Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-11 / 15. szám
Ismét a kiállítók között lesz a bratislavai Mélyépítészeti Kutatóintézet, amely több újdonsággal jelentkezik. Közéjük tartozik a megerősített földrétegre helyezett nagy átmérőjű cölöp. Egyébként ezt egy új alapozási módszer segítségével alkalmazzák, aminek az a lényege, hogy keverékbelövés- sel megerősítik a földréteget, s ezzel növekszik a cölöp teherbíróképességé. így a létesítménybe kevesebb és rövidebb cölöpöket helyezhetnek, mint korábban, ami beton- és energiamegtakarítást eredményez, és kevesebb föld kikotrásával is helyükre kerülnek a alapok. A megerősített földrétegre helyezett nagy átmérőjű cölöpök építéséhez gépi felszereltségből és anyagokból nincs hiány. Az alapozás szakterületén az intézet nagyon jó kapcsolatokat tart fenn Magyarországgal. Legutóbb például éppen déli szomszédaink vásárolták meg annak a leterhelő rendszernek a licencét, amely a leterhelő híd nélküli mély alapszerkezetek teherbíróképességének vizsgálatára szolgál. Ugyancsak bemutatják az érdeklődőknek a VUlS-horgonyokat, amelyek kőzetbe helyezhetők és tartós antikorróziós réteggel vannak bevonva. Ezeket a horgonytípusokat használták a Dukovanyi Atomerőmű építésénél is. Előnyeik közé sorolható, hogy a korábbiakhoz képest meghosszabbítják a szerkezetek élettartamát, ellenállóak a közetkör- nyezet agresszivitásával szemben és lehetővé teszik az elófeszítés állandó ellenőrzését. Ahhoz, hogy a földből vagy a földbe épített vízművek gátjai, a víztározók és a mesterséges vízelvezető csatornák biztonságos és tartós szerkezetek legyenek, megbízható és jól szigetelt földből készülő vízgazdálkodási létesítményeket kell építeni. Éppen ezeknek a követelményeknek tesznek eleget azok a szigetelő műanyag fóliafajták, amelyeket a mélyépítészeti intézet brnói munkahelye a kutatási bázis további intézeteivel és a fólia gyártóival együttműködve fejlesztett ki és mutat be a budapesti Construmán. Nem hiányzik a kiállításról majd az OPR VÚIS-01-es hidraulikus kúszópajzs sem, amelyet az intézet kutatómunkája és tervrajzai nyomán a bratislavai Montostroj készített el, és eddig már három különböző díjazásban részesült. A lapunkban is bemutatott berendezés előnyei közé tartozik, hogy lerö• Hidraulikus kúszópajzs (A szerző felvételei) vidíti az árokkotrás időtartamát, ami javarészt városi körülmények közötti alkalmazása során nem lebecsülendő; nem rongálja meg a meglévő föld alatti vezetékeket, biztonságosan kúszik még a változó összetételű földrétegeken keresztül is, lényegesen csökkenti az építés energiaigényességét és környezetkímélő hatású. Úgyszintén kiállítják a csomagolt gyorskö- tésú betont, amely száraz előregyártón keverék. Bányaépítés közben használatos. Alkalmazása úgy történik, hogy az előrecsomagolt betont a szükséges helyre - a bányagép pajzsa és a kőzet közé - teszik, majd vízzel leöntve aktivizálják. Egyszerű kezelés nyomán nagyon gyorsan érhető el a szilárdságnövekedés, és ezáltal ez a kevésbé kedvező geológiai feltételek között is hat méter átmérőjű hosszú bányafolyosók hajtását teszi lehetővé. Jelenleg Balbeton néven a Je- seníki Ércbányák vápennái üzeme állítja elő. A puha, kevésbé teherbíró földrétegre helyezett különböző szerkezetek építésekor a fölösleges vízmennyiség távoltartására • Kezelés közben az új cölöpalapozó berendezés használják az aránylag vékony, nem szőtt polipropilén geotextíliát, amelyet geodrén néven forgalmaznak. Szintetikus, nagy áteresztő képességű, függőleges csőszerke- zetról van szó, s ez a tömörített földben mesterséges vízelvezető csatornákat hoz létre. Nálupk a mochovcei atomerőmű építésén a vasúti töltés alapozásánál alkalmazták sikerrel. Geodréneket jelenleg a trutnovi Texlen és a napajedlai Fatra állít elő. Valamennyi felsorolt érdekességgel és rengeteg más újdonsággal is megismerkedhetnek a jövő hét folyamán a Construma '86 látogatói Budapesten, a kőbányai vásárvárosban Stefan némöek Április 15-e és 18-a között a csehszlovák építőipar is bemutatkozik a 8. Construma nemzetközi építőipari kiállításon, amelyet újra Budapesten rendeznek. Építőiparunk és építőanyag-gyártásunk több vállalata, valamint számos csehszlovák kutatóintézet is részt vesz a kétévenként ismétlődő seregszemlén. Kedves attrakció Kábeltévé a színházban • Az ötletadó: LLubomír Vajdicka Kedves nézőink! Hiányosak az ismereteik Euripidészről és az antik kultúráról? Ne pironkodjanak! Elfelejtették a gyermekgyilkos Médea sok-sok évszázaddal ezelőtti történetét? Ne restelljék! Nincs kedvük műsorfüzetet szorongatni? Ne vegyenek! Elég, ha néhány percre megállnak a képernyő előtt - garantáljuk felkészültségüket! - így, ezekkel a szavakkal fogadhatná nézőit a bratislavai Kis Színpad vezetősége, alkotógárdája, akik nem kis meglepetést tartogattak a néhány héttel ezelőtti Médea-bemutatóra. Lubomír Vajdiőka, a tragédia jónevű rendezőjének ötlete alapján ugyanis hat kábeltévét szereltek fel a színházban, amelyek pillanatok alatt görög földre „viszik“ a nézőt, bemutatják Euripidészt és korát, Médeát és szerelme zátonyra futását. Hat kábeltévé és egy rövid, színes lecke irodalomból - ilyet még nem láttam színházban. Tárlatot, jelmezkiállítást, könyvárusítást, vászonra vetített reklámokat már igen, de „beprogramozott“ görög irodal- rflat még nem! A színházi élményt tehát egy rövid, de frappáns kor- és drámatörténeti „előadás“ előzi meg.- Szóval tetszik az ötletem... - ismétli meg szavaimat Lubomír Vajdicka, a Szlovák Nemzeti Színház rendezője. - Akkor elmon- •dom, mit szerettem volna. Mert az eredeti elképzelésem nem ez volt. Valami egészen más. Szép, nagy fotókat szerettem volna, színes felvételeket az antik kultúráról, képmagnót, amely felidézhette volna Pasolini Médeájának egy-egy részletét, dokumentumfilmek legszebb jeleneteit Görögországról... ezt akartam, de semmi sem lett belőle, mert ehhez pénz kell. Nagyon sok pénz. A végén aztán úgy döntöttünk, hogy néhány kábeltévé is megteszi. Felvettük a kapcsolatot a 2ilinai Számítótechnikai Kutatóintézettel, megírtuk a programot és szinte napok alatt megvalósítottuk az elképzelésünket.- Ami nem leheteti olcsó mulatság...- De nem is volt olyan drága! A készülékek kölcsönzéséért ugyanis egyetlen koronát sem kell fizetnünk a kutatóintézetnek. így aztán mi is jól jártunk és a nézők is. Mert most az egyszer nem kell műsorfüzetet lapozniuk.- Most az egyszer?- Igen. Egyelőre csupán a Médea-előadá- sok előtt kapcsoljuk be a készülékeket. Ez egy kísérlet ugyanis; ha beválik, talán továbblépünk.- Tulajdonképpen miért érezte szükségét az elektrotechnika és a színház különös párosításának?- Azért, mert annak idején a görög nézők is ismerték a mú előjátékát. Tudták, hogy hol, mivel és mikor kezdődik a darab, amikor beültek a nézőtérre, már tisztán látták, mit kapnak a színészektől. Én úgy éreztem: a mi nézőinknek sem árthat meg, ha előre tudnak egyet s mást a drámáról, így könnyebben, s gyorsabban beleélhetik magukat a történetbe. S ha már az elektrotechnika rtépten- nyomon „beleszól“ az életünkbe, akkor miért ne vihetne közelebb egy színházi előadáshoz - töprengtem. Felkészíteni a nézőt, ez volt a célom, és a hogyant egyedül én döntöttem el.- És ki írta a szöveget? Azt a száz sort, amely pár perc alatt végigfut a képernyőn.- Én. Mert magam is élveztem a „játékot“.- Nem félt, hogy többet mond majd a képernyőn, mint amennyit kellene?- Ettől aztán igazán nem tartottam. Hisz a klasszikus darabok végét előre sejti a néző... Médea pedig már az első percekben alárulja, hogy meg fogja ölni a gyerekeit. Titkolóznom tehát egyáltalán nem kellett.- Végül is mit gondol, hogyan fogadják az ötletét a nézők?- Mint egy kedves attrakciót. S nekem ennyi is elég! Én inkább annak örülök, hogy felkészülve néznek a tragédia elé. (SZABÓ) SZÁZÉVES KÉSZLET Bővül a zeolittermékek választéka Kísérletképpen három éve vezették be a zeolit előállítását a Bystré nad Topl'ou-i cementgyárban. Innen a kibányászott nyersanyagból készülő zeolitot harminc kilogrammos zsákokban, vagy vagonokba rakva szállítják az érdeklödőknek-fogyasztóknak. Különben a nyersanyagot a Vra- novi járás Nizny Hrabovec lelőhelyén a Spisská Nová Ves-i Keletszlovákiai Kő- és Kavicsbányák dolgozói fejtik. A zeolitot egyedüli itthoni előállítója, a bystréi cementgyár a tavalyi CONECO kiállításon mutatta be először. Vladimir Mankóé, a gyár technológusa arról tájékoztatott, hogy a zeolit kutatásával és gyakorlati alkalmazásával szinte az egész világon foglalkoznak a tudósok. Legelmélyültebb kutatói közé azonban az USA, Japán, a Szovjetunió, Bulgária és hazánk tartozik. Nálunk a Nizny Hrabovec-i lelőhelyen gazdag nyersnyag- készlet található: évi 50-100 ezer tonnás felhasználásával legalább száz esztendőre lenne elegendő. Mindeddig azonban nem igen hasznosítjuk ezt a gazdag készletet. Előállításának kezdetétől, vagyis 1983. márciusától 1985 végéig Nizny Hrabovecben 25 ezer tonna zeolit előállítására alkalmas nyersanyagot bányásztak. Igaz, a tervszerű elképzelések többel számoltak, ez azonban teljes mértékben mégsem valósulhatott meg, mivel még mindig tart a zeolit szélesebb körű népgazdasági hasznosításának kutatása. Ennek koordinátora a Kassai (Koáice) Kerámiaipari Müvek. Nemrégiben geológiai kutatást végeztek Nizny Hrabovecben. Ennek eredményeként két zeolittí- pust állapítottak meg - a nátrium- és nitrogéntartalmút. Egyébként befejezés előtt áll a zeolitosztályo- zó gépsor, amelyet április folyamán helyeznek üzembe. Utána finomabb őrlésű lesz a zeolit, és azokban az ágazatokban is felhasználhatják majd, ahol a finomsága is szükséges. Szemcsés zeolitot egyelőre nem készítenek, de amint felszerelik és beindul a zúzógépsor, megkezdhetik előállítását. Vladimír Mankóé azt is elmondta, hogy a zeolit előállításában és hasznosításában bizonyos változások tapasztalhatók. Alapos elemzés után a jelenleg gyártott zeolitot Nitrosorb néven forgalmazzák, és főként a föld alatti vizek védelmére és a talajösszetétel javítására használják. Már a második negyedévben piacra kerül egy további zeolitféleség, a Zeochem, amelyet a vegyiparban a műtrágyagyártás során, majd távlatilag a gumi és a műanyagok adalékszereként, valamint néhány papírfajta előállításakor alkalmaznak. Ugyancsak elkészült a Zeomix nevű zeolit, amelyet a mezőgazdaság szükségleteinek megfelelően állítanak elő, és az állattenyésztésben hasznosítják. Mindezen túl folytatódik „A zeolit átfogó népgazdasági hasznosítása“ című állami feladat teljesítése, amelynek keretében tovább kutatják a zeolit alkalmazásának újabb lehetőségeit. Már a felsorolt példák is jelzik: a zeolittermékeknek a gyakorlatban különböző alkalmazási területei vannak. Idén az érdeklődők számára összesen 15 ezer tonna zeolit előállítását tervezik, s a 8. ötéves tervidőszak végéig évi 50 ezer tonna került piacra. Persze ez lehetne több is, ami azonban a zeolittermékek iránti kereslettől függ elsősorban, és attól, milyen mértékben sikerül megvalósítani az említett állami kutatási feladatot. MIKULÁS MAtAŐEJE ÚJ SZÚ 6 1986. IV. 11.
