Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-14 / 11. szám
0 Érsekújvárott (Nővé Zámky) az elmúlt év végén ünnepelték a szervezett jégkorongozás megalakulásának 20. évfordulóját. Ha azonban belelapozunk a Nyitra-parti város hokikrónikájába, akkor az első jégkoronghirek 1936-ból valók. Ekkor még csak idényjellege volt a sportágnak (ezután is hosz- szú ideig), hiszen műjégpálya nem állt az újváriak rendelkezésére. Többnyire a Kurzweil bányatávon játszottak, (ha befagyott), vagy a Sokolház udvarán létrehozott ideiglenes, magas' palánkkal körülvett pályán. Az újvári hokisták az 50-es évek elején játszották az első bajnoki mérkőzést a nyitrai (Nitra) csapat ellen a kerületi bajnokságban. Két-három év múlva azonban szétesett a csapat, egyrészt a támogatás hiányában, másrészt pedig azért, mert hete- kig-hónapokig az enyhe tél miatt nem volt hol játszani. A 60-as évek elején néhány lelkes vasutassrác a „Három híd utáni" negyedből gondolt egyet és összehozott egy hokicsapatot. Kezdeményezésüket 1965 végén a CSSZTSZ járási bizottsága, de főleg annak elnöke. Bacsó Sándor is támogatta. A városnak tehát új sportegyesülete lett, a Lokomotí- va, amelynek jégkorongozói mindjárt a kezdet kezdetén be is neveztek a kerületi bajnokságba-.Az indulás nagyon nehéz volt - emlékszik vissza Ivan Halmeé, a Lokomotíva egykori játékosa és jelenlegi edzője. - Sokan nem bíztak bennünk, azt hangoztatták: Érsekújvárott nincsenek hagyományai a hokinak és hiányoznak a megfelelő feltételek is. Ennek ellenére mi nem csüggedtünk. A szakosztály vezetősége Deák Lajos elnökkel az élen sokat tett azért, hogy rácáfoljon azokra, akik tiszavirág életűnek gondolták a újvári jégkorongsportot. Az, hogy végül is bebizonyítottuk szakosztályunk életképességét, jórészt a minket támogató fútóháznak és a vasútnak köszönhető. A legnagyobb problémát az jelentette, hogy a városban nem volt műjégpálya, így a bajnoki mérkőzéseinket Nyitrán játszottuk, s edzeni, ha az időjárás megengedte, a helyi bányatóra jártunk. Ha a tél enyhe volt, akkor heténte háromszor a topol'őanyi fedett stadionban készültünk. Ilyen feltételek mellett is valamennyi játékos zokszó nélkül edzett, játszott. Szerintem ez az igazi sportszeretet. Annak ellenére, hogy évekig hazai pálya és közönség nélkül játszottuk végig a kerületi bajnokságot, nem egy figyelemre méltó eredményt értünk el. Háromszor is csak hajszálon múlott a kerületi elsőségünk. 1975-ben például az utolsó bajnoki találkozónkra egészen Uhersky Brodba utaztunk, mert a környéken sehol sem fogadtak be minket. Nem csoda, ha kikaptunk 8:5- re! Tíz év vándoriás és várakozás után, 1976-ban végre elkészült a Nyitra partján a műjégpálya. Igaz, még nem volt fedett, ám valamennyien fellélegeztek, hiszen ezentúl már saját jégen edz- hettek, és ami talán a legfontosabb volt, bajnoki mérkőzéseket játszhattak. Ebben az évben mindjárt a fiatalokkal is elkezdtek komolyan foglalkozni. Jelenleg a Lokomotíva jégkorong-szakosztályának két-két diák és ifjúsági, valamint egy felnőtt csapata van. Mind az öt együttes a kerületi bajnokságban játszik.- Ez az év volt a legsikeresebb szakosztályunk történetében, ugyanis a serdülő és az ifjúsági együttesünk egyaránt kerületi bajnokságot nyert. Megérte tehát a fiatalokkal foglalkozni. Minden jel arra mutat, hogy a jövőben nem lesznek utánpótlás-gondjaink — mondja Ivan Halmeé. A felnőtt csapat is minden idők legjobb eredményét érte el, hiszen tavaly feljutott a kerületi bajnokságból az SZNL ll-be, ahol a hatodik helyen végzett. Az újváriak jégkorongcsapata tehetséges, saját nevelésű és tapasztalt, magasabb osztályt (I. liga) is megjárt korongozókból áll. Ebben a bajnokságban a Lokomotíva mezében játszott a Slovan Bratislava egykori bajnokcsapatának három erőssége, Milan Kuzela, Du San Ziska és Frantiéek Hejőik is.- A magasabb osztályban saját erőből nem tudtunk volna eredményesen szerepelni, mert játékosaink többsége fiatal és tapasztalatlan - állapítja meg a Lokomotíva edzője. - Éppen ezért erősíteni kellett. Úgy gondoltuk, hogy egykét tapasztalt korongozó jól jön, ezért beszéltem rá mindhármukat: jöjjenek és segítsenek kiharcolni a bentmaradást. Gondolkodás nélkül igent mondtak, s ez nekünk főnyereménynek számított. Valamennyi mérkőzésen a csapat legjobbjai voltak és oroszlánrészt vállaltak abból, hogy jövőre is az SZNL ll-ben lehetünk. A városban hétről hétre emelkedett a bajnoki mérkőzéseken a nézők száma, s a Lokomotíva jégkorongozói magasabb látogatottsággal dicsekedhetnek, mint az Elektrosvit labdarúgói. Érsekújvárott népszerű és közkedvelt sportág lett a hoki, s erre joggal büszkék a szakosztályban. Az utolsó hazai bajnoki összecsapáson mínusz tízfokos hidegben több mint ezer szurkoló szorongott a már fedett, de még félig kész stadion lelátóin és lelkesen ünnepelte kedvencei 5:3-as győzelmét a púchovi csapat ellen.- örülünk, hogy nagy az érdeklődés mind az ifjúság, mind pedig a felnőtt lakosság körében a leggyorsabb kollektív játék iránt. A fő hangsúlyt a jövőben is az utánpótlás nevelésére fektetjük, éppen ezért a közelmúltban a Nyitra folyó melletti alapiskolában sportközpontot hoztunk létre, melynek vezetője Milan Buransky. A 6-8 éves korcsolyázni tudó srácok részére minden évben hokisulit indítunk, s így a diákcsapatunk állandó utánpótlással rendelkezik. A jövőre nézve reálisak a terveink, valamennyien tisztában vagyunk azzal, hogy a jégkorongban nehezebb a szlovákiai élvonalba kerülni, mint a labdarúgásban. Ennek ellenére szeretnénk, ha az ifjúsági együttesünk egy-két év múlva be- verekedné magát a Szlovák Nemzeti Ligába - mondja Ivan Halmes. - Szerintem Újvárban és a délszlovákiai városokban sem tehetségtelenebbek a gyerekek a hokiban, mint például az északi járásokban. Fejlődésük csakis a velük foglalkozó emberek hozzáállásán múlik, no és nem utolsósorban azon, hogy milyen körülményeket tudnak létrehozni. A hagyományokra hivatkozni sem helyénvaló. Aki a nyereséget és az anyagiakat helyezi előtérbe és nem dolgozik szívvel, az jobb ha távolmarad a sportágtól. A Lokomotíva jégkorong-szakosztálya mozgalmas két évtizedet tudhat maga mögött. A kezdeti bizonytalanságot és a pályahiányt követően Érsekújvárott nagyot lépett előre a jégkorongsport, s jelenleg az egyik legnépszerűbb sportágak közé tartozik. Ha a jövőben is hasonló lesz a lelkesedés és a tenniakarás, gyakran lesznek ünnepnapok a Nyitra partján. Cserél a Lokomoti- va, új erők lépnek a jégre (Simon Iván felvétele) Milan Kutela (fehér mezben), a Slovan Bratislava egykori csapatkapitánya a Lokomotíva Nővé Zámky legjobbja volt az idei bajnokságban (Pavol Matis felvétele) Világbajnok egy kiscsapatban Milan Kuzela, a Slovan Bratislava és a válogatott keménykötésú jégkorongozója a múltban sokat hallatott magáról. Hat éve, 1980-ban egyik napról a másikra távozott a Slovanból. A „kékek" szurkolói nem értették, mi történhetett, s arra, hogy miért igazolt a csapat kapitánya az alacsonyabb osztályban szereplő Zvolen együtteséhez, mind a mai napig nem kaptak választ... • A Slovan 1980-ban bajnokságot nyert, te pedig se szó, se beszéd, a következő idényben már a zvoleni csapatban játszottál.- Hát igen... megtörtént! Tizenhat évig a Slovan I. ligás csapatában korongoztam. Óriási volt az öröm, amikor 1980-ban bajnokságot nyertünk. Aztán... öregnek találtak és egyszeriben el kellett mennem. Gondolták, ezután nélkülem is meglesznek. Hangsúlyozom, nem önszántamból távoztam. • Következett egy év Zvolenban az SZNL-ben. Közben a Slovan Bratislava csodák csodájára kiesett az élvonalból és te mégis visszamentéi oda, ahonnan elküldték!- Pánikhangulat uralkodott a csapat háza táján és én úgy éreztem, hogy segíthetek. Ezért mentem vissza. Amikor a csapat már jó pár fordulóval a befejezés előtt biztos SZNL-gyöztes volt, ismét útilaput kötöttek a talpam alá Ekkor már nem volt erőm újítani és egyesületet változtatni. Elhatároztam, hogy befejezem. • Tehát nem így képzelted el a búcsút?- Apropó, búcsú... Hát ez az, ami a legjobban fáj. Több mint húsz évet korongoztam a Slovan együttesében és a végén, amikor abbahagytam, még egy szép szól se mondtak. Talán azért, mert bratislavai voltam. Vagy ki tudja?... A más városból jött játékosoknak bezzeg kedveskedtek. • Egy 86-szoros válogatottnak azért vannak szép emlékei is... " - Pályafutásom legnagyobb sikere az 1972-ben, a prágai VB-n aratott győzelem volt. Természetesen az 1980-ban nyert bajnoki aranynak is majdnem úgy örültem. Evekkel ezelőtt négyszer is ezüstérmesek voltunk az I. ligában. Igaz, az a csapat Dzurillával és Golonkával talán minden idők legjobb Slovanja volt, még akkor is, ha nem lettünk elsők. • Világbajnoki elsőség, egy bajnoki arany és négy ezüst, kevesen dicsekedhetnek ilyen eredményekkel és mégis hiányzik az éremgyúj- teményból valami.- Egy olimpiai érem. Sajnos, Sapporóba nem mehettem, mert két hónappal az elutazás előtt autóbaleset miatt le kellett mondanom Szlovákia válogatottjában való részvételemet, s (talán) ezért kimaradtam az ötkarikás játékokra utazó csapatból. • Négyéves szünet után ismét korcsolyát kötöttél és az SZNL ll- ben szereplő Lokomotíva Nővé Zámky együtteséhez igazoltál.- A visszavonulásomat követően is aktívan korongoztam a Slovan Bratislava öregfiúk csapatában. Hetente kétszer játszottunk, s nem egy tornán vettünk részt. Tavaly nyáron felkeresett Ivan Halmeé barátom, az újváriak edzője és hivott, menjek, segítsek a csapaton.' Nyomban igent mondtam. Sikerült rábeszélni egykori játékostársaimat, Hejőíkot és 2iékát is. Kezdetben kicsit furcsa volt, hogy ismét bajnoki pontokért játszunk, de később megszoktuk és beilleszkedtünk a csapatba. Az összeszokottság hiánya miatt az első fordulóban többször is balszerencsés vereséget szenvedtünk, a hajrára azonban feljött a gárda. • Mi a véleményed az újvári hokiról?- Kellemesen meglepődtem, mert a Lokomotívában több olyan tehetséges fiatal is korongozik, aki mondjuk egy-két év múlva magasabb osztályban is megállná a helyét. Főleg Ivan Halmes edzőnek, a szakosztály titkárának fáradhatatlan munkája érdemel dicséretet, aki minden szabad idejét e szép sportágnak szenteli. Ilyen tevékeny vezetőségi tagokra lenne szükség más egyesületekben is, de főleg egykori csapatomban, a Slovanban. • A „kékeknek" az idei bajnokságban sem megy valami fényesen ...- Sokan az edzőben keresik a hibát, szerintem a játékosokban kellene. A mi időnkben csak a hokival törődtünk, a maiakat ezer más dolog érdekli. Itt kell keresni a gyengébb szereplés okát. • A focistákat vajon nem követik-e a jégkorongozók is az SZNL- be?- Nehéz helyzetben van a Slovan, de nem reménytelenben. Ha odahaza nem veszít pontot, akkor sikerül a bentmaradás. • Elvállalnád-e az edzői posztot a Slovan I. ligás csapatában?- Mindenki számára nagy megtiszteltetés az egyik legnépszerűbb szlovákiai csapatnál edzősködni. Golonka kitűnő szakember, jó kezekben van a Slovan. Ha mégis úgy hozná a sors, akkor sok mindennek változnia kellene, hogy igent mondjak. Egyelőre a Spartak BEZ diákcsapatát edzem, no és a Lokomotívában játszom. Remélem jövőre is. Az oldalt irta: ZSIGÁRDI LÁSZLÓ $ új szú KÍS13 ?e“eaPosta HnlapszolgatT tüzeléseket eltogad minden posta es kezdesd* Külföld, megrendelések PNS Ústredná ekpedicia a dovoz Haté. 813 81 Bratislava. Gottwaktovo námestie 6 VASÁRNAPI KIADAS Index 48097 *r ImTT'íH néha IiINmí jég nélkül
