Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-11 / 15. szám
Mongólia - a szocialista közösség szilárd tagja A KG5T-országok tudományos-műszaki haladásának komplex programja új szakaszt nyit számos egymással összefüggő probléma közös megoldásában és így meghatározó lesz a testvéri országok gazdasági fejlődésére egészen az évezred végéig - s utána is. A program egyben magában foglalja a kétoldalú együttműködés távlatait. Mindez nagymértékben megszilárdítja a szocialista közösség - és minden egyes tagja - pozícióit. A komplex program kidolgozásának objektív feltétele az volt, hogy a tagállamok gazdasága átálljon az intenzív fejlesztésre. A program a tudomány, a technika és a termelés legújabb sikereire támaszkodik. A program megvalósításában aktívan vesz részt a Mongol Népköztársaság is. Ez az ázsiai szocialista ország a néphatalom évtizedei alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül. Miután tagja lett a KGST- nek (1962), új szakasz nyílt Mongólia népgazdaságának fejlődésében, s ugyancsak új távlatok bontakoztak ki a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való együttműködés előtt. Lehetővé vált, hogy Mongólia elsősorban azokra az ágazatokra összpontosítsa erejét és eszközeit, amelyek fejlesztéséhez a legkedvezőbbek a feltételei, s módja nyílt arra, hogy korszerű népgazdasági komplexumot hozzon létre, s széles körben kihasználja a tudomány és a technika eredményeit. A KGST-tagállamok felső szintű gazdasági értekezletén hozott határozatokból is kitűnik, hogy Mongólia növekvő szerepet játszik a gazdasági integráció komplex programjának, a termelési kooperáció és a gyártásszakosítás terén folytatott együttműködés hosszú távú programjának a megvalósításában. Mongólia a többi szocialista országgal közös terveket dolgozott ki a területén levő számos nagy nyersanyag-lelőhely kutatására és feltárására (az érdekelt testvéri szocialista országok részvételével többek között kokszolható szén, foszfátok, színes fémek bányászatához láttak hozzá és ugyancsak bővítették a geológiai kutatásokat). Ez még csak a kezdete a mongol gazdaság további intenzív bekapcsolásának a KGST integrációs folyamataiba. A SPECIFIKUMOK FIGYELEMBE VÉTELÉVEL Már a Mongol Népi Forradalmi Párt XVIII. kongresszusa is rámutatott, hogy a viszonylag korlátozott munkaerőforrásokkal és anyagi-pénzügyi tartalékokkal rendelkező Mongólia számára felbecsülhetetlen a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal folytatott gazdasági együttműködés, a termelőeszközök államközi tulajdonának fejlesztése, a mongol nyersanyagforrások kihasználásán alapuló nemzetközi gazdasági komplexumok létrehozása és fejlesztése. Mongólia lakosságának számát tekintve a világon sorrendben a 121., területét tekintve a 17. Nyersanyagforrásait illetően azonban a világelsők között van. A már felfedezett szénlelőhelyek például 26 millió tonna értékes nyersanyag kitermelését teszik lehetővé a jövőben. Már mindjárt az első geológiai kutatások megerősítették, hogy Mongóliában rendkívül jók a feltételek a bányaipar fejlesztéséhez, egy hatalmas energetikai bázis kiépítéséhez és egy egész sor népgazdasági ágazat létrehozásához. Az ország szempontjából a természeti kincsek kiaknázása terén ezért rendkívül fontos a KGST geológiai és színesfém-kohászati együttműködési állandó bizottságában való részvétele. A szocialista gazdasági integráció gyakorlati megvalósításának egyik jellemző példája a Mongóliában dolgozó nemzetközi geológiai expedíció. Tevékenységének 10 éve alatt ez a kollektíva széles körű geológiai, geofizikai és geokémiai kutatásokat végzett, számos ígéretes nyersanyag-lelőhelyet fedezett fel. A KGST Mongólia specifikus sajátosságait figyelembe véve egész sor intézkedést foganatosít a mongol gazdaság fejlődésének meggyorsítására, hatékonyságának növelésére. Ezek közé tartozik az ipari és más népgazdasági létesítmények közös építése és üzemeltetése, a kedvező feltételek melletti hitelnyújtás, a nyersanyagforrások feldolgozásának bővítése során folytatott együttműködés. Itt említhető meg a szakképzett káderek nevelése is, amely úgyszintén hatással van Mongólia gazdasági fejlődésére. A KGST és Mongólia eddigi műszaki-gazdasági együttműködése során az ázsiai országban több mint 750 nép- gazdasági objektumot építettek fel (ebből csaknem 700-at a Szovjetunió segítségével, például az erdeneti rézfeldolgozó üzemet). Az efajta együttműködés elősegíti a mongol gazdaság ágazati szerkezetének átépítését. Ma az iparra jut a társadalmi össztermék 45 százaléka, ami a hagyományosan mezőgazdasági arculatú Mongólia számára hatalmas siker. Nyilvánvaló, hogy ezt az ország a saját erejéből nem tudta volna elérni. A jelenlegi feltételek között az integráció legfontosabb célja egy olyan optimális népgazdasági komplexum létrehozása, amely elősegíti Mongólia társadalmi-gazdasági fejlesztésének további meggyorsítását. Az ország népgazdaságában a jövőben optimálisan fogja kiegészíteni egymást a nehéz- és az építőipar, a könnyű- és az élelmiszeripar, a gépesített és intenzív mezőgazdaság, a szerteágazó termelési és társadalmi infrastrúk- túra. Mindez lehetővé teszi, hogy Mongólia fokozatosan mezőgazdasági-ipari országból ipari-mezőgazdasági országgá változzon, s létrejöjjön a szocializmus anyagi-műszaki bázisa. KÖZÖS VÁLLALATOK Mongólia leghatékonyabb részvétele az integrációs folyamatokban a termelőeszközök államközi tulajdonának stabil fejlődésében jelölhető meg. A nemzetközi gazdasági komplexumok kiépítése rendkívül jelentős egyrészt a mongol termelőerők fejlődése, másrészt a partnerországok nyersanyagigényének kielégítése szempontjából. Ez a kölcsönösen előnyös együttműködés már fellendülőben van. Érdekes, hogy épp Mongólia területén működik öt a tizenkét közösen felépített üzemből. A legközelebbi jövőben tovább bővül számos, már meglevő vállalat, tökéletesedik az ércek kitermelésének és feldolgozásának technológiája, új termelési kapacitások épülnek. A tervek szerint olyan területi-ipari komplexumot hoznak létre, ahol a jövőben teljesen új, progresszív ipari ágazatok alakulnak ki. Az országnak már nem csupán Ulánbátor lesz az egyetlen ipari központja, hanem a központi, keleti és északnyugati területeken is fejlődik az ipar. A mongol gazdaság változásai érezhetőek a kivitel és a behozatal összetételében is. Korábban legfőképpen állati eredetű nyersanyagokat (húst, szőrmét, gyapotot stb.) exportált az ország, jelenleg már túlsúlyban vannak az ipari termékek: az érckoncentrátumok, fogyasztási cikkek, építőanyagok. Lényeges változásokon ment keresztül a mongol társadalom szociális összetétele. Jelenleg a munkások és az adminisztratív dolgozók (családjaikkal együtt) a lakosság 63 százalékát teszik ki, a mezőgazdaságban dolgozók aránya 37 százalék. A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága által 1985 közepén jóváhagyott, a mezőgazdaság fejlesztését és az élelmiszer-ellátás javítását célzó program megvalósításában nagy szerepet játsszanak az új gazdasági ágazatok. Már korábban kialakult a mongol mező- gazdaság egészen új ágazata - a növénytermesztés -, s jelenleg az ország gabona-, burgonya- és zöldségszükségleteit saját erejéből tudja fedezni. A hidro- geológusok kutatásai bebizonyították, Mongólia több területén a föld alatt hatalmas víztartalékok vannak. Még a Góbisivatag homokos és szikes talaja alatt is egész folyók és tavak húzódnak. Ezeknek a vizeknek a mezőgazdasági kihasználása most a szakemberek feladata. Mongóliában jelenleg 4 millió hektárnyi, korábban megmúveletlen területet öntöznek. Vitathatatlan, hogy a népi Mongólia aktív részvétele a nemzetközi munka- megosztásban nagymértékben hozzájárul az ország gazdasági potenciáljának megszilárdításához és lényegesen befolyásolja majd az egész szocialista közösség erejének további növekedését. gyors ütemű növekedés Mongólia jelenleg több mint 20 mutatót tekintve a világ 25 legfejlettebb országa közé tartozik. Gyakorlati példája ez annak a lenini gondolatnak, hogy egy elmaradott feudális ország is gyorsan fejlődő mezőgazdasági-ipari szocialista állammá válhat. A bruttó termelést és nemzeti jövedelmet egy lakosra számítva, Mongólia elérte a világátlagot és messze felülmúlja az ázsiai és az afrikai országok átlagát. Ugyancsak egy lakosra számítva Mongólia a búza, a hús, a gyapjú, a szén stb. termelésében a világelsők között van. A néphatalom éveiben nőtt a lakosság életszínvonala. Az állam rendkívüli figyelmet fordít a szociális biztosításra, a dolgozók reáljövedelmének emelkedésére. Az olyan mutatókban, mint az orvosok száma vagy az óvodai, ill. bölcsődei férőhelyek száma (10 ezer lakosra számítva) Mongólia több fejlett ország szintjére jutott. Gyors ütemben növekedett a lakosság száma. Az átlagéletkor is szüntelenül emelkedik és e tekintetben számos ázsiai és afrikai országot húsz-harminc évvel is megelőz. A mongol nép valódi forradalmat hajtott végre a művelődés és a kultúra területén is. Az országban felszámolták az írástudatlanságot és Mongólia ma már ott tart, hogy a fiatalok teljes középiskolai végzettségének a rendszerére tér át. A tízezer lakosra eső diákok számát tekintve Mongólia nemcsak a fejlődő országokat, hanem több fejlett államot is megelőz. A diákok - főleg az egyetemisták és a főiskolások - aktívan vesznek részt a népgazdasági feladatok megoldásában, a tudományos-kutató munkában. Több mint 20 ezer diák tagja a különböző tudományos társaságoknak és műszaki szakköröknek. A jövő szakemberei érdekes és értékes újításokat dolgoznak ki. Az elmúlt ötéves tervidőszak alatt a tudományos diáktársaságok több mint száz témában végeztek kutatásokat. Ezek eredményeit az iparban és a mezőgazdaságban hasznosítják. A szocialista építés évtizedeiben Mongóliában gyors fejlődésnek indultak a gazdaság olyan ágazatai, mint az ipar, az építőipar, a közlekedés és a távközlés. Ma ezek állítják elő a nemzeti jövedelemnek csaknem az 50 százalékát. Mongólia mezőgazdasága is egyre intenzívebben fejlődik, ami a korszerű technika elterjedésének az eredménye. Ezáltal folyamatosan szilárdul a szocialista társadalom anyagi-műszaki bázisa. Mongólia és a többi szocialista ország sokoldalú együttműködésében valósul meg a KGST komplex programjának egyik legfőbb pontja, miszerint fokozatosan ki kell egyenlíteni a tagállamok gazdasági fejlettségének szintiét. A mongol dolgozók a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetése alatt, szilárd szövetségben a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, történelmileg rövid idő alatt kiemelkedő sikereket értek el a társadalmi élet minden területén. A gazdasági és a kulturális fejlődés során Mongóliában szerzett tapasztalatok igen vonzóak Afrika és Ázsia fiatal, felszabadult országai számára. Ezek az államok az imperializmus nyomása és a belső reakció mesterkedései ellenére mind határozottabban lépnek fel az évszázados elmaradottság felszámolásáért, a nép életkörülményeinek javításáért. FLORENTÍNA PRÖŐKOVÁ ÚJ SZÚ 5 A Belorusz Szovjet Szocialista Köztársaság második legnagyobb városában, Goméiban az Elektronikai Mérőműszerek Gyárában két tablóra is fölfigyeltem. Az egyiken azok - lehetőleg egykorú - fényképe, akik a gyár dolgozói közül a Nagy Honvédő Háborúban részt vettek, a másikon a gyár kiváló dolgozói. Közülük is a legkiválóbb Pjotr Gyemcsenko, a Szocialista Munka Hőse. Már-már távozni készülök a gyár adminisztrációs épületének eme sarkából, amikor felötlik bennem, hogy e névvel az első tablón is találkoztam. Igaz, amarról egy negyven esztendővel fiatalabb főhadnagy tekint rám. Persze, ha összehasonlítjuk a két arcot, a négy évtized ellenére sem,nehéz a hasonlóságot fölfedezni. Sőt, amikor ott állok vele szemtől szemben a műszerellenőrzési részlegen, az az érzésem támad, hogy sokkal több a hasonlóság a mai Pjotr Gyemcsenko és az egykori vöröskatona között, mint ahogy azt a két kép alapján sejtettem. Amikor a negyven évvel ezelőtti eseményekről beszél, szinte visszafiatalodik:- Nem sokkal a németek orvtámadása után beálltam a partizánok közé, tekintve, hogy a koromnál fogva katona még nem lehettem. Tizenhat éves múltam akkor, és eleinte csak a civil lakossággal tartottam a kapcsolatot, biztosítottam az élelmet, híreket hoztam és vittem. Aztán amikor a Vörös Hadsereg ellentámadásba ment át, és felszabadította Belorussziát, katonának álltam, és az első belorusz front katonájaként részt vettem Lengyelország fölszabadításában. Innen kerültem át Csehszlovákiába, s az ország északi részén keresztül jutottam el Mélník városáig, ahol a német kapituláció híréről értesültem. Aztán visszatértünk szőkébb pátriánkba. így kerültem ebbe az üzembe, pontosabban ennek elődjébe, s azóta is itt dolgozom. Egy arc - két tablón Pjotr Gyemcsenko: Mélniknél ért a béke híre... (A szerző felvétele) Ahogy a továbbiakban Pjotr Gyemcsenko elmondotta, a mintegy négy évtized alatt nagyott változott a gyár termékszerkezete, majd amikor már véglegessé vált, hogy a mérőműszerek gyártása lesz fő feladatuk, a gyártmányok változtak rohamosan. Kezdetben akadt olyan mérőműszer, amelynek összsúlya mintegy 120 kilogramm volt, ma pedig a legösszetettebb mérőműszer súlya sem több 3-4 kilogrammnál. Kivételt legfeljebb az egyes egyedi műszerek alkotnak, azokban azonban több, egyébként külön-külön gyártott, mérőegység együttesen is megtalálható. Ezek többcélú felhasználást lehetővé tevő mérőműszer-komplexumok. A másik markáns változás, hogy az itt gyártott műszerek energiaigénye átlagosan hússzor csökkent. Pjotr Gyemcsenko szerint a legmarkánsabb változás azonban más jellegű:- Például a tizenegyedik ötéves tervidőszak alatt a kezdeti 350-es létszám ebben az üzemrészlegben hetvennel csökkent, és így értünk el ötven százalékos termelésnövekedést. Ez a jövőben is természetes igény marad, sőt a tizenkettedik ötéves tervidőszak folyamán - az SZKP XXVII. kongresszusának dokumentumai szerint - korkövetelményként kezelendő kérdéssé válik. Akkor pedig az említettekhez viszonyítva sokkal nagyobb mértékű változást várok nemcsak a mi gyártmányunkban, hanem mindenütt. öt év múlva a mi gyárunkból kikerülő, a fémek korróziójának gyorsaságát mérő elektrokémiai mérőműszer is egész biztosan más külsővel készül majd, és bizonyára sokkal többet is fog „tudni“... - mondja befejezésül, majd ismét hozzáfog az említett mérőműszer szereléséhez, amelyből 31 országba, köztük számos fejlett nyugati tőkés országba exportálnak.-méjfS86. IV. 11.
