Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-28 / 9. szám
A címben szereplő megállapítás a so- morjai (Samorín) Kék Duna Efsz zárszámadó közgyűléséről teljes mértékben indokolt, hiszen ez a szövetkezet a termelési és a gazdasági eredmények szempontjából az élenjáró mezőgazda- sági üzemek közé tartozik, s nemcsak a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban, hanem kerületi, sőt országos viszonylatban is. A gabonafélék átlagos hektárhozamát például az utóbbi két év alatt jóval 7 tonnán felüli szinten tartották, s minden jel arra mutat, hogy ez a szint a továbbiakban már csak emelkedhet. A magas hektárhozamoknak köszönhetően a 7. ötéves tervidőszakra előirányzott gabonatermelési tervet 1900 tonnával túlteljesítették. A cukorrépa 41,85 tonnás tavalyi átlaghozama nem érte el ugyan sem az egy évvel korábbi 46, sem a tervezett 43 tonnát, de az elmúlt év feltételei között, s más gazdaságokéhoz hasonlítva ez is szép eredménynek számít. Különösen figyelmet érdemel a silókukorica 55,82 tonnás hektárhozama több mint háromszáz hektáron, ami a 430 hektáron termesztett lucernával együtt nagy szerepet játszott az állattenyésztés fejlesztésében. Nem fér hozzá kétség, hogy a szövetkezetnek főleg a növénytermesztés az erőssége, de azért az állattenyésztőknek sincs miért szégyenkezniük. Az elmúlt évben például 4369 liter volt a tehenek átlagos évi tejtermelése, s egy hektár mezőgazdasági területre számítva 1889 liter tejet állítottak elő. összesen 3 millió 614 ezer liter tejet adtak el, ennek 96 százalékát első minőségi osztályban. Hasonlóan jó eredményekről adhattak számot a sertéstenyésztők is, akik 1 kocától átlagosan 18,66 malacot választottak el, s több mint ezer tonna húst termeltek. Ha ehhez hozzászámítjuk az elmúlt évben értékesített 1220,6 tonnányi vágómarhát, ez azt jelenti, hogy egy hektárra számítva 612 kg húst állítottak elő a szövetkezetben. Szép termelési eredményekről számolhatott be tehát Pisch László mérnök, kandidátus, a szövetkezet elnöke az idei zárszámadásban. Igazságtalan lenne azonban csupán mennyiségi termelési mutatókkal jellemezni a somorjai szövetkezetét, bármilyen szépek is azok. Ez ugyanis az éremnek csupán az egyik oldala. Nem kevésbé fontos a másik is, mégpedig a termelési költségek és jövedelmezőség alakulása, s ebből a szempontból nézve sokkal fényesebben csillognak a somorjai szövetkezet eredményei. Érdemes lenne a termelés jövedelmezőségét ágazatok és termékek szerint ismertetni, ám elég meggyőzően hangzik az is, hogy ebben a szövetkezetben az előző évi 21,7 százalékról 22,68 százalékra nőtt a jövedelmezőségi ráta, azt bizonyítva, hogy a termelés gazdaságosságát az intenzitás magas szintjén is lehet még fokozni. Hasonló arányban javult a dolgozók műnkatermelékenysé- ge, valamint az egy hektárra számított nyereség is, ami jóval meghaladva a tervezett szintet, 7589 koronát ért el. Mindehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a szövetkezet 153 hektáros szőlészetében több mint 7 millió koronás bevételi kiesést okozott a tavalyi fagykár, s ezt a növény- termesztés és az állattenyésztés dolgozói más termelési szakaszokon teljes mértékben bepótolták. Az idei pénzügyi mérleg tehát még jobb is lehetett volna, ha a szőlőtermelés is „befut“. Ami az egész ötéves tervidőszak eredményeit illeti, annak ellenére, hogy a szövetkezet földterülete a dunai vízmű építésével összefüggésben 800 hektárral, vagyis mintegy 29 százalékos arányban csökkent, a bruttó mezőgazdasági termelés értéke a 6. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva több mint húsz százalékkal, az árutermelés 19,2 százalékkal, a munkatermelékenység pedig 36 százalékkal növekedett. A termelés intenzifikálása együtt járt a szövetkezet gazdasági erősödésével, ami azt jelenti, hogy már öt éve üzemviteli és beruházási hitelek nélkül gazdálkodnak, s a termelési alap bővítését saját forrásaikból fedezik. Ónálló elszámolással Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy miben rejlik a somorjai szövetkezet termelési és gazdasági sikereinek a forrása. Bartos Andor mérnök, a járási pártbizottság küldöttségének a vezetője, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója erre a kérdésre is kitért a zárszámadáson elhangzott felszólalásában. Mint mondotta, a Dunaszerdahelyi járás más élenjáró mezőgazdasági üzemeihez hasonlóan a somorjai szövetkezetben is szerencsés összhangban érvényesülnek a hatékony termelés legfontosabb tényezői, s a jó eredmények nem maradhatnak el, ha a pártunk gazdasági és szociális politikájának következetes megvalósítására törekvő, s a legújabb tudományos és műszaki ismeretekre támaszkodó vezetéshez a dolgozók munkaszeretete és tenni- akarása társul. Ilyen feltételek között az is természetes, hogy ebben a szövetkezetben már csaknem egy évtizede céltudatosan fejlesztik a vállalaton belüli önálló elszámolás rendszerét, s nem riadnak vissza az ezzel járó nehézségektől, gondoktól. Az önelszámolás érvényesítéséhez először a termelés szakosításával és koncentrálásával, valamint az ágazati irányítás elmélyítésével teremtették meg a kedvező feltételeket. Az egyfes termelési szakaszokon és a szolgáltatások területén (az építkezési csoportnál, a gépjavító műhelyben stb.) önálló gazdálkodó egységeket, ezeken belül pedig költségelemzö" munkacsoportokat, önelszámoló brigádokat szerveztek. A szövetkezet vezetői már tapasztalatból is tudják, hogy az önálló elszámolás csak akkor szolgálhatja a termelés hatékony intenzifikálását, ha komplex módon, minden szempontból alátámasztva érvényesítik. Amint arra Menyhárt Gertrúd mérnök, a szövetkezet fő üzemgazdásza felszólalásában rámutatott, különösen nagy figyelmet kell fordítani a tervezett termelési feladatok és költségek részletes lebontására, egészen a brigádokig és az egyes dolgozókig. Sok munkát ad ez a vezetőség számára, de megéri, mert egész évben van mihez igazodni. Az önelszámoló egységek eredményeinek rendszeres és pontos értékeléséhez rugalmas és naprakész nyilvántartásra van szükség, amit el sem lehetne képzelni megfelelő teljesítményű számítógép nélkül. A szövetkezetben egy Robotron A 51 -30-as mikroszámítógép beszerzésével ezt a problémát is megoldották. A számítógép azonban csak akkor nyújthat megbízható adatokat és tájékoztatást, ha a bemeneti adatok is pontosak, azért az elsődleges nyilvántartásban is fel kell számolni minden pontatlanságot és felületességet. Közvetlenül összefügg ezzel az anyagfogyasztási és teljesítménynormák átfogó objektivizálásának a követelménye. A számítógép nagy segítséget nyújthat a gazdálkodás színvonalának emeléséhez, ha ügyesen és jól kihasználják. A somorjai szövetkezetben ilyen értelemben akarják hasznosítani a számítás- technikát a termelési folyamatok irányításában, főleg a termelési rendszerekben termesztett növényeknél, például a szükségletekhez igazodó optimális tápanyagellátásra, az állattenyésztésben a szarvasmarha és a sertések állományforgójának szabályozására, a takarmánygazdálkodás ésszerűsítésére stb. Ezen az úton akarják javítani többek között a drága önjáró gépek üzemeltetésének a gazdaságosságát is. • Pisch László mérnök, kandidátus, a szövetkezet elnöke szép eredményekről számolhatott be a tagságnak Feltárt és „célba vett“ tartalékok Az ésszerűsítő intézkedések eddigi eredményei különösen jól felmérhetők az energiagazdálkodás szakaszán. Végh Vilmos mérnök, a szövetkezet energetikusa feszólalásában kiemelte, hogy az utóbbi években lényeges mértéken csökkent a termelés fajlagos energiaigényessége. Az ezer korona termelési értékre számított energiafelhasználás például a 7. ötéves tervidőszak folyamán 0,80 gigajoule-ról 0,71-re csökkent. Ezt többek között olyan intézkedések tették lehetővé, mint például a recirkulációs berendezés beszerelése az univerzális szárítóban, ami 73 tonna fűtőolaj megtakarításához vezetett, vagy a hőkicserélő alkalmazása a tej hűtésénél, ami 19 500 kilowattóra villamos energia megtakarítását eredményezte. Izzók helyett takarékosabb neoncsöveket vezettek be a bacsfai (Báő) farmon, s tehergépkocsik alkalmazásával a traktorokkal való, teherszállítást is korlátozták. A jövőben további hasonló intézkedésekkel csökkentik az energia- és üzemanyag-fogyasztást, a biogáz termelésével is számolnak a bacsfai farmon. A szövetkezet tehát felkészülten lép a 8. ötéves tervidőszakba, az új gazdasági szabályozók érvényesítésének igényes feltételei közé. Ezek kihatásaival is részletesen foglalkoztak az egyes felszólalók, akik egyúttal a hatékonyság további tartalékaira is rámutattak. Bartos elvtárs például világosan kifejtette a vállalatok fokozottabb önállóságából eredő követelményeket, a „szabadabb kéz gyakorlatának“ a jelentőségét. Ugyanakkor járási viszonylatban is kiemelt néhány időszerű feladatot. Felhívta a figyelmet többek között a műtrágyázás ésszerűsítésében rejlő lehetőségekre, a trágyakezelés hiányosságaira, valamint a munka- fegyelem szilárdításának a szükségességére, főleg az állattenyésztés egyes szakaszain. A somorjai szövetkezet növénytermesztését úgy jellemezte, hogy az itt alkalmazott agrotechnika már majdnem az elképzelés szerinti színvonalat tükrözi. Azt, hogy e „majdnem“ mögött milyen további lehetőségek rejlenek, Vladimír Algayer mérnök, a növénytermesztési szakasz vezetője fejtette ki részletesebben. Megemlítette például a mikroelemek szakszerű pótlásának a feladatát, a cukorrépa pontos vetésére való fokozatos áttérést, vegyszeres gyomirtásának tökéletesítését, valamint a mezővédő erdősávok tervezett felújítását. Nagy érték a munkaidő A legtöbb tartalék azonban még mindig a dolgozók kezében van, a munkához, a termeléshez és a termelőeszközökhöz való viszonyulásukban rejlik. Egyértelműen kitűnt ez Mezzei Szilveszternek, az ellenőrző bizottság elnökének a beszámolójából, aki a szövetkezet gazdasági gyarapodásában, a kooperációs kapcsolatok fejlesztésében, a szociális feltételek javításában, valamint a város- fejlesztéshez való hozzájárulásban elért pozitív eredmények méltatása mellett nem hallgatta el a szövetkezeti vagyon gondozásában, kezelésében és védelmében tapasztalt fogyatékosságokat. Zárszavában a szövetkezet elnöke is említést tett a munkafegyelem területén előforduló hiányosságokról, mondván, hogy „szép az, amit létrehoztunk, de még szebb is lehetett volna.“ Szóvá tette, hogy ha a tagság csupán 1 százalékkal jobban használná ki a munkaidőt, amit el is lehetne érni, egy év alatt már ez is 982 ezer korona értéket eredményezne. Mint mondotta, az előrelépést elsősorban az ilyen tartalékoktól kell várni, nem csak a beruházásoktól, a szövetkezet anyagi- műszaki alapjának a fejlesztésétől. A bíráló szavak azonban semmit sem rontottak a zárszámadó közgyűlés ünnepi hangulatán, ami a legjobb és legérdemesebb dolgozók kitüntetésében csúcsosodott ki. Ezúttal tízen vehették át „A szövetkezet kiváló dolgozója“ kitüntetést. Nagy eseményre került sor a szövetkezetben dolgozó 17 szocialista munkabrigád életében is, hiszen a 210 bronzjelvényes és 97 ezüst jelvényes brigádtag nagy családja most már aranyjelvényes tagokkal is gyarapodott. A zárszámadó közgyűlés alkalmából tizenhármán részesültek ebben az elismerésben. Az utóbbi években a hűségjutalom átadása is hagyományossá vált, az idén hat szövetkezeti tagnak nyújtották át. így fejeződött be a somorjai Kék Duna Efsz sikeres zárszámadása, s ezzel ez a szorgalmas közösség fejlődésének új szakaszába lépett. MAKRAI MIKLÓS • Öten az aranyjelvényt átvevő brigádtagok közül: Cvedler Margit, Varga Gyula, Konkoly István, Vasi Gyula és Balián László SIKERES ÉV(EK) UTÁN - SIKERES ZÁRSZÁMADÁS • A Somorjai Városi Művelődési Otthon színháztermét ezúttal a Kék Duna Efsz tagjai töltötték be (Tóth József felvételei)
