Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-03-07 / 10. szám
kJ szú 986. III. 7. A pillangósvirágúak családjába tartozó szója Mandzsúriából származik. Ez a rendkívül hasznos növény már a régi Kínában nagy megbecsülésnek örvendett. Teljes mértékben rászolgál kínai nevére, ahol „csont- talan húsnak“ nevezik, ugyanis 35—40 százalék fehérjét tartalmaz, tehát kétszer annyit, mint a marha- vagy a sertéshús. Amellett nagy előnye a hússal szemben, hogy nem tartalmaz koleszterint (köztudomású, hogy a vér tartósan magas koleszterintartalma elősegíti a magas vérnyomás, az érelmeszesedés és a szívinfarktus kialakulását). De tartalmaz még 20-20 százalékban olajat és Szójából készített ételkülönlegességek a bemutatón A Jövő kultúrnövénye Termesztési lehetőségek a Komáromi (Komárno) járásban ” llllllllllllllllllllllllllllllllllllllll szénhidrátot, valamint ásványi anyagokat és lecitint, s ugyancsak számottevő a rostanyagtartalma is. Ami a szója fehérjetartalmát és termesztésének gazdaságosságát illeti, e tekintetben a nálunk régebben termesztett összes kultúrnövényt is „lepipálja“: Amíg egy hektár termőterületről a szójánál 500 kg fehérje nyerhető, addig a napraforgónál ez a mennyiség 380, a babnál pedig 270 kg. A sort a kukorica, a rizs és a búza folytatja, 190, 180 és 175 kilogramm mennyiségű fehérjével hektáronként. A szójabab termesztésével hazánkban többek között a Komáromi járásban is egyre intenzívebben foglalkoznak. Itt nagy kiterjedésű olyan talaj van, amely megfelel a szója termesztésének, főleg a járás nyugati és déli részében, a Duna, a Vág, a Nyitra és a Kis- Duna folyók menti sík területeken. A talajvíz itt ugyanis jobban ellátja nedvességgel a szója másfél-két méterre is lenyúló gyökereit. Ezeken a területeken is a legmegfelelőbbek azok a mintegy 8000 hektárt kitevő részek, ahol a növény vegetációjának második részében (július-szeptember) is megfelelő a talaj alsó vízellátása. A Komáromi járásban a keszegfalvi (Kameniőná) Steiner Gábor Egységes Földmúvesszövet- kezet jár az élen a szójatermesz- tésben. 1984-ben például 344 hektáron termesztették ezt a növényt és 1,74 tonnás termésátlagot értek el hektáronként. A szerzett tapasztalatokból és a kiváló eredményekből kiindulva a nyolcadik ötéves tervidőszaktól a keszegfalvi földműves-szövetkezet fogja irányítani a szójatermesztést a járásban. A megfelelő területeken 1990-ig már 3250 hektáron fogják termeszteni ezt, a táplálkozás szempontjából rendkívül fontos növényt. Ebből 2250 hektáron tisztán, 100 hektáron pedig kukoricával, esetleg cirokkal együtt fogják vetni. Ez az előzetes számítások szerint 4020 tonna szójababot jelent, melyből 724 tonna étolajat sajtolnak majd, s megfelelő meny- nyiségú lisztet, pörkölményt készítenek a sütőipar részére. Természetesen a keletkezett melléktermékeket is hasznosítják, például állatok takarmányozására. A szója termesztésének és fel- használásának népszerűsítését szolgálta az az értekezlet, amelyet az őrsújfalusi (Nová Stráz) autókempingben rendeztek, s amelyen részt vettek állami, kerületi, járási vezető szerveink és az érdekelt mezőgazdasági üzemek képviselői is. Előadást tartott többek között Varga Kálmán, a keszegfalvi szövetkezet elnöke, aki beszámolt a termesztéssel kapcsolatos eddigi eredményeikről, tapasztalataikról. Ugyancsak nagy érdeklődéssel hallgatták a dél-magyarországi Bólyi Mezőgazdasági Kombinát képviselőjének előadását. Elmondta, hogy náluk a szója termesztése és feldolgozása már több éves múltra tekint vissza. Sikeres volt számukra az az együttműködési szerződés, amelyet a jugoszláv Sojaprotein szója- feldolgozó munkaszervezettel kötöttek. A népszerűsítő elöadónap alkalmára kiállítást rendeztek a szó- jatartalmú élelmiszer-alapanyagokból és a szójaliszt felhasználásával készült péksüteményekből. A rendezvény végén a vendégek megkóstolhatták azt a harmincféle (!) ételt, melyet szójából vagy szója felhasználásával készítettek a komáromi Jednota fogyasztási szövetkezet szakácsai, Berényi Imrének, a magyarországi Baranya megyei Vendéglátó Vállalat mesterszakácsának irányításával. Az étlapon egyaránt szerepeltek előételek, levesek, főzelékek, sültek, saláták, édességek és felvágottak. SZTRECSKÓ RUDOLF Tervidőszak előtti helyzetkép a Bátkai Állami Gazdaságban Nyolcmillió koronás nyereséggel zárták az évet A 7750 hektáros Bátkai Állami Gazdaság az elmúlt évben több mint kétezer tonna sertéshúst és ötmillió liter tejet értékesített, így a kedvezőtlen időjárás ellenére 836 ezer koronával nagyobb bevételt ért el a tervezettnél. A nyereséget immár három esztendeje az évi nyolcmillió koronás szinten tartják, ami azért is figyelemre méltó, mert a gazdaságnak nincsen számottevő melléküzemági termelése. Az elmúlt esztendő gazdálkodását elemző termelési értekezleten mindezt hangsúlyozta Csiszár Zoltán mérnök, a gazdaság igazgatója is, aki az eredmények méltatása mellett bírálóan szólt a fogyatékosságokról. Gazdálkodásuk gyenge oldalának nevezte a növénytermesztést, bár ezen a szakaszon is akadtak biztató jelenségek az elmúlt évben. Az uzapanyiti (Uzovská Panica) gazdasági részleg határában termesztett sörárpa minősége felkeltette a szakemberek érdeklődését, s az olajnövények hozama is növekedett. Változatlanul gondot okoz viszont a cukorrépa, s néhány takarmány- növény termesztése. A szőlészet-gyümölcsészet a sorozatos fagykárok miatt immár évek óta veszteséges, s itt a közeljövőben sem lehet számottevő javulásra számítani. Az ágazat évenként közel kétmillió koronát emészt fel, a bevételek viszont minimálisak. Az elkövetkező időszak feladata tehát adott: kiemelten kell gondoskodni a növénytermesztési ágazat fejlesztéséről. Ennek lehetőségei egyébként nem rosszak, hiszen a meleghegyi (Teply Vrch) víztározó üzembe helyezésével a Balog partján már az elmúlt évben 420 hektárnyi földterület vált öntöz- hetövé, s ez egy-két éven belül közel kétezer hektárra növekszik. Az állattartásban a hozamok mérsékelt növelése mellett a minőségi termelésre kerül a hangsúly. Jelenleg az értékesített tej mennyiségének csupán 80 százaléka első osztályú. Milliós bevételi többletet jelentene a minőség 10-15 százalékkal való javítása. Vonatkoztatható mindez a húsra is, melynek értékesítése a felvásárló üzem késlekedése miatt nem volt zökkenőmentes. A vitaindító beszámoló után Pavel Koronek gazdasági igazgatóhelyettes ismertette az elkövetkező időszak feladatait, melyeket különösen igényessé tesznek az egyre szigorúbb gazdálkodási feltételek. Az 1986-os esztendő során 3000 tonna búzát, 500 tonna árpát, jelentős mennyiségű hüvelyes és olajnövény előállítását irányozza elő a terv, az elkövetkező években pedig a cukorrépa hozamát 36, az olajnövényekét 1,8 tonna körül kell hektáronként állandósítani. Az állattenyésztésnek 2595 tonna húst és 5100 liter tejet kell termelnie évenként. Megjelent az állami gazdaság dolgozóinak értékelő tanácskozásán Pavol Smál mérnök, a Középszlovákiai Kerületi Mezőgazdasági Igazgatóság igazgatója is, aki elismeréssel szólt a sertéstenyésztés magas szintjéről, ám a gazdálkodás gyenge pontjaira is rámutatott. Mindenekelőtt a növény- termesztési ágazatot bírálta, mert — szerinte - Bát- kában nagyobb terméshozamok eléréséhez is adottak a feltételek. A többi felszólaló is valósághűen vázolta az egyes ágazatok helyzetét, a munkahelyek légkörét. Hangsúlyozták például, hogy bár a gazdaságnak 70 millió korona értékű gépállománya van, egyes munkafolyamatok - így a vetés vagy a kukorica és a cukorrépabegyűjtés - éppen a megfelelő gépek hiánya miatt lassú és nem veszteségmentes. A napraforgó termesztésében teljesen kiszolgáltatott helyzetben vannak, Magyarországi testvérüzemek nélkül ugyanis képtelenek lennének megbirkózni az alapvető műveletekkel. A nemzetközi együttműködés mellett nagy jelentősége van a belföldi kooperációnak is. A növendékmarhák legeltetését tavaly a Lom nad Rimavicou-i gazdaság segítségével oldották meg, s ettől az együttműködéstől már az idén jelentős sikereket remélnek az ágazat vezetői. Végezetül Július Salay elvtárs, a szakszervezeti bizottság elnöke ismertette a gazdaság dolgozóinak kongresszusi felajánlását. A húsz termelöcsoport és 611 egyén vállalása elsősorban a mezőgazdasági termelés fokozására, a termelési költségek csökkentésére vonatkozik, s összértéke meghaladja a 650 ezer koronát. HACSI ATTILA Az anyagi érdekeltség jó munkára ösztönöz A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz vezetői a zárszámadó közgyűlésen jó eredményekről adhattak számot. Az előirányzott 135,8 miliő korona bruttó termelési érték helyett 140,2 milliót értek el, annak ellenére, hogy a szólót ért fagykárral eleve 7,3 millió koronás hátránnyal indultak az évnek. Mindez a tagság odaadó munkájának köszönhető, amire az öntudaton és felelősségérzeten túl az anyagi érdekeltség is ösztönzött. Amint az egy élenjáró üzemnél már lenni szokott, az új év célkitűzései az előzőinél nagyobbak és nehezebbek. A tervekkel összhangban az idén 142,6 millió koronás termelési értéket kell elérni, mégpedig úgy, hogy a tiszta haszon a tavalyi 17,7 millió koronával szemben 18,9 millió korona legyen. Az alapokat már 1985-ben lerakták- Nem lesz könnyű, de megoldható a feladat. A végső siker alapfeltétele az ésszerű, hatékony és gazdaságos termelés. Úgy kell dolgozni, hogy a munkát mindig és teljes egészében a lehető legjobb minőségre való törekvés hassa át. Erre kell nevelni és ösztönözni, többek között a részletesen kidolgozott anyagi érdekeltséggel - összegezte a legfontosabbakat Végh Dániel üzemgazdász. Lényeges és fontos, hogy a Duklában mindez már nem elhatározás és célkitűzés, hanem megalapozott valóság. Az „ elmúlt évben több munkaszakaszon elmélyítették az anyagi érdekeltséget. Ezekről Tibor Urbaniő, a szövetkezet munkaerőgazdálkodási osztályának a vezetője beszélt.- Intézkedéseinkkel az üzemi munkadíjrendszer ösztönző hatását igyekeztünk fokozni. A munkadíjazással kapcsolatosan összesen tizenhárom belüzemi rendeletet adtunk ki. Ezekkel megszilárdítottuk a munkafegyelmet, elmélyítettük a felelősségérzetet, az ellenőrzés hatékonyságát és az egyéni érdemek szerinti javadalmazást. A vezetők számára alapfeladatként határoztuk meg az ellenőrzést, az értékelést és a folyamatos tájékoztatást. így év közben mindenki figyelemmel kísérhette a tervfeladatok teljesítését, tudta, hogy ezekhez egyénileg milyen mértékben járult hozzá, s mindennek alapján mennyi prémiumot kap, illetve mennyit vonnak meg tőle. Egy munkanapért négyezer korona A levonás a gyakorlatban ritkábban előforduló dolog, a Duklában azonban valóság. Mindenki tudja, hogy nemcsak kapni lehet, hanem veszteni is. És nem keveset. A játékszabályokat a levonásokra is pontosan megfogalmazták. Egy nap igazolatlan hiányzásért például az év végi jutalékot a felével csökkentik. Attól pedig, aki ellen az elmúlt tizenkét hónap alatt kétszer kellett fegyelmit indítani, mert például lopáson érték, teljes egészében megvonták a jutalékot. így aztán, mivel az éves elszámoláskor a tervezett húsz százalék helyett huszonhét százalékot fizetnek, vannak akik egyetlen igazolatlanul kihagyott munkanapért négyezer koronát veszítenek, vagy ennyibe kerül számukra egy táska eltulajdonított takarmány. Az előírásokat ugyanis következetesen megtartják. A 728 állandó dolgozó közül különböző fegyelmik miatt megközelítően huszonöt személynél csökkentették az év végi jutalék százalék- arányát és összesen mintegy hetvenötezer korona kifizetését tartották vissza.- Előbbre lépni csak úgy lehet, ha szigorúan és következetesen járunk el - hangsúlyozz az osztályvezető. - Az érintettek kezdetben méltatlankodnak, de végül is belátják az intézkdések fontosságát. Az önelszámoló egységek bevezetése után például újdonságként hatott, hogy megszüntettük a műszakiak külön részlegként való vezetését, és a zootechnikust például az állattenyésztő, az agronómust a növénytermesztő egységbe soroltuk be. Ma már mindenki természetesnek tartja, hogy az egyes ágazatvezetők az önálló egységet alkotó ágazat eredményességével összhangban részesednek. Traktorórák helyett- Első lépésként valamenyi munkaszakaszon elvégeztük a hatékonysági elemzést, hogy megtudjuk, milyen drágán termelünk. A tápanyag-utánpótlásban, a növényvédelemben, az energia- és az üzemanyag-fogyasztásban, az állattartásban, stb. iránymutató értékek állnak rendelkezésünkre. Következő lépésként megnézzük, hogyan irányítanak, dolgoznak és ellenőriznek azokban az üzemekben, ahol jobb hatékonysági mutatókat érnek el. A jót és hasznosat mi is alkalmazni fogjuk a gyakorlatban- körvonalazta a teendőket Tibor Urbaniő. Végh Dániel néhány konkrét újdonságról is beszélt.- Az állattenyésztésben az eddigieknél kisebb érdekeltségi csoportokat hozunk létre. Ezután nemcsak az egyes állatkategóriák szerint, hanem ezeken belül a telepek szerint is kialakítjuk az önelszámoló brigádokat. Ezzel elmélyül az egyéni munkadíjazás és a verseny. Például ezután már az előhizlaldából a hizlaldába sem kerülhetnek át állatok mérés és értékelés nélkül. A növény- termesztésben egyrészt a munka elvégzése után azonnal kifizethető célprémiumokkal, másrészt a minőségért - például a kelés alapján - megítélhető prémiumokkal ösztönzünk. Ezeket az összegeket a részlegvezető osztja el. Az üzemanyaggal való takarékoskodásban a gépkezelők egyéni érdekeltsége mellett a részleg érdekeltsége is sokat segít. A műszaki szolgáltató részleg a végzett munkáit ugyanis nem traktorórákban számlázza, hanem munkák szerint. Belső használatra kidolgoztunk egy értéktáblázatot, amely figyelembe veszi a munka fajtáját és a feltételeket, de figyelmen kívül hagyja a géptípust. Ezzel a részleg vezetőjét arra kényszerítjük, hogy az egyes munkákhoz a legoptimálisabb géptípust válassza meg. Ellenkező esetben ugyanis túlfogyasztása lesz, aminek az ő zsebe is kárát látja. Nem csodaszer, de...-Az ösztönző belső érdekeltségi rendszer nem csodaszer- hangsúlyozták az érdekelt vezetők önmagában még nem jelenti a tervmutatók teljesítését, sem az eredményes gazdálkodást. Mindennek azonban lényeges és fontos feltétele. Ahol alkalmazzák és folyamatosan tovább fejlesztik az anyagi ösztönzőket, többet adnak annak, aki munkájával többet ad a közösnek, ott a külső feltételekhez is jobban tudnak alkalmazkodni. EGRI FERENC
