Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-28 / 13. szám
(Folytatás a 10. oldalróOArAIrkArAirAirAirAAAA'AA'AirAAAAAAAA-A-AirAitAAAAAAAAAAAAAAAAAAA-AirA'AA-k-AAAAA'AirfrkirA-A^-AAAAAAA-AArA'AAAAAAAAAA-kAAAAAAAAA és következetesebb megvalósításához. Fokozatosan megvalósult a kádermunka hatékonyságának az elért eredményekkel összefüggésben történő értékelése. E pozitív eredmények ellenére azonban nem mindenütt támasztottak megfelelően magas igényeket a kádermunkával szemben. A káderek kiválasztása és funkcióba helyezése nem mindig felelt meg a tényleges szükségleteknek és igényeknek. A központi bizottság szüntelenül nagy figyelmet fordított a választott pártszervek és a pártapparátus tagjainak céltudatosabb felkészítésére. A XVI. kongresszus óta a CSKP KB Politikai Főiskoláján, az SZKP KB Társadalomtudományi Akadémiáján és a moszkvai Pártfőiskolán 1600 hallgató végezte el főiskolai tanulmányait. Posztgraduális tanulmányokat 500-an folytattak, s rövidebb pártiskolai tanfolyamokon 94 000 tisztségviselő vett részt. Mindez hozzájárult a tisztségviselői aktíva politikai-eszmei felkészültségének javításához és a pártmunka hatékonyságának fokozásához. Ezzel párhuzamosan növekedett az állami és gazdasági szférában dolgozó nó- menklatúr káderek politikai és szakmai képzettsége. 1983 óta fokozatosan alkalmazzák a gyakorlatban a gazdasági területen dolgozó vezetők szakmai színvonalának emelésével kapcsolatos elveket. Ennek ellenére az elért eredmények nem felelnek meg az egyes ágazatok igényesebb követelményeinek. A vezetők még mindig jelentős részének nincs meg az előirt képesítése. Részben idősebb, tapasztaltabb elvtársakról van szó, akik sokéves szakmai és vezetői gyakorlattal rendelkeznek. A nómenklatúr káderekkel szembeni igények érvényesítésének hatékony formája a komplex értékelés és az ennek során megszabott feladatok teljesítésének ellenőrzése. A legutóbbi értékelés során, amelyre a XVI. pártkongresszus után került sor, 560 ezer káderrel folytattak beszélgetést, a legtöbbet az alapszervezetekben. A hangsúlyt a gazdaság döntő fontosságú feladatainak meghatározására helyezték. Több mint százezer kádernek feladatul adták, hogy emelje szakmai és politikai ismereteinek szintjét, összesen 2900 vezetőt mentettek fel tisztségéből, főleg azért, mert nem teljesítették feladataikat. A vezetők eljárására, aktivitására és kezdeményezésére a hetedik ötéves terv feladatainak teljesítése során pozitívan hatott a tervteljesítés 1983-as ellenőrzése is. A komplex értékelés hatékonyságát sokszor csökkenti az, hogy nem mindig sikerül kellő tárgyszerűséggel és konkrétsággal értékelni a társadalmi szükségletek érvényesítéséhez való viszonyt és a vezetőknek a hatáskörükbe eső területen elért eredményekhez való személyes hozzájárulását. Gyakran nyilvánul meg alacsony fokú igényesség. Sok olyan eset fordul elő, amikor vezető helyeken hagynak olyan dolgozókat, akik nem mutatják fel a szükséges eredményeket, nem tesznek tanúságot alkotó kezdeményezésről, nem tanúsítanak határozottságot, s nem rendelkeznek megfelelő politikai, szakmai és erkölcsi feltételekkel. Mindez ellentétben áll a párt káderpolitikai elveivel. A központi bizottság gondoskodott arról, hogy növekedjék a választott pártszervekben, a képviseleti testületekben, a nemzeti bizottságokban és a társadalmi szervezetek szerveiben a munkások és a szövetkezeti földművesek részaránya. Gondoskodott arról, hogy a munkáskáderek megszerezzék a szükséges szakmai és politikai felkészültséget, és érvényesülhessenek a politikai, gazdasági és a társadalmi élet minden területén. Pozitív irányzat mutatkozik a nők funkcióba helyezése terén is. 1971 óta kétszeresére növekedett azoknak az elvtársnóknek a száma, akik választott párttisztségeket látnak el. A nők részaránya az állami és gazdasági szférában dolgozó pártszervek nómenklatúr tisztségeiben az 1974-es 10,3 százalékról 18,2 százalékra emelkedett. A képviseleti testületekben ez az arány 30 százalék. A XVI. kongresszus feladatul adta a párt-, állami és gazdasági szerveknek, hogy nagyobb felelősségtudattal válasszák ki és készítsék fel a kádertartalékokat. Ezen a területen kétségkívül javulás történt. Növekedett a céltudatosság, ami abban is tükröződött, hogy emelkedett azon káderek részaránya, akiket azokba a tisztségekbe helyeztek, amelyekre hosszabb ideje készítették fel őket. A kádertartalékokkal végzett munka eredményességét azonban sok helyütt csökkentette a feladatok teljesítésében megnyilvánuló formalizmus. Bevált az a módszer, hogy az idősebb káderek tapasztalatait a fiatalok lendületével, műveltségével és alkotó aktivitásával kössük össze. A pártszervek törekvése, hogy e tisztségekbe fiatalok kerüljenek, abban nyilvánul meg, hogy a választott párttisztségekben, a pártapparátusban az állami és a gazdasági szférában, társadalmi szervekben, szervezetekben növekszik a fiatalok száma. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a káderek a gyakorlati feladatok teljesítése, a párt politikájának megvalósításáért folytatott mindennapi konkrét küzdelemben nőnek fel, edződnek és tesznek tanúbizonyságot rátermettségükről. Ezt az élet által teljes mértékben igazolt lenini elvet a pártszervek és -szervezetek vezetésével az élet minden területén megfelelő következetességgel kell érvényesíteni és fejleszteni. JSZÚ IV. A CSKP XVI. kongresszusa határozatainak teljesítése a külpolitika területén A CSKP XIV. kongresszusán kitűzött feladat - a fejlett szocialista társadalom építése - megkövetelte a szoros együttműködést és a lépések egyeztetését a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi tagállamával, továbbá a marxizmus—leni- nizmus, a proletár és a szocialista internacionalizmus elveinek következetes érvényesítését a külpolitikában. A CSKP XVI. kongresszusán elfogadott irányvonal értelmében külpolitikai tevékenységünk legfőbb célja a szocialista közösség egységének megszilárdítása és a szocializmus nemzetközi pozícióinak erősítése, a szocialista társadalom építése békés feltételeinek biztosítása és a szocialista vívmányok védelme, a forradalmi és haladó erőkkel folytatott együttműködés, a nemzeti felszabadító harc támogatása, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének megszilárdítása és a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek érvényesítése volt. A CSKP Központi Bizottsága és a CSSZSZK kormánya állandó figyelmet szentelt ezeknek a feladatoknak és megfelelő intézkedéseket fogadott el. Ezek teljesítése tovább növelte pártunk és államunk nemzetközi tekintélyét. A nemzetközi feszültség kiéleződésével növekedett a Varsói Szerződés Szervezetében tömörülő testvéri szocialista országok összeforrottsága, akcióegysége és védelmi képessége további erősítésének szükségessége. Csehszlovákia számára ez volt az elsőrendű külpolitikai feladat. A két kongresszus közötti időszakban Csehszlovákia aktivan, felelősségteljesen és konstruktív módon vett részt a Varsói Szerződés szerveinek valamennyi tanácskozásán. Elvi jelentőségű volt a Varsói Szerződés érvényességének a következő 20 évre történő meghosszabbítása, a további tíz évvel történő meghosszabbítás lehetőségével. A Varsói Szerződés keretében a Csehszlovákia részéről tett kiemelkedő lépés volt a CSSZSZK kormánya és a Szovjetunió Minisztertanácsa közötti megállapodás arról, hogy Csehszlovákia területén megnövelt hatótávolságú harcászati-hadműveleti rakétákat helyeznek el. Ez az intézkedés hozzájárult a katonai-hadászati egyensúly megbontására irányuló nyugati kísérletek meghiúsításához, növelte Csehszlovákia és az egész közösség biztonságát. A XVI. kongresszust követő időszakban Csehszlovákia aktívan tevékenykedett a KGST keretében és bővítette gazdasági együttműködését a Tanács többi tagjával. Országaink gazdasági erejének és védelmi képességének növelése szempontjából nagy jelentőségű volt a KGST-tagál- lamok felső szintű gazdasági értekezlete, amelyre Moszkvában, 1984 júniusában került sor. Csehszlovákia aktívan járult hozzá az értekezlet eredményes munkájához és hozzálátott az ittelfogadotthatározatokgyakorlati megvalósításához. Ezzel összhangban teljes mértékben támogatta a KGST- országok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának kidolgozását és a Tanács rendkívüli ülésszakán 1985 decemberében Moszkvában történő elfogadását. A CSKP aktívan vesz részt az ideológiai együttműködésben és ezt a tevékenységét a testvérpártok ideológiai és nemzetközi kérdésekkel foglalkozó titkárainak értekezletein egyezteti. A CSKP XVI. kongresszusa utáni időszakban tovább erősödtek Csehszlovákia kapcsolatai a szocialista közösség államaival, amely kapcsolatok a szocialista internacionalizmus elveire épülnek. Ezen belül elsőrendű jelentősége van a Szovjetunióhoz fűződő viszonynak, amely döntő mértékben segíti elő a fejlett szocialista társadalom építése feladatainak megoldását. Ezek a kapcsolatok tartalmukat, dinamikájukat és terjedelmüket tekintve rendkívül magas szintet értek el. Alapjuk a CSKP és az SZKP megbonthatatlan szövetsége, a kapcsolatok fejlesztésére és a kölcsönös együttműködés bővítésére irányuló kölcsönös igyekezet. A két testvérpárt közötti viszonyra a teljes bizalom és nézetazonosság jellemző. Rendszeresek voltak a főtitkárok találkozói és a két párt központi bizottságai közötti munkaértekezletek. Az elmúlt évek folyamán a CSKP KB minden titkára folytatott munkajellegü megbeszélést szovjet partnerével. Csehszlovákia és a Szovjetunió között egyértelmű nézetazonosság áll fenn valamennyi nemzetközi kérdéssel kapcsolatban. Közösen és lépéseinket egyeztetve járunk el a világ békéjéért és biztonságáért vívott harcban. Teljes mértékben támogatjuk a szovjet békepolitikát, a jelenlegi nemzetközi problémák konstruktív megoldására irányuló valamennyi szovjet kezdeményező lépést. Széles körű az együttműködés a kultúra, az oktatás, a tudomány és az egészségügy területén is. A csehszlovák kultúra napjai a Szovjetunióban, valamint a szovjet kultúra napjai Csehszlovákiában és a Csehszlovákia ’85 jubileumi kiállítás Moszkvában e kapcsolatok csúcspontját jelentették. A testvéri kapcsolatok elmélyítéséhez és megszilárdításához jelentős mértékben hozzájárultak a törvényhozó és képviseleti testületek, a társadalmi szervezetek közötti kiterjedt kapcsolatok, a kerületek, járások, városok, községek, vállalatok, földműves- szövetkezetek és dolgozókollektívák baráti kapcsolatai. A CSKP XVI. kongresszusának határozataival összhangban minden területen tovább fejlődtek Csehszlovákia kapcsolatai a többi testvéri országgal - a Lengyel Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársasággal, a Magyar Népköztársasággal, a Bolgár Népköztársasággal, a Román Szocialista Köztársasággal, a Mongol Népköztársasággal, és Kubával. Elmélyültek a kölcsönös kapcsolatok a párt- és állami vezetők között. Bővült az együttműködés a testvérpártok, az állami közigazgatási szervek, a parlamentek és a társadalmi szervezetek között, az együttműködés tartalmát és formáit tekintve széles körű a kerületek, járások, városok és üzemek között is. A kölcsönös együttműködés ezekkel az országokkal különösen gazdasági területen fejlődött. A kormányközi bizottságok rendszeresen üléseznek és egyeztetik a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködést. A testvéri országok egész sorával erősödik a termelési szakosítás és kooperáció. A kapcsolatok eredményes fejlődése pozitívan tükröződik a kulturális, oktatásügyi, tudományos és egészségügyi együttműködés szintjében is. A CSKP a lengyelországi társadalmi válság és a konszolidáció időszakában rendkívüli figyelmet fordított a Lengyel Egyesült Munkáspárttal folytatott kölcsönös együttműködés bővítésére. Az ide vonatkozó megállapodások alapján sokoldalú támogatást nyújtott a tisztségviselők nevelése és képzése terén is. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal elsősorban gazdasági téren fejlődik eredményesen a kölcsönösen előnyös együttműködés. Intenzívebbé váltak a kapcsolatok a két párt és a két ország vezetői között is, ami megteremti a kölcsönös kapcsolatok további elmélyítésének feltételeit. Sokoldalúan bővültek kapcsolataink Indokína testvéri államaival, amelyek szem- beszáilnak az imperializmus és a térség reakciós, hegemonista erői részéről rájuk nehezedő politikai, gazdasági és közvetlen katonai nyomással. A magunk lehetőségei szerint hatékonyan járulunk hozzá a szocializmus építéséhez és a vietnami, laoszi és kambodzsai nép forradalmi vívmányainak védelméhez. A Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal folytatott együttműködés fejlődését kedvezően befolyásolta Kim Ir Szén elvtárs csehszlovákiai látogatása. Ennek eredményeképp javult külpolitikai együttműködésünk és fejlődtek a kölcsönösen előnyös kapcsolataink. A XVI. kongresszus külpolitikai irányvonalának megvalósítása során szüntelen figyelmet fordítottunk a Kínai Népköztársasággal való államközi kapcsolatokra. A többéves stagnálást követően fokozatosan felélénkülnek kapcsolataink Kínával. 1980 és 1985 között jelentős mértékben növekedett a csehszlovák-kínai kölcsönös kereskedelem. Helyreálltak a kapcsolatok a tervezés, a tudomány és a technika, a külügyminisztériumok, a kultúra, az oktatásügy és a sport, a tömegtájékoztató eszközök, a baráti társaságok vonalán adott kölcsönös tájékoztatás területén. A CSKP XVI. kongresszusa pártunkat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fiatal, független államai antiimperialista harcának támogatására orientálta. A kongresszus feladatkén tűzte ki az együttműködés fejlesztését a fejlődő világ valamennyi haladó és demokratikus erejével, mindenekelőtt azokkal az országokkal, amelyek a fejlődés szocialista útját választották, továbbá azokkal a szervezetekkel és mozgalmakkal, amelyek következetes harcot folytatnak a gyarmatosítás, az újgyarmatosítás és a fajüldözés ellen. Ezekből a feladatokból indultunk ki az arab országokkal, mindenekelőtt a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal, Szíriával, Líbiával, Algériával és Irakkal való kapcsolatainkban. Tovább mélyült hagyományos, mindenekelőtt a gazdasági területre kiterjedő együttműködésünk a többi arab országgal, így Kuvaittal, Tunéziával, Egyiptommal, a Jemeni Arab Köztársasággal, Libanonnal és Marokkóval. Sokoldalú támogatást nyújtottunk Afganisztánnak a haladó változások megszilárdításához és az ellenforradalmi erők támadásaival szembeni védelemhez. Szüntelen figyelmet fordítottunk az Indiával való hagyományosan jó, kölcsönösen előnyös kapcsolatok megszilárdítására és további fejlesztésére. Az afrikai kontinensen megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a Szocialista Etiópiával, az Angolai Népi Köztársasággal és a Mozambiki Népi Köztársasággal való kapcsolatokra. Támogatást nyújtottunk gazdasági és társadalmi fejlődésük biztosításához. Afrika többi országával a már kiépített politikai, gazdasági együttműködést folytattuk és erősítettük. Csehszlovákia a kongresszusi határozatokkal összhangban bővítette együttműködését Latin-Amerika haladó erőivel. Jelentős támogatást nyújtunk Nicaraguának és eredményesen fejlesztjük kapcsolatainkat Mexikóval, Argentínával, Brazíliával, Kolumbiával és más országokkal. Határozottan felléptünk a forradalmi Kuba védelmében és hozzájárultunk Latin-Amerikában kiépített pozíciójának sokoldalú megszilárdításához. Sokoldalú erkölcsi, politikai és anyagi támogatást nyújtottunk a nemzeti felszabadító mozgalmaknak és a szabadságukért, független fejlődésükért küzdő népeknek. A CSKP XVI. kongresszusán kitűzött irányvonal megvalósítása során a fejlett tőkés országokkal való kapcsolatainkban a helsinki Záróokmány szellemében folytattuk a békés egymás mellett élés és a kölcsönösen előnyös együttműködés elveinek érvényesítését. A két kongresszus közötti időszakban ezek a kapcsolatok az imperializmus, mindenekelőtt az USA militarista körei által kiélezett nemzetközi helyzetben fejlődtek. Csehszlovákia a testvéri szocialista országokkal közösen eredményesen szállt szembe a NATO azon kísérleteivel, hogy katonai-hadászati erőfölényre tegyen szert és meggyengítse a szocializmus pozícióit a világban. Az amerikai elsöcsapásmérő nukleáris rakéták európai rendszerbe állítása negatívan befolyásolta az általános nemzetközi helyzetet. A létező szocializmus elleni durva anti- kommunista kampányok mellett az imperialista erők - mindenekelőtt az Egyesült Államok - gazdasági diszkriminációt érvényesítenek a szocialista országokkal szemben, különösen a korszerű technika és technológia, a hitelek és a külkereskedelem korlátozása terén. Ennek a politikának a konkrét megnyilvánulása volt a NATO-országoknak a szocialista államokba irányuló exportját ellenőrző koordinációs bizottság (COCOM) tevékenysége. A Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamának offenzív békepolitikája és a békés egymás mellett élés elveinek következetes érvényesítése pozitív eredményeket hoz. Az Egyesült Államok kiélezett, konfrontációs irányvonala ellenére a nyugat-európai országok részéről érdeklődés mutatkozott meg a politikai párbeszéd folytatása, a gazdasági és más kapcsolatok fejlesztése iránt. Mindez tükröződött a nyugati szomszédainkkal, Ausztriával és az NSZK-val való kapcsolatainkban. Az NSZK politikájában mutatkozó kedvezőtlen irányzatok ellenére kifejeztük szándékunkat a politikai párbeszéd és az egyenjogú együttműködés folytatására azzal, hogy elsőrendű jelentőséget tulajdonítunk a biztonság kérdéseinek. Elsősorban a kölcsönös kereskedelem és a gazdasági együttműködés további fejlődését, valamint a környezetvédelmi kérdések megoldását értékelhetjük pozitívan. Ugyanakkor- továbbra is elvi bírálatnak vetettük alá a revansizmust és a militarizmust. Fejlesztettük a kapcsolatokat azon erők képviselőivel, amelyek az enyhülési politika folytatásáért szállnak síkra, így mindenekelőtt az SPD-vel, a szakszervezetekkel és a békemozgalom különböző szervezeteivel. Nagy figyelmet fordítottunk az Osztrák Köztársasághoz fűződő kapcsolataink át6.III.28. A,AArkArkirAAAAAAAA'A-AA:irAkAAAAA-AArkAAAAAAAAAA~A'kAAAAAAA-AAAAAAAAAAAAAAAAA-AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA*A-kAA-AAAAAAA*-A (Folytatás a 12. oldalon)
