Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-02 / 18. szám
Vasárnap 1986. május 4. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 05.15, nyugszik 19.54 Kö- zép-Szlovákia: 05.22, nyugszik 20.01 Nyugat- Szlovákia: 05.28, nyugszik 20.07 órakor A HOLD kel Kelet-Szlovákia: 03.46, nyugszik 15.13 Kö- zép-Szlovákia: 03.53, nyugszik 15.20 Nyugat- Szlovákia: 03.59, nyugszik 15.26 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük MÓNIKA, FLÓRIÁN - FLÓRIÁN nevű kedves olvasóinkat • 1901 -ben született Václav BLÁHA cseh zeneszerző. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL AKTÍV, ALKOTÓ HOZZÁÁLLÁS írta: Ludovrt Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára VÉLETLEN TALÁLKOZÁS Ladislav Takáő írása MARISKA NÉNI Hajdú András írása EGY HÍRES FALU HÉTKÖZNAPJAI Deák Teréz riportja ************************************************ * * ******* Több mint öt és fél millió koronát takarított meg a poprádi vagongyár egy találmány és húsz újítási javaslat realizálásával, amelyeket Milan iilinéár technológus (a képen jobboldalt) 1978 óta nyújtott be. Ö nyerte meg tavaly a legjobb újító címért folyó vállalati versenyt, a Csehszlovák Vagongyárak Trösztjének versenyében pedig második lett. A nyitott fémidomok formálását végző berendezés, iilinőár találmánya, s csaknem egymillió koronát takarított meg vele a vállalat. A berendezés elkészítésében Emil Olekáák (balról) és Vincent Zoldák lakatosok is segítettek. (Jozef Vesely felvétele - CSTK) Országszerte mind nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy a lakosságnak minél több lehetősége nyíljék a szabad idő hasznos eltöltésére. Bratislavában az elmúlt év december 13-án adták át a petrzalka-ovsiáte-i lakótelepen az új művelődési központot, amely igyekszik minél sokrétűbben és színvonalasabban szolgálni elsősorban az itt lakók művelődését és szórakozását. A 340 férőhelyes nagytermen kívül, klubtermek, nyelvi laboratóriumok kínálnak lehetőséget a hasznos időtöltésre. Képünkön az új művelődési központ előcsarnoka. (Gyökeres György felvétele) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Egész népgazdaságunk sokoldalúan korszerűsített ipari rendszerével, fejlett, korszerű termelőeszközökkel akarunk az új századba lépni, s ennek eredményeként megváltoztatjuk a termelési struktúrát, a tudományos-technikai forradalom legújabb eredményeinek szellemében. Véleményünk szerint a XVII. pártkongresszus programjának ez a része megérdemli, hogy valamennyien bekapcsolójunk megvalósításába, mivel az elért eredmények az egész társadalom és minden egyén javát szolgálják majd. Tudatosítanunk kell, hogy az idő halad. A most megkezdett ötéves tervidőszak döntő. Amint az idei első negyedév eredményei mutatják, le kell küzdenünk az extenzív fejlesztés erős irányzatait. Az ötéves tervidőszak első éveiben az igényes feladatok megoldásának módja a reális, létező tartalékok kihasználása. Ez a párt kategorikus követelménye, amelynek fentről lefelé, mindenkinek saját munkahelyén eleget kell tennie. Nem hivatkozhatunk a végtelenségig a szállítói-megrendelői kapcsolatok rossz működésére. Gazdaságunkban ezen a téren pontosan meghatároztuk az egyes irányítószervek felelősségét. Ahol központilag nem teljesítik megfelelően a feladatokat, ott azt a központi szervek okozzák és arra törekszünk, hogy a hibát helyrehozzuk. A szállítói-megrendelői kapcsolatokban azonban a zavarok többségét a vállalatok és a termelésigazdasági egységek okozzák, amelyeknek statútuma meghatározza, hogy milyen termelésért, milyen alapanyagok vagy késztermék előállításáért felelősek. Amennyiben feladataikat nem teljesítik, a vezetőket felelősségre kell vonni, fel kell tárni annak okát, hogy a vállalatnál vagy a termelési-gazdasági egységben miért nem hoztak idejében intézkedéseket annak érdekében, hogy leszállítsák a szükséges szállítmányokat a kiemelt társadalmi programok megvalósítása érdekében. Egyáltalán nem érthetünk egyet azokkal, akik anélkül mentegetni próbálják a feladataikat nem teljesítő vállalatokat és termelési-gazdasági egységeket, hogy mélyebben elemeznék felelőtlen hozzáállásuk okait, a megoldást a felsőbb szervekre próbálják hárítani és nem vonják le a következtetéseket azokkal szemben, akik a társadalom ellen cselekedtek, a vállalat vagy tárca érdekeit önzőén előnybe helyezték és súlyos egyensúlyzavarokat okoznak a tervszerű szocialista gazdálkodás gépezetének működésében. Ezen a téren tisztázni kell a kérdéseket és végérvényesen fel kell számolni az alibizmust és a felelőtlenséget. (Lubomír Strougal elvtársnak, a Nemzeti Front központi bizottságainak együttes ülésén mondott beszédéből) NEMZETFIATALÍTÓ INTÉZKEDÉSEK Fekete Marian bulgáriai jegyzeteinek negyedik része VIGYÁZNI AZ ÉLETRE Szaszák György frása NEHÉZ ÉVEK Vera Küchenmeister novellája TALÁLKOZÁS JIRÍ ADAMÍRÁVAL Tarics Adrienn írása Tavalyi faliújsághír: Iskolánk tanulói a járási kémiai olimpián való sikeres szereplést követően a kerületi fordulóban az első öt helyen végeztek. Az olimpia szónak varázsa és mozgósító ereje, a tanulók sikeres szereplésének pedig hagyománya van a Rimaszombati (Rimavská Sobota) Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolában. Évente - a többség számára a mégoly nehéznek, s elvontnak tűnő tantárgyban, mint amilyen a kémia - tizenöthúsz gyermek készül erre a versenyre, s közülük a legjobbak nemcsak járási, hanem kerületi, sőt országos szinten is helytállnak. A versenyszellem ilyen fokú szinten tartása, sót fokozása mindenképpen pedagógusi erény és érdem. Amikor mindezt szóba hozom Hegedűs Erzsébetnek, az iskola fizikai-kémia szakos tanárának, kissé zavarba jön, majd nagyon szerényen elhárítja a dicső jelzőket.- Szinte minden osztályban akad néhány tehetséges tanuló, akinek kíváncsiságát és tudásszomját nem elégítik ki a tanítási órákon hallottak. Ók igénylik a többletmunkát, a külön foglalkozásokat. Az ilyen kéréseket pedig nem lehet elutasítani - mondja, olyan magától értetődő termeszetes- séggel, mintha ez a pedagógusi szemlélet manapság általános lenne.- Főiskolai tanulmányaim befejezését követően 1966- ban kerültem a Őrobár utcai alapiskolába - idézi fel pályája kezdetét -, s eltartott egy ideig, amíg a gyerekekkel azonos hullámhosszra kerültem. Tapasztalatok híján ezen a versenyen való részvétel sem kecsegtetett azonnali sikerekkel, s bizony megszenvedtünk Demkovics Éva első babérjáért. A sikerélmény persze közös volt, engem is „feldobott", s ezután már minden évben ott voltak tanítványaim a legjobbak között. Az elmúlt közel két évtized alatt nagyon sok tanulónak éppen a diákolimpiákon szerzett élmények és sikerek adtak biztatást, lendületet további tanulmányaikhoz. A csúcsot azonban kétségtelenül tavaly értük el, amikor a kerületi fordulóban az első öt helyen a mi tanulóink végeztek. Ószintén megvallva, kissé belefáradtam a munkába, s már- már arra gondoltam, hogy az idén pihenek egy kicsit. De nem tehettem, mert jöttek a gyerekek, s rábeszéltek az újabb versenyre. Persze, az az igazság, hogy nem is kellett különösen győzködniük, mert egy idő után már nekem is hiányzott ez a rendezvény. A résztvevők számát viszont korlátoztuk, mert olyan hangokat is hallottam, hogy presztízskérdést csinálunk a részvételből és a győzelmekből... Hegedűs Erzsébet ezután elárulta, hogy az idén csak ketten vettek részt a járási fordulóban, ahol Németh Nóra lett a győztes, aki még csak hetedikes, s a pedagóguskollégák számára is rejtély, hogyan győzhetett a nyolcadikosok között. A magyarázat egyszerű. A kislánnyal három hét alatt átvették a teljes nyolcadikos anyagot, s hogy a tanítási órákon ezután se unatkozzék, rendszerint középiskolás feladatokat kap. Oktatási módszereiről csak annyit mond, hogy előnyben részesíti a játékos, szemléltető foglalkozásokat. Tapasztalatai szerint a legnagyobb nehézséget a képletszerkesztés és a kémiai egyenletek elsajátítása okozza a gyermekeknek, ám ha az alapokon túljutnak, már könnyű rájuk építkezni. Ha nem is mindig a tankönyv, de a tantervek szerint folyik a munka. Hegedűs Erzsébet rövid beszélgetésünk során másodszor is zavarba jön, amikor eddigi munkájának erkölcsi és anyagi méltányolása, megbecsülése felől érdeklődöm.- Óh, hát ilyesmire ón még nem is gondoltam! Az igazság az, hogy valami belső kényszer diktálja az alapos munkát, sőt a többletmunkát is, mely karban tartja lelkivilágomat, s nem ritkán sikerélményben is részesít. HACSI ATTILA Ha van sikerélmény ÚJ szú 2 1986. V. 2.
