Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-16 / 20. szám
* c a A _ egészséges életmód, ezen be/\Z. lül is a rendszeres, megfelelő mozgás hiánya nagyon sok betegség egyik fő oka. A testmozgás kedvező hatását az emberi szervezetre az orvosok már régen felismerték. A Távol-Kelet orvosai pl. már az i. e. 1 évezredben ismerték az egészség és a mozgás közötti összefüggéseket. Európában egy kicsit később, az i. e. 5. században kezdett elterjedni ez a nézet, elsősorban egy görög orvos, Dioklész jóvoltából, aki részletesen is feldolgozta az egészséggel kapcsolatos tudnivalókat. Napjaink orvostudománya nem marad Amit a testmozgásról tudni leéli le e téren, nagy erőfeszítéseket tesz a betegségek megelőzése érdekében. Mindenekelőtt az egészséges életmód, s ezen belül is a rendszeres, megfelelő testmozgás előtérbe helyezésével. Aggasztó azonban, hogy ennek ellenére az ún. civilizációs betegségekben szenvedők száma - és sajnos áldozatainak a száma is - növekszik. Jól ismerte fel már csaknem két évtizede az ismert szovjet gerontológus, Muratov profesz- szor, hogy a mozgáshiány rövidesen az idő előtti öregedést okozó és az életet megrövidítő tényező lesz... Igaz ugyan, hogy a lakosság átlagos életkora növekszik, azonban nem mindegy, hogy ez az életkor betegségtől mentes-e vagy sem, elsősorban a 45. életév betöltése után. Ha csak abból indulunk ki, hogy hazánkban minden második nőnek és minden harmadik férfinak súlyfeleslege van, akkor már ez is kitűnő táptalajt jelent majd a civilizációs betegségek számára. Ehhez viszont még gyakran társul a megfelelő testmozgás hiánya, s ennek következtében az egészségre leselkedő veszély növekszik. A SZÍV ÉS A VÉRKERINGÉS. A szív a vérkeringés motorja, a szervezet oxigén- és tápanyag-ellátottságát biztosítja. Minél ellenállóbb a szívizom, annál jobban végzi munkáját, s ez által a szervezet elegendő oxigénhez és tápanyaghoz jut. A szívizom, ugyanúgy mint a többi izom, ha a megfelelő mozgás hiányából adódóan nincs kellő mértékben foglalkoztatva, sokat veszít ellenálló- és teljesítőképességéből. A tartós idegfeszültség, stresszhelyzet ezt az állapotot még tovább rontja. Különböző kutatások igazolják, hogy a szívizom ellenállóképességére a testmozgás kedvező hatást gyakorol. Elsősorban az olyan jellegű mozgás, amely a szervezet állóképességét, kitartását fejleszti (pl. gyaloglás, kellemes tempójú futás, sífutás, kerékpározás, úszás, a megfelelő tornagyakorlatok stb.). Ilyenkor a szervezet oxigén- és tápanyagellátottságában jelentős javulás áll be. Jó tudni viszont azt is, hogy nem mindegyik mozgásfajta és nem minden körülmények között használ. Kerüljük tehát a nagy erőkifejtéssel járó, a megfelelő előkészület nélküli testmozgást, főleg idősebb korban. Úgyszintén nem ajánlatos akkor sportolni, amikor a szervezetben valamilyen fertőzés (pl. nátha), megbetegetés játszódik le. Mivel a mozgás a szervezet oxigén- és tápanyagellátottsága szempontjából kedvező hatású, ezért természetesen előnyösen befolyásolja a szervezet anyagcseréjét is. Ismeretes, hogy az anyagcseréhez elegendő oxigénre van szükség, amit annál jobban biztosít a szív és az érrendszer a vérkeringés útján, minél edzettebb. Említettük, hogy ennek az edzettségnek a kialakításában milyen nagy a mozgás szerepe. Szóljunk pár szót a mozgás és a kövérség kapcsolatáról is (arról a kövérségről, ^amelynek oka a túltápláltság és a mozgáshiány). Köztudott, hogy a kövérség nagy megterhelést jelent az egész szervezet számára. Az is ismeretes, hogy a kövér emberek nagy részének kisebb-nagyobb hajlama van a cukorbetegség kialakulására. Sokan közülük megfelelő étrenddel és rendszeres testmozgással ezt még időben megelőzhetnék. Hiszen a testmozgás végzése közben, elsősorban a mozgástevékenység első 20 percében éppen a cukor „égésére“ kerül sor. Figyelmeztető adat, hogy hazánkban minden negyvenedik lakos cukorbeteg, s gyógyszeres kezelést igényel! #2.) A MOZGÁSSZERVEK. A rendszeres, megfelelő testmozgás az izmokra is jótékonyan hat, ugyanis a vérkeringés javulásával, s ezáltal az izom jobb tápanyag- és oxigénellátottságával jár együtt. Az izmok tartós megfeszülése, egyoldalú megterhelése és nem megfelelő igénybevétele következtében ez az állapot romlik. Az izomban ún. funkciózavar keletkezik, az izmok görcsösen, tartósan összehúzódnak. A vérellátás csökkenése, valamint az izmok görcse pedig fáradtságot és fájdalmat okozhat. A fájdalom ezután reflexszerüen még tovább fokozhatja az izomgörcsöt, sőt mi több, kiválthatja más, eddig érintetlen izmok feszülését. Ha ez az állapot sokáig tart, az izom már a legteljesebb nyugalomban - pl. éjszaka, alvás közben - sem képes megfelelően ellazulni. Tehát ilyenkor már az éjszakai pihenés után is fáradtan ébred az ember. Tovább romlik az izomérzés is, s már nem is érezzük, mikor vannak izmaink megfeszült állapotban. Kialakulóban van tehát egy bűvös kör, és a fentebb említett funkciózavar- ha nem fordítunk kellő figyelmet a megszüntetésére - előbb utóbb szervi elváltozásokhoz is vezet. Az izomban fájdalmas izomcsomók keletkezhetnek, amelyeket jól ki lehet tapintani. Helyi fájdalmat okoznak, de a fájdalom távolabbi területekre is kiterjedhet, s így a. távolabbi izmok ereje is csökkenni kezd. Az izom tartós feszülése, görcse, az említett fájdalmas izomcsomók károsan hatnak az izmokat beidegző idegekre, de az izmok túleröltetését, valamint a csonthártya gyulladását is okozhatják A megfeszült izmok azután nyomást gyakorolhatnak az általuk mozgatott ízületre is. Ennek eredménye a korai porckopás, a csigolyák közötti porckorongok degenerációja. Ez azután szintén fájdalmat vált ki, bezárul tehát a bűvös kör. A LELKIÁLLAPOT. „Ép testben ép lélek“ - tartja a mondás. Joggal. A szervezet kedvező vagy kedvezőtlen állapota- láttuk, hogy ezt milyen mértékben befolyásolja a megfelelő intenzitású és minőségű testmozgás - hűen visszatükröződik az ember lelkiállapotában is. Amit leírtunk az izmok tartós feszültségével, egyoldalú megterhelésével kapcsolatban, az nemcsak a izmok feszültségét okozhatja, hanem lelki feszültséghez is vezethet. Nem véletlen, hogy a szakemberek a különböző idegfeszültségek, szorongások leküzdésére többek között az ún. autogén tréninget, vagyis az önellazítást ajánlják. Hasznos viszont a természetben, szép környezetben való séta, kocogás is, kitűnő hatású az úszás, mivel az úszásnál a szervezet megterhelése optimális, továbbá kedvező hatást váltanak ki a célszerűen megválasztott tornagyakorlatok. C3-1 MEGFELELŐ TERHELÉST. A rendszeres testmozgásnak az ember egészségére gyakorolt hatásával kapcsolatban nemcsak azzal ajánlatos tisztában lenni, hogy milyen a mozgásnak az ember szervezetére — s ezen belül az egyes szervekre - gyakorolt hatása, hanem jó tudni azt is, hogy hogyan kell megállapítani, vajon tényleg megfelelően terheltük-e meg szervezetünket. Gyakran fordul elő ugyanis, hogy a kedvtelésből kocogó, sportoló egyének - főleg, ha azelőtt sohasem, vagy csak rendszertelenül hódoltak jelenlegi szenvedélyüknek - nem mindig találják el a különböző mozgástevékenységi formák optimális megterhelési szintjét. Tehát, vagy kisfokú a megterhelés, ami jóformán nem járul hozzá a szervezet teljesítőképességének a növeléséhez, vagy pedig - ami viszont a másik véglet - többnyire az egyéni képességek túlbecsülése következtében a szabádidö- ben végzett sporttevékenység könnyen a szervezet túlterheléséhez vezethet. Sok embernek - akik a mértéktartás és a fokozatosság elvét egyszerűen nem tartották be -, az említett túlterhelés következtében fellépő, kellemetlen szubjektív érzések (nagyfokú fáradékonyság és izomláz, különböző, kisebb-nagyobb sérülések) kedvét szeghetik, ami a további, rendszeres mozgást illeti, s elsősorban a gyengébb akaratúak örökre hátat fordíthatnak a szabadidőben végzett testmozgásnak. Ennek elkerülése érdekében tehát nagyon fontos, hogy ismerjünk olyan egyszerű módszert, esetleg módszereket, amelyeknek segítségével bárki köny- nyen ellenőrizheti szervezete megterhelésének a nagyságát. Az alábbiakban két ilyen módszert ismertetünk a sok közül. Az egyik a pulzus percenkénti száma a megterhelés függvényében. Nagyon fontos, hogy helyesen tudjuk megmérni a pulzusunkat. Hogyan? A jobb kéz nagy- és mutatóujjával gyengén érintsük meg a nyaki ütőeret, rögtön a mozgástevékenység befejezése után, s a bal kezünkön levő óra segítségével, a mozgás befejezése után számított első 10 másodperces nyugalmi állapotban számoljuk meg a pulzusunkat. Félórás, állóképességi jellegű mozgás után (kocogás, kerékpározás, aerobik, úszás stb.) egészséges nők és férfiak esetében a következő átlagos pulzusértékek a megfelelőek: Az első, nyugalmi 10 mp Életkor alatti pulzusérték 25-34 25 34-44 24 45-54 23 55-64 22 65-74 21 75 év felett 20 A percenkénti pulzusértéket úgy kapjuk meg, hogy a 10 mp alatt mért értéket beszorozzuk hattal. Ha a testmozgás csak 10-20 percig tartott, a feltüntetett pulzusértékhez hozzáadunk plusz kettőt, ha pedig 1 órán keresztül végzi valaki a különböző mozgástevékenységi formákat, a 10 mp alatt mért értékből egyet levonunk, s az így kapott érték jelenti az optimális megterhelés nagyságát. Az optimális megterhelés nagyságát illetően mérvadó a másik egyszerű módszer, amely a bőr, elsősorban az arcbőr színének a megterhelésre való reagálásán alapszik. Igaz ugyan, hogy egy kocogónak nincs alkalma arra, hogy futás közben ellenőrizze az arcbőre színét, esetenként viszont figyelmeztetheti sporttársát. Az otthoni tornát viszont lehet, sőt ajánlatos is tükör előtt végezni, ami nemcsak az arcbőr színének, hanem az egyes gyakorlatok megfelelő kivitelezésének a figyelemmel kísérését és az ellenőrzését teszi lehetővé. Ugyancsak ajánlatos a különböző mozgástevékenységi formák, pl. a fentebb említett kocogás után a tükörbe nézni, s az arcbőr színét is felhasználni annak megállapítására, vajon optimális volt-e a szervezet megterhelése, vagy sem. Mit árul el az arcbőr színe? A testmozgástól egészségesen és egyenletesen kipirult arc az ilyen jellegű tevékenység természetes velejárója. Azonban, ha az arcbőrön vöröses lila színű árnyalatokat, netán foltokat vélünk felfedezni, továbbá ha az arc sápadtsága is szembetűnő lesz egy idő után, nos, ezek mind a szervezet túlterhelésére figyelmeztető jelek. A rendszeres testmozgással kapcsolatban, az optimális megterhelés meghatározásán kívül, még egy pár tényezőről • érdemes említést tenni. (4.) MILYEN GYAKRAN? Az egyik, hogy milyen jellegű megterhelés fejti ki a szervezetre a legkedvezőbb hatást. Az említett, kedvező hatást tehát az a fajta testmozgás biztosítja, amely a szervezet állóképességét javítja, s legalább fél óráig tart. Az ilyen jellegű tevékenységek (mint pl. a megfelelő iramú futás, úszás, a jól megválasztott és folyamatosan végzett tornagyakorlatok stb.) végzése alatt a szervezet oxigénellátása folyamatos, egyenletes mértékű. A másik, a testmozgással kapcsolatos fontos tényező pedig az, hogy milyen gyakran kerüljön rá sor. Bebizonyosodott, hogy az emberi szervezetre a legkedvezőbb hatást a heti 3—4 alkalommal végzett, az optimális megterhelést biztosító mozgástevékenységi formák gyakorolják. Ami az időrendi szempontot illeti, helyes, ha hétközben is legalább egy- szer-kétszer módot találunk arra, hogy sportoljunk, s természetesen hét végén is ajánlatos kihasználni az alkalmat a szervezet mozgással történő felfrissítésére. A szabadidőben végzett sporttevékenységgel kapcsolatban további fontos tényező annak az időtartama. Hétközben egy-egy alkalommal legalább 30-60 percet fordítsunk testmozgásra, hét végén pedig, elsősorban a mozgás jellegétől függően, 1-3 órát is ajánlatos a rendszeres testmozgásra szánni. Arra viszont mindig nagyon kell ügyelni, hogy ne igyekezzünk a hétközbeni „mozgásadósságot“ a hét végén mintegy „törleszteni“. Hiszen a szabadidőben végzett testmozgásnak csak akkor van egészségvédő hatása, ha rendszeresen kerül rá sor, nem pedig hébe-hóba, igyekezvén ilyenkor behozni a lemaradást Dr. KUBÁN ÉVA &ÚJSZÚ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadta Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő Szarka István és Csetó János, szerkesztőség 815 81 Bratislava, Gorkého 10, telefon 309 331-252 332-301 szerkesztőségi titkárság 550-18 gazdasági ügyek 506-39 Távíró 092308 Adminisztráció Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava. Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében, 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek 815 80 Bratislava, Jiráskova 5, telefon 337-823, 337-825 Hirdetési iroda a kozule- teknek 815 80 Bratislava Vajanského nábreiie 15. II emelet, telefon 551-83. 544-51 Előfizetési di| havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14.70 A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként Kős 13- Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6 írom híjunk, de hogyan ?
