Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-28 / 9. szám
ÍJ szú 3 1986.11.28. 'k ÁCS KP XVII KONGRESSZUSA A CSKP módosított alapszabályzatának tervezetéről Módosítások a bevezető részben Csehszlovákia Kommunista Pártja nagyon bonyolult társadalmi szervezet, dinamikus, belsőleg strukturált egész, amely a forradalmi munkásmozgalom fejlődésének bizonyos fokán jött létre. Ahhoz, hogy ez a bonyolult egész sikeresen fejlődjék, és egységesen hasson, két alapvető dokumentum - a program és az alapszabályzat - szerint kell tevékenykednie. E dokumentumok elméleti alapja a marxizmus-leninizmus. A CSKP élő szervezet: szüntelenül fejlődik, és tökéletesíti munkáját, megbonthatatlan kapcsolatban a társadalom forradalmi átalakulásával. A társadalom jelenlegi fejlődési fokából s az új célokból és feladatokból következik, hogy a CSKP alapszabályzatát ki kell egészíteni és módosítani kell, hogy a lehető legjobban kifejezze a társadalmunk gazdasági és szociális fejlődésének meggyorsítására irányuló stratégia szükségleteit, ahogyan ezt A CSSZSZK gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai 1986-1990-re és kilátások a 2000-ig terjedő időszakra című,- a közelmúltban nyilvánosságra ho-' zott dokumentum meghatározza. Amikor megismerkedtünk a CSKP módosított alapszabályzatának tervezetével, amelyet a XVII. pártkongresszus vitat meg, láttuk, hogy a módosítások nem érintik az alapszabályzat lényegét. A tervezetből kitűnik, hogy csupán elengedhetetlenül szükséges módosításokat javasol. Ezek célja, hogy beépítse az alapszabályzatba azokat az általános tapasztalatokat, amelyeket a párt az elmúlt években szerzett, s amelyek kifejezik, hogy minden kommunista, minden pártszerv és -szervezet kezdeményezésének és aktivitásának fokozására törekszik a párt céljainak megvalósításakor. A módosítástervezet már az első mondatban pontosítja, hogy a CSKP a munkásosztály és a többi dolgozó bevált harci élcsapata, az azonos elveket valló emberek - kommunisták szövetsége, amely az önkéntesség alapján egyesíti a Csehszlovák Szocialista Köztársaság munkás- osztályának, szövetkezeti parasztságának, értelmiségének és többi társadalmi csoportjának legöntudatosabb tagjait. Az alapszabályzat bevezető része kimondja, hogy a párt szüntelenül a. nép társadalmi, politikai és ideológiai egységének, a cseh és a szlovák nemzet, valamint a hazánkban élő nemzetiségek megbonthatatlan testvériségének a szilárdításán fáradozik. Az új szöveg azt a kiegészítést tartalmazza, hogy Csehszlovákia Kommunista Pártja osztálylényegét és ideológiáját tekintve a munkás- osztály pártja, s hogy a párt politikailag vezeti és szervezi a dolgozó nép építő törekvéseit, a kommunizmus végső győzelméért folytatott végső harcát. Különösen jelentős az a tény, hogy az alapszabályzat kimondja: a szocialista társadalom további fejlődésével törvényszerűen elmélyül a párt vezető szerepe, s ez magasabb igényeket támaszt politikai, ideológiai és szervezőmunkájával szemben. A kommunista párt elsősorban politikai, szervezői és ideológiai szerepet tölt be. Hangsúlyozni kell: a párt politikai szerepének lényege abban rejlik, hogy a tudományos megismerés alapján kidolgozza a társadalom fejlesztésének alap- koncepcióját, a kommunisták ideológiai és politikai munkájával megnyeri a dolgozókat politikája támogatására, és fejleszti a nép alkotó építőmunkáját. Napjainkban a párt fő feladata a fejlett szocialista társadalom építése programjának megvalósítása és a további előrehaladás a kommunizmus felé - állapítja meg a módosítástervezet. A célokat új feladatokkal bővíti. Azzal, hogy a szocializmus tervszerű és sokoldalú tökéletesítésére, a szocializmus vívmányainak és előnyeinek a szociális és gazdasági fejlődés meggyorsítására történő teljes és hatékony felhasználásának meggyorsítására fog törekedni. Gondoskodik a szocialista társadalmi viszonyok elmélyítéséről, a termelőerők és a termelési viszonyok, valamint a társadalmi élet minden területének fejlődéséről azzal a céllal, hogy kielégítse a nép egyre növekvő anyagi és szellemi szükségleteit. A nép erejét a népgazdaság dinamikus fejlesztésére, intenzifikálására összpontosítja, elsősorban a tudományos-műszaki haladás és a nemzetközi szocialista gazdasági integráció meggyorsításával. A szocialista demokrácia korábbi fejlesztésével kapcsolatban az alapszabályzat azzal egészül ki, hogy a párt gondoskodik a politikai rendszer szerepének elmélyítéséről és fejlesztéséről, a hazánkban élő nemzetek és nemzetiségek szövetségének megszilárdításáról a szocialista internacionalizmus és a szövetségi államrendszer elvei alapján. Gondoskodik a társadalom politikai és erkölcsi egységének elmélyítéséről, a személyiség sokoldalú, harmonikus, s a társadalom szellemi és kulturális fejlődéséről. A tervezet hangsúlyozza, hogy a párt munkáját a pártélet lenini normáinak következetes tiszteletben tartására, a kommunisták alkotó aktivitására, a lakosság széles körű tájékozottságára és a pártpolitika megvalósítására való megnyerésére építi. Nagyobb követelményeket Az alapszabályzat rögzíti azt a kötelességet, hogy a párttag és tagjelölt következetesen juttassa érvényre és valósítsa meg a párt politikáját, s mindenütt kommunistaként lépjen fel és viselkedjék. Korábban az alapszabályzat ezt nem tartalmazta. Arról van szó, hogy ne csak a munkahelyén, hanem mindenütt, ahol emberekkel kerül kapcsolatba így lépjen fel és viselkedjék. E kötelességnek hozzá kellene járulnia sok kommunista aktivitásának és küzdőképességének fokozásához, a hiányosságokkal szembeni elnéző magatartás felszámolásához, a pártpolitika megvalósításáért való felelősség érzésének megszilárdításához, s a kommunisták fegyelmezettségének, kezdeményezésének és elkötelezettségének fokozásához. Törvényszerű, hogy az alapszabályzat azt is rögzíti, ami a pártnak az intenzív fejlesztéssel kapcsolatos irányvonalából és stratégiájából ered. A kommunista kötelessége, hogy törekedjék a termelés intenzifikálás útján történő fejlesztésére, tartsa szem előtt a gazdaságosság, hatékonyság és minőség követelményét, s juttassa érvényre a munka szerinti javadalmazás elvét. Az eddigi alapszabályzattal összehasonlítva a második cikkely C bekezdésében teljesen újrafogalmazták a párttagok kötelességeit is. Mégpedig a következőképpen: - „tevékenyen vegyen részt alapszervezetének munkájában, s vállaljon felelősséget tevékenységének eredményeiért, vegyen részt a taggyűlés előkészítésében és tanácskozásában, a határozat kidolgozásában és teljesítésében, ügyeljen arra, hogy a párt tevékenységében teljes mértékben érvényesüljenek a lenini alapelvek, normák, a munkastílus". A pártalapszabályzat nagy figyelmet fordít a pártfegyelem és a rend megszilárdítására. A fegyelem további szilárdításában nagy segítséget nyújt az alap- szabályzat azon módosítása, amely a felsőbb pártszervek és az alapszervezetek együttműködésének elmélyítését, valamint az alapszervezet pozíciójának és feladatának megszilárdítását mondja ki. A 7. cikkelyben ezenkívül a következőket találjuk: „Annak a kommunistának az ügyét, aki a párt megbízásából tisztséget tölt be az állami, gazdasági vagy társadalmi szervekben és szervezetekben s megsértette az alapszabályzatot és a szocialista törvényeket, azt az alapszervezet tárgyalja meg az illetékes pártszerv tudtával. Ha a felsőbb pártszerv vonja felelősségre, tájékoztatja erről az illetékes alapszervezetet“. Ugyanez a cikkely javasolja, hogy „a pártszerv vagy -szervezet egy vagy két évvel a pártbüntetés kiszabása után megtárgyalja, hogy a párttag hogyan hozta helyre vétségeit. Amennyiben megállapítja, hogy a hibákat helyrehozta, a taggyűlés vagy az illetékes pártszerv dönt a büntetés törléséről“. Ebből látjuk, hogy az eddigi 2—4 évről 1 -2 évre csökken a pártbüntetés időtartama. Az is újdonság, hogy a pártbüntetés törlését nem a párttag kéri vagy a bizottság, hanem a helyzet értékelése után a taggyűlés vagy az illetékes pártszerv javasolja. A pártbüntetés eltörlése nem vonatkozik a pártból való kizárásra. Különösen jelentős az a kötelesség, hogy a párttagnak következetesen harcolnia kell a szocialista törvények, valamint erkölcs megsértése és a marxiz- mus-leninizmustól idegen társadalmi jelenségek ellen. A pártban nincsenek jogok kötelességek nélkül, mert a CSKP XVII. kongresz- szusa által kitűzendő programot csakis minden kommunista és párton kívüli dolgozó lelkiismeretes munkájával lehet megvalósítani. Az alapszabályzatban rögzített kötelességek és jogok minden tagra és tagjelöltre érvényesek. A kötelességek teljesítésének és a jogok érvényesülésének átfogónak kell lennie. A kommunista kötelességei dialektikus egységet alkotnak, és az alap- szabályzat értelmében meg kell követelni, hogy komplex módon teljesítsék őket. A jövőben az alapszervezet egyik elsőrendű feladata lesz: következetesen gondoskodjék arról, hogy a kommunisták felelősségtudattal teljesítsék az alapszabályzat által meghatározott kötelességeket. Nem szabad megengedni a szavak és a tettek egységének megbontását, hogy liberálisan kezeljük a párthatározatok nem teljesítését, a munkahelyi kötelességek teljesítése terén tapasztalható fegyelmezetlenséget, valamint a szocialista törvényesség és kommunista erkölcs megsértését. A párttagság semmilyen privilégiumot nem jelent, éppen ellenkezőleg: felelősséget jelent mindazért, ami a társadalomban történik, a szocializmus építéséért és a társadalmi haladásért. Mindebből világosan kitűnik, hogy a kommunistának kötelezően példaképül kell szolgálnia a munkában, a közéletben és a magánéletben egyaránt. A lenini munkastílus Hazánk szociális és gazdasági fejlődésének egyre igényesebb és bonyolultabb feladatai megkövetelik a társadalmi élet minden területén a pártszervek és -szervezetek aktivitásának állandó fokozását és a párt hatásának még szélesebb körű érvényesítését, továbbá a pártmunka sokoldalú tökéletesítését. Ezért A pártszervezeti felépítés és A párton belüli demokrácia című fejezet 21. cikkelyét a következőkkel javasolják kiegészíteni: a pártszervek és -szervezetek az irányítás lenini elveit és módszereit érvényesítik, a pártmunkában a lenini munkastílust alkalmazzák, az állami, közéleti és gazdasági igazgatás minden területén biztosítják az ideológiai, a szervező- és a gazdasági tevékenység egységét, ügyelnek az állami és munkafegyelem megszilárdítására. A lenini elvek és módszerek helyes alkalmazásának alapfeltétele elsősorban ezen elvek alapos ismerete. A legfontosabbak közé tartozik a vezetés kollektív jellege, a személyes felelősség, a társadalmi élet jelenségeinek osztályszempontú megközelítése, a határozatok tudományos indoklása, az elmélet és a gyakorlat egysége, az ideológiai, a szervező- és a gazdasági tevékenység egysége, a múlt tapasztalataira való építés a feladatok alkotó módon történő kitűzésének és megoldásának alkalmazásával együtt, a tömegek tapasztalatainak és kezdeményezésének figyelembe vétele, a párt-, az állami és a társadalmi szervezetek szerepének pontos meghatározása és megkülönböztetése, a káderek kiválasztása, elhelyezése és nevelése, a párt irányelvei és határozatai teljesítésének az ellenőrzése. A pártirányítás alapmódszere a tömegek nevelése, meggyőzése és megnyerése a párt politikájának. Ebben a felelősségteljes szerepében senki és semmi sem helyettesítheti a pártot. Az irányítómunka lenini stílusára az alapos, tudományos, alkotó megközelítés, az elmélet és a gyakorlat, a szavak és a tettek egysége, a bírálat és az önbírálat, a tömegekkel való kapcsolat, forradalmi lendület és nagyfokú tettrekész- ség, kezdeményezés és hatékonyság, céltudatosság, tervszerűség és elvhűség, a legfontosabb feladat kiválasztása, a kritikus elemzés, a következetes pártellenőrzés és a lenini stílus további más jegyei jellemzőek. Természetesen a fejlődés különböző szakaszaiban azokat a jellemvonásokat hangsúlyozzuk, amelyek az adott történelmi helyzetben különös jelentőséggel bírnak, s melyeket mindenekelőtt el kell sajátítani, s a párt-, az állami és társadalmi szervek és szervezetek munkájában érvényesíteni kell. Napjaink céljai és feladatai szempontjából ez annyit jelent, hogy az élet minden területén tárgyszerűen, kritikusan és az objektív szükségletek és reális lehetőségek kritikai elemzésével, a dolgozóknak az irányításban, az ellenőrzésben és a pártpolitika megvalósításában való részvételével kell a feladatokat megoldani. Napjainkban igényesebben kell érvényesítenünk a lenini gondolkodásmódot és munkastílust, s elsajátítanunk majd pedig érvényesítenünk az intenzifikáció igényeinek megfelelő új eljárásokat. A gyakorlat azt mutatja, hogy a munkához való alkotó hozzáállás és a kezdeményezés teljes mértékben akkor érvényesül, ha az irányító szervek és a vezetők nem esnek az önelégedettség hibájába, nem nyugszanak bele a hiányosságokba, s jobb és hatékonyabb munkára törekszenek. Ezek a lenini munkastílus jellemzői, amelyeknek elsősorban a vezetők munkastílusát, gondolkodásmódját és cselekedeteit kell meghatározniuk. Hiszen az új gazdasági és politikai szemléletért folytatott harc egyúttal a lenini munkastílus és -módszer hatékonyabb érvényesítéséért, a tudományhoz és a technikához való új viszony kialakításáért, a munkaszervezésben és az irányításban eszközölt változtatások szükségességének megértéséért folytatott harc, vagyis a fegyelmezetlenség és a felelőtlenség ellen vívott küzdelem is. Érthető, hogy ennek az új normának hozzá kell járulnia a pártirányításban és a vezetésben még fellelhető szűk re- szortszemlélet felszámolásához, a pártmunka irányításában és a párt vezető szerepének érvényesítésében még ta-- pasztalható technokratikus szemléletmód leküzdéséhez. Kitűnik belőle, hogy a gazdasági vezetőknek nemcsak a technikáról, a technológiáról és a gépekről kell gondoskodniuk, hanem - sót elsősorban - az emberekről, szakmai és politikai felkészültségük és erkölcsi tulajdonságaik javításáról. Következetesen figyelemmel kell kísérniük, milyen politikai és erkölcsi következményekkel járnak döntéseik, s anyagilag és erkölcsileg helyesen értékelniük a jó minőségű munkát. A párt ezért tulajdonít oly nagy jelentőséget az eszmei-elméleti, a politikai-nevelő, valamint a szervezőtevékenység egységének. A kerületi é$ a városi bizottságok esetében a tanácskozások számát évi hatról négyre csökkentik, ami lehetővé teszi, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak a politikai szervező és eszmei nevelő munka hatékonyságának fokozására, valamint az alacsonyabb szintű pártszervek és szervezetek támogatására. Több idő jut a párthatározatok megvalósítására és teljesítésük ellenőrzésére. Az eddigi gyakorlat azt igazolja, hogy a pártmunkában fontos helyet foglal el a párt apparátusa. Tekintettel helyzetére és az apparátus munkájával szemben támasztott igények megszaporodására a módosítástervezet javasolja, hogy az alapszabályzat a következő cikkellyel egészüljön ki: „A CSKP Központi Bizottsága által meghatározott elvek alapján apparátust létesítenek a határozatok teljesítésével, szervezésével és ellenőrzésével kapcsolatos munka elvégzésére és a pártszervezetek megsegítésére, az apparátus az illetékes választott pártszerv utasításai szerint dolgozik, amelynek felelősséggel tartozik tevékenységéért.“ Ebből többek között kitűnik, hogy a pártszervek növelni fogják az apparátus munkájával szemben támasztott igényeket. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az apparátus munkájának színvonalától és stílusától nagymértékben függ a pártszervek munkájának minősége és hatékonysága. Or. JÁN MACHYNIAK kandidátus, docens
