Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-25 / 17. szám
A Bolgár Kommunista Párt néhány héttel ezelőtt megtartott XIII. kongresz- szusát megelőzően átszervezték a központi irányító szerveket, s ezen belül változásokra került sor néhány minisztérium élén. Ezek az átszervezések érintették a kereskedelmi minisztériumot is. Ezekről az átalakításokról, illetve a változások céljairól nyilatkozott a Tri- buna riporterének Hriszto Hrisztov, a Bolgár Népköztársaság kereskedelmi minisztere. • ön korábban a külkereskedelmi tárca élén állt. Igen, 1976 óta a külkereskedelmi miniszter első helyettese voltam, majd" később a tárca vezetője lettem. Az idei év elején azonban átszerveztek néhány központi intézményt. A mi esetünkben összevonták a bel- és a külkereskedelmi minisztériumot. Ennek lettem a vezetője. Én helyesnek tartom ezt a lépést, amely része az országunkban folyamatban lévő gazdaságirányítási reformnak. Az intézkedés legnagyob előnye, hogy néhány ágazat összevonása következtében felszámoltuk a népgazdasági feladatok megoldása során korábban tapasztalt reszortszemléletet és bizonyos fokig korlátoztuk a papírmunkát is. • Érdekelnének azok az eredmények, amelyeket önök a 8. ötéves terv során értek el. Hogyan teljesítették a BKP XII. kongresszusának határozatait? A tavaly zárult ötéves tervidőszakban országunk gazdasága dinamikusan fejlődött. A számok a legmeggyőzőbb érvek - az említett ötéves időszakban a nemzeti jövedelem 20 százalékkal, a társadalmi munkatermelékenység 18,3 százalékkal emelkedett. 40 milliárd levát fordítottunk beruházásfejlesztésre és a népgazdaság anyagi-műszaki bázisának tökéletesítésére. Egész sor üzemet korszerűsítettünk, rendkívül nagy figyelmet szenteltünk a komplex mechanizáció és automatizáció ki- szélesítésének, s ez a folyamat kiterjedt több kis- és középvállalatra is. Szintén az említett 5 év alatt 343 ezer új lakást építettünk, a lakosság reáljövedelme 19,5 százalékkal emelkedett. További adatokat is említhetnék, de úgy vélem, ezek alapján is képet nyerhet a 8. ötéves tervidőszak eredményeiről. Tehát - hogy válaszoljak a kérdésre - lényegében teljesítettük a kongresszus és az ötéves terv feladatait. • ön azt mondta: lényegében. Úgy értsem ezt, hogy nem minden tervmutatónak sikerült maradéktalanul eleget tenni? A tavalyi szárazság éreztette hatását minden területen. • A mi olvasóink jól tájékozottak az önök problémáiról, amelyek főleg a mezőgazdaságban mutatkoztak meg, de az energetikában is. Mondhatna valami közelebbit arról, hogy a kedvezőtlen időjárás milyen mértékben hatott negatívan a gazdasági fejlődésre? Erre a kérdésre talán inkább az állami tervbizottság elnöke adhatna választ. De ha már ön felvetette, felelek rá. Az aszály elsősorban a piac élelmiszerekkel való zavartalan ellátásában okozott fennakadást, valamint a villamosenergia előállításában. De megtaláltuk a megoldást. A KGST-tagor- szágok baráti segítsége hozzájárult e nehéz időszak áthidalásához. Több élelmiszerfajtát és villanyáramot exportáltunk tőlük. Számunkra, kommunisták számára ez a bonyolult helyzet azonban mégis jó volt valamire: meggyőződhettünk arról, hogy a nép bízik bennünk. Megértették, hogy fokozatosan, de haladéktalanul át kell térni a nyers- és alapanyagok jobb kihasználására és például a vegyipar képes volt olyan mértékben fokozni a termelést és a kivitelt, hogy ezzel kiegyenlítette a rendkívüli behozatallal járó többletkiadásokat. Ez nem frázis, hanem valóban így volt. Igaza volt Zsivkov elvtársnak, amikor azt mondta, hogy minden rosszban van valami jó. Ha nem jött volna közbe a tavalyi szárazság, két-három százalékkal nagyobb lehetett volna a nemzeti jövedelem. 0 Az ön válaszával tulajdonképpen közvetve eljutottunk a nemzetközi munkamegosztáshoz, a szocialista gazdasági integrációhoz. Vegyük például az árucsere-forgalmat. Hogyan alakult az utóbbi időben? A XII. kongresszus e téren kitűzött feladatait túlteljesítettük. Az árucsere-forgalom az utóbbi öt évben több mint 61 százalékkal emelkedett, együttvéve 27 milliárd 740 millió levát ért el. Míg 1980- ban a külföldi partnerekkel lebonyolított árucsere és a létrehozott nemzeti jövedelem aránya nem egészen 84 százalékot ért el, addig öt évvel később már 94 százalék volt. Ez is azt mutatja, hogy az utóbbi években még nyitottabbá vált a bolgár gazdaság. Árucsereforgalmunk a leggyorsabban a szocialista országokkal nőtt, ezen belül is legfőbb kereskedelmi partnerünkkel, a Szovjetunióval. 0 Ecsetelhetné röviden a bolgár külkereskedelem szerkezeti összetételét? A szocialista országokba irányuló kivitelünk legnagyobb részét, több mint 57 százalékát gépipari termékeink alkotják. Csak ezután következnek az élelmi- szeripari és mezőgazdasági termékek. • Hasonlóan alakultak a tőkés országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolataik is? Igen, csak az árucsere bővülésének dinamikája lassúbb volt. • Köztudottan Csehszlovákia a Szovjetunió és az NDK után Bulgária harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere. Hogyan értékeli ön a kétoldalú együttműködést? Válaszom nem korlátozódhat csak a kereskedelmi forgalomra. Ez ugyanis állandóan bővül, párhuzamosan a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködéssel. De mivel ön most a kereskedelmi minisztérium vendége, összpontosítsunk tehát a kereskedelemre. Az utóbbi ötéves tervidőszakban az országaink közötti árucsere-forgalomra jellemző volt a gépipari termékek magas részaránya. Ez a mi kivitelünk 62 százalékát, az önök exportjának pedig 64 százalékát alkotta. Gondolom, az sem elhanyagolható, hogy ennek a forgalomnak a 44 százalékát olyan termékek képezték, amelyeket kölcsönös kooperáció, illetve gyártásszakosítás keretében állítottunk elő. 0 Csehszlovákiában jól ismertek a bolgár elektronika termékei. De álljunk meg egy pillanatra a termelési kooperációnál és a gyártásszakosításnál. A KGST-országok 2GCC-!g szóló komplex tudományos-műszaki együttműködési programja szintén előirányozza ennek a bővítését. Valamennyi tagország számára az a feladat, hogy a jövőben még következetesebb legyen az együttműködés a program legalapvetőbb pontjainak a teljesítése céljából. A Bulgária és Csehszlovákia között aláírt, 2000-ig szóló hosszú távú tudományosműszaki együttműködési program az előbbiekben említett komplex programból indul ki és számol ezekkel a feladatokkal. Nagyobb fontosságot tulajdonítok az országaink közötti kooperáció legpers- pektívikusabb példájának, a LIAZ- Madara tehergépkocsik kooperációban történő gyártásának. Ezenkívül megemlítem még a Csavdar- Avia típusú autóbuszok közös gyártását. A jövőben változatlanul a gépeké és berendezéseké a főszerep, amelyek részaránya a kétoldalú árucsere-forgalomban eléri majdnem a 80 százalékot. A 2000-ig terjedő időszakban nagyobb szerephez jutnak a tudományos-műszaki kutatásban az együttműködés új formái. A közös tudományos munkacsoportok, koordinációs tanácsok, kísérleti és tudományos-termelési egyesülések lesznek ezek, amelyek létrehozásáról már most szó van. 0 Szeretném, ha tájékoztatná olvasóinkat a kereskedelmi szervezetek közötti együttműködésről, amelynek keretében a hazai piaci választék bővítése érdekében fogyasztási cikkeket szállítanak egymás országaiba. Vegyük például a szófiai Nar- mag üzletház és a prágai Kotva együttműködését. Milyenek a kilátások? Még hogy van-e ennek perspektívája? De mennyire! Azonban feltétlenül tökéletesíteni kell főleg az ilyen együttműködés szerkezetét. Ha fokozni akarjuk ennek a cserének az attraktivitását, akkor nem maradhatunk meg annál, hogy egy pár cipőt egy pár cipőre cseréljünk, hanem a két ország belső piacának szükségletéhez kell igazítani a cserét. Az idei évre szóló jegyzőkönyv összesen 26 millió rubel értékű árucserével számol. A magunk részéről támogatjuk ezt a cserét. Remélem, hogy nem sértődnek meg partnereink, amikor teljesen őszintén válaszolok a kérdésre. Fokozzuk az árucserét, de csak jó minőségű, korszerű és divatos termékeket kínáljunk fel egymásnak. Mi az ilyen árucsere mellett vagyunk, s úgy hiszem, csehszlovák partnereink sem vélekednek másként. JIRÍ JANOUŐKOVEC llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllll Erőnk az együttműködésben rejlik Interjú HRISZTO HRISZTOV bolgár kereskedelmi miniszterrel A Bolgár Népköztársaságban évente több mint 45 milliárd kilowattóra villamos energiát állítanak elő. Az egyik lakosra eső kitermelt mennyiséget tekintve Bulgária a világ élenjáró országai közé tartozik. A kimerülő energetikai források és a nagyfokú importfüggőség következtében nagy gondot fordítanak az atomerőművek építésére, s azt tervezik, hogy az évszázad végén az összes villamos energia 60 százalékát atomerőmüvekben állítják elő, a jelenlegi 30 százalékkal szemben. Felvételünk Bulgária első atomerőmüvében készült. A képen: a kozlodujl atomerőmű ezer megawatt teljesítményű WER-1000 típusú első reaktorának a szerelése látható. (ÖSTK-felvétel) « A A SZOVJET GAZDASÁG ÉS AZ OLAJ A Szovjetunió már több mint 10 éve a világon az első helyen áll a kóolajkitermelésben. A tüzelőanyag- mérleget tekintve az összes energiahordozó 43 százalékát a „fekete arany“ alkotja. A Szovjetunió gazdag energiakincsei lehetővé teszik a hatalmas kőolajipari bázis további fejlesztését. Az utóbbi két évben azonban negatív jelenségek akadályozták az ágazat fejlődését. A legfontosabb kitermelési központban - Nyugat-Szibériában - nem biztosították idejében az új olajlelóhelyek kihasználását és lassan tértek át a gépesített kitermelésre. Ezért itt csökkenni kezdett az olajkitermelés és a 11. ötéves tervidőszak végén nem érte el a tervezett szintet. Emiatt intézkedéseket dolgoztak ki és hajtottak végre az új lelőhelyek gyorsított ütemű kiaknázására. Az első jó eredmények már kezdenek megmutatkozni. Vaszilij Gyinykov olajipari miniszter a párt XXVII. kongresszusán kijelentette, hogy az olajkitermelés emelkedő irányzatot mutat. Csak a kitermelés fokozása révén érhető el, hogy ebben az ötéves időszakban legkevesebb 50 millió tonnát hozzunk felszínre. A miniszter arról biztosította a kongresszusi küldötteket, nogy a szovjet olajipar a jövőben is kiegyensúlyozottan fog fejlődni, dacára a visszaesésére és válságára vonatkozó nyugati előrejelzéseknek. Az olajkitermelés, beleértve a gázkondenzátumokat is, teljesíteni fogja az 1990-re kitűzött célt: a 625-640 millió tonnás kitermelést. A Szovjetunió teljes mértékben fedezi a hazai olajszükségletet és emellett nagy menyiséget exportál. A kivitel jelentős hányadát a szocialista országok kapják, hozzávetőleg az export több mint a fele jut a KGST-államokra. A szovjet népgazdaság szempontjából jelentősek a külföldi olajeladásokból származó bevételek, beleértve a tőkés országokból is. Lehetővé teszik a kölcsönösen előnyös nemzetközi munkamegosztás kihasználását a hazai társadalmi és gazdasági fejlesztés meggyorsítására. Az olajár utóbbi időben tapasztalt lényeges csökkenése természetesen bizonyos fokig nehézségeket okoz a külkereskedelmi mérlegben. Szükségessé válik más árucikkek exportjának a fokozása, elsősorban a nyugati országokkal fenntartott kereskedelemben. A szocialista országokat illetően a szovjet olaj ára - hasonlóképpen a kölcsönös kereskedelemben más árucikkekhez - védett a világpiaci konjunktúra következtében előálló szélsőséges árkilengésektől, ugyanakkor kellőképpen rugalmas. A KGST 70-es évek derekán megtartott bukaresti ülésszakán elfogadott ún. csúszó árbázis alapján számítják ki, vagyis a legutóbbi öt év világpiaci árának az átlagából. Ez előnyös a közösség valamennyi országa számára. Egyes nyugati tömegtájékoztató eszközök elhamarkodott következtetésekre jutnak, miszerint az olajár csökkenése csapást jelent a szovjet népgazdaságra nézve, a valutabevételek csökkenését okozza, a Szovjetunió kevesebb nyugati gépet és technológiát vásárolhat és ez veszélyezteti a kitűzött tervfeladatok teljesítését. Ezek megalapozatlan vélemények. A gyorsított ütemű társadalmi és gazdasági fejlesztés ötéves és 2000-ig szóló programja elsősorban a saját gazdasági és tudományos-műszaki potenciálra épül. A legutóbbi tíz évben a tőkés országokból importált gépek és berendezések nem haladták meg a hazai gépipari termelés 3—4 százalékát. Ezért az olaj világpiaci árának csökkenése következtében zsugorodó valutabevételek semmiképpen sem befolyásolhatják kitűzött programunk teljesítését. GLEB SZPIRIDONOV Számok, tények, adatok ♦ A mongol népgazdaság egyik legfontosabb feladata a tüzelőanyag-energetikai komplexum gyors ütemű fejlesztése. Ennek érdekében a mostani ötéves tervidőszakban az ipari beruházások csaknem felét ennek az ágazatnak a fejlesztésére fordítják. Az 1986-90-es években a rekonstrukciót követően a más- félszeresére emelkedik a jelenlegi hőerőművek kapacitása. Erdenetben, az ország harmadik legnagyobb városában megkezdi működését az új hőerőmű és ugyanilyen erőmű építését kezdik el a baganurei szénközpontban is. ♦ Az NDK gazdaságának kulcságazataiban egy termék innoválása általában 4-6 évet vesz igénybe. A kiváló minőségű áruk száma 1970-hez képest a 15-szörö- sére nőtt. Több vállalatnál a termelékenység évente legalább 10 százalékkal növekszik. ♦ Romániában megépül az első három atom-villanyerö- mú. Ot év múlva ilyen erőművek termelik a teljes villamos- energia-mennyiség több mint 20 százalékát. A KGST-tagor- szágok együttműködésének keretében Románia speciális szivattyúkat, a reaktorok aktív övezetének hűtését szolgáló víztartályokat, 320 tonna teherbírású csúszódarukat és más atomenergetikai berendezéseket gyárt. ♦ Magyarországon napjainkban az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek 40 százalékában és 300 egészségügyi intézményben alkalmaznak számítógépet. A közép- és általános iskolákban személyi számítógépeket használnak. ♦ A vietnami tudósok a tudományos-műszaki együttműködés keretében magas terméshozamú és betegségeknek ellenálló mezőgazdasági kultúrák és állatfajok kikísérletezésén dolgoznak, új pesztici- deket és növényvédő biológiai szereket, háziállatok számára új vakcinákat hoznak létre. ÚJ SZÚ
