Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-28 / 13. szám
(Folytatás a 9. oldalról)*1ckirk********ickirk*i'****************-k*********++-k+-k*********+'k*i'1ck*********************kic*-k********i'-k* téséhez. A tíz évig tartó tankötelezettség bevezetésével jobb feltételek teremtődtek a tanulók személyiségének sokoldalú fejlődéséhez, valamint továbbtanulásukhoz a középiskolákban. A gyakorlat követelményeivel összhangban változások történtek a középfokú szakközépiskolákban oktatott szaktantárgyak szerkezetében. A gimnáziumokban emelkedett a diákok elméleti tudásának színvonala, a szaktantárgyak oktatásának bevezetésével javult felkészültségük a gyakorlat számára. Az ifjúság felkészítése során a legjelentősebb változások a szakmunkásképzőkben történtek. Hálózatuk úgy bővült, hogy a népgazdaság valamennyi területét el tudják látni szakképzett munkásokkal. 925 szakmunkásképzőben 405 ezer diák készült fel jövendő foglalkozására 1985. szeptember 1-ig. A CSSZSZK Szövetségi Gyűlése, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács jelentős oktatási törvényt hagyott jóvá. Következetes megvalósításuk hozzájárul a különböző oktatási intézmények munkája színvonalának emeléséhez. A kommunista párt és a szocialista állam figyelmet fordít a tanítók, tanárok a szakoktatók, a nevelők és más oktatási dolgozók felkészítésére és munkájára, amelynek a minőségével szemben szüntelenül nőnek a követelmények az ifjúság mind igényesebb neveléséből eredően. A pedagógusi pályára irányítás körül azonban továbbra is gondok vannak, kevés a férfi tanerő, és nincs kellő szinten a megfelelő számú pedagógusgárda kialakításának tervezése. Ami az alap- és középiskoláknak a jobb minőségre irányuló erőfeszítéseit illeti, e téren szintén komoly gondok vannak. Ezek az iskolák oktató-nevelő munkájában továbbra is létező fogyatékosságokban rejlenek, főként abban, hogy alacsony a nevelés hatásfoka. Nem mindenütt sikerül érvényesíteni a differenciált megközelítés elvét a pedagógus-diák közötti kapcsolatban. A XVI. kongresszus és a hetvenes évek eleje óta eltelt időszakban elért eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy a párt sikeresen betöltötte vezető szerepét szocialista társadalmunkban. A központi bizottság erőfeszítéseit a párt megszilárdítására, eszmei és akcióegységének elmélyítésére, a pártszervek munkastílusának tökéletesítésére, az alapszervezetek hatékonyabb irányítására, végrehajtási képességük fokozására, a párt és a tömegek kapcsolatának megszilárdítására, a kommunisták és minden dolgozó alkotó aktivitásának fejlesztésére összpontosította. Elsőrendű figyelmet fordított a párttagok számának növelésére s a tagállomány összetételének, minőségének javítására és tisztaságára. A CSKP Központi Bizottsága 1981 júniusi 3. ülésén ezzel kapcsolatban nagy jelentőségű határozatot hozott, rendszeresen ellenőrizte teljesítését és intézkedéseket tett a hibák leküzdésére. Meghatározó szerepet játszottak a tagállomány minőségének javítását, a párt osztály- és korösszetételének javítását célzó törekvések, továbbá azok az erőfeszítések, amelyek a társadalom életének legfontosabb területein a párt befolyásának erősítésére irányultak. A párt a tagállomány minőségének javítása terén a CSKP XIV. kongresszusa utáni időszakban elért pozitív eredményekből indult ki. A CSKP XVI. kongresszusának határozatait a pártmunka alapvető területein teljesítettük. A XIV. kongresszus óta több mint 971 ezer tagjelöltet vettünk fel. A tagállomány 480 727 kommunistával növekedett, vagyis 40,2 százalékkal. A pártnak jelenleg 1 674 918 tagja van. Minden hetedik állampolgár, aki tizennyolc évnél idősebb, tagja a pártnak. A párt sorai a munkásosztály javára gyarapodtak. A felvett tagjelöltek 61,1 százaléka munkás. A tagok kétharmada munkásszármazású. A produktív korú munkások a munkásnyugdíjasokkal együtt 44,6 százalékot tesznek ki. Növekedett a szövetkezeti földművesek részaránya is, s ez 6 százalék. A tudományos- műszaki fejlődés követelményeivel összhangban nagy figyelmet fordítottunk a tagállománynak az értelmiségiekkel való megerősítésére. Az értelmiségiek a párttagság egyharmadát alkotják. Számbelileg és minőségileg egyaránt növekedtek más szociális csoportok is. Növekedett a nők szervezettsége, s részarányuk elérte a 28,9 százalékot. A párt figyelmének középpontjában továbbra is az állt, hogy a párt sorait fiatalokkal erősítsük meg. A párttagok egy- harmada nem idősebb 35 évesnél. Jelentősen változik a tagállomány összetétele a tagság idejét tekintve. Az 1970 után felvett tagok és tagjelöltek az egész tagság csaknem 52 százalékát teszik ki. Emelkedett a kommunisták képzettségi szintje is. Némely tantárgy és tankönyv tartalma túl igényes, nem felel meg a tanulók életkorának, szociális sajátosságainak. Alacsony a nyelvoktatás színvonala. Az ifjúság testi fejlődésére irányuló gondoskodás sem hozza meg a kívánt eredményeket. A nevelőmunka hatékonyságát csökkenti, hogy nem egységes az iskola, a család, a társadalmi szervezetek és intézmények hatása a gyerekre, elégtelenség jellemzi e téren a munkakollektívákat is. Az elmúlt években a főiskolákon is jelentős tartalmi és szerkezeti változások mentek végbe. A gyakorlat követelményeivel összhangban új tanulmányi szakok nyíltak, az egyes szakokon az igényeknek jobban megfelelve alakult a tananyag tartalma és a tanulmányi idő. A figyelem főként a végzősök alaposabb elméleti és széles körű szakmai felkészítésére, valamint a kommunista nevelés hatékonyságának a növelésére irányult. A főiskolák jelentős feladatokat teljesítettek a tudományos kutató tevékenység során. Elmélyült együttműködésük a termeléssel, a tudományos akadémiákkal és a tudomány más műhelyeivel. Jobban gondoskodnak a fiatal tudományos dolgozók neveléséről. Pozitív eredményeket értek el a főiskolák a tudományos-műszaki ismeretek gyakorlatba történő bevezetésében. A főiskolák tevékenységében elért színvonalemelkedés egészében nem tükröződik még a kívánt mértékben az oktatónevelő munkában. Nem sikerült jelentősebb érvényt szerezni a pedagógusokkal szembeni fokozott igényességnek és megszilárdítani a főiskolák minden munkatársának és hallgatójának az öntudatos fegyelmét. A pedagógusok egy részének nincs kellő kapcsolata a társadalmi és termelési gyakorlattal, némelyek politikai, pedagógiai, szakmai felkészültsége és erkölcse sincs a kívánt színvonalon. A tagállomány több mint háromnegyed részének az alapfokúnál magasabb a képzettsége, s 42 százaléka teljes középvagy felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Az elért eredmények ellenére még mindig vannak hibák. A tagállomány minőségének javításához nem mindig láttunk hozzá komplex módon, gyakran ezt a kérdést csak a tagjelöltek felvételére szűkítettük, s nem vettük tekintetbe a párt befolyása erősítésével kapcsolatos szükségleteket a meghatározó fontosságú munkahelyeken és foglalkozási ágakban a termelésben, elsősorban a termelés előtti szakaszokban, a tudományos-műszaki területen, a nevelés és a művelődés, a kereskedelem és az egészségügy terén és más területeken. Nem volt mindig igényes és céltudatos a kiválasztás, s nem mindig fordítottunk figyelmet a dolgozók sokoldalú felkészítésére a tagjelöltté való felvétel után. Vannak még hibák a kommunistáknak a párt szükségletei szerinti tisztségekbe való helyezése terén, s még mindig találkozunk elnéző magatartással az alapszabályzat megsértése esetén. A központi bizottság rendkívül nagy figyelmet fordított a párton belüli élet fejlesztésére, a munka lenini elvei, normái és stílusa, a demokratikus centralizmus és a párton belüli demokrácia, a kollektív döntés és a személyes felelősség, a bírálat és az önbírálat lenini elveinek következetes érvényesítése alapján. Az elmúlt időszak tapasztalatai igazolják, hogy a kerületi és a járási bizottságok, valamint az alapszervezetek mélyebbre hatoltak az időszerű kérdésekben, jobban hatottak megoldásukra, és elmélyítették befolyásukat a politikai rendszer minden láncszemében. Tevékenységükben elmélyült az elért eredmények kritikus értékelésének, az önelégültség megnyivánulásai leküzdésének és a párthatározatok teljesítésében való igényesség növelésének az irányvonala. Az alkalmazott módszerek azonban nem mindig feleltek meg a követelményeknek. Kihasználatlan lehetőségek rejlenek a problémák idejében történő megoldásában, a határozatok névre szóló és konkrét jellegének javításában, - ami a káderek és a kommunisták irányítómunkáját illeti - és az emberekkel végzett élő és offenzív munka fejlesztésében. A párt tevékenységének céltudatos javításhoz a Szovjetunió Kommunista Pártja és a többi testvérpárt tapasztalatainak sokoldalú felhasználása is hozzájárult. Az elmúlt időszakban a párt eszmeileg és szervezetileg megérett, megerősítette belső egységét, és növekedett akcióképessége is. Nem kis szerepet játszottak az alapszabályzat következetes érvényesítésére tett erőfeszítések. A tapasztalatok megmutatták, hogy az alapszabályzatnak - elveinek következetes érvényesítésével együtt - ki kell egészíteni és pontosítani kell néhány cikkelyét, hogy jobban kifejezzék a társadalom fejlődése jelenlegi szakaszának jellegét és feladatait, s hogy jobban megfeleljenek a pártszervek és -szervezetek szükségleteinek és a pártszervek és -szervezetek munkája során szerzett bevált tapasztalatoknak. Az alapszabályzat módosításának tervezetét a kongresszus előtti időszakban az egész pártban megvitatták, és jóváhagyás céljából a CSKP XVII. kongresszusa elé terjesztik. A CSKP Központi Bizottsága szüntelenül nagy figyelmet fordított á párthatározatok teljesítésére. Számos intézkedést tett a pártellenórzés egész rendszerének a népgazdaságban és a társadalmi élet más területein történő elmélyítéséhez. Fokozatosan egyre jobban sikerült a felülről és alulról jövő ellenőrzést is fejleszteni, nyíltabban és elvszerűbben fellépni mindaz ellen, ami sérti a párt és a szocialista társadalom érdekeit. Bár az ellenőrzés joga a politikai szervező munka, a párt vezető szerepe érvényesítésének alapvető részét képezi, számos pártszervezetben nem érvényesítik még következetesen. Még mindig nem használják fel eléggé az ellenőrző szervek tapasztalatait és nem vonnak le belőlük kellő hatékonyságú következtetéseket. Az egyes pártszervek és -szervezetek munkája ezen a téren jelentősen eltér egymástól. Nem tulajdonítanak kellő jelentőséget annak, hogy az ellenőrzés eredményei nyilvánosságra hozatalának óriási a nevelő hatása, és a felelősségtudat fokozódásához s az anonimitás megszüntetéséhez vezet. A szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem elveinek megsértése elleni harc hatékonyságának fokozásához a CSKP KB Elnökségének levele is hozzájárult, amelyet a párt- és az általános közvélemény pozitívan fogadott. Megtettük az első kedvező lépéseket, de számos helyen még mindig hiányzik a nagyobb határozottság a negatív jelenségek elleni küzdelemben. Ezt igazolják a dolgozók levelei, az állam- polgári bejelentések és a szocialista vagyon megkárosításával, a munkakerüléssel, megvesztegetéssel, a tisztséggel való visszaéléssel, az alkoholizmussal és más hasonlókkal kapcsolatos panaszok. Ezek a jelenségek szöges ellentétben állnak a szocialista erkölccsel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy e negatív jelenségek elleni harcban nem szabad engednünk. A XVI. pártkongresszus feladatul adta a tájékoztatási rendszer minden szintjének javítását. El kell mondani, hogy javult a párton belüli tájékoztatás. A pártszerveket hozzásegíti ahhoz, hogy bővebb ismereteket szerezzenek a politikai helyzetről, a pártpolitika megvalósításának tapasztalatairól, s hozzájárul a hatékonyabb szervező- és nevelömunka fejlesztéséhez. Azonban az a követelmény, hogy a tájéko- zatás legyen igaz, objektív, s ne titkolja el a hiányosságokat, ne ferdítse el a valóságot, még nem minden szinten érvényesült következetesen a gyakorlatban. A pártmunka hatékonyabb formáinak és módszereinek keresésére irányuló törekvés a pártszervek munkájának magasabb színvonalában, az elért eredmények igényesebb értékelésében és ellenőrző munkájuk fokozásában nyilvánult meg. Pozitív jelenség a határozottabb küzdelem a formalizmus megnyilvánulásai, a befelé fordulás és a felesleges papírmunka ellen. A pártapparátust az alacsonyabb szintű pártszerveknek és alapszervezeteknek nyújtott határozottabb közvetlen személyi segítségre ösztönöztük. Ezt a tevékenységet a jövőben is céltudatosan mélyíteni kell, és fokozatosan leküzdeni a kampányszerűséget és a felületességet. A pártpolitika megvalósításában jelentős szerepet játszottak az alapszervezetek. Döntő többségük a dolgozók kezdeményezése fejlesztésében, a munka- és műszaki fegyelem megszilárdításában, az új munkaformák bevezetésében, a gazdaságosságért és a jobb minőségért indított mozgalomban az élen jártak. Sok közülük kez- deményezóen ellenőrzése alá vonta a fontos feladatok teljesítését, s egyesítette a gazdasági vezetőség és a társadalmi szervezetek eljárását a feladatok megvalósításában. Mélyebben hatoltak a pártpolitika megvalósításának egyes problémáiba az egyes szakaszokon, főleg a gazdaságban. Szélesebb körben alkalmazták a kommunisták egyéni megközelítését, a munkájukról és a pártfeladatok teljesítéséről folytatott beszélgetéseket, a konkrét feladatok kiszabásának módszerét, s elmélyül a párttanácskozásokon e feladatok teljesítésének ellenőrzése. Javult a pártbizottságok és pártcsoportok munkája, s a taggyűlések hatékonyabban egyesítik a kommunisták nézeteit az egyes problémák megoldása során. Ezt megerősítették az alapszervezetek évzáró taggyűlései és a pártkonferenciák is. A központi bizottság 15. és 16. ülésének határozataival összhangban kritikusan értékelték az elért eredményeket, és konkrét intézkedéseket tettek az 1986-os feladatok teljesítésére. Előkészítésüket és lefolyásukat a kommunisták és más dolgozókollektívák politikai és munkaaktivitásának, valamint elkötelezettségének fokozódása jellemezte. Egészében véve jó légkör alakult ki a járási és a kerületi pártkonferenciákhoz, valamint a CSKP XVII. kongresszusának előkészítéséhez. Azonban azt is tudatosítani kell, hogy néhány alapszervezetben alacsonyabb a pártélet színvonala, s nem elég kritikus és igényes a munka értékelése. Az általánosságokra szorítkozás és elégtelen aktivitás, valamint a határozatok következetlen teljesítése is előfordul még. A CSKP XVII. kongresszusa előtt az évzáró taggyűlések új pártbizottsági tagokat választottak, ez 23 százalékot tesz ki. Az alapszervezetek 15,9 százalékában új elnök került a szervezet élére. A termelésben dolgozó alapszervezetek bizottságaiban á munkások részaránya 46,9 százalék. A pártbizottsági tagok 58,2 százalékának eredeti foglalkozása munkás, 23,8 százaléka nem idősebb 35 évesnél, 55,1 százaléka teljes középiskolai vagy magasabb végzettséggel rendelkezik, 45,1 százaléka pedig elvégezte a Marxizmus-Leni- nizmus Esti Egyetemét, vagy pedig bentlakásos pártoktatáson vett részt. Az évzáró taggyűléseken és az üzemi pártkonferenciákon kedvezően nyilvánult meg a járási pártbizottságok által az alapszervezeteknek nyújtott differenciált támogatás hatása és az irányítómunka színvonalának emelkedése. A járási bizottságok a pártaktívával együtt keresik a munka új, hatékonyabb formáit és stílusát annak érdekében, hogy a pártszervezetek önállóan és alkotóan legyenek képesek megvalósítani a pártfeladatokat az egyes munkahelyek feltételei között. A pártmunka hatékonyságának fokozására pozitívan hatott a tisztségviselői aktíva színvonalának és felkészültségének emelkedése és a pártszervek gondoskodása a kommunisták politikai-eszmei fejlettségének és aktivitásának állandó fokozásáról. A központi bizottság a fő hangsúlyt a marxista-leninista elmélet és a pártpolitika elsajátítására s az aktív politikai tevékenységben való alkalmazására helyezte. Ehhez hozzájárult a pártoktatás tökéletesített rendszere, amelyet fokozatosan a XVI. kongresszus után léptettek érvénybe. E tökéletesített rendszer tekintetbe veszi a tagállomány struktúrájában bekövetkezettt változásokat, a pártmunka igényesebb feladatait és bonyolultabb feltételeit. Csak fokozatosan javult a tagjelöltek és a fiatal párttagok politikai-eszmei felkészítése. A pártoktatást a politikai képzési rendszer biztosítja, amelynek anyagi bázisa lényegesen bővült, és színvonala emelkedett a pártiskolák s a politikai nevelési házak és kabinetek széles hálózatában. Javult a propagandisták kiválasztása, felkészítése és munkája. A pozitív eredményed ellenére a marxista -leninista felkészítés nem mindenütt van a megfelelő színvonalon. Sok helyütt még fellelhető a formalizmus, az öncélúság, az élettől s az időszerű feladatoktól való elszigeteltség. Sok helyütt nagyobb figyelmet fordítottak az adminisztratív szempontokra és a mennyiségi mutatókra, mint a a tartalomra. A CSKP XVI. kongresszusa a CSKP KB Marxizmus-Leninizmus Intézetének és a CSKP KB Politikai Főiskolájának konkrét feladatokat határozott meg a marxista-leninista tudomány alkotó érvényesítésére vonatkozólag a fejlett szocialista társadalom építésével szoros kapcsolatban. Fel-, dolgozták a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szocialista építésének, a CSKP történetének és a nemzeti felszabadító harcnak, valamint a revizionizmus, az opportunizmus és más ellenséges koncepciók- elleni harcnak több kérdését. Mindkét elméleti munkahely jelentős mértékben részt vett a párt eszmei nevelő munkájának és kiadói tevékenységének fejlesztésében s a magasan képzett káderek felkészítésében, fejlesztette együttműködését a Szovjetunió Kommunista Pártjának s más kommunista és munkáspártoknak az elméleti munkahelyeivel. E területre érvényes, hogy a meghatározó mérce a tudományos kutatómunka időszerűsége, jó minősége és gyakorlati felhasználhatósága. A XVI. pártkongresszus határozatainak lebontását és megvalósítását a központi bizottság, valamint elnöksége és titkársága a káderpolitika céltudatos megvalósításával kötötte össze. A pártszervek és -szervezetek nagyobb igényeket támasztottak a káderekkel, nevelésükkel, politikai-szakmai ismereteik, erkölcsi tulajdonságaik, kezdeményezésük és munkaaktivitásuk megítélésével szemben. A kerületi és a járási bizottságok, valamint az alapszervezetek többsége rendszeresen megvitatta a káderkérdéseket és intézkedéseket tett, amelyek hozzájárultak a kádermunka feladatainak nagyobb koncepciózusságához a 11. oldalon) III. Csehszlovákia Kommunista Pártjának fejlődése és tevékenysége ÚJ szú 10 1986.111.28
