Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-02-28 / 9. szám

- Ifjúkoromban a gyermekálmok többsége megvalósítatlan maradt. Beleértve az én álmaimat is - mondotta életűíja felidézésének kezdetén Ürögi László. Hangjából már nem is annyira sajnálatot éreztem ki, hanem inkább a nosztalgiát. - Mozdonyvezető szerettem volna lenni, de az akkori Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban az ilyen elképzelés megvalósítása semmiképp sem volt könnyű. Apám korán elhunyt, édesanyámnak egyedül kellett rólunk, gyermekekről gondoskodnia. Egy magánkereskedőhöz szegődtem 1942-ben inasnak, s úgy megszerettem a szakmát, hogy a mai napig sem lettem hűtlen hozzá.

Sorra veszi az éveket. A háború miatt rövidebb ideig volt inas. 1945. januárjában megkapta a segédlevelet. Aztán bolti segédként dolgozott, az államosítás után pedig az élelmiszer-nagykereskedelembe került raktárosnak. Később - rövidebb megszakítás után - a Jednota fogyasztási szövetkezetben folytatta munkáját. Sokrétű szervezésre volt akkoriban szükség, hogy a vidéki lakosság ellátása mind színvonalasabb legyen. Aztán a vendéglátóipar fejlesztéséért volt felelős. Három évig a Jednota ellenőrző, 1983-tól pedig káder- és személyzeti osztályának a vezetője.

A fogyasztási szövetkezet tagságánál- véleményét is mindig mérlegelte, hisz a közel 28 ezer tag szinte naponta figyelemmel kísérte a vezetőség munkáját. Az utóbbi esztendőkben a fogyasztási szövetkezet dolgozóival is szorosabb kapcsolatba került.- Ügy is mondhatnám, kétezer dolgozónk öröme és gondja fut össze nálam. Számomra nemcsak a nyilvántartási ivek jelentik őket. Nagy többségüket személyesen is jól ismerem. A régieket, a törzs- gárdát alaposabban. A fiatalokkal pedig már a szakmunkásképzés ideje alatt ismerkedem.

Általában akkor keresik fel, ha valamilyen komoly probléma merül fel a munkahelyen vagy a családban. A konfliktusokat meg kell oldani, de az is sürgős intézkedést követel, ha valamelyik bolt munkaerőkiesés miatt zárva marad. Az áthelyezések sem sima ügyek, Laci bácsinak ilyenkor minden okos érvet elő kell szednie.-Az utóbbi évek nagy gondja volt a dolgozók gyakori megbetegedése. De úgy látszik, csak üzemorvos kellett hozzá, hogy orvosoljuk ezt a bajt. A táppénzesek 1984-ben például 36 800 napot hiányoztak, s ez több volt az összes dolgozó rendes szabadságánál. SzépEnnyi adat is elég ahhoz, hogy képet kapjunk egy gazdag életútról. Természetesen nemcsak a munkahelyi kötelességek töltötték ki. A pártszervezetben alel- nökként, majd elnökként fejtett ki elisme- Yésre érdemes munkát, szülőfalujában a nemzeti bizottság képviselőjeként tisztelik, és vannak, akik a járásbíróság tárgyalótermében találkoztak vele, mint népi ülnökkel:-A pályám és köztem valahol még a kezdet kezdetén alakult ki a szoros kapcsolat. Az emberekkel, a vevőkkel való találkozások, feletteseim intelmei- a boltba betérőnek előre kell köszönni, udvariasan kell viselkedni vele szemben- nyomot hagytak bennem. Akkoriban nem igen lehetett elutasítani a vásárlót csak a ,,nincs“ szóval, pedig a választék szőkébb volt. A vevő és az áru fontosságát azóta is szem előtt tartom.

Az ötvenes évek második felére, a községek ellátásának megszervezésére mint jól végzett, sikeres munkára gondol vissza. Ekkor kezdték a falvakon az önkiszolgáló boltokat építeni. Az elsők között nyílt meg Felbáron (Horny Bar), majd Eperjesen (Jahodná). Az üzletek vezetői féltek ettől a formától, meg többet is kellett dolgozniuk, hisz akkor még nagy csomagolásban érkezett az áru a termelőktől. Tanfolyamokat szerveztek az eladóknak és a lakosság is fokozatosan megszokta az ilyen bevásárlást.- Persze mindez nem ment könnyen és egyszerűen. A boltoknak helyiség, épület kellett. Arra törekedtünk, hogy a járás területén minden községben legyen üzlet. Szerencsére a nemzeti bizottságok igénye és a mi érdekünk azonos volt. Járásunkban ma már közel négyszáz bolt, illetve vendéglátó egység van. Még néhányra Szükség lenne. Viszont a kis településeken, ahol nem kifizetődő az építés, mozgóboltokkal oldjuk meg az ellátást.

Az eltelt években mindig azt érezte munkája fokmérőjének, mennyire elégedett a lakosság. Persze túlzás volna azt állítani, hogy csupán rajta állt vagy bukott az ellátás milyensége, de Ürögi László a Dunaszerdahelyi járásban a fontos láncszemek egyike volt.

tembertöl már van orvosunk, és csodával határos módon sokkal kevesebb a beteg.

Ezen túlmenően munkakörébe tartozik a szövetkezeti vagyon és a fogyasztók védelme, a pénztárhiány következtében felmerülő problémák rendezése, a véleményezés, a bírósági tárgyalásokon való részvétel és folytathatnánk a sort. Persze, mindezt akár már múlt időben is állíthatnánk. Hiszen néhány hét és búcsút vesz a dunaszerdahelyi Jednotától. Hatvan éves.-Átadom helyemet a fiataloknak, bizonyítsanak most már ók. Én nehezen kezdtem, de nem sajnálom a fáradozást, a lemondást. Tudtam mitakarok, mi a célom, s ennek érdekében jártam el mindig. Nem ismertem a lehetetlent, sosem hátráltam meg a nehézségek előtt. Igaz, néha első látásra az akadály leküzdhetetlen, de nem így van. Mindig megtalálható a járható út.

A nyugdíjkorhatár elérése sem jelenti számára azt, hogy ölbe teszi a kezét. Az otthoni elfoglaltságokon kívül, ha egészsége engedi, munkát is vállal. - Persze, olyan nyugdíjasnak valót - teszi hozzá mosolyogva. A három gyermekének is segít majd, ha rászorulnak, meg a három unoka is boldog lesz, hogy a nagyapának több ideje lesz rájuk.- Az egyik fiam a szövetkezetben gépesítő, Klári lányom üzletvezető, a másik fiam pedig pincér-szakács szakon tett érettségit és felügyelőként dolgozik. Folytatják, amit én abbahagyok.

Elégedettség, a becsületes munka tudata sugárzott arcáról, amikor e szavakat mondotta: - Soha nem vártam nagy elismerést, de kinek ne esne jól, ha észreveszik és elismeréssel nyugtázzák áldozatos munkáját.

Nyilván arra céloz, hogy A fogyasztási szövetkezetek példás dolgozója és A szocialista munka úttörője ágazati kitüntetések mellett Az építésben szerzett érdemekért állami kitüntetés is fémjelzi: amit élete során tett, mindannyiunk, egész társadalmunk javát szolgálja.

DEÁK TERÉZ

TÖBB EZER ÉVES

GYÓGYMÓD

Újra felfedezett tudomány

Az akupunktúra, a tüszúrással való gyógyítás több mint 5000 évvel ezelőtt keletkezett. Az akupunktúrás kezelés kezdetéről több legenda is fennmaradt az utókor számára.

Az egyik a kínai császár kedvenc szolgájáról szól, akit már több éve állandó gyomorfájás kínzott, amelyeket a korabeli gyógymódokkal nem tudtak megszüntetni, de még csak enyhíteni sem. Egy napon, amikor a szolga császára kérésére át akarta neki adni aranyalmáját, megbotlott és térdével nekiesett a trónus élesre csiszolt sarkának. Erős fájdalmat érzett a zúzódás helyén, de ezzel egy- idóben a gyomorfájása egyszeriben megszűnt. (Valószínű, hogy az úgynevezett ,,cu san li“ aktív pont ingerlődött, amely a térd alatt kívülről helyezkedik el, és ma is a gyomor és nyombélfekély akupunktúrás gyógyításánál van fontos szerepe.)

Egy másik legenda egy szegény emberről mesél, aki hosszú éveken keresztül erős fejfájástól szenvedett. Történt egyszer, hogy a mezőn munka közben tüske fúródott a lábába, mire a fejfájása hirtelen enyhült, majd fokozatosan elmúlt. Nem sokkal később császári küldöttség járta az országot, hogy hírül adja mindenkinek, a császárt fejfájás gyötri, és mivel az udvari orvosok nem tudnak rajta segíteni, leányát és fele császárságát adja annak, aki kigyógyítja a bajból. Elküldte hát a szegény ember is fiát a császárhoz, hogy szúrjon tüskét a császár lábába azon a helyen, ahová neki is véletlenül belefúródott. A fiú megfogadta a tanácsot s a császár veje lett. Mindkét legenda egyformán folytatódik. A császár elrendelte, hogy az akupunktúrás kezelést előnyben kell részesíteni az összes többi gyógymóddal szemben, s ezzel elindította, lehetővé tette annak fejlődését.

Az akupunktúráról szóló első írásos emlékek az időszámításunk előtti hatodik századból származnak. Érvényességét mindmáig megőrizte egy időszámításunk előtti harmadik században született írás, amely részletesen foglalkozik a kínai népi orvoslással. Időszámításunk szerint a tizenegyedik században megjelent az emberi test aktív pontjainak első atlasza Wang Wej címen, amely alapján később emberi formájú bronzszobrokat, modelleket készítettek. A modelleken bizonyos helyeken (aktív pontok) apró lyukakat fúrtak. Néhány közülük a mai napig fennmaradt. Ezeket a modelleket piros színű folyadékkal megtöltötték, majd tetőtől talpig beviaszolták. Az akupunktúrát tanuló diákokat a záróvizsgán egy bizonyos betegség tüneteivel ismertették meg, s eszerint kellett beszúrniuk a gyógyító tűket a betegségre érzékeny aktív pontokba. Amennyiben jó helyre szúrták a tűt, a szúrás helyén kifolyott a modellben lévő piros folyadék.

A tizennyolcadik század folyamán Kína és Nyugat-Európa között élénk kereskedelmi kapcsolatok fejlődtek ki. Ennek következtében a kínai uralkodó réteg is inkább a modern gyógyászati módszerekkel kezeltette magát. Az akupunktúra a szegények gyógymódja maradt és fokozatosan háttérbe szorult.

Később a kínai szocialista forradalom idején az erdőben, hegyekben bujdosó felkelők egyetlen elérhető gyógymódja volt az akupunktúra. A forradalom győzelmével a tűszúrással való gyógyítás fejlődésének új korszaka kezdődött el. Elsődleges feladatként a módszer alapos tudományos tanulmányozását, kikísérletezését, valamint a misztikus gondolkodástól való elkülönítését tűzték ki.

Az akupunktúra a reflexeken alapuló gyógyítás egyik leghatásosabb módszere. Á bőrben levő aktív pontok ingerléséhez különböző tűket használ: aranytűket ingerléshez, ezüsttúket a szervezetben lejátszódó bizonyos folyamatok fékezéséhez, elnyomásához, és különböző más fémekből készült tűket, melyeknek univerzális hatásuk van.

A tűszúrással gyógyítható betegségek skálája mindig a kezelőorvos tudásától, tapasztalataitól függ. A kínaiak ezt a módszert csaknem minden betegségnél eredményesen tudják használni. Csehszlovákiában az akupunktúrát elsősorban az ideggyógyászatban, az allergiás megbetegedéseknél, neurózisoknál, sebészeti beavatkozások előtti érzéstelenítésnél, az elhízás gyógyításánál, valamint a toxikomániás betegeknél alkalmazzák.

Az ignipunktúra (más néven moxa) nem más, mint bizonyos aktív pontok ingerlése a bőr fölött parázsló, különböző gyógyfüvekböl készített szivarral. Fogfájásnál bárki megpróbálhatja az úgynevezett „che ku“ pont ingerlését, amely a kézfejen a hüvelykujj és a mutató ujj kézközépcsontjai közötti bórfelületen van. Az égő cigarettát úgy tartjuk 5-15 percig a meghatározott pont fölött, hogy a bőrön csak kellemes melegséget érez- zünk. Ellenkező esetben az eljárás hatástalan lesz vagy égési seb keletkezik. Ennek a pontnak a szervezet általános élénkítésénél van szerepe. A régi kínaiak például a hosszú karavánutakra nem vittek magukkal olyan embert, akinek az említett pont apró heggel való pontos megjelölése hiányzott kezéről. Esetleges megbetegedésekor nem tudtak volna rajta segíteni.

Az akupresszúra az aktív pontok ujjakkal vagy köröm élével való hosszabb- rövidebb ideig tartó nyomásán alapul. Náthánál az „ing siang“ pont (az orrcim- pa és a felső ajak közti börátmenetben) ingerlése használatos, mégpedig úgy, hogy mutatóujjunkkal 20 másodperces időközönként nyomást gyakorolunk az említett pontban. Az akupresszúrát a legkülönfélébb fájdalmaknál (pl. fejfájás) is kipróbálhatjuk, amennyiben testünkön megtaláluk a legérzékenyebb pontot (nyomásra a legfájdalmasabb) és azt ingereljük. Természetesen ez a pont minden betegségnél, fájdalomnál egyénenként változik.

A lézerpunktúra elsősorban az erek megbetegedéseinél, allergiáknál és a perifériális idegrendszer fájdalmas megbetegedéseinél használatos. A szonopunk- túra az ultrahang gyógyító hatását igyekszik felhasználni. Egyelőre a tudományos rxütatás tárgya. A apikopunktúra a méh- csípés hatását használja ki a test meghatározott pontjaiban, szintén gyógyítás céljából.

A fotopunktúra az ibolyántúli sugárzással való gyógyítás. A betegre vékony gumiból készült öltözéket adnak, amelybe lyukakat vágnak azokon a helyeken, amelyeket sugározni akarnak. Ennek a módszernek az alkalmazása az allergiás betegségeknél, elsősorban a gyermekeknél és az idős embereknél előnyös. A farmakopunktúra nem más, mint gyógyszerek bejuttatása az aktív pontokba különféle eljárásokkal. Az elektroakupunk- túrát elsősorban Nyugat-Európában alkalmazzák. Felhasználható az aktív pontok megkereséséhez, valamint azok ingerléséhez. Előnye, hogy a tüszúrással ellentétben fájdalommentes és beteg- ségfelismeró, valamint gyógyító célokat szolgál.

A fül akupunktúrája teljesen különálló részt képez. Felfedezésével és kifejlesztésével egy francia orvos, bizonyos dr. Nogier szerzett magának hírnevet. Észrevette, hogy betegei nagy részének fülén kisebb-nagyobb forradások vannak, amelyek - a beteg bevallása szerint" - tüzes vassal előidézett égési sebek voltak. Ezt a módszert alkalmazták az Alpokban élő népi gyógyítók. Dr. Nogier hosszú éves kísérletezés során megalkotta a fül aktív pontjainak térképét, mint az egyes belső szervek vetületeit. Az aktív pontok csak a bizonyos szerv megbetegedésekor érzékenyek. Az egészséges ember fülén tehát aktív pont nem található.

Az akupunktúra már hazánkban is számos érdeklődőre talált. Akupunktúrával foglalkozó speciális csoportok azonban egyelőre csak elvétve találhatók. Ezt a módszert általában a rehabilitációs, fizioterápiás, ideggyógyászati és elme- gyógyászati osztályok egyes szakemberei alkalmazzák. Néhány gyógyfürdőben és rehabilitációs intézetben is találkozhatunk a tüszúrásos kezeléssel. Remélhetőleg a közeljövőben az akupunktúra mindenki számára könnyen elérhető gyógymóddá fejlődik.

Dr. VLADIMÍR áAFÖÁK