inkább csak előre, az úttesten levőkre irányul, pedig már oldalra is többet kellene figyelniük, az áthaladni akaró gyalogosokra! (ess) Szerelési tanácsok ZASTAVA A Zastava gyár a kocsik karbantartási és átvizsgá- lási intervallumát 10 ezer kilométerben szabja meg. Ekkor válik esedékessé a generátor ellenőrzése is, ami abból áll, hogy szemrevételezzük az állagát, s hogy a rögzitócsavarjai feszesek-e. Ezenkívül ellenőrizni, illetve feszíteni kell az ékszíjat is. Minden 50-60 ezer km megtétele után - bár erről egyik kocsi kezelési utasítása sem tesz említést - számolni kell a generátor szénkeféinek kicserélésével. Ez egyébként teljesen normális jelenség, hisz a természetes elhasználódás során a kefék annyira megkopnak, hogy a generátor már nem képes áramot gerjeszteni. A szénkefék akkor tekinthetők elhasználnak, illetve cserére érettnek, ha a műanyag házból kiállva, a legnagyobb magasságuk csak a 4—5 mm-t éri el. Az új szénkefék minimum 10 mm-re állnak ki a házból, ha az 5 mm-re lekopott kefét nem cseréljük ki időben, a generátor attól még egy ideig termel áramot. Viszont számolnunk kell azzal a kellemetlen jelenséggel, hogy az akkumulátor utántöltése hirtelen megszűnik, s akkor már a telep állapotától függ, hogy vajon elérjük-e úticélunkat. Az ellenőrző állomások tapasztalatai szerint a Zastava generátorának üzemképtelensége az esetek többségében abból adódik, hogy a tulajdonosok elmulasztják a szénkefék cseréjét. A csere a szakműhelyben a legegyszerűbb, aki azonban járműszerelésben kissé jártas, maga is elvégezheti ezt. Legelőször is azt kell tisztázni, hogy melyik típusú generátorral van dolgunk. Könnyebb a szerelés, ha a feszültségszabályozó a motortérben jobbra, elöl a, sárvédődobra van szerelve. Ekkor, mielőtt bármihez is hozzáfognánk, szerezzük be az új szénkefét a házzal együtt. A generátor felső részén két normálhornyú csavarral van biztosítva a szénkefetartó-ház. Hogy ehhez hozzáférjünk, szereljük ki a pótkereket és készítsünk a becsatlakozó elektromos vezetékről pontos rajzot. Szereljük le ezután a kefetartóházat. Tapasztalni fogjuk, hogy a belső szénkefe (ez a pozitív pólus) jobban le van kopva. Ez így természetes, s a rövidebb szénkefe lekopottsága a mérvadó a cserénél; tehát ez nem lehet 4-5 mm-nél rövidebb. Tisztítás után a visszaszerelés fordított sorrendben történik, de előtte győződjünk meg a keféknek a tartóban való könnyű mozgathatóságáról. Nehezebb a dolgunk, akkor, ha az elektronikus szabályozó magára a generátorra van felerősítve. Ennél a típusnál a szénkefe nem cserélendő házzal együtt. Mint az előző variánsnál, ugyanazon a ponton kell a két csavart kihajtani. A szabaddá vált szénkeféket, illetve bekötésüket forrasztópákával kell eltávolítani, majd az újakat szintén forrasztással visszakötni. így kell a tartóba visszahelyezni. A csere szavatolja, hogy a következő 50-60 ezer km magtételéig a generátorral nem akad dolgunk. A tapasztalatok szerint a csapágyak két szénkefe- csereperiódust is kibírnak. (am) m ÚJ szú 16 1986. V. 23
