Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-21 / 8. szám
I I rt erre a térképre rápillan” d tunk, elmondhatjuk, hogy ez elsősorban a gép- és építőipar térképe. E két kulcsfon- tásságú népgazdasági ágazat járul hozzá ugyanis legfőképpen az elkövetkező években a Szovjetunió gazdasági bázisának bővítéséhez és korszerűsítéséhez és az új tudományos-műszaki ismeretek hordozója lesz. A térképen elsősorban az új ötéves tervidőszak idei, első évében beinduló beruházásokat tüntetjük fel. Ezek együttes értéke eléri a 186 milliárd rubelt, ami azt jelenti, hogy idén 7,6 százalékkal többet fordítanak beruházásokra, mint tavaly. Ezekből az adatokból is következtetni lehet arra, hogy a tervek e téren lépésváltással számolnak, összhangban a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlesztése fő irányaival a mostani ötéves tervidőszakban és hosszabb távon az ezredfordulóig. A Szovjetunió termelöpoten- ciálja tehát ebben az időszakban minőségileg és mennyiségileg egyaránt magasabb szintet ér el. Mint ismeretes, az új ötéves terv azzal számol, hogy gyorsabb ütemben fejlesztik a közszükségleti cikkeket gyártó ágazatokat, mint az ún. „A“ csoporthoz tartozó, termelési eszközöket gyártó üzemeket. Térképünkön számos helyen, de főleg az ország déli részén orsót ábrázoló jeleket találunk, ezek jelzik az ún. „B“ csoporthoz tartozó, közszükségleti cikkeket, könnyűipari és a lakosság ellátását szolgáló más termékeket előállító üzemeket. Ezek közé tartoznak a fonodák és szövö- dék, a textiliákat és készruhákat előállító üzemek. Ilyen gyárak alapjait rakják le idén Cselja- binszkban, Leningrádban, Angyi- zsanban, Vilniuszban és más városokban. A kis kockával jelölt helyek jelentik az élelmiszerprogram megvalósítását célzó új létesítményeket. Az magától értetődő, hogy iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiH A 12. szovjet ötéves terv első évének térképe felett lehetetlen feltüntetni ezen a viszonylag kis térképen valamennyi ilyen üzemet. A sok közül említsük meg a Kirovográdi és a Vinnyicai kerületben létesítendő cukorgyárat, a húskombinátot a Szmolensz- ki kerületben lévő Rosszlavlban és a lettországi Valmijerben, a Ivovi tejfeldolgozó kombinátot, az ungvári és a szimferopoli péküzemet tovább az idén már átadásra kerülő leningrádi, és novoszibirszki baromfifeldolgozó üzemet. A figyelem középpontjában azonban változatlanul a gépipar áll. A korábbi évhez viszonyítva ennek az ágazatnak a fejlesztésére fordított beruházások 30 százalékkal emelkednek, az összegből 42 százalékot megmunkálógépek gyártására, a finommechanika és a műszergyártás fejlesztésére pedig mintegy 55 százalékot fordítanak. A gépipari ágazathoz tartozó üzemek és vállalatok rekonstrukciójára és műszaki korszerűsítésére 37,4 milliárd rubelt szánnak, ami egynegyedével több mint tavaly. Az elkövetkező években is változatlanul gyors ütemben folytatódik új vízi, hő- és atomerőmüvek létesítése. Az utóbbiak közül idén számos új blokkot helyeznek üzembe, többek között az 1,5 millió kilowatt teljesítményű litvániai, ignalinszki atomerőművet. Jóllehet a térképen nem tüntettük fel, de megemlíthetjük, hogy a gépipar ezekben az években is jelentős mértékben hozzájárul a mezőgazdaság korszerű gépekkel való jobb ellátásához. A kombájnok gyártásának fokozását elsősorban a Rosztszelmas, a traktorgyártásnál pedig a volgográdi Dzerzsinsz- kij Üzem valamint a harkovi Ord- zsonikidze Gépgyár biztosítja. A mezőgazdaságról szólva feltétlenül meg kell említenünk, hogy új termelőkapacitások létrehozása mellett korszerűsítik az elavult kapacitások hozzávetőleg háromnegyedét, és ezeket új technikával látják el. Ez legfőképpen a műtrágyák gyártására vonatkozik. Ennek köszönhetően a tervidőszak második felében sokkal korszerűbb berendezésekkel fognak termelni a kemerovói, a szamarkandi és más városokban lévő üzemek. A kohászati és jelentős változásokra kerül sor: felszámolják a korszerűtlenné vált technológiákat és újakat vezetnek be. A hagyományos, de a mai körülmények és követelmények közepette nagyobb szerephez jutnak a konverterek és a villamoskemencék az acélgyártásnál. Ilyen üzemeket adnak át majd a Belgorodi kerületben lévő Oszkolszki Kohászati Kombinátban, a moldávai Ribnyici Kohóban és a Távol-keleti Fémfeldolgozó Üzemben. Az SZKP programjával összhangban a rövidebb és hosszabb távra szóló tervek egyaránt nagy figyelmet szentelnek a szociális ellátásnak. Az előirányzat szerint idén 114 millió négyzetkilométer összalapterületű lakást adnak át, ezek egyharmadát vidéken. Egymillió százezerrel bővítik az oktatási létesítmények alapterületét, a bölcsődékét és óvodákét pedig 628 ezerrel. Ebből az áttekintésből is kiderül, hogy a 1986-ra szóló terv meglehetősen szerteágazó, a népgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztését lehetővé tevő beruházásokat irányoz elő. Ez a törekvés összhangban van azoknak a dokumentumoknak a tartalmával, amelyek össznépi vitája Szovjet- unió-szerte ezekben a napokban fejeződik be és végleges formájukban a párt napokban összeülő XXVII. kongresszusa hagyja jóvá őket. A dokumentumok gazdasági vonatkozású célkitűzései többek között előirányozzák, hogy lényegesen csökkenteni kell az egyes létesítmények építésének időtartamát, gyors ütemben meg kell „ valósítani az egyes ágazatok korszerűsítését, csökkenteni kell a beruházási költségeket és lényegesen javítani kell az építkezések minőségét. A bevezetőben nem véletlenül hangsúlyoztuk, hogy térképünk a gép- és építőipari létesítményeket ábrázolja. E két ágazattól függ ugyanis elsősorban az, hogy mit sikerül megvalósítani a kitűzött igényes tervekből idén és ezekre alapozva a további években. (P) A nemzetközi gazdasági együttműködés mennyiségi és minőségi fejlesztése korunk egyik legfontosabb követelménye. Megvalósításának alapfeltétele a jó közlekedés. Érthető tehát, hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagállamai - amelyek az elkövetkező évekre, évtizedekre nagyszabású integrációs célokat tűztek ki maguk elé - szintén nagy figyelmet szentelnek ennek a problémának. Az adott országok földrajzi helyzetéből kifolyólag különös jelentősége van a vasúti közlekedés kiszélesítésének, meggyorsításának és a konténeres teherszállítás általános bevezetésének száraz- földön, vízen, levegőben egyaránt. Jelenleg a kölcsönös áruszállítások több mint a fele, pontosabban mintegy 55 százaléka a vasútra esik. A közös vasúti teherkocsi park megszervezése egyike volt azoknak a lépéseknek, amelyek meggyorsították és gazdaságosabbá tették a nemzetközi árucsere-forgalmat a KGST keretén belül. Főleg a hetvenes évek folyamán sikerült döntő mértékben villamosítani a legfontosabb nemzetközi vasútvonalakat. Három évvel ezelőtt, 1983-ban például befejeződött a Minszk-Breszt vonal villamosítása is, s ezzel nagymértében javult a Szovjetunió, illetve Lengyelország és az NDK közti kétoldalú teherszállítás, amely nagyrészt ezen a vonalon bonyolódik le. Napjainkban összesen 18 kiemelt nemzetközi jelentőségű vasútvonal van a KGST-országokban. Közülük 14 keletnyugati irányú, s a Szovjetunió és a többi szocialista ország közti személy- és teherforgalom bonyolódik le rajta. Megterheltsé- güket érzékelteti a csehszlovák-szovjet vasúti teherforgalom nagysága: a két ország közt évente mindkét irányban összesen mintegy 24 millió tonna árut szállít a vasút. Négy vonal észak-déli irányú, ezek Romániát és Bulgáriát kapcsolják a többi országhoz. Az áruszállítás feltételeinek további javítását szolgálja a határ menti átrakóállomások modern technikával való felszerelése. Nálunk erre példa az ágcsernyói (Ciema nad Tisou) állomás. Bár az utóbbi időben kissé csökkent a vasúti teherszállítás részaránya a nemzetközi áruforgalomban, meghatározó szerepét azonban a közeljövőben is kétségkívül megőrzi. A közúti teherszállítás éveken át gyorsan növekedett, majd a hajtóanyagok árának drágulásával fokozatosan stabilizálódott. Napjainkban növekedése már lassúbb tempójú minden tagországban. Fontosságát ez azonban nem csökkenti, s fejlesztésével mindenütt foglalkoznak. A szocialista országok többségében gyors ütemben folyik a modern autópályák építése, hiszen ez az árucsere, a gyorsabb teherszállítás és a biztonságosabb közlekedés előfeltétele. A legjobb eredményeket ezen a téren Magyarországon, az NDK-ban és Csehszlovákiában érték el, míg a romániai utak minősége csak lassan javul. Tervek szerint a szocialista országok fővárosait és legfontosabb ipari központjait összekötő modem, minden igényt kielégítő úthálózat hossza eléri majd a 8500 kilométert. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni a gépkocsipark kiszélesítését és korszerűsítését sem. A teherkocsikat illetően a Szovjetunió, Csehszlovákia és Románia önellátó ezen a téren, míg a többiek más szocialista vagy kapitalista országból vásárolnak. Egyre mélyül a szocialista országok közti termelési kooperáció és szakosodás is a gépkocsigyártásban. A vízi közlekedés egyike a legolcsóbbaknak, s természetes, hogy a KGST- országok is igyekeznek kihasználni a természet adta lehetőségeket. A Dunán, az Elbán és néhány tengeri útvonalon ma a kölcsönös kereskedelmi forgalom mintegy tizenöt-húsz százaléka bonyolódik le. Hat nagy kikötő és átrakóállomás a Dunán, öt pedig az Elbán fokozatos korszerűsítésen és bővítésen megy keresztül. Ugyanez vonatkozik a tengeri kikötőkre is. A romániai Constantában a tavalyi év végén moSzárazföldön, vízen, levegőben... dern számítógépes rendszert vezettek be, amely lényegesen meggyorsítja az áru ki- és berakását a kikötői vasútállomáson. Az ottani konténerállomás már néhány éve működik és egyre bővül. Tervezik a lengyel tengeri kikötők korszerűsítését, amelyhez valószínűleg Csehszlovákia is hozzájárul. Az elmúlt ötéves tervidőszakban egyébként a kölcsönös tengeri áruszállítás mennyisége a KGST-államok közt előzetes adatok szerint mintegy 23-25 százalékkal növekedett. A légi úton való teherszállítás sem elhanyagolható. Nagy előnye a gyorsaság, míg hátránya az aránylag magas költség, s ezért a mi körülményeink közt egyelőre nagyobb mértékű elterjedésével nem lehet számolni. A fő hangsúly továbbra is a vasúti, közúti és vízi áruszállításon marad. A kölcsönös kereskedelmi árucsere-forgalomban tovább növekedik a konténeres áruszállítás. A közös hosszú távú tervek szerint ebben az évtizedben volumene körülbelül megnégyszereződik. Ugyanakkor folyik a közös konténer-park bővítése és műszaki tökéletesítése, új átrakóállomások építése, s a meglevők legkorszerűbb berendezésekkel való felszerelése. A közlekedés, az áruszállítás minden szakaszán ma elsőrendű követelmény a tudomány és a technika legújabb vívmányainak gyors alkalmazása a gyakorlatban, a közlekedés-fejlesztési elképzelések egyeztetése, jobb összehangolása, a korszerű infrastruktúra, a szolgáltató és szervizhálózat kiépítse. Mindezzel a szocialista országok is számolnak terveikben, amelyek megvalósításafolyamatban van. KOKES JÁNOS új szí! 10 1986. II. í
