Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-04 / 1. szám

« 4 A labdarúgó-világbajnokság esztendejébe lép­tünk. A decemberi sorsolás után szinte mindenkit elkapott a futball-láz, még azokat is, akik egyébként védettek vagy közönyösek a sporttal, a labdarúgás­sal szemben. Pedig százféle játék létezik, százféle játékért lelkesedik az emberiség. Mégis miért éppen a futball a játékok királya? Miért éppen a labdarú­gás, a „gömbölyű esztelenség“ a legelterjedtebb és legnagyobb figyelemmel kísért sport a világon? Nehéz a felelet. Pedig van. Mert nincs okozat ok nélkül. Miért játsszák a futballt ősidők óta? Talán mert az ember fogékony a labda iránt? Lehet. De akkor miért nem a kosár- vagy a kézilabdát választották távoli őseink, akik a legenda szerint azért szálltak le a fáról sok ezer esztendővel ezelőtt, mert csak az édes anyaföldön volt lehetséges egy száraz kó­kuszdióból eszkábált labdaszerű tákolmány kerge- tése? Hiszen a kéz „ügyesebb“ a lábnál, kézzel kétszer olyan jól lehet uralni a labdát, mint lábbal. Láttak már valakit, aki lábbal ugyanolyan hosszú ideig képes birtokolni a „bőrt“, mint kézzel? Aligha. És máris itt vagyunk a labdarúgás népszerűségé­nek alapvető kérdésénél. Futballozás közben a labda állandóan mozgás­ban, játékban van, nem lehet huzamosabb ideig tartani, nem lehet „eldugni" az ellenfél elől. Egy­szóval nem lehet úgy birtokba venni, hogy a másik csapat tagja bármelyik pillanatban el ne érhesse, egy másodpercre sincs „magántulajdonban“. Afut- ballpályán senki sincs kiváltságos helyzetben, mint az élet más területén, a labda elérésének lehetősé­ge mindenki előtt nvitva áll... Mivel játék közben a futballista szabadon dönt­het, saját akarata szerint cselekedhet, a labdarúgás - és általában a sport - a nézők számára is lehetővé teszi, hogy szabad elhatározásaés hajlan­dósága szerint az egyik csapatnak vagy sportoló­nak szurkoljon, a másiknak ne, és ezt ki is nyilvánít­sa; vagyis, hogy valakit vagy valakiket lelkesítsen, másokat pedig ne. A lelátón, ahol a társadalmi cenzúra mértéke egészen minimális, a néző szaba­don fejezheti ki gondolatait. Tehát a sportban, főként a labdarúgásban megtalálhatjuk azt, amit a hétköznapok egyhangúságában akaratunkon kí­vül elvesztettünk: győzelmeinket, magabiztossá­gunkat, verhetetlenségünket és férfiúi „felsőbbren­dűségünket". Igen, igen. Férfiúi „felsőbbrendűségünket“. Mert úgy látszik, a labdarúgás agresszív férfidolog. Hogy miért? Hasonlítsuk csak össze a kézilabdát, a ko­sárlabdát és a futballt; főként a labdával való bánásmódot. Míg a kézilabdázók dobják, elkapják, és megfogják a labdát, addig a futballban rálépnek, elrúgják, kirúgják a pályán túlra. Vagyis az említett vonatkozásban nyilvánvalóan a labda rúgása az agresszívebb cselekedet. Talán éppen ebből követ­kezik, hogy a kézilabdát, a kosárlabdát játszhatják, játsszák és magukénak vallják a nők is, míg a női futball egyelőre inkább csak férfiakat megmoso­lyogtató rendkívüli látványosság. Még egy gondolat a női focihoz: a lányok és az asszonyok mindenne­mű természetes előkészület, „előképzés“ nélkül találkoznak a futball-labdával. Gyermekkorukban ugyanis csak nagyon kevesen ízlelték meg lábbal a „bőrt“, nincs a vérükben a játék. A lányok a labdát , inkább dobálják, vagy ami ennél is gyakoribb: j egyedül játszanak vele. Hát így... Visszatérve az „igazi“ focihoz. A labdarúgás ősidőktől a tömegek sportja. Tehát már a kezdet kezdete óta népi játék. Ráadásul a labdának külön­böző korszakokban különböző méretei voltak és ennek'következtében előtérbe kerülhetett az erő, a lelkesedés, az egyéni alakítás lehetősége. Tehát olyan tulajdonságok, amelyekkel a legegyszerűbb emberek is rendelkeznek. Ezzel és a mindenki számára érthető, egyszerű szabályokkal magyaráz­ható a játék népszerűsége. Persze, a futball csak azok számára izgalmas és érdekes, akik ismerik és értik szabályait. De amint már említettük, ezek a „paragrafusok“ mindenki számára könnyen érthetők, s így a mérkőzés néző­je előbb-utóbb „szakemberré“ válik. És mint ilyen, dicsér, helyesel, lelkesedik vagy bosszankodik, kri­tizál és korhol. Aszerint, hogy kedvencei milyen teljesítményt nyújtanak. Ha az elmondottakhoz hoz­závesszük, hogy a futball népszerűségének egyik jelentős tényezője az „örök és dicsőséges bizony­talanság", amelynek értelmében nincs előre lefutott meccs, akkor egy csapásra érthetővé válik a labda­rúgás soha nem szűnő varázsa. A sorsolás már megtörtént a 13. világbajnokság­ra. Még öt hónap van a VB kezdetéig, de a foci mint valami járvány, mint valami fertőző láz szinte min­denkit elkapott. A szurkolók tippelnek, fogadásokat kötnek, összeszólalkoznak. A nagyapa összezördül unokájával, a zöldséges a nyugdíjassal. Tudni vélik, hogy kik lesznek a csoportgyőztesek, kik jutnak tovább egészen a döntőig. • A magyar vá­logatottat a nyolcaddön- tóbe várják a szakemberek. Felvételünk a budapesti Ma­gyarország - Hollandia VB- selejtező előtt készült (Tibor Hradílek felv.) Hány rekord dől meg a 13. világbajnokságon? BRAZÍLIA AZ ÉLEN. Az eddigi 12 labdarúgó-világbaj­nokságon mindössze 53 ország vett részt. Ha figyelembe vesszük, hogy a FIFA-nak (Nemzetközi Labdarúgó Szö­vetség) 127 tagországa van, akkor ez a szám nem a legnagyobb. Brazília válogatottja az egyetlen, amely minden VB-n ott volt, és a lejátszott mérkőzések száma, illetve az elért sikerek alapján is őt illeti a világelsőség. Táblázatunk első oszlopa a részvételt, a második a találkozók számát jelöli, majd a győzelem, a döntetlen és a vereség követke­zik, s végül a gólarány. 1. Brazília 12 57 . 37 10 10 134:62 2. NSZK 8 48 28 10 10 108:65 3. Olaszország 10 43 24 9 10 74:46 4. Argentína 8 34 16 5 13 63:50 5. Anglia 7 29 13 8 8 40:29 6. Uruguay 7 29 14 5 10 57:39 7. Magyarország 8 29 14 3 12 85:48 8. Szovjetunió 5 24 12 5 7 37:25 9. Lengyelország 4 21 12 4 5 38:26 10. Jugoszlávia 7 28 11 6 11 47:36 11. Svédország 7 28 11 6 11 48:46 12. Franciaország 8 27 11 3 13 59:50 13. Ausztria 5 23 11 2 10 38:40 14. Spanyolország 6 23 8 5 10 26:30 15. Csehszlovákia 7 25 8 5 12 34:40 16. Hollandia 4 16 8 3 5 32:19 17. Chile 6 21 7 3 11 26:32 18. Svájc 6 18 5 2 11 28:44 19. Skócia 5 14 3 5 6 20:29 20. Peru 4 15 4 3 8 19:31 21. Portugália 1 6 5 0 1 17:8 22. É. Írország 2 10 3 4 3 11:17 23. Mexikó 8 24 3 4 17 21:62 24. Belgium 6 14 3 2 9 15:30 25. Németország 2 6 3 1 2 14:13 26. NDK 1 6 2 2 2 5:5 27. Paraguay 3 7 2 2 3 12:19 28. USA 3 7 3 0 4 12:21 29. Wales 1 5 1 3 1 4:4 30. Románia 4 8 2 1 5 12:17 31. Algéria" 1 3 2 0 1 5:5 32. Bulgária 4 12 0 4 8 9:29 33. Tunézia 1 3 1 1 1 3:2 34. Kamerun 1 3 0 3 0 1:1 35. Koreai NDK 1 4 1 1 2 5:9 36. Kuba .1 3 1 1 1 5:12 37. Törökország 1 3 1 0 2 10:11 38. Honduras 1 3 0 2 1 2:3 39. Izrael 1 3 0 2 1 1:3 40.-41. Marokkó 1 3 0 1 2 2:6 40.-41 Kuvait 1 3 0 1 2 2:6 42. Ausztrália 1 3 0 1 2 0:5 43. Kolumbia 1 3 0 1 2 5:11 44. Irán 1 3 0 1 2 2:8 45. Norvégia 1 1 0 0 1 12. 46. Egyiptom 1 1 0 0 1 2:4 47. Holland-lndia 1 1 0 0 1 0:6 48. Új-Zéland 1 3 0 0 3 2:12 49. Haiti 1 3 0 0 3 2:14 50. Zaire 1 3 0 0 3 0:14 51 .-52. Bolívia 1 3 0 0 3 0:16 51 .-52. Dél-Korea 1 3 0 0 3 0:16 53. Salvador 2 6 0 0 6 1:22 MÉRKŐZÉSEK, GÓLOK, ÁTLAGOK. Amint az alábbi táblázatunkból kitűnik, legtöbb gólt az 1982-es világbaj­nokságon lőtték (146.). De itt volt először 24 csapat a VB-n. A gólszüret tekintetében azonban a svájci világverseny vezet, hiszen ott csak 26 meccset játszottak, Spanyolor­szágban pedig 52-őt! Az első oszlopban a mérkőzések, a másodikban a gólok száma, a harmadikban pedig a találkozónkénti átlag van feltüntetve. 1930 Uruguay 18 70 3,88 1934 Olaszország 17 70 4,11 1938 Franciaország 18 84 4,66 1950 Brazília 22 88 4,00 1954 Svájc 26 140 5,38 1958 Svédország 35 126 3,60 1962 Chile 32 89 2,78 1966 Anglia 32 89 2,78 1970 Mexikó 32 95 2,96 1974 NSZK 38 97 2,55 1978 Argentína 38 102 2,68 1982 Spanyolország 52 146 2,80 FONTAINE ÉS KOCSIS. A mindenkori világbajnoki góllövőlista élén a francia Just Fontaine áll 13 góljával, de ha az egy mérkőzésre eső átlagot vesszük alapul - ami feltétlenül igazságosabbnak látszik -, akkor a magyar Kocsis Sándor vezeti a mesterlövők mezőnyét: az 1954-es világbajnokság öt találkozóján tizenegyszer volt eredmé­nyes; ez mérkőzésenként 2,20 (!!) gólt jelent, (me az elmúlt tizenkét világbajnokság átlag szerint: gólkirályai a mérkőzésenkénti 1. Kocsis (magyar) 5 11 2,20 1954 2. Fontaine (francia) 6 13 2,16 1958 3. Stabile (argentin) 4 8 2,00 1930 4. Zsengellér (magyar) 4 7 1,75 1938 5. Müller (NSZK-beli) 6 10 1,66 1970 6. Eusebio (portugál) 6 9 1,50 1966 7. Nejedly (csehszlovák) 6 7 1,16 1938 8. Ademir (brazil) 6 7 1,16 1950 9. Lato (lengyel) 7 7 1,00 1974 10. Rossi (olasz) 7 6 0,86 1982 11. Kempes (argentin) 7 6 0,86 1978 12. Garrincha (brazil) 6 4 0,66 1962 NÉZÖCSÚCS. Az 1982-es világbajnokságot látták a legtöbben, de figyelembe kell vennünk: itt 38 mérkőzés helyett 52-öt (!) játszottak. Lehet, hogy idén ez a néző­csúcs megdől; az 1950-es VB átlagnézőszáma viszont (60 722) aligha... Táblázatunk első oszlopában a világbaj­nokság esztendeje, a másodikban a rendező ország van feltüntetve, majd a találkozók és a szurkolók száma következik; utána az átlagos nézőszám, végül a döntőn megjelent drukkerek „tömege“ 1930 Uruguay 18 435 000 24 140 90 000 1934 Olaszország 17 395 000 23 235 45 000 1938 Franciaország 18 483 000 26 833 65 000 1950 Brazília 22 1 337 000 60 722 220 000 1954 Svájc 26 943 000 36 240 65 000 1958 Svédország 35 868 000 24 800 50 000 1962 Chile 32 776 000 24 250 80 000 1966 Anglia 32 1 614 677 50 458 100 000 1970 Mexikó 32 1 673 975 52 312 107 000 1974 NSZK 38 1 774 022 46 686 80 000 1978 Argentína 38 1 610 215 42 344 78 000 1982 Spanyolország 52 1 842 250 35 428 90 000 REKORDOK, EGYEDÜLÁLLÓ TELJESÍTMÉNYEK. Antonio Carbajal (Mexikó) az egyetlen futballista, aki öt világbajnokságon vett részt: 1950, 1954, 1958, 1962, 1966. Négy alkalommal voltak a világversenyen: D. Santos és Pelé (Brazília), Uwe Seeler és Karl-Heinz Schnellinger (NSZK), Pedro Rocha (Uruguay) • Seeler játszotta a leg­több mérkőzést a világbajnokságon - 21 -et (1958, 1962, 1966, 1970). A további sorrend: Zmuda és Lato (Lengyel- ország) 20, Overath és Vogst (NSZK) 19, Beckenbauer és Maier (NSZK) 18. • Pelé az egyetlen olyan labdarúgó, aki három világbajnoki címet szerzett (az 1962-es VB döntőjé­ben sérülés miatt nem szerepelt). Mario Zagalo (Brazília) az egyetlen, aki mint játékos kétszer (1958, 1962) és mint edző egyszer 1970 nyert világbajnoki aranyat! • Egy-egy VB- mérkőzésen nyolc labdarúgó lőtt négy-négy gólt: Wetterst­röm (Svédország - Kuba 8:0, 1938), de Silva (Brazília- Lengyelország 6:5, 1938), Wilimowski (Lengyelország- Brazília 5:6, 1938), Ademir (Brazília - Svédország 7:1, 1950), Schiaffino (Uruguay - Bolivia 8:0, 1954), Kocsis (Magyarország - NSZK 8:3, 1954), Fontaine (Franciaor­szág - NSZK 6:3, igöSJ^'Eusebio (Portugália - Koreai NDK 5:3, 1966). • A legnagyobb arányú győzelmek; Magyarország - Salvador 10:1 (1982), Magyarország- Dél-Korea 9:0 (1954), Jugoszlávia - Zaire 9:0 (1974). A legtöbb gólt, 12-őt az 1954-es VB-n látták: Ausztria- Svájc 7:5. Hány rekord dől meg a május 31-én kezdődő 13. világbajnokságon? írta és összeállította: TOMII VINCE VASÁRNAPI kiadAs Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága, főszerkesztő: Rabay Zoltán, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csető János, szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10, telefon: 309, 331-252 332-301 szerkesztőségi titkárság: 550-18, gazdasági ügyek: 506-39 Távíró 092308 Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava, Volgogradská 8 Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében. 815 80 Bratislava, Martanoviiova 21 Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5. telefon: 337-823, 337-825 Hirdetési iroda a közüle- teknek 815 80 Bratislava, Vajanského nábreiie 15 II emelet, telefon: 551-83, 544-51 Előfizetési di| havonta - a vasárnapi kiadással együtt - Kős 14.70 A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként Kős 13 - Terjeszti a Postai Hidapszolgálat. előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő Külföldi megrendelések: PNS. Ústredná expedicia a dovoz tlaőe. 813 81 Bratislava. Gottwaldovo námestie 6 A futball varázsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom