Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-18 / 16. szám

Csehszlovákia és más KGST-országok mezőgazdasági együttműködése KtterCP Csehszlovákia területét tekintve a kisebb szocialista országok közé tartozik. Mivel a mezőgazdasági termelésre használt területek korláto­zottak, a hetvenes évek ele­jén, a szocialista szövetke­zetesítés befejezése után a mezőgazdaság további fej­lesztésének kérdését a bel- terjesítés alapján kellett megoldani. Az agrárszakem­berek és nemesítök erőfeszí­téseiket elsősorban azoknak a feladatoknak a megoldásá­ra összpontosították, ame­lyeket Csehszlovákia Kom­munista Pártja a növényter­mesztés területén kijelölt. Elsődleges fontosságú lett a gabonafélék terméshozamának növelése. Az utóbbi években ezen a területen Csehszlovákiának ki­váló eredményeket sikerült elérnie más KGST-országokkal, elsősor­ban a Szovjetunióval és az NDK- val folytatott szoros együttműkö­dés révén. A gabonafélék terméshozamai­nak növekedéséről a 3. táblázat adatai tanúskodnak. Mint az adatokból látható, a ga­bonatermelés jelentősen megnö­vekedett, a gabona vetésterületé­nek csökkentése mellett. A legna­gyobb a terméshozam-növekedés az őszi búzánál. Míg 1970-ben 1 hektárról 2,95 tonna búzát taka­rítottak be, addig 1984-ben 5,09 tonnát. Ezeket az eredményeket a szovjet és csehszlovák nemesi- tők közös együttműködése révén érték el. 1970 óta hazánkban több szovjet őszi búzafajtát vetnek - Mironovszkaja 808, Bezosztaja 1 és Szkoroszpelaja 36. Az V. ötéves tervidőszakban (1971-1975) ezek a fajták foglal­ták el az ország búza vetésterüle­tének 71 százalékát. A szovjet fajták nemcsak a búza termésho­zamának növelésére, hanem sü­tőipari tulajdonságainak javítására is kedvezően hatottak. Ezek a faj­ták azonban, az említett tulajdon­ságok és kifagyással szembeni el­lenálló képességük mellett rozs­dabetegségeket kaphatnak, amely a búza elterjedt betegsége egyes európai KGST-országokban. A búzatermelés növekedésé­nek eredményeként folyamatosan csökken a vetömagimport. Ha­zánk még a hetvenes években közel 8000 tonna őszi búzavető­magot Importált, jelenleg minimá­lis mennyiséget vásárol. Cseh­szlovák nemesítök fejlesztették ki a Regina búzafajtát, amely ki­emelkedő tulajdonságokkal ren­delkezik. A Regina-fajtának nagy a dőlésállósága, ellenálló a búza vörösrozsdájával szemben, nagy a terméshozama és jó a vetőmag minősége. A Regina-fajtát az NDK-ban is termesztik. Létrehoz­ták ezenkívül a Viginta-, Iris-, Sa­bina- és Zdar-fajtákat, amelyeket más KGST-országokban termesz­tenek. Csehszlovákia az árpatermesz­tés és nemesítés területén az el­sők közé tartozik a világon. Né­hány árpafajtát elterjedten ter­mesztenek Magyarországon, az NDK-ban és a Szovjetunióban. A legjobbak közé tartozik a, Val- ticky-, Kasticky-, Mars-, Fatran-, Opal-, Karat-, Dvoran- és Favorit­fajta. A felsorolt árpafajtákat a leg­nagyobb vetésterületen a Szovjet­unióban termesztik. Romániában a csehszlovák árpafajták az összes vetésterület 40 százalékát, Magyarországon pedig 65 száza­lékát teszik ki. A csehszlovák és az NDK ne­mesítök közös erővel hozták létre a hetvenes évek elején a Triumph árpafajtát. Ez a fajta a KGST- országokban 650 000 ha területet foglalt el, jelenleg a Rubin-, Kris­tall-, Bonus-, Zenit- és Kredit-faj- ták váltották fel. Az utóbbi évek­ben évente 7000 tonna csehszlo­vák vetőmag exportját tervezték különböző árpafajtákból, a teljesí­tés ennek kétszerese lett. Csak 1983-ban 13,6 ezer tonna árpave- tómagot exportálunk a Szovjetuni­óba. Ebből a legnagyobb rész a Favorit-fajtáé, amely a Szovjet­unióban egyenletesen, jól terem. Hatékony az együttműködés Csehszlovákia és az NDK között az őszi árpa nemesítésében. Ez az együttműködés segítette az ed­dig hazai őszi árpafajtákkal nem rendelkező Csehszlovákiát abban, hogy megnövelje az NDK-ból im­portált fajták vetésterületét. Ezek­nek a fajtáknak a nagy termésho­zama, a korábbi érése, a talaj- és éghajlati viszonyokkal szembeni igénytelensége lehetővé tette, hogy elterjedjen az őszi árpa Csehszlovákiában. (Erfa és Bor- vina- fajta). A rozs nemesítése területén a csehszlovák szakemberek len­gyel nemesítókkel működnek együtt. Jól ismertek és elterjedtek hazánkban a Dankowske zlote és a Dankowske nowe elnevezésű lengyel rozsfajták, amelyek a rozs vetésterületének 70 százalékát foglalják el. Ugyanakkor Lengyel- országban a Jara elnevezésű csehszlovák tavaszi búzafajta na­gyobb területet foglal el, mint ná­lunk. Eredményesen fejlődik az együttműködés az NDK-val is a csehszlovák tavaszi búzafajták felhasználásában. Mi a Renata- fajtát szállítjuk az NDK-ba. Romá­nia szintén kifejezte érdeklődését a csehszlovák tavaszi búzafajták importja iránt. A zab szintén olyan fontos ga­bona, amelynek termesztésében Csehszlovákia folyamatosan jó eredményeket ér el. Elsősorban a Diadem-fajtáról van szó, amely­nek magas a terméshozama. Rég­óta egy külföldi fajta sem tudja megelőzni a terméshozamot illető­en. Például Lengyelországban ez a zabfajta 400 000 hektárt foglal el és felhasználták több lengyel fajta nemesítésében. 1976 óta Bulgári­ában és Romániában is termesz­tik. Ezek az országok más cseh­szlovák zabfajták ■* a Hermes és Pan - iránt is érdeklődnek, ame­lyeknek szintén nagy a termésho­zama és ellenállók a megdőléssel szemben. Jó eredményeket értek el a pil­langósok nemesítésében és ter­mesztésében is. A csehszlovák fajtákat nagyra értékelik és szé­leskörűen elterjedtek más KGST- országokban is. jgy a Dukat és Smaragd elnevezésű borsófajtá­kat Magyarországon termesztik. A Szovjetunióban és Lengyel- orzágban a Borek elnevezésű csehszlovák borsófajta termésho­zama volt a legnagyobb, 25-40 százalékkal megelőzte a helyi faj­tákat. Más kiváló fajták a Polar, Bohatyr és a Türkiz. Csehszlová­kia jelentős mennyiségű borsó- és babvetömagot exportál a Szovjet­unióba. Magyarország és Bulgária érdeklődött csehszlovák lencse­fajták (Lenka-fajta) és bab import­ja iránt, bár Csehszlovákia egyelő­re saját belső szükségleteit sem képes kielégíteni. Feltételezzük, hogy az új szovjet korszerű ter­mesztési módszerek segítségével megnövekszik a lencse termesz­tése is. Kedvezően értékelhetők a rep­ce nemesítésében elért eredmé­nyek. Csehszlovákia a jövőben is tervezi a repcevetömag exportját Romániába, Magyarországra és a szocialista közösség más orszá­gaiba. Nő a kereslet egyes KGST- országok részéről a csehszlovák lenfajták iránt. Látható, hogy az utóbbi évek­ben folyamatosan nő hazánk sze­repe az új, nagyobb terméshoza­mú gabona-, pillangós és egyes olajosmagvú növények fajtáinak nemesítésében. Csehszlovákia jó eredményeket ért el a nagyobb hozamú és jobb minőségű kukoricafajták és hibri­dek nemesítésében. így, az utóbbi három év alatt olyan új hibrideket fejlesztettünk ki, amelyek zöldtö- meghozama 5 százalékkal és maghozama 16,2 százalékkal ha­ladja meg a régiekét. Nagy erőfeszítéseket összpon­tosítunk új, nagyobb hozamú, nagy cukortartalmú cukorrépafaj­ták nemesítésére, beleértve a mo­nogerm cukorrépa ipari termesz­tési követelményeinek megfelelő fajtákat. A Csehszlovákiába más KGST-országokból behozott meg- porzók alapján 37 cukorrépahibri­det sikerült létrehozni. A zöldségfélék nemesítésében rövid idő alatt pozitív eredmények születtek a termékminőség javítá­sa szempontjából. Csehszlovákia más országokkal folytat cserét zöldségfélék nagyhozamú hibrid­jeivel. Ugyanez a szempont érvé­nyesül a gyümölcsfélék nemesíté­se terén. Csehszlovákia átadja a koordinátornak - a Szovjetunió­nak - a cseresznye- és almafák klónszelekciójának módszerét, valamint javaslatokat a cseresz­nye- és meggyfajták importjára. Az évelő fúfélék nemesítése terü­letén folyó munka a lucerna beteg­ségeinek diagnosztikájára irá­nyult. Megvalósult a biológiai anyagok, módszerek és általános tesztek cseréje a KGST-országok Gabona vetésterülete, ezer ha ........................... Te rméshozam, 100 kg/ha Bruttó termés, ezer tonna között. Ezzel is hozzájárultunk az új fajták létrehozásához és lehető­vé vált a kutatások költségeinek csökkenése 10 százalékkal. Az állattenyésztés területén is széles körű együttműködés valósul meg hazánk és a Szovjet­unió között a szarvasmarha gén­alapok, elsősorban az értékes apa­állatok spermájának cseréje kere­tében. Ebben Csehszlovákia fej­leszti együttműködését Bulgáriá­val, az NDK-val, Magyarországgal és Lengyelországgal. Az NDK-ból és Lengyelországból üszőket im­portálunk, ennek köszönhető, hogy a mezőgazdasági üzemeink­ben megnőtt a tehenek termé­kenységi szintje. A sertéstenyész­tés területén az együttműködés többek között Bulgáriából, Ma­gyarországról és az NDK-ból származó tenyészanyag felhasz­nálásában nyilvánul meg. Jelentős sikereket értünk el a juhtenyésztésben annak ered­ményeként, hogy megnövekedett a nagy termelóképességú állatok importja a Szovjetunióból (12 000 anyajuh és 100 bárány évente), valamint Bulgáriából (300 anyajuh és 15 bárány évente). A baromfitenyésztés területén elsősorban Magyarországgal fo­lyik hosszú távú együttműködés, ahonnan a baromfitenyésztő gaz­daságaink alapvetően húshaszno­sítású szárnyasokat kapnak. Csehszlovákia évente exportál a Szovjetunióba tenyészkanokat és -kocákat, valamint nagy terme- löképességű tenyészbikák sper­máját (közel 2000 adag), és ez iránt más KGST-országok és ér­deklődnek. A baráti országok közötti együttműködés továbbfejlesztése elő fogja segíteni a mezőgazdasá­gi termelés növekedését, a KGST- országok magas szintű gazdasági tanácskozásának határozataiból, a kommunista- és munkáspártok kongresszusain elfogadott, a me­zőgazdaságra vonatkozó határo­zatokból eredő feladatok teljesítő- sét MILAN BÉNA, a KGST Titkárságának szakértője 2 602 2 536 97 27,7 47,7 163 7 204 12 020 167 A gabonatermesztés alakulása Csehszlovákiában Mutatók 1970 1984 1984 az 1970 év %-ában Interrobot: első lépések A KGST 41. (rendkívüli) ülésszakán jött létre a megállapo­dás a tagországok INTERROBOT elnevezésű nemzetközi tudományos-termelési egyesülésének létrehozásáról. Az új egyesülés létrehozását így indokolja Nyikolaj Panyicsov, a Szovjetunió szerszámgépipari miniszterének első helyet­tese, a KGST-országok rugalmas termelési rendszereinek kifejlesztését koordináló tanács elnöke: A tudományos-műszaki hala­dás meggyorsítása a gépiparban szükségessé teszi olyan automati­zált komplexumok kifejlesztését, amelyek lényegesen fokozzák a munkatermelékenységet és ugyanakkor hozzájárulnak a kér­dés szociális vonatkozásainak a megoldásához - lehetővé teszik viszonylag kis létszámú kiszolgáló személyzet mellett a robottechni­ka és a számjegyvezértésú szer­számgépek széles körű alkalma­zását. Eddig szinte minden tagor­szág a saját útjait járva önállóan próbálta megoldani a komplex au­tomatizálás kérdését. Enriek kö­vetkeztében az egyes KGST-or­szágokban előállított robottipusok konstrukciójukat és részegységei­ket tekintve nagyon különböztek egymástól. Mindaddig, amíg a ro­botokat kis mennyiségben állítot­ták elő, ez a probléma nem oko­zott különösebb gondot. Most azonban merőben más a helyzet. Valamennyiünknek mindenütt át kell térni a kis létszámú személy­zetet igénylő technológiákhoz és a többszörösére kell növelni a munkatermelékenységet. Ezért az Interrobot egyesülés legfonto­sabb feladata, hogy a szocialista integráció előnyeinek kihasználá­sával koordinálja ezeket a törek­véseket. Az Interrobot munkájába bekapcsolódik például Kuba is, jóllehet, a gépipar kevésbé fejlett ebben a karibi országban. Rész­vétele az Interrobot munkájában lehetővé teszi, hogy Kuba késede­lem nélkül bekapcsolódjon a robo­tok kifejlesztésébe. A Szovjetunió­ban, Csehszlovákiában, Magyar- országon és Lengyelországban, de a többi tagállamban is fejlett a tudományos-műszaki és gép­ipari potenciál, vagyis nincs szük­ség új üzemek, intézetek és konst­rukciós irodák létrehozására. Atag- országok már korábban megtet­ték az első ez irányú lépéseket, többek között például a rugalmas gépipari termelési rendszerek ko­operációban történő kifejlesztését és gyártását előirányzó sokoldalú szerződés megkötésével. Az új egyesülés része a RO­BOT elnevezésű csehszlovák -szovjet közös vállalkozás, amely már tavaly megkezdte működését Preéovban. Az alig négyhónapos múltra visszatekintő Interrobot legfonto­sabb küldetése a világszínvonalat elérő robotok előállítása. Hogy mi szükséges ehhez? A legfontosabb talán az, hogy unifikáljuk ezek egyes blokkjajt. Ennek alapján tör­tént a munka megosztása az egyes tagországok és konkrétan az egyes dolgozókollektívák kö­zött. S mindez hogy valósul meg a gyakorlatban? Tulajdonképpen már körvonalaztuk, hogy az egyes tagországok mivel foglalkoznak. A Szovjetunió vállalta a fémmeg­munkálással és az öntöberende- zések biztosításával kapcsolatos teendőket. A szovjet nemzeti program keretében már tavaly többezer ipari robotot és 15 rugal­mas termelési rendszert állítottak elő. A komplex automatizációnak a rugalmas technológiák alapján történő fejlesztése során rendkívül fontos szerep jut a megmunkáló gépek gyártásának. Ezért a szov­jet szerszámgépipari minisztérium mellett rövidesen beindul a RO­BOT ágazatközi tudományos-mű­szaki komplexum működése. Ága­zatunkon kívül ennek a munkájában részt vesznek tervező-konstruk­ciós, valamint a szerszámgépipar­ban, a nehézgépiparban, az autó- és elektrotechnikai iparban dolgo­zó kollektívák is. Ä komplexum élén a moszkvai Tudományos- Műszaki Gépipari Kutatóintézet áll, amely közismerten kiemelkedő sikereket ért el a robottechnika területén. Az egyesülés munkájában résztvevő többi tagország nemzeti programja szintén hasonló komp­lexumok létrehozásával számol. E központok legfontosabb felada­ta az lesz, hogy a robotok kifej­lesztésével és mintadarabjaik el­készítésével foglalkoznak majd, s a későbbiekben hozzájárulnak tömeges gyártásuk előkészítésé­hez. A ROBOT egyesülés vezető­ségének munkája nem korlátozó­dik csupán a közös fejlesztési te­endők irányítására, hanem ajánlá­sokat is tesz arra vonatkozóan, hogy például mely tagországok gyártsák a robotok egyes típusait. Például Lengyelország fogja gyár­tani a hegesztésnél használatos robotokat, a Magyarországon elő­állított robotok összeszerelési munkákat végeznek majd, míg a csehszlovák vállalatok állítják elő az öntvények készítésénél használt manipulátorokat. Nyikolaj Panyicsov hozzáfűzte: az Interrobot ugyan csak az első lépéseket teszi, de már most nyil­vánvaló, hogy tevékenysége pers­pektivikus. (P)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom