Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-11 / 15. szám
...... ............................-................... ............ .............. SZ LOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1986. április 11. XIX. évfolyam 15. szám Ára 1 korona 1986. március 15. - Moszkvai idő szerint 16 óra 38 perckor sikeresen összekapcsolták a Szojuz T 15 űrhajót és a Mir orbitális űrállomást. Képeinken a két űrhajós (t-eo- nyid Kizim és Vlagyimir Szo- lovjov) valamint a Szojuz T15 felszállás előtt. (ÓSTK-felvételek) 1970 az ember sikeres Holdra szállása; 1970 Föld-körüli pályán keringő lakható űrállomás (legalább tíz személyes); 1975 űrrepülőgép; 1975 átom- vagy ionmeghajtású rakéta; 1975 rövidtartamú úrb'ázis a Holdon (legalább két ember, legkevesebb egy hónapig); 1978 a Mars és a Vénusz körülrepülése ember irányította űrhajón; 1981 tudományos kutatás a távoli világűrben; 1982 állandó holdbázis (legalább tíz ember); 1985 az ember leszáll a Marson; 1990 ipari termelés a Holdon; esetben összefügg a föld mélyének a hőjével felmelegített víz körforgása, valamint számos helyi sajátosság. A törésvonalak elhelyezkedése és mértani rajza igen fontos geológiai információkat tartalmaz, mert ezek közelében gyakran érclelőhelyek vannak. Földi módszerekkel végre nem hajtható megfigyeléseket végeztek így a Kola-félszigeten, Jakut-földön, Kazahsztánban és a Dél-Urálban. Ilyen megfigyeléseket végeznek az ismert kőolajlelőhelyekről is a Kaspi-tengerben, Türkméniában és Nyugat-Szibériában. A Kuril-szigetek kihunyt tűzhányóinak megfigyelése kimutatta, hogy némelyik újra aktivizálódhat közülük. FElUZttRBE! „Fütyülést és egyre növekvő sivítást hallottam, éreztem, amint az óriási rakéta egész testében megremegett és lassan, nagyon lassan elszakadt az indítóberendezéstói... - emlékezett vissza Jurij Gagarin az indulás pillanatára - ... elszakadtam a széktől, majd a mennyezet és a kabin padlója között, hirtelen könnyedséget érezve, lebegni kezdtem... Úgy tűnt, mintha kezem, Iában, sőt egész testem sem tartozna hozzám... A súlytalanság nem hat a munkaképességre... Figyeltem az űrhajó berendezéseit, kitekintettem az ablakon, feljegyzéseket készítettem a fedélzeti naplóba. Könnyen írtam, a mondatok egymás után sorakoztak a papíron...“ így kezdődött el egy új fejezet, a kozmikus korszak az emberiség történelmében. Az időpont: 1961. április 12. Moszkvai idő szerint 9 óra 7 perc. A Vosztok-1 űrhajó fedélzetén Jurij Gagarin 108 perces űrutazást végez, majd szerencsésen visszatér a Földre. Tette óriási előrehaladást jelentett a világűr meghódítása, valamint a tudomány és technika fejlődése terén. Mert a műbolygók hasznosak ugyan, de a megbízhatóságuk - a számítások szerint - csak 22 százalék. Emberrel a fedélzeten az űrszerkezet megbízhatósága 70 százalékra, és ha az űrhajós ki is javíthatja a meghibásodott műszereket és rendszereket a százalékarány 93- ra nő. Ezért aztán új utakat kellett keresni az űrkutatásban és meg kellett vizsgálni, milyen a nehézségi túlterhelésnek és a súlytalansági állapotnak az emberi szervezetre kifejtett hatása, hogyan hat a korlátolt tér a tudományos kutatás és a bonyolult műszaki műveletek elvégzésének lehetőségére, stb. (Megállapítást nyert, hogy űrrepülés közben változások történnek a vérben, a csontokban és az izomszövetben, ezek azonban visszafor- díthatóak.) Az első és az azt követő űrrepülések olyan fantasztikus távlatokat látszottak megnyitni az emberiség előtt, hogy 1964- ben 82 tekintélyes szakember ilyen előrejelzést tett közzé; 1990 állandó kutatóállomások a közeli bolygókon; 2021 az ember leszáll a Jupiter holdjaira; 2023 más csillagvárosokba való repülés (több emberöltős időtartam); 2027 antigravitációs rakétamotor. Amint tudjuk, csak az első megállapítás pontos, a többinél egyre növekvő időeltolódás várható. A hetvenes-nyolcvanas évekre előrejelzett események talán még az évszázad végéig sem válnak valóra, és a jövő évezred első negyed századára jósoltak 50-100 évet is késhetnek, ráadásul az utolsó kettő megvalósulásáról jelenleg még csak a tudományos-fantasztikus írók beszélnek. Mi az eddigi hasznunk az űrhajózásból? Felsorolni is nehéz. A keringési pályáról meg lehet határozni a földkéreg törésvonalait ott, ahol nem mutatkoznak a felszínen. Az űrfelvételeken még a növényzettel takart törvésvonalak is világosan kirajzolódnak, mert ezekkel sok A keringési pályáról Közép-Ázsiában egy eddig ismeretlen ősi civilizáció nyomait fedezték fel. A világűrből megfigyelhetők az erdőtüzek és az általános jellegű homok- és porviharok. Egy minden részletében áttanulmányozott interkontinentális porvihar megfigyelési eredményeiből (ilyenek sem földi, sem légi eszközökkel nem nyerhetők) következtetések vonhatók le például az óceánokban végbemenő jelenségekre, amelyek nagy hatással vannak az éghajlati viszonyokra. Halászok, s tengerészek, oceanográ- fusok munkáját is segíthetik az űrhajósok. A világűrben való tartózkodás alkalmával több száz metallurgiai kísérletet végeztek már el, melyek során egyedülálló tulajdonságú ötvözeteket készítettek; a súlytalanságban létrehozott monokristályokat a nagy méretek, a tökéletes szerkezet és a tisztaság jellemzik. Az asztrotizikusok számára óriási előnyt jelent, hogy az űrben végzet meg- figye éseket nem zavarja a Föld légköre. De termés-becslést is végezhetnek az űrhajósok és hasznos információkkal láthatják el a meteorológusokat is. S hogy mi várható a jövőtől? Tervek készültek már olyan müboly- gók létrehozására, amelyek elősegítenék a napenergia nagyobb mértékű hasznosítását. Ezek elemeit egyenként szállítanák a világűrbe, és az összerakás után 80-100 km2 lenne a felületük. Az itt keletkező több milliárd wattnyi energiát a helyszínen lehetne a leggazdaságosabban felhasználni az ott felépült gyárakban. Tervek készültek holdbéli kutatóállomások építésére is. A rádiócsillagászoknak jelentene nagy segítséget, ha a Hold túlsó oldalán dolgozhatnának, mert itt a földi műszerek háttérzöreje tökéletesen kiszűrődik. Értékes ásványi anyagok jelenlétét is megállapították a Földre hozott 400 kilogrammnyi kőzetmintából - ezek az ürvárosok alapanyagaiul szolgálhatnának. Az évszázad vége felé megvalósulhat már az első Mars-utazás is. Az út két évig tartana, három hónapos ott-tartózkodás- sal. (Jelenlegi ismereteink alapján az űrbéli tartózkodás felső biztonság-határa egy év.) Új eredményeket jelenleg a Mir szovjet űrállomástól várhatunk. Ez lehetővé teszi az eddigieknél sokkal fejlettebb technológia felhasználását és az űrutazás időtartamának meghosszabbítását. (Ez azért is szükséges, mert az űrhajósok tapasztalata alapján 1-2 hónap szükséges ahhoz, hogy a szervezetük alkalmazkodjék a súlytalansághoz, valamint hogy tapasztalatokat szerezzenek és kellő ügyességre tegyenek szert.) Befejezésül csupán annyit: a világűr az egész emberiségé. A kozmikus térség békés, alkotó célokra történő felhasználása elősegítheti és elő kell hogy segítse bolygónk valamennyi lakosának összefogását. BOGÁR IMRE Fnw Irán amahs Haiárta a #.»»•;; Onnnn'n
