Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-21 / 8. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1986. február 21. XIX. évfolyam 8. szám Ára 1 korona j A harmincas években épült a moszkvai Kom- ; szomol Autógyár, melynek csarnokaiból eddig 80 féle gépkocsitípus került ki. Két évvel ezelőtt nagyszabású rekonstrukciót hajtottak végre annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben automatizálják a termelést Az energiaipar előtt álló feladatok megkövetelik, hogy a Szovjetunió keleti körzeteiből magasfeszültségű vezetékeken szállítsák az áramot az ország európai részébe. Ilyen „energetikai híd“ épül az ekibasztuzi hőerőmű (Ka- zah SZSZK) és Nyugat Szibéria között is. Felvételünkön a Satalov-brigád szerelés közben (A ŐSTK felvételei) A Szovjetunió Tudományos Akadémiája moszkvai Lebe- gyev Fizikai Intézetének laboratóriumában nemrégiben kifejlesztették az első ré- szecskegerjesztöt, létrehozva ezzel a fizika új ágának, a kvantumelektronikának az alapját. Az intézet igazgatója Nyikolaj Gennagyijevics Bá- szov akadémikus, Nobel-dí- jas tudós, a kvantumelektronika egyik megalapítója. Az ő irányításával állították elő az említett berendezést. Képünkön az intézet laboratóriuma A Szovjetunióban gyorsított ütemben bővítik a felszíni szénkitermelést. Az így jövesztett szén 4-S-ször olcsóbb a hagyományos bányákban kitermeltnél, s ráadásul a felszíni bányákban a munkatermelékenység 6-szor nagyobb. Felvételünk a Krasznojarszk térségében lévő boro- gyinói bányában készült A scsekini - tulai terület - Chimvolokno üzemben a gépek korszerűsítése és a brigádrendszerú munkaszervezés nagymértékben hozzájárult a termelékenység növeléséhez. Dolgozói az SZKP XXVII. kongresszusa tiszteletére szocialista munkaversenyt indítottak. Ami a tervteljesítést illeti, Tamara Tokareva szövőnő naptárjában már tavaly júniusban 1986 augusztusát írták------------------------------------AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSÁNAK JEGYÉBEN-------------------------------------in ftHr inniuM mimiai imn Amikor mintegy két hónappal ezelőtt, december közepén az itthoni, szinte tavaszias időjárásból megérkeztem Moszkvába, ahol hamisítatlan orosz tél fogadott, nemcsak a 40 foknyi hőmérsékletkülönbség lepett meg. Hanem az, hogy a napközbeni csaknem 20 fokos hideg ellenére szinte úton- útfélen az aktuális belpolitikai eseményekről beszéltek az emberek. Nyugdíjasokat, fiatalokat, középko- rúakat egyaránt foglalkoztatták az események, leginkább pedig az akkor nagyjából másfél hónapja a közvélemény előtt is ismert két alapvetően fontos dokumentum: a Szovjetunió Kommunista Pártjának új szerkesztésű programjavaslata, valamint a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlődésének az 1986-1990-es évekre és a 2000-ig terjedő időszakra szóló fő irányai. Latolgatták a lehetőségeket, s azt, hogy mit, miként lehetne újszerűén, az eddiginél sokkal hatékonyabban elvégezni. Az utcán, buszmegállóknál, üzletek előtt, a metró- állomásokon - közvetlenül vagy közvetve - a várható társadalmi változások képezték a beszélgetések fő témáit. S történt mindez a legkülönbözőbb formákban. Például: - Tudsz róla, hogy XY-t kinevezték?! - Hallottad-e, hogy VZ-távozik?! - Mit gondolsz, mennyivel nő a fizetésem?! - Több lesz a nyugdíjam?! - stb, stb... Egyszerűen az volt az ember érzése, hogy mindenki kötelességének tartja állást foglalni a társadalmi haladás érdekében. S nemcsak állást foglalni! Talán még a központi pártszervek sem reméltek ekkora spontán visszhangot, sót akkora segítő- készséget, amilyet az őszinte hangvételű, alapos ismereteken nyugvó dokumentumok kiváltottak. Később - belorussziai utazásaim során - tudtam meg, hogy szinte nem akadt olyan alapszervezeti taggyűlés, amelyen három-négy-öt olyan javaslat ne hangzott volna el, amelyek a későbbiek során esetleg ne lehetnének felhasználhatók a feladatok teljesítésében. Nem csoda, ha a későbbiek során gyakran hallottam olyan kijelentést is, hogy a formalizmus leküzdésében az a leghatékonyabb eszköz, amikor a tömegek alkotókedvét a helyes mederbe terelik. Amikor hivatalos vendéglátóm Anatolij Csernov, az APN hírügynökség igazgatóhelyettese, a hírügynökség csehszlovák szerkesztőségének főszerkesztője fogadott bennünket - két prágai kollégámmal - kezdtek megvilágosodni eme társadalmi aktivitás indítékai. Nemcsak a legfontosabb tudnivalókról tájékoztatott, hanem szinte kitalálta, mit akarunk kérdezni első benyomásaink, valamint az említett dokumentumok ismeretében. így aztán nem sok dolgunk akadt a serény jegyezgetésen kívül.- Bizonyára ti is emlékeztek arra a vagy két évtizeddel ezelőtt hangoztatott kijelentésre, miszerint a mi generációnk már megéri a kommunizmust, azonban az idő megmutatta, hogy a szocializmus fejlődése nagyon összetett folyamat. Elsősorban azért, mert járatlan utat kell közben járhatóvá tenni, s ez- akárcsak a természetben - mindig függ a helyi feltételektől. Egyben azonban a jelenlegi helyzetben minden szocialista ország vezető pártszervei egyet kell, hogy értsenek. Mégpedig abban, hogy - akárcsak nálunk - elérkezett a „gyorsítás ideje“. Mégpedig a társadalmi élet minden szférájában! Be kell őszintén vallanunk, ha a fentebb említett feladatnak tudatában vagyunk - folytatta Csernov elvtárs -, hogy a korábbiakban nem szoktunk a kritikához. Inkább szépítettük a helyzetet. Például elsősorban az elért eredményeket hangsúlyoztuk, a létező hiányosságokról legfeljebb egy-két mondatban szóltunk, noha azok kirívóak voltak. A mai kor követelményei azonban mást kívánnak. Mégpedig szépítés nélkül megmondani az igazat, mégha az fáj is. Szólni a hiányosságokról is, mintsem igaztalan állításokat közöljünk - önmagunk ámítására. Ez a mai kor valóban forradalmi ábrázolásmódja. Nem tudom felfigyeltetek-e a Szovjetunió Kommunista Pártjának programjában az emberi tényezők szerepének hangsúlyozására. Ez szintén új dolog, még mi is csak ismerkedünk vele, de már jelentőségének tudatában vagyunk. Igaz, hogy ezt a követelményt érvényre juttatni nem lesz egyszerű dolog, és sokak számára fájdalmas is lehet, de itt a társadalmi szempont a döntő. Elsődleges követelmény mindenki számára - a munkástól a miniszterig (Folytatás az 5. oldalon)