Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-28 / 9. szám
Aj szú 5 1986.11.28. Szovjet békekezdeményezések a két kongresszus közötti időszakban A szovjet kommunisták legfelsőbb szintű tanácskozásán mindig nagy figyelmet szentelnek a nemzetközi helyzet átfogó értékelésének, s kitűzik az SZKP, a szovjet állam külpolitikai tevékenységének irányait. A legutóbbi, a XXVI. kongresszus megállapította: nincs fontosabb feladata a béke megőrzésénél, minden ember legalapvetőbb jogának, az élethez való jognak a biztosításánál. Konkrét javaslatokat is megfogalmazott, amelyek az atomháborús veszély elhárítását, a lázas fegyverkezés megállítását, az államok közötti együttműködés fejlesztését célozták. Az azóta eltelt öt év alatt nagy változások történtek a szovjet társadalom életében: fejlődésében új minőségi szintet kell elérnie, s ez természetesen új minőségű feladatok elé állítja a szovjet népet. A társadalmi és gazdasági fejlődés ezredfordulóig szóló fő irányainak megvalósítása gyökeres átalakulást feltételez az ország belső életének irányításában, vagyis mind a politikai, mind a gazdasági irányítás módszereiben. Mindez nem vonatkoztatható el a külső feltételektől sem: a nagyszabású építőmunkához elsősorban is békére van szükség. Tudjuk, az öt esztendő alatt többször is változás történt a szovjet párt központi bizottságának élén. Nem változott azonban a szovjet külpolitika alapvető célja, amely a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének lenini elvére épít. Az olyan sokszor hangoztatott általános megfogalmazások mögött, mint a feszültség csökkentése, a fegyverkezési verseny megállítása, a háborús veszély elhárítása, a gyakorlatban óriási külpolitikai-diplomáciai aktivitás, céltudatosság, minden részletre is kiterjedő figyelem, az erőfeszítések egész sorozata húzódik meg. A két kongresszus közötti időszakban a Szovjetunió - a testvéri országokkal karöltve - egész sor békekezdeményezéssel, leszerelési javaslattal állt elő. Ha a legfontosabb javaslatokat, nyilatkozatokat fel akarnánk sorolni (a dátumokkal, címekkel és fórumokkal) ezek száma a hatvanat is meghaladná, s egy újságoldalon aligha férnének el. Ezért tovább szűkítettük a kört, úgy, hogy az áttekintés érzékeltesse a szovjet külpolitika elvhú- ségét, kontinuitását, a cél érdekében szükséges kompromisszumkészséget, s azt, hogy a leszerelési tárgyalásokon a Szovjetunió mindig hajlandó volt maximálisan az Egyesült Államok és NATO- partnerei elébe menni. Továbbá: jószándékát igazolandó olyan egyoldalú kötelezettségeket vállalt, amilyenekre a másik fél sosem lenne hajlandó. 1981. szeptember 22. A Szovjetunió ajánlotta, hogy az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszakának napirendjére vegyék fel az atomkatasztrófa elhárításáról szóló nyilatkozatot, s javasolta olyan szerződés megkötését, amely tiltja bármilyen fegyver világűrbe való telepítését. 1982. február 3. Leonyid Brezsnyev a Szocialista Internacionálé vezetőivel folytatott tárgyalásokon javasolta: a Szovjetunió és az Egyesült Államok 1990-ig az egyharmadával vagy még nagyobb arányban csökkentse közepes hatótávolságú atomeszközeinek számát. 1982. március 16. A szovjet szakszervezetek kongresszusán Brezsnyev közölte: a szovjet kormány egyoldalúan moratóriumot hirdet a közepes hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésére az európai övezetben. Mint ismeretes, akkoriban két síkon folytak a szovjet-amerikai tárgyalások Genfben. Egyrészt az „euro- rakétákról“, másrészt a hadászati eszközökről. Ebben az időszakban hangoztatták a washingtoni stratégák azt, hogy egy „korlátozott“ atomháború megnyerhető, s e tárgyalásokon álltak elő a hírhedt „nullamegoldással“ és a Szovjetunió számára más elfogadhatatlan indítványokkal. Ez a moszkvai kormánydöntés az európai rakéták ügyében való megállapodást volt hivatva elősegíteni. A moratórium 1983. november 24-én hatályát vesztette, miután az USA megkezdte új közepes hatótávolságú fegyvereinek telepítését Nyugat-Európában, majd a testvérországok kormányai meghozták a szükséges válaszintézkedéseket. 1982. június 15. Az ENSZ-közgyűlés második rendkívüli leszerelési ülésszakán a Szovjetunió előterjesztette a vegyi fegyverek fejlesztésének, gyártásának és felhalmozásának betiltásáról és a készletek megsemmisítéséről szóló nemzetközi konvenció tervezetét, s Brezsnyev az ülésszak résztvevőihez intézett üzenetében bejelentette a Szovjetunió egyoldalú kötelezettségvállalását, hogy soha nem veti be elsőként a nukleáris fegyvert. 1982. október 1. Az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakán a Szovjetunió határozati javaslatot terjesztett elő az atomfegyverkísérletek azonnali leállításáról és betiltásáról, s ajánlotta: vitassák meg az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásáról kötendő szerződés alapvető pontjait. 1982. december 21. Jurij Andropov bejelentette: a Szovjetunió kész stratégiai eszközeinek 25 százalékos csökkentésére, ha az USA is így jár el. Továbbá hajlandó olyan megállapodást kötni, amelynek értelmében csak annyi közepes hatótávolságú rakétája maradna Európában, mint amennyi a francia és a brit atomarzenál. 1983. január 2. A moszkvai Pravda a genfi tárgyalások kapcsán közölte: a Szovjetunió javasolja, hogy 1990-ig mindkét oldalon fokozatosan 1800 egységre csökkentsék az interkontinentális ballisztikus rakéták indítóállásait, a tengeralattjárókon elhelyezett rakéták indítóállásait és a hadászati bombázók számát. Ez 25 százalékkal kevesebb a SALT-2 szerződésben rögzített plafonnál. 1983. január 5. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé prágai politikai nyilatkozatában a tagállamok nagy horderejű kezdeményezéseket tettek. Javasolták a NATO-nak, a két tömb kössön szerződést a katonai erő alkalmazásáról való lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. Ehhez jó kiindulási alap lenne, ha mindkét fél kötelezettséget vállalna, hogy nem alkalmaznak egymás ellen elsőként sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert (vagyis: semmilyen fegyvert), továbbá mindkét tömörülés kötelezettséget vállalhatna, hogy tagállamai a harmadik országokkal szemben sem alkalmaznak katonai erőt. 1983. május 11. Jurij Andropov javasolta az európai atomfegyverek (mind a hordozók, mind a robbanófejek) azonos szintre történő csökkentését. Közölte: a Szovjetunió kész 162-re csökkenteni európai eszközeinek számát, ez pontosan annyi, mint a brit és a francia eszközök száma. 1983 június 21. A szovjet kormány javasolta az USA-nak, Nagy-Britanniá- nak, Franciaországnak és Kínának: minden atomhatalom mennyiségileg és minőségileg is fagyassza be atomfegyvereit. 1983. június 28. A Varsói Szerződés tagországai legfelsőbb vezetőinek moszkvai találkozóján javasolták az atomfegyverek befagyasztását, s hogy az államok 1984. január 1-től ne növeljék katonai kiadásaikat. 1983. augusztus 18. Andropov a Kremlben amerikai szenátorok előtt közölte: a Szovjetunió kötelezettséget vállal, hogy nem telepít elsőként a világűrbe müholdromboló fegyvert. 1983. október 4. A Szovjetunió javasolta az ENSZ-közgyűlésnek, hogy a nukleáris háborút nyilvánítsa az emberiség elleni legnagyobb bűntettnek. 1984. január 31. Az európai bizalom és biztonság erősítéséről és a leszerelésről tárgyaló stockholmi konferencián a Szovjetunió hatpontos javaslatot terjesztett elő. Felszólított az erő alkalmazásáról való lemondásra, az államok kötelezzék magukat, hogy nem vetik be elsőként az atomfegyvert, továbbá az atomfegyver-mentes övezetek létrehozására és a vegyi fegyverek betiltására Európában. E javaslatokat kibővítve májusban ismét előterjesztették. 1984. március 2. Konsztantyin Cser- nyenko javasolta, a nukleáris hatalmak az egymáshoz fűződő kapcsolataikban tartsanak meg bizonyos magatartási normákat. A javaslat békekódex néven vált ismertté. 1984. június 29. A szovjet kormány javasolta Washingtonnak, kezdjenek kétoldalú tárgyalásokat a világűr militarizá- lásának megakadályozásáról. A párbeszéd megkezdésétől (1984. augusztusát ajánlották, de az USA erre nem volt hajlandó) pedig a felek hirdessenek moratóriumot az ilyen eszközök fejlesztésére és telepítésére. 1985. február 14. Bécsben, a középeurópai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon a szocialista országok nevében a Szovjetunió átfogó javaslatokat terjesztett elő. Ezekre a NATO-orszá- gok csak nemrégiben reagáltak. 1985. április 7. A moszkvai Pravda szerkesztőjével folytatott beszélgetésben Mihail Gorbacsov javasolta: az atom- és úrfegyverekről folytatott tárgyalások idejére a Szovjetunió és az Egyesült Államok hirdessen moratóriumot a csapásmérő kozmikus eszközök fejlesztésére (beleértve a tudományos és kutatómunkát is); fagyasszák be stratégiai támadófegyverzetüket; s ugyanakkor a Szovjetunió novemberig (a csúcstalálkozóig) moratóriumot hirdetett közepes hatótávolságú rakétáinak telepítésére, s leállította egyéb válaszintézkedéseinek (amerikai rakétatelepítés Nyugat-Európában) megvalósítását. 1985. július 29. A TASZSZ közölte: a Szovjetunió a birosimai évforduló napjától, tehát augusztus 6-tól 1986. január 1-ig moratóriumot hirdet minden atomrobbantásra, s ennek érvénye meghosz- szabbítható, ha az USA is így jár el. (Ismeretes, hogy Washington erre nem volt hajlandó, de a szovjet fél további három hónappal meghosszabbította a moratóriumot.) 1985. augusztus 16. A Szovjetunió az ENSZ-közgyűlés elé terjesztette javaslatát a világűr békés kihasználását szolgáló nemzetközi együttműködés alapelveiröl és fő irányairól, s ugyanakkor javasolta a kozmosz militarizálásának kizárását. 1985. október 3. Mihail Gorbacsov a francia parlamentben átfogó leszerelési javaslatokat ismertetett. Javasolta, a Szovjetunió és az USA szerződésben mondjon le a csapásmérő úrfegyverek fejlesztéséről és gyártásáról, s hogy a felek ötvenszázalékkal csökkentsék azon stratégiai eszközeik számát, amelyekkel kölcsönösen képesek egymás területének elérésére. Ä javaslat kiterjedt a robbanófejek kérdésére is, s megállapodást ajánlott az európai rakétákról. Külön párbeszédet ajánlott a francia és a brit kormánynak. 1985. október 22-23. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé szófiai ülésén a résztvevők támogatásukról biztosították a Párizsban ismertetett szovjet leszerelési javaslatokat. Aláhúzták: semmilyen körülmények között sem engedik meg senkinek, hogy katonai fölényre tegyen szert velük szemben. Határozottan ellenzik a fegyverkezési versenyt, síkraszállnak az erőegyensúly lehető legalacsonyabb szinten történő megvalósításáért. Különösen fontos volt, hogy a szófiai értekezlet a genfi csúcstalálkozó előtt dokumentálta a testvéri országok egyöntetű állásfoglalását a nemzetközi politika legégetőbb kérdéseiben. 1985. november 19-21. Több konkrét megállapodás is született a kölcsönös kapcsolatok javítására Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi találkozóján. S bár az alapvető, a leszereléssel kapcsolatos kérdésekben megmaradtak az ellentétek, elvi jelentősége van annak, hogy mindkét fél megerősítette: az atomháborúnak győztese nem lehet, kirobbantani meg nem szabad. Megegyeztek abban, hogy az atom- és úrfegyverekröl folytatott genfi tárgyalásokon meggyorsítják a munkát. 1986. január 15. Mihail Gorbacsov nyilatkozatában ismertette a Szovjetunió átfogó atomleszerelési programját, melynek célja, hogy az ezredfordulóig minden nukleáris fegyvert felszámoljanak a földön. A három szakaszban megvalósítandó program legfontosabb intézkedéseit a mellékelt ábra szemlélteti. M. I. 1986 1. szakasz 2. szakasz 3. szakasz Befagyasztják taktikai atomeszközeiket Az USA nem adja át másoknak stratégiai és közepes hatótávolságú eszközeit A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ USA 1990 Leállítanak minden atomfegyver-kísérletet. 5-8 éven belül a felére csökkentik azon eszközeik számát, amelyekkel elérhetik egymás területét, lemondanak a csapásmérö űrfegyverek gyártásáról, kipróbálásáról és telepítéséről. A megmaradt hordozókon egyik félnek sem marad több 6000 robbanófejnél. Teljes mértékben felszámolják a rakétákat az európai övezetben (a ballisztikus rakétákat és robotrepülöket). 1995. A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ USA 2000 A SZOVJETUNIÓ ES AZ USA Befejezik a megmaradt atomfegyverek likvidálását További intézkedéseket hoznak közepes hatótávolságú rakétáik felszámolására J NAGY-BRITANNIA ES FRANCIAORSZAG MAS ATOMHATALMAK Nem növelik atomfegyverzetüket MAS ATOMHATALMAK Befagyasztják atomfegyvereiket, s nem tárolnak ilyeneket más országokban Teljes egészében felszámolják atomfegyvereiket Leállítják az atom fegyver-kísérleteket Minden atomhatalom Sokoldalú vállalások Felszámolják a max. 1000 kilométer hatótávolságú taktikai eszközeiket- A csapásmérö ürfegyverek betiltásáról- Az új fizikai elveken alapuló, nem atomfegyverek betiltásáról Érvénybe lép az univerzális megállapodás arról, hogy az atomfegyverek soha többé ne jelenhessenek meg.
