Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-03-28 / 13. szám

(Folytatás a 8.

alapvető feladatként állította az ideológiai front elé azt a kötelességet, hogy fejleszteni és javítania kell a világnézeti nevelést és ezzel együtt az erkölcsi és a munkára való nevelést. Hosszú távú feladatról van szó, amely fontos részét képezi a párt azon törekvésének, hogy szocialista embereket, sokoldalúan fejlődő személyiségeket, megfontolt gazdákat és öntudatos állampolgárokat neveljen, akik állásfoglalásaikat a munkásosztály forradalmi ideológiájára alapozzák. Az új, szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember formálása a pártpolitika egyik legjelentősebb célja. A szocialista életmód kialakítására irányuló stratégiája egyre jobban meghatározza a nép életszínvonalának minőségével szemben támasztott követelményeket. Ebben a vonatkozásban az ideológiai front mindenekelőtt a fiatal nemzedék szellemi fejlődésére hatott. Ennek a politikai nevelőmunkának a súlypontját a munka iránti öntudatos, szocialista viszony kialakításáért folytatott küzdelem képezte, amely az emberek szocialista öntudatának alapja, a pártpolitika iránti viszony, a szocializmus iránti hűség legmeggyőzőbb kifejezője. Ezzel szorosan összefüggött a fegyelem és rend megszilárdításának, az együttélés szocialista normáinak, a szocialista törvényesség betartásának, a személyes és csoportérdekekkel való összekapcsolásának előnybe helyezése. Az egész nevelőmunka arra irányult, hogy a szocialista hazafiság és internacionalizmus elveivel összhangban megszilárdítsuk nemzeteink és nemzetiségeink egységét, leküzdjük a nacionalizmus és a sovinizmus, a kispolgári egoizmus megnyilvánulásait és a bur- zsoá csökevényeket.

A csehszlovák nép nemzeti felszabadító harca kicsúcsosodásának és hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadításának 40. évfordulója tiszteletére, valamint a más fontos történelmi események tiszteletére rendezett akciók jelentősen hozzájárultak a munka és a társadalmi aktivitás fellendüléséhez, a dolgozók csehszlovák hazafi- ságának és internacionalista érzelmeinek megszilárdításához, a megtett forradalmi úttal, a Szovjetunióval való barátságunkkal és szövetségünkkel, a szocialista közösséghez való tartozásunkkal kapcsolatos büszkeség elmélyítéséhez. Propagandánk, főleg a publicisztika, a televízió és a dokumentumfilmek figyelmének előterében állt az, hogy kihasználják a történelem nevelőhatását.

ÚJ SZÚ

r 9

A XVI. kongresszus emlékeztetett arra, minden ideológiai munka alapvető követelménye marad, hogy az embereket A pártban és a társadalomban a CSKP XIII. kongresszusa után kialakult válság tanulságaival összhangban osztályéberségre, a burzsoá ideológiával, a szovjetellenes- séggel, a revizionizmussal és az opportunizmussal szembeni kérlelhetetlenségre, a barátaink és szövetségeseink, főleg a Szovjetunió és a lenini Szovjetunió Kommunista Pártja iránti tiszteletre neveljük. Tekintettel a nemzetközi helyzet kiélezésére, a nukleáris háború,, az emberi civilizáció és a földi élet elpusztulásának veszélyére, rá kellett mutatni a háborús veszély és a nemzetközi feszültség forrásaira, amelyek az imperializmus legreakci- ósabb köreinek militarista politikájában rejlenek. A tömegpolitikai munka jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy állampolgáraink tudatosították a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szerepét a Varsói Szerződés országainak szövetségében, a társadalmi haladásért küzdő erők széles imperialistaellenes frontjSban, valamint ahhoz, hogy a csehszlovák nép teljes mértékben bekapcsolódjon a békéért, a nemzetek együttműködéséért és biztonságáért folytatott harcba.

A központi bizottság megkülönböztetett figyelmet fordított a külföld felé kifejtett ellenpropaganda és propaganda kérdéseire, amelyeket egybehangolt a testvéri pártokkal. A külföldi propaganda céljaira létesült az Orbis hírügynökség. Továbbra is feladatunk marad azonban a rugalmas, offenzív ellenpropaganda rendszerének kiépítése. Nem sikerült eddig elérni, hogy az ellenpropaganda a mindennapi tömegpolitikai munka szerves részévé váljon, segítsen abban, hogy idejében és hatékonyan hatástalanítsuk a különböző félrevezető híreszteléseket és a pártpolitikáról terjesztett rágalmakat. Mivel a szocializmus ellenségei fokozzák támadásaikat, rosszindulatúan azzal vádolják országainkat, hogy megsértik az emberi jogokat, a személyes és felekezeti jogokat, intenzívebbé kell tennünk a hívók körében kifejtett politikaiideológiai munkát és javítani kell a tudományos ateista nevelést. Bebizonyosodott, hogy a pártnak és a szociálisa államnak az egyházakkal szemben érvényesített politikája helyes és pozitív eredményeket hozott.

A központi bizottság elnöksége és titkársága ügyelt arra, hogy következetesen

megvalósítsuk a CSKP KB 1985 márciusi ülésének határozatait, s ennek szellemében lényegesen emeljük az ideológiai munka színvonalát, fokozzuk koncepciós jellegét, elmélyítsük vonzóerejét és felszámoljuk az olyan fogyatékosságokat, mint a formalizmus, a frázisok ismételgetése, az élő, aggasztó problémák kerülgetése, a dolgozók reális szükségletei iránti közömbösség.

A központi bizottság nagy igényeket tá- ' masztott a tájékoztató eszközök, főleg a rádió és a televízió iránt, megkövetelte, hogy javítsák tájékoztató munkájukat, a bel- és a külpolitika alapvető kérdéseivel világos állásfoglalásokkal vértezzék fel a széles közvéleményt. Teret kell biztosítaniuk a vélemény- és tapasztalatcseréhez, a további haladásért folytatott harchoz, a szocialista'demokrácia iskoláivá kell válniuk, s hozzá kell járulniuk a nép, a nemzetek és nemzetiségeink egységének megszilárdításához, a párttal való kapcsolatuk megerősítéséhez. Ehhez hozzájárultak az újságírószövetségek is. A központi bizottság megkülönböztetett figyelmet szentelt a pártsajtónak, főleg a Rudé právónak.

A pártsajtónak nagy érdeme van a további haladás elérésében, a szocializmus megszilárdításában. A párt alapelveiből kiindu- va még hatékonyabban kell segítenie a szocialista fejlődés útjában álló akadályok leküzdésében, rugalmasan, szakavatottan kell tájékoztatnia a párt, a társadalom életéről és erőfeszítéseiről, a nemzetközi helyzetről és fejleményekről, rá kell mutatnia a szocializmus történelmi fölényére a kapitalizmussal szemben.

A párt központi bizottsága és szervei ügyeltek arra, hogy a Nemzeti Front szervezetei ideológiai munkát fejtsenek ki, a gazdasági és az állami irányítószervek szem előtt tartsák döntéseik politikai, ideológiai és erkölcsi következményeit.

Az ideológiai munka fejlesztéséhez hozzájárult a CSKP Központi Bizottságának Politikai Főiskolája, a CSKP Központi Bizottságának Marxizmus-Leninizmus Intézete, az elméleti tevékenységgel, a propagandával és agitációval, előadások és szemináriumok, az állampolgárokkal és a fiatalokkal folytatott beszélgetések szervezésével foglalkozó más intézmények - a Szocialista Akadémia, a Klement Gottwald Múzeum, a Vlagyimir lljics Lenin Múzeum, a kerületekben és a járásokban működő többi politikai-népművelési és nevelési intézmény. Az ideológiai munkában kihasználtuk a közvéleménykutató intézet munkájának eredményeit is. A Svoboda és Pravda politikai könyvkiadók is teljesítették feladataikat. Folytatni kell Vlagyimir lljics Lenin összes Műveinek kiadását, pártunk és az SZKP időszerű dokumentumaival együtt Lenin Művei képezik az alapot a kommunisták individuális tanulásához a pártoktatás keretében. Az elmúlt időszakban lényegesen javult a pártban a politikai oktatás rendszere. A kerületi politikai iskolák, a járási politikai nevelés házai, valamint az üzemek és vállalatok politikai nevelés kabinetjei jól fel vannak szerelve. Továbbra is probléma marad azonban az előadások minősége, egyes esetekben fölösleges mennyisége, a pártoktatás színvonala. Ez utóbbinak a pártpolitika időszerű kérdéseire kell irányulnia, túlsúlyban kell lennie a tanulás aktív formáinak - az individuális tanulásnak, a munkahelyek és az ideológiai harc konkrét feladataival szoros kapcsolatban álló problémákról folytatott vitáknak és beszélgetéseknek.

A központi bizottság véleménye szerint az ideológiai munka színvonala emelésének alapvető feltétele volt az ideológiai front kádereinek megfelelő felkészítése. Ennek a feladatnak megkülönböztetett figyelmet szentelt. Továbbra is ügyelni fog arra, hogy politikailag, erkölcsileg és szakmailag fejlődjenek. Ez azért is fontos, mert a pártszervek és szervezetek sok esetben elhanyagolták ezt a fontos kötelességüket és így van mit javítani ezen a téren. Nem szabad megtűrni a fogyatékosságokat a televízió és a rádió műszaki ellátottságában, vagy a nyomdaipar fejlesztésében.

A tudomány társadalmunk életének pótolhatatlan részévé vált, jelentős mértékben befolyásolja fejlődésünket. A tudományos akadémia intézeteiben, valamint a felsőfokú oktatási intézményekben végzett alapkutatások hozzájárultak elméleti ismereteink bővítéséhez, továbbá szocialista társadalmunk gazdasági és szociális fejlődése időszerű kérdéseinek megoldásához.

A természeti és a műszaki jelenségek elméleti alapjainak kutatásai során új ismeretekkel gazdagodtunk a fémek elektron- szerkezetéről, az atommag tulajdonságairól, az elektromágneses mezők és a naptevékenység tulajdonságairól. A földkéreg rétegeinek összetételével, valamint a geo- mechanikával kapcsolatos kísérletek számának növelése és színvonalának emelése hozzájárult a fontos ásványi nyersanyagok kitermelésének fokozásához. A szerkezetek stabilitásáról és dinamikájáról szerzett újabb ismereteink, valamint az anyagok tulajdonságainak alaposabb megismerése hozzájárult számos technológia innoválásához. Értékes eredményeket értünk el a genetikában, az izomfunkciók mechanizmusának, az immunitás, a szervátültetés és a daganatos megbetegedések kutatásában.

A tudományos akadémiának és az egyetemeknek a termeléssel való szorosabb kapcsolata révén számos új jelentős népgazdasági hasznot jelentő technológiát és termelési módot honosítottunk meg. Ily módon sikerült felhasználni az energetikai és vegyi berendezések másod- és hulladéktermékeit, növelni a hőerőművek hatékonyságát, egészségügyünk és mezőgazdaságunk számára ellenanyagokat és biokémiai készítményeket, továbbá takarmányfehérjéket gyártottunk, s új módszereket vezettünk be a levegőben és termőföldben levő fölösleges nitrogén eltávolításához, s ugyancsak új technológiát alkalmazunk a haszonállatok nagyüzemi tenyésztése sorári keletkezett ammóniák hasznosításában. Az alapkutatások eredményeit mindezek ellenére még nem minden területen és nem mindig a kellő módon hasznosítjuk a'gyakorlatban.

A CSKP XVI. kongresszusát követően a társadalomtudományunk növelte kutatásait fejlett szocialista társadalmunk további építésével kapcsolatos kérdésekben. Előrehaladást értek el a gazdasági és szociális fejlesztés intenzifikálásának tanulmányozásában. Hozzájárultak a szocialista társadalmi tudat formálásához, a tudományos-technikai forradalom tendenciáinak és a szocializmusban megnyilvánuló társadalmi összefüggéseinek megismeréséhez. Gazdagították ismereteinket társadalmunk szociális szerkezetéről. A CSKP XVII. kongresszusa előtti időszakban segítséget jelentettek bizonyos elméleti tények megállapításában, különösen a közgazdasági kutatás területén, amelyeket felhasználtunk a CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődése előrejelzésének előkészítésében.

Tovább fejlődött a nemzetközi tudományos együttműködés elsősorban az Inter- kozmosz, és az Intermozg programban, továbbá az atomfizika és a molekuláris genetika területén. A legjelentősebb eredményeket a Szovjetunióval és a Német Demokratikus Köztársasággal értük el. A társadalomtudományok szakaszán főleg a szovjetunióbeli intézetekkel és intézményekkel val® elmélyültebb együttműködés révén újabb sikereket értünk el a tudományos-technikai előrehaladás, a gazdasági mechanizmus tökéletesítésének, valamint a szocialista integráció kérdéskörében. A munka jobb összehangolásához hozzájárult a társadalomtudományok területén megalakult csehszlovák-szovjet vegyes bizottság.

A tudományos akadémia tudományoskutató tevékenységében továbbra is komoly gondok mutatkoznak. Lassan és nem komplex módon valósítják meg a tudományos erők összpontosítását a tudományosműszaki fejlődés döntő irányzatainak megoldására. A társadalomtudományok tevékenységét még inkább a társadalom fejlődésének fő kérdéseire kell összpontosítani. Nem mindig sikerül továbbá kellően ösztönöznünk a kutatásnak azokat az elmélyült és alkotó formáit, amelyek meghatározzák az alapkutatások színvonalát és teljesítményét. Következetlenek vagyunk a középszerűség és a felületesség felszámolásában, s elnézőek a tudományos munka eredményeinek értékelésében. Továbbra is nagyon komoly gondjaink közé tartozik a fiatal tehetségek felkutatása és felkészítése, a tehetséges fiatal tudósok bekapcsolása azokba a feladatokba, amelyeket az állami terv határozott meg az alapkutatások terén.

Pártunk kulturális politikájának megvalósítása hozzájárult kultúránk szocialista jellegének további megszilárdításához a társadalom anyagi és szellemi értékei létrehozásában, valamint a szocialista ember nevelésében betöltött szerepének fokozásához.

Pártunk kulturális politikájának valóra váltásában jelentős érdemeket szereztek a művészeti alkotószövetségek, amelyek a művészek különböző nemzedékeit, kiforrt egyéniségeket és fiatal tehetségeket tömörítenék. Ezek a szövetségek olyan alkotó erőt jelentenek, amelyek jelentős befolyást gyakorolnak a művészet szocialista jegyeinek elmélyítésében, eszmei és esztétikai színvonalának növelésében.

A pártunk XVI. kongresszusát követő években a művészet valamennyi ágazatában számos értékes, új alkotás született, amely művészi szempontból is hatásos módon ábrázolja napjaink alapvető társadalmi kérdéseit, a munkásosztály forradalmi harcait és a csehszlovák nép nemzeti felszadító harcát.

Az irodalmi alkotásokban mind erőteljesebben kapnak hangot azok az eszmék, melyeket a megőrzésükért vívott fjarc, a szocialista erkölcs megszilárdítása, az állampolgári felelősség és az emberek kezdeményezőkészsége motivált. A számos, kétségtelenül sikeres alkotás mellett nem ritkán napvilágot láttak leíró, szürke, a mindennapjainkat felületesen ábrázoló müvek is, igazolva azt, hogy a kiadói tevékenységben tovább tartanak a gondok.

A mai téma volt túlsúlyban a drámai alkotások terén is. Ám továbbra is kevés az olyan színvonalas színmű és film, amely elvárt művészi szinten és hatásosan ábrázolná a legfontosabb társadalmi gondokat és a hazánkban végbemenő szocialista átalakulást.

A képzőművészet valamennyi ágazatában értékes művek születtek. Számos sikeres építészeti alkotás és urbanisztikai egység jött létre. Jó eredményeket értünk el az ipari formatervezésben és a lakáskultúra fejlesztésében. Ugyanakkor azonban művészi szempontból jellegtelen képző- művészeti alkotások is napvilágot láttak. Divatos, formalista irányzatok ütötték föl a fejüket, melyek nincsenek jó hatással az emberek ízlésének formálására. A zeneművészet különböző ágazataiban és zsá- nereiben a művészek a mai ember pozitív életérzéseit igyekeztek kifejezni. Továbbra is találkozunk azonBan gyenge színvonalú szerzeményekkel. Őrzi viszont kiváló színvonalát interpretációs művészetünk. Együtteseink és szólistáink jelentős mértékben járulnak hozzá a csehszlovák kultúra külföldi népszerűsítéséhez. Nagyobb felelősséggel, az eszmei és esztétikai kritériumok következetesebb érvényesítésével kell pozitívan befolyásolnunk a szórakoztató zene fejlődését, hiszen ez a művészeti ágazat nagymértékben formálja főleg a fiatal nemzedék állásfoglalását és érzelmeit.

Bizonyos javulás következett be az irodalom- és általában a múvészetkritikában, habár ez a tudomány még mindig nem teljes mértékben tesz eleget annak a feladatának, hogy érvényesítse pártunk kulturális politikájának legfőbb elveit.

Szocialista kultúránk értékeit nagymértékben gazdagította a dolgozók kulturális aktivitása, különösen az amatőr művészeti mozgalom, amely ma 35 ezer együttest, s több mint 600 ezer személyt tömörít magába.

Az eltelt időszakban tovább fejlődött a kulturális-nevelő munka, amely ugyancsak jelentős mértékben járult hozzá ahhoz, hogy az ideológiai szakaszon is valóra váltsuk pártunk politikájának céljait. Sokoldalú tevékenységet fejtettek ki a művelődési otthonok, üzemi klubok, könyvtárak, képtárak, és más népművelő intézmények.

Az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szórakozás kulturáltságára, különösen a fiatalság időtöltésére. A nye- reségi szándékok, a látványosságra való törekvés gyakran a háttérbe szorítják a kulturális és nevelői célokat, s mindez ízléstelenséghez, kulturálatlansághoz vezet. Gyakran jöttek létre olyan zenei együttesek, amelyek már nevükkel is tanúsították, hogy nem képesek gazdagítani kulturális életünket.

Az elmúlt években kidolgoztuk az esztétikai nevelés országos rendszerét, amelyet fokozatosan és következetesen meg kell valósítanunk.

Kultúránk nagyon jó eredményeket ért el nemzeteink és a szocialista országok kultúrájának kölcsönös gazdagításának folyamatában, a békéért és a nemzetek egymás megértéséért vívott harcában, az emberi civilizáció humanista értékeinek védelmében.

A fejlett szocialista társadalom építésének irányvonalából eredően nagy feladatok hárultak az oktatásügyre is. E téren úgyszintén jelentős haladást értünk el. Az oktató-nevelő rendszer fejlesztése hosszú távú programjának fokozatos megvalósításával kedvező feltételek teremtődtek az emberek műveltségi szintjének további emelésére és arra, hogy szakképzett munkaerők alkalmazásával elégítsük ki a népgazdaság és más területek ilyen irányú szükségleteit.

Az iskoláskor előtti nevelést szolgáló intézmények fejlesztésével és munkájuk minőségének javításával gyarapodott az iskolába lépő gyerekek felkészültsége, és jobb feltételek között történik a fiatal asszo- nyok-anyák bekapcsolása a munkafolyamatba. A bölcsődék és óvodák hálózatának széles körű építése, amely a 7. ötéves tervidőszakban zajlott, főként Z-akcióban, lehetővé tette, hogy 1985 végére a bölcsődékben a gyerekek 21 százaléka (3 éves korig) és az óvodákban a 3-5 éves gyerekek 95 százaléka kapjon helyet.

Az alapiskola tartalmi és szerkezeti átépítése jelentős mértékben hozzájárult gyakorlati és politechnikai jellegének erősí-