Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-28 / 9. szám
Olcsó áramot termelnek a vállalati villanyeróművek A Podbrezovái Sverma Vasmű vállalati villanyerőműveiben egy kissé múzeumi hangulatot idéznek a századunk elején munkába állított áramfejlesztő generátorok, szokatlan megoldású - Dubovában például márványtáblába ágyazott - réz- foglalatos kijelzőkből álló műszerfalak és a zsilipeket mozgató több áttételes vezérlő berendezések. Tervezőik és gyártóik a hetven-nyolcvan évvel ezelőtti műszaki ismeretek birtokában mindmáig megbízhatóan működő, és szinte elnyúhetetlen szerkezeteket készítettek. Az erőművekhez pedig aránylag nagy távolságokból vastag vascsövekben vezették le a hegyi patakok tározókba felfogott vizét. Ezek a tározók a vasmű mai vízszükségletének jelentős részét is fedezik.- Több mint negyven éven át, pontosabban 1903-tól 1949-ig négy kis villanyerőmű termelte a Podbrezovái vas- és acélgyártáshoz felhasznált összes energiát - kalauzol a régi berendezések között Stanislav Stubha mérnök, a Sverma Vasmű főenergetikusa. - Később- a vállalat nagyarányú bővítése miatt már kevésnek bizonyult a két-két turbinás telepek teljesítménye, de közülük háromnak, a dubováinak, a piesokinak és a ja- senieinek még jelenleg is jó hasznát vesszük. Tavaly például a tervezett 23 millió helyett 24 800 000 kilowattóra áramot nyertünk saját erőmüveinkből - mégpedig lényegesen olcsóbban, mint az országos hálózatból. Ugyanis az energetikai üzemeknek minden ezer kilowattóra áramért 330 koronát fizetünk, mig vállalatunk piesoki erőművében ugyanennyi energia 165, a jasenieiben pedig csak alig több mint 85 koronába kerül. A megtakarítás mértékének érzékeléséhez szintén tudni kell, hogy a vasmű összes áramfogyasztásának mintegy 16 százalékát állandóan a saját erőmúvi berendezések üzemeltetésével fedezzük. Ez népgazdasági szempontból is előnyös, hiszen ennyi áramért az országos hálózatba kapcsolt hőerőművek valamelyikében évente többletként legalább 11 360 tonna tüzelőanyagot kellene elégetni. Az energetikusok pontos kimutatásokat vezetnek arról is, hogy a legfontosabb energiahordozók - kőolaj, földgáz és szén - kitermelési, illetve importköltségeinek már huzamosabb ideje tartó szüntelen növekedése miatt, mikor mennyivel lett egyre drágább a villanyáram előállítása. Amíg például 1965-ben egy tonna tüzelőanyagért alig 151 koronát számláztak az erőműveknek a bányák, 1978-ban hasonló mennyiség már 323 koronába és 30 fillérbe került. Ugyanakkor az energia- termelésre felhasznált tüzelőanyagok éves mennyisége 9 millió 928 ezer tonnáról 21 367 000 tonnára növekedett. így a hőerőművekben minden megawattóra áram előállítása 121 koronáról 179 korona 11 fillérre drágult a hetvenes évek végéig. Azóta az energiahordozók kitermelési költségeinek további emelkedése tapasztalható nemcsak hazánkban, de a világ szinte minden országában. A következő években az egyre rosszabbodó bányageológiai feltételek, illetve a most művelt lelőhelyek fokozatos kimerülése következtében egy tonna szén jöveszté- sére előreláthatólag legalább 500 koronát kell majd fordítani, a kapitalista államokból importált kőolaj tonnája mintegy 1600, egy tonna földgáz pedig körülbelül 1300 devizakoronába fog kerülni.- A drágulások természetesen megint kihatnak az áramtermelés költségeire is - számol tovább a főenergetikus. - Az előrejelzések szerint a nyolcadik ötéves tervidőszak végén a hőerőművekben minden megawattóra villamos energia előállításáért átlagosan 285-300 korona értékű fűtőanyagot kell majd elhasználni. Ezzel szemben a vízi erőmüvekben ugyanennyi áram ára a későbbi években sem fogja meghaladni a 200 koronát. A vállalati erőművekben pedig még ennél is lényegesen olcsóbb marad a termelés, hiszen a berendezések kezeléséhez jóval kevesebb dolgozó munkája szükséges, mint a nagy vízi erőművekben, és a turbinák karbantartásai, rendszeres fődarabcseréi is csak kis anyagi beruházásokat igényelnek. Szintén komoly előny, hogy ezek az erőmüvek a lehető legközelebb tehetnek az áramfelhasználás helyéhez, a gyárakhoz. Nem kell költséges távvezeték-hálózatot kiépíteni és ezért összehasonlíthatatlanul kisebbek az áramvezetési veszteséqek is. Hazánkban jelenleg 134 vállalati vízi erőmű üzemel, összteljesítményük 60 megawattóra. Mivel ez a korábbi évekhez képest igen kevés, a CSSZSZK Kormánya 1979. december 20-án hozott határozatában elrendelte a még meglévő, de használaton kívüli régi berendezések felújítását és több új helyi érdekű vízi erőmű létesítését. A döntést - egyebek mellett- az a tény is indokolta, hogy hazánkban korábban több mint tizenkét ezer ilyen vízi erőmű összesen 229 megawattóra áramot termelt igen olcsón. Ezek legtöbbjét viszont a hatvanas évek végéig egymás után leállították - sok helyen ócskavasnak szét is szerelték - abban bízva, hogy az egyre újabb nagyteljesítményű hó- és vízi erőművek bőven fedezik majd a termelővállalatok energiaszükségletét.- Kevés hiján ilyen sorsra jutottak ó Sverma vasmű vízi erőművei is - idézi az elhamarkodottaknak bizonyult lebontások időszakát a föenergetikus. - Különösen a hatvanas évek második felében kapott vállalatunk vezetősége sok bírálatot a régi berendezésekhez való feltétlen ragaszkodásért. Időnként ugyanis ki- sebb-nagyobb anyagi eszközöket kellett fordítani a turbinák élettartamának meghosszabbítására. A beruházások azonban mindig hamar és kamatostól megtérültek, hiszen a vasmű erőműveit továbbra is szükség szerint bármikor csúcsteljesítményre kapcsolhattuk, és a gyártási feladatok teljesítéséhez a kedvező energetikai időszakban sem igényeltünk áramtöbbletet az országos hálózatból. A Őverma Vasmű energetikusainak bölcs előrelátása nemcsak a dubovái, piesoki és jaseniei erőművet mentette meg a pusztulástól. Amint tudomásukra jutott a Banská Bystrica-i városi villanytelep 1967-re elrendelt lebontásának híre, azonnal intézkedtek a szintén ócskavasba szánt turbinák és egyéb berendezések megvásárlásáról. Akkor a lehető legnagyobb értékmegőrzés érdekében a podbrezovái szakemberek maguk végezték el az erőmű leszerelését is. Igyekezetüknek nyolc évvel később lett meg az igazi eredménye, amikor a dubovái erőmű felújításánál szinte az utolsó darabig felhasználhatták a gondosan kijavított és lekonzervált turbinaelemeket, transzformátorokat és vezérlőegységeket. Ezek beépítésével a korábbi 900-ról 1200 kilowattra növekedett az erőmű teljesítőképessége. Ugyanakkor az eredeti berendezések legépebb alkatrészei még egy tartalék turbina összeszereléséhez is elégnek bizonyultak, amely egy váratlan üzemzavar esetén gyorsan munkába állítható.- Időközben már sor került a jaseniei vízi erőmű teljés felújítására is - ismerteti következetes munkájuk újabb eredményét Stanislav átuböa mérnök.- A Blanskói CKD, a Bratislavai Elektro- vod és mások mellett a Zvoleni Hydro- consul vállalattal folytatott többéves sikeres együttműködésünknek köszönhetően összesen alig egymillió koronáért még hosszú ideig megbízhatóan termelő energetikai bázissá fejlesztettük a több mint hat évtizede beindított erőművet. Azóta a 2,3 megawattos turbinák főleg a vasműben csúcsfogyasztást jelentő ke- mencecsapolások idején dolgoznak teljes fordulatszámmal. Egyébként pedig a gyártási folyamatok más szakaszaiban hasznosul előnyösen az igen olcsón termelődő energia. A dubovái és a jaseniei vállalati vízi erőmű felújításakor szerzett gazdag tapasztalatokat a piesoki villanytelep közelmúltban megkezdett korszerűsítésénél kamatoztatják a Sverma Vasmű energetikai részlegének dolgozói. A munkák zömét különösebb anyagi ráfordítások nélkül önerőből végzik el. Igyekezetüket minden bizonnyal újabb siker koronázza, és a kissé múzeumi hangulatot keltő erőmúvi berendezések még sokáig a podbrezovái vas- és acélgyártás szolgálatában maradhatnak. LALO KÁROLY • Martin Hurta üzemvezető a porlasztókat készítő Jozef Juráőek munkáját ellenőrzi A Myjavában működő Kodreta Senicai járási ipari vállalat a tervteljesítés, a piaci igényekhez való alkalmazkodás és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások színvonala szempontjából Szlovákia egyik legsikeresebb ilyen jellegű vállalata. Jelenlegi formájában a járások 1960-ban történt átszervezése után jött létre, azoknak a fém-, fa-, textil- és bőrfeldolgozó helyi ipari üzemeknek az összevonásával, amelyek a Senicai járás mai területén működtek. Ez végeredményben a további termelési irányzatot is meghatározta, bár a vállalat tevékenysége továbbra is elsősorban a lakossági szolgáltatásokra irányult. Az új vállalat évi termelési értéke részletesen beszámolt a gyártás és a szolgáltatás feltételeiről.- Ezt a korszerű üzemegységet 1977. augusztus elsején vettük használatba. A korábbi feltételek között ugyanis már nem tudtunk volna eleget tenni a permetezők iránti fokozódó keresletnek. Az új üzemben automatikus esztergagépekkel dolgozunk, s a termelési folyamatokat az új technikai és technológiai színvonalnak megfelelően ésszerűsítettük. A kulturált munkafeltételek az előirányzott termelési feladatok pontos teljesítésében, valamint a munkatermelékenység területén egyaránt megnyilvánulnak. Mindez lehetővé tette, hogy jelenleg 16 féle permetezőt, s ezekhez harminc féle pótalkatrészt A szükségletekhez Célszerű fejlesztési irányzatok a myjavai Kodretában- a szolgáltatásokat is beszámítva - már az első évben meghaladta a 18 millió koronát. Az évek folyamán számos új szakipari ágazattal bővítették a tevékenységüket, megemlíthetjük például a kárpitozó üzemet, a zománcozót, a sodrony- készítő részleget, a tűzoltókészülékek gyártását, valamint az akkumulátorokat javító és töltő üzemet. Az eltelt huszonöt év alatt a vállalat termelési állóeszközeinek az értéke mintegy 4 millió koronáról több mint 98 millió koronára nőtt, a dolgozók száma pedig 386-ról 853-ra emelkedett. Az elmúlt évben a vállalatnak összesen 31 féle termékgyártó és szolgáltatási részlege működött, s az általuk elért termelési érték meghaladta a 145 millió koronát. A járási ipari vállalatok gyártásszakosítási programja keretében a Kodreta senicai üzeme a kézi permetezők kizárólagos gyártójává vált Szlovákiában. Ez a tény önmagában is arra kötelezi az üzem dolgozóit, hogy csak kiváló termékeket adjanak ki a kezükből. Ezzel összefüggésben szolgáltatási részleget is létesítettek a permetezők javítására, ahol nemcsak a saját készítményeik, hanem a máshol gyártott készülékek javítását is vállalják. A kézi permetezőket gyártó üzem 72 dolgozója korszerű feltételek között végzi a munkáját. Martin Hurta üzemvezető • Milan Miöka hegesztő tüzetesen megvizsgálja a tartályt, mielőtt átadná további megmunkálásra (A szerző felvételei) • Eva Hadártová, az egyik szocialista munkabrigád vezetője a T 144-es permetező tömlőjét szereli gyártsunk. Arra törekszünk, hogy a felhasználók elégedettek legyenek a termékeinkkel. Bevezettük például az utánvé- teles javítószolgáltatást, aki elküldi nekünk a meghibásodott permetezőjét, annak azt aránylag rövid időn belül kijavítva visszaküldjük. A termelés korszerűsítése kifizetődő volt, hiszen az új üzemben mintegy 50 százalékkal növelték a permetezők és az alkatrészek gyártását. Tavaly például 14 millió 700 ezer korona volt az üzem termelési értéke, s az idén el akarják érni a 15 millió koronás szintet. A gyakorlatban ez 18 700 kézi permetező és mintegy 195 ezer darab pótalkatrész elkészítését jelenti. Ez hétszáz permetezővel és húszezer pótalkatrésszel több, mint az elmúlt évben. A feladatok teljesítésében nagy szerepe van a szocialista munkaversenynek és a kötelezettségvállalási mozgalomnak. A dolgozók kezdeményezése elsősorban az alapanyagok takarékos fel- használására, az újításokra, s a termelési folyamatok korszerűsítésére irányul. Különösen jó példát mutatnak ebben az irányban az Éva Hadáhová és az Elena Snapiková által vezetett szocialista munkabrigádok ezüstjelvényes tagjai a szerelőműhelyben, valamint Viera Stepanov- ská kollektívája az anyagraktárban, melynek tagjai most versenyeznek a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért. A permetezők gyártása elég bonyolult munkafolyamat. Különösen a tartályok készítésénél van szükség nagy elővigyázatosságra, hiszen ezeknek többnyire 0,75 megapascal, vagyis 7,5 atmoszféra nyomást is ki kell bírniuk. Nem kevésbé fontos feladat az egyes alkatrészek méretpontosságának a biztosítása, hiszen már több éve nagy sorozatokban szervezik a gyártást, szem előtt tartva, hogy a felhasználók a kereskedelemben beszerezhető pótalkatrészek felhasználásával saját maguk is elvégezhessék a kisebb javításokat, illetve az alkatrészek cseréjét. JOZEF SLUKA ÚJÍ 1986.11.28.
