Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-04-04 / 14. szám

ITAL- Amíg köhög, naponta három­szor vegye be ezt a gyógyszert - mondja az orvos. - A hideg italoktól pedig tartózkodjon...- És hányszor naponta, doktor úr? - tudakolja a páciens. bíró A labdarúgó-mérkőzésen az egyik játékos odamegy a bíróhoz és megkérdezi:- Bíró úr, mondhatom magá­nak, hogy maga... marha?- Ha azt mondja, akkor kiál­lítom.- Jó, akkor inkább nem mondom!- Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy hentes, aki mindig pontosan mért, sosem adott mócsingot... (Fülöp István rajza) REND-Csak két dolgot nem tudok elviselni - jelenti ki a férj.- Ugyan milyen két dolgot? - tudakolja a feleség.- A rendetlenséget és a takarí­tást! - hangzik a válasz. NYÚL- Drágám, ez a nyúl remekül sikerült! Magad sütötted?- Nem mindegy? Én sem kér­deztem, hogy te magad lőtted-e? SZÍNHÁZBAN Két néző beszélget a szín­házban:- Fogalmam sincs, miért nem fütyülik ki ezt a darabot!-Azért nem, mert nehéz egy­szerre fütyülni és ásítani... ÁLMATLANSÁG- Doktor úr, roppantul szenve­dek az álmatlanságtól - panaszol­ja a páciens. - Még akkor sem tudok elaludni, amikor munkába, kell indulnom... BORTÖNÓR- Ne haragudjon, olyan ismerős az arca.- Lehet: harminc évvel ezelőtt börtönör voltam! OLCSÓBB- Mondja, asszonyom, mennyi­be kerül az az ernyő ott a kira­katban?- Húszezer lírába. És nincs valami olcsóbb?-Olcsóbb... Az eső, asszo­nyom! BÍRÁLAT- Sokat veszí­tettél, hogy teg­nap nem voltál ott az értekezle­ten. Alaposan megbíráltam az igazgatót!- Az igazga­tót? De hát csak tegnap jött a vál­lalathoz!- Nem az újat! A régit, aki épp most ment nyug­díjba.. . Német népi mondások Amikor a nagyokra hull, a ki­csikre csepeg. Akik egy takaró alatt feksze­nek, egy nyelven is beszélnek. * * * » Minden kutya azt a kutyát mar­ja, amelyik legalul van. * * * Kis szenteknek is van ha­talmuk. A városháza lépcsői síkosak. ★ * * Aki minden nap ünnepel, az nem kérdi, mikor lesz va­sárnap. ♦ * * Szép szavakkal még egy zsá­kot sem töltöttek meg. Egy fa sem dől ki egy ütésre. Jobb egy kanál tett, mint egy véka tanács. * * * Aki sütni akar, annak a kályha előtt kell állnia. * * * Guruló kőre nem rakódik rá a moha. * * * A tolvaj és a hazug egy tető alatt lakik. SZ. HLAVATY MÁRTA fordítása TISZTESSÉGES AJÁNLAT A párocska visszatér a táncte­rembe. A lány kipirultan igazgatja a ruháját. Egy férfi odahajol hozzá, és megkérdi:- Felkérhetem magát a követ­kező szünetre, kedves kisasz- szony?- Apjuk, ma te kapcsold be a tévét, nem árt tavasszal egy kis mozgás neked sem! (Jezs) ügyvéd olyan ékes­szólóan beszélt kli­ense előtt, ahogyan még Dzsámi, a költői kifejezésmód­jának eleganciájáról híres per­zsa poéta sem tudott.- Kedves asszonyom, ha igaz mindaz, amit elmesélt- s ugyan mi okom lenne kétel­kedni a szavában? -, akkor kegyed csak a válás után kezdi majd az igazi életét. Ne sírjon. Nem fenyegeti vízözön. Száll­jon fel bátran az élet hajójára. Ügyfele, aki már érett évei­nek küszöbén járt, de jó alakja és szép szeme egészen fiata­losnak mutatta, kissé zavarba jött, és könnyek gördültek le sápadt, ovális arcán. Az ügy­véd kivett a fiókjából egy kike­ményített hófehér zsebkendőt, de a nő elhárította a segítsé­get, és kezével törölte le a könnyeit.- Mintha hegedűművész lenne - szólalt meg az ügyvéd.- Még sohasem láttam ilyen finom ujjakat. Az asszony könnyein ke­resztül elmosolyodott:- Valaha csakugyan játszot­tam, de ebben a szerencsétlen házasságban abbahagytam a muzsikálást. Az ügyvéd hangjában aggo­dalom rezgeti:- Mennyi a közös va­gyonuk? hallottuk (U/n O — a UNOKA Beszélgetés a párizsi rendőr­ségen:- Biztos úr, elveszítettem a pénztárcámat.- Nos, akkor szíveskedjék felje­lentést írni.- Attól félek, nem tehetem...- Ugyan miért nem?- Mert az unokám megtalálta a pénztárcámat...- Akkor hát mi a baj?- Az unokámat kell megtalálni! BLÖD- Mondd, víz alá merülni is tudsz?- Hát persze!- Na és mennyi ideig maradsz a víz alatt?- Mikor meddig.- Hogyhogy?- Attól függ, milyen hamar húz­nak ki! ARANYBÁNYA Az egyik kikötő melletti kocsma tulajdonosának mondják:- Hát ez a kocsma valóban aranybánya lehet. Mire a tulaj:- Az is. Mindennap este a vere­kedés után négy-öt aranyfogat ta­lálok ... SKÓT Skótok beszélgetnek.- Kíváncsi vagyok, valóban ki találja ki ezeket az ostoba vicceket rólunk skótokról? A kérdés mindenkit zavarba ej­tett. A társaság egyik tagja azt javasolja, telefonáljanak a helyi új­ság szerkesztőségébe, és ott ér­deklődjenek. Ekkor azonban vala­ki közbeszól:- De ki fizeti majd a telefonbe­szélgetés költségét?- Elhatároztam, hogy nem követelek semmit - legyintett a nő. - Vigye az ördög a lakást meg az autót. Nincs más vá­gyam, mint elmenni és meg­nyugtatni az idegeimet.- Nem kellene feladnia, asszonyom! - mondta izgatot­tan az ügyvéd. SLOBODAN MARKOVIC Az élet hajója- Négy éve, amikor meghalt az apám, hagyott rám egy öt­szobás lakást. Maradt utána egy szép szőlő is, benne egy kis vityilló. Van valami kész­pénzem is, vannak ékszereim. Nem állok rosszul. Csak egy csepp békességet szeretnék! A békéltető tárgyaláson a bíró megpróbálta más belá­tásra bírni a felperest, mert az volt a benyomása, hogy az alperesnek nem közömbös a felesége.- Ha változtatni tudna az életmódján, helyre lehetne állí­tani az életközösséget - fordult az alpereshez. - Igyon keve­sebbet és ne gyötörje a felesé­gét, hiszen szereti. Az ügyvéd közbevágott:- Bíró úr, a felperes nem szereti a férjét. Abban a fázis­ban van, amikor már csak egy csepp békességre vágyik. Az élet hajójára van szüksége, hogy még egyszer elinduljon, szabadon, komplikációk nél­kül. Máskülönben egy idegkli­nikán fogja végezni. A bíróság felbontotta a há­zasságot. A válást megkönnyí­tette az a tény, hogy a házas­társaknak nem volt gyer­mekük. Az ügyvéd arca sugárzott a megelégedettségtől. A tár­gyalás után együtt ebédelt vé­dencével egy kisvendéglőben.- ön előtt az élet, asszo­nyom - mondta az ügyvéd. - Száiijon fel bátran az élet hajójára! Bizonyara akad majd egy józan kormányos, aki a révbe vezeti... Csodálatos délutánt töltöt­tek el. Aztán az ebédek kezdtek megismétlődni, majd a közös vacsorák és reggelik kerültek sorra. Rövidesen összeházasod­tak és beköltöztek az ötszobás lakásba. A szőlőben levő vityil- lót teljesen átalakították. Épí­tettek hozzá egy díszes kínai tetős verandát. Hetenként négyszer ott bo- rozgat az ügyvéd a barátaival hajnalig. ZAHEMSZKY LÁSZLÓ fordítósa ÚJ SZÚ 22 1986. IV. 4. 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom