Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-04 / 14. szám

ÚJ szú 21 1986. IV. 4. Tavasz elején a kiskerttelepen A Szlovákiai Kertbarátok Szö­vetsége Bratislava-Stredná alap­szervezetének tagjai az elmúlt na­pokban már szemlélgették az ép­pen kibúvó petrezselyemleveleket és az egyenes sorokban zöldellő spenótot; a korai érésű ribiszke már rügyezett. Megpihentették szemüket a díszcserjéken. Kis hétvégi házaikban ellenőriz­ték a szerszámok és vetőmagvak állapotát. A pincékben vagy föld­vermekben tárolt sárgarépát, pet­rezselymet, zellert, karalábét, cék­lát és más zöldségféléket gondo­san átválogatták, levegős ládákba rakták, hogy melegebb időjárás esetén ne fülledjen össze. A rom­lott zöldséget gondosan össze­szedve a parkolóhelyen elhelye­zett konténerbe hordták. Horváth István mérnök, az alap­szervezet elnöke is ott szorgosko­dott a tagok között. Jó példát mu­tatva biztatta őket, hogy tegyék rendbe a telep környékét, mert a szépre is adni kell. Az évzáró gyűlésen a CSKP XVII. kongresz- szusa tiszteletére vállalták, hogy társadalmi munkában 350 órát dolgoznak le városszépítési akció­ban. Négy óra jut minden kertész- kedöre. Ezen a napon szó esett arról is, hogy a telep két párhuza­mos útját is járhatóbbá kell tenni. Talán később aszfaltszőnyeg ke­rül rá, de addig is karban kell tartani. Megmutatta a jól berende­zett szociális helyiséget, amely­ben a termelők a napi munka után tisztálkodhatnak. A kertészkedök nagyon jól érezték magukat a márciusi nap­sütésben. Már maguk előtt látták azt a képet, amikor a nárciszok kinyitják szirmaikat és később Figyelmet érdemel A napokban levelet kaptunk a szer­kesztőségbe, melynek írója tanácsokat kér a kiürült tejeszacskók hasznosítá­sára. Takarékos és megbecsülendő szemléletre vall, hogy az illető az „el­dobó" csomagolást sajnálja eldobni, s mint levelében írja, különböző fel­használási lehetőségekről hallott már, egyesek például lábtörlőket fonnak be­lőlük. Sajnos, ilyen jellegű útbaigazí­tással nem szolgálhatunk, hiszen ki- nek-kinek egyéni fantáziájától és kéz­ügyességétől függ, hogy az ilyen kalló­dó „alapanyagokat" mire tudják fel­használni, de ha valakinek ezzel kap­csolatban általánosítható tapasztalatai lennének, Írásának szívesen adnánk helyet. A kérdéssel kapcsolatban érdekes tapasztalatról adott számot a Kertészet és Szőlészet idei 5. száma. Az „így csinálom" rovatból megtudhatjuk, hogy Szelevényi Árpád palántaneve­lésre használja fel a tejeszacskókat. Mint írja, egy kis ügyeskedéssel meg lehet gyorsítani a melegkedvelő zöld­ségfélék, főleg a paprika és a paradi­csom szabadföldi termesztését, s így ezek termése már júniusban is szed­hető, amikor még csak primőrtermékek kaphatók, az ezekre jellemző áron. A koraiság kulcsa főként a palántane­velésben rejlik. Ha csak a szokványos méretű, ültetésre érett palántát telepít­jük ki májusban, koraiságot már nem várhatunk tőle. Fejlettebb palánták kel­lenek hozzá, amelyek gazdagon virá­goznak, és már nevelgetik az első kötéseket. Hogyan állítható elő az ilyen palán­ta? Fűtött, világos helyiség kell hozzá, például zárt, üveges veranda, de egy déli fekvésű ablak is megteszi. A mag­vetést már januárban érdemes meg­kezdeni, hogy márciusra szokványos méretű palántákat nyerjünk. Ez a mé­ret tejfölöspoharakban is biztonságo­a többi virág is színpompássá változtatja a környezetet. Akkor igazán élvezet lesz a kertecskék- ben dolgozni. A kellemest a hasz­nossal összekötve folyik ilyenkor a munka. Eltervezgetik, mennyi zöldségre és virágra lesz szüksége a családnak. Persze az időjárás is közbeszólhat és valamilyen zöld­ségféléből többet szednek össze, mint amennyit előzőleg gondoltak. Ilyenkor elsősorban felkínálnak egy-két kiló zöldséget, vagy egy- egy virágcsokrot a jószomszéd­nak. Folyik a cserebere. Aki ta­vasz elején epret kapott, az ké­sőbb paradicsommal viszonozza a kölcsönt. Nagyon nehéz munkában, az egymásra utaltságban alakult ki a telep gazdáinak barátsága. Pár évvel ezelőtt el kellett távolítani erről a területről a gyomot, a sze­metet, és a kisebb-nagyobb pa­neldarabokat. Ezután kezdődött a legnehezebb munka. Valamikor mintegy 50-60 centiméteres ré­tegbe hordtak ide kavicsos, termé­ketlen talajt. A korábbi termőtalaj pedig alul maradt. Ezért a szőlő telepítéséhez hasonlóan a szó szoros értelmében meg kellett for­dítani a földet. Sok-sok verejtékkel öntözték meg a mindössze két és félárnyi kertecskéket, bízva ab­ban, hogy később majd sok örö­met okoz nekik, (gy is történt. A szervestrágya bedolgozása után fokozatosan javult a föld szerkezete. Most már szinte min­den megterem itt. A nap már lebukott a horizont mögé. A tavaszra készülők meg­mosakodtak, ruhát váltottak és ki­ki elindult hazafelé. BÁLLÁ JÓZSEF A tejeszacskóban nevelt para­dicsompalánta a zacskó teljes hosszában dús gyökérzetet fej­leszt san elérhető. E márciusi palántákat tejeszacskókban nevelhetjük tovább a kiültetésig. Érdemesebb azonban hajtatásra készített tápkockás palán­tákból vásárolni, s ezeket nevelni tovább félbevágott vagy egész tejes­zacskókban, esetleg cserepekben, egészen a május közepén esedékes kiültetésig. A kiültetés idejére ezek már majdnem szedhető paprikákat nevel­nek, s kinn az ágyásban két hét alatt már valóban szedhető termést hoznak. A paradicsomhoz érdemesebb egész tejeszacskót használni, hogy az alsó 10-15 cm-es szárrészt is a talajba süllyeszthessük. A zacskó aljára ma­roknyi palántaföldet döngölünk, így nem esik ki az alja. A döngölésre üvegpalackot használhatunk. A bete­metett szárrész végig meggyökerese­dik, s a kiültetett paradicsom azonnal gyors és erőteljes fejlődésnek indul. f-ai) lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Az „erkélykertészet“ tudnivalói Az urbanizáció, a városiasodás következménye, hogy mind több család él lakótelepeken. Az utóbbi időben ezért sok szó esik a lakó­házak szépítéséről, csinosításáról és virágossá tételéről. Közel két évtizede lakótelepi lakos lévén azonban tanúsíthatom, hogy e té­ren a fejlődés még lassúbb a kel­leténél, a lehetségesnél. Még ma is sok az üres — vagy rosszabb esetben lomtárnak használt - er­kély, ahol pedig nemcsak lehet, de előnyös is virágot tartani. Az erkélykertészetnek“ nálunk még nincs hagyománya, ezért is hasznos lehet az ilyen minikertek fenntartói, létesítői számára né­hány hasznos jótanács. Minde­nekelőtt mire kell az erkély „bete­lepítésekor“ ügyelni, és miként kell a növényeket gondozni, hogy azok jól fejlődjenek, tulajdonosai­nak örömet nyújtsanak. Először is tudni kell, hogy a növények virág­ládákban fejlődnek a legjobban. Sokan csak szokásos nagyságú cserepekbe ültetnek - ha ültetnek - virágokat, pedig ott a növények gyökereinek többnyire csekély az életterük, s ennek következtében soha nem lesznek olyan szépek, mint a ládában. A virágláda előnye a cseréppel szemben az is, hogy abba mindig több növényt ültethetünk, s ennek következtében a növények mindig mutatósabbak is. A láda anyaga másodrendű kérdés, csak a fon­tos, hogy a gyökereknek bőséges helyük legyen. E célra kiválóan megfelel a háztartási boltokban beszerezhető színes - rendszerint sárga - műanyag virágtartó is, ami különösen a forró nyári hónapok­ban fontos, hiszen a talaj akkor sem száradhat ki teljesen. A növények beszerzésének ilyenkor tavasszal van itt az ideje. Alapvető szempontja azonban en­nek, hogy a lakás erkélye égtájilag merre néz. Teljesen eltér ugyanis egymástól a sok napfényt élvező és az árnyékos erkély növényvilá­ga. Ha a növényeket nem az igé­nyeiknek megfelelő erkélyre ültet­jük, nem fejlődnek, mégkevésbé virágoznak, s így azt a célt, amire szánják őket, nem képesek betöl­teni. A déli, délnyugati vagy nyugati erkélyek - amelyek a legtöbb és legerősebb napot kapják - fő virá­ga a muskátli. Ezek közül is az erkélyen mutatósabb a csüngő vál­tozat. Ez kellő gondozással lefelé csüngve akár méter hosszúra is megnőhet. Sűrűn elágazó, ezért az egymás mellé ültetett néhány tó nagy felületet ad. Az egyszerű virágú gyorsabban és hosszabbra növő, s jó hely esetén minden levélhónaljból virágszárat hoz. Nálunk többnyire még csak a ró­zsaszín változata ismert, a sokkal színesebb piros még ritka. A dupla virágú mérsékeltebben nő, rózsa­szín, piros vagy lila virágai viszont mutatósabbak. Jó helyen mindkét fajta júniustól a fagyokig virágzik. Az általánosan ismert muskátliból célszerű tehát az újabb és többet virágzó fajtákat vásárolni. A napos oldalú erkélyen lehet még petúnia - esetleg a muskátli­val együtt - törpe dália, vagy foly­ton virágzó begónia, a gumós be­gónia egyszerű virágú formája stb. A keleti vagy az északi oldalon viszont - ahol sok az árnyék - na­gyon jól fejlődik a csüngős begó­nia, a fuchsia és az úgynevezett vízifukszia. Mindhárom növény nagyon hálás, gyakorlatilag egész nyáron virágzik. Beültetés után persze a növényeket rendszere­Minikertek létesítésére alkal­masak lehetnek az 1 m átmérő­jű, kb. 50 cm magas betoncsö­vek, valamint a különböző ma­gasságú (35, 80, 50 és 65 cm) négyszögletes etemitedények, amelyek egymás mellé helyezve mutatós összeállítást tesznek lehetővé. Beültetésükhöz az évelő és az egynyári növények gazdag választéka áll rendelke­zésre. A minikertek kedvelt nő­sen öntözni kell. A tavaszi hóna­pokban elég 2-3 naponként, a for­ró nyári időszakban viszont na­ponta. Ennek az elmulasztása megbosszulná magát, a növény szépsége lényegesen csökkenne. A ládában vagy cserépben levő virágok földjüket hamar fölélik, ezért célszerű az évenkénti föld­csere. Sokan ezt vagy a virágüzle­tekben vásárolt vagy az erdőben szedett, átrostált humuszos talajjal oldják meg. A növények tápa­nyag-utánpótlásáról tehát min­denképpen gondoskodnia kell az „erkélykertésznek“. Nagyon al­kalmasak erre a folyékony műtrá­gyák, amelyek növekedést ser­kentő anyagokat is tartalmaznak. Természetesen csak megfelelő - a használati utasításban mega­dott - mennyiségben tanácsos használni, mert a töményebb oldat a növények gyökerét kiégetheti. Minikért is lehet az erkély és ennek az állításnak az igazát ne­héz lenne vitatni. Minden erkélyre és mindenütt találhatunk ugyanis megfelelő növényeket. Csupán rajtunk múlik, hogy az eddiginél szebbé és barátságosabbá tegyük környezetünket, a sokszor - saj­nos - még egyhangú, szürke lakó­telepeinket. KANIZSA ISTVÁN vényei közé tartoznak: a pálma­liliom (Yucca filamentosa), a de­res csenkesz (Festuca glauca), a napvirág (Hellanthemum), a kakukkfű (Thymus), a pimpó (PotentiUa). A mellékelt ábrákon a fenti növényekből láthatunk ízléses összeállítást. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk el­ső része. 14. Ókori kocsiverseny­ző. 15. Beethoven Fideliójának hősnője. 16. Sikolt. 17. Kiejtett betű. 19. Ittrium, szilícium. 20. Határozói rag. 21. Eszes. 22. Férfinév. 24. „A“ jóindulat. 26. Magyar táncos­nő. 27. Tószámnév. 29. Feltűnően nagy. 30. Római súlyegység. 31. Terepet térképen ábrázol. 33. Hangtalan vitéz. 34. Kormányoz­ható szánkó. 35. Lószerszám, né­velővel. 37. Piac közepe. 38. Né­met sakkmester. 41. Szovjet repü­lőgép-konstruktőr. 43. Gombában van! 44. Emberi erővel vontatott bérkocsi, névelővel. 47. Magasz­tos tárgyú költemény. 48. Nigériai nép. 50. A körnek is van. 52. Nagy Károly. 53. Név — németül. 55. Konyhakerti növény (ék. h.) 56. Szelén, kálium. 57. Vulkáni sziget- csoport az Égei-tengerben. 59. Bern — keverve. 60. Bácsi. 61. Mondatszó. 62. Vonatkozó név­más. 64. Inas azonos hangzói. 65. Cseh férfinév. 66. A zenében szenvedélyesen adandó elő. 69. Fog. FÜGGŐLEGES: 1. Zérus. 2. Nem hozzáértő. 3. Alaszka folyója. 4. Maláji tör. 5. A Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezet francia nevének rövidítése. 6. Némán rág. 7. Köny- nyú kis kabát. 8. Hollandia autóje­le. 9. Magyar pedagógus. 10. ... Busón, japán költő és festő. 11. Női név. 12. Bóra fele. 13. Ókori római tábor és város a Duna mel­lett. 16. Soknak tekint. 18. Rejtvé­nyünk második része. 22. Bátor igéje. 23. Aratórész. 25. Princípi­um. 27. Francia forradalmár. 28. N. E. R. K. 31. Az áll alatti zsírpár­na. 32. Vakbuzgó, türelmetlen em­ber. 34. Bór, sulfur. 36. Ideg - ke­verve. 39. Félbeszakít valamit. 40. Német zongoraművész. 42. Hatá­rozószó. 43. Rejtvényünk befejező része. 45. Kripton, argon. 46. Az USA tagállama. 49. Omikron ré­sze. 51. Retekben van! 52. Cseh­szlovák műkorcsolyázó volt. 54. A szerelmi költészet múzsája. 56. Zug. 58. Román festő. 60. Cso­mag. 63. A. T. D. 65. Kevert kor. 67. Rag. 68. Azonos betűk. 70. Az asztácium jele. A március 21 -én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Kihajt a mező zsenge zöldje, érezni fényt és meleget s kitárt ablakok közt vonul be a faluba a kikelet. Könyvjutalomban részesülnek; Ürge Ilona, Érsekújvár (Nővé Zámky), Nagy Andrea, Stúrovo-Obid, Bodnár Rozália, Presov, Bakó Róbert, Ipolyfödémes (Ipelské Ulany), Kovács Péter, Szalka (Salka).

Next

/
Oldalképek
Tartalom