Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1986-02-14 / 7. szám
Az SZKP XXVII. Lenin már a szovjethatalom első éveiben hangsúlyozta, hogy az állam gazdasági építése az oroszországi kommunisták pártjának legfőbb politikai irányvonala. A párt mindenkor, a Szovjetunió fejlődésének minden szakaszában kijelölte a dolgozók számára a népgazdaság fejlesztésének konkrét feladatait. így volt ez már a húszas években, amikor kidolgozták Oroszország villamosításának tervét, a GOELRO-tervet. Ez történt akkor is, amikor a kommunisták célul tűzték ki az ország iparosítását, majd pedig a mezőgazdaság kollektivizálását. S így folytatódott később is, amikor a párt a XV. kongresszustól (1927) kezdve valamennyi kongresszusán megvizsgálta a gazdasági és társadalmi fejlesztésnek a következő ötéves terv időszakára szóló irányelveit, illetve az utóbbi időben - fő irányait. A nyolcvanas évek első felére a gazdasági stratégiát az SZKP XXVI. kongresszusa dolgozta ki, amelyet 1981. február-márciusában tartottak. A tizenegyedik ötéves terv fő feladatait ezen a kongresszuson a következőkben határozták meg: tovább kell növelni a szovjet emberek jólétét, a népgazdaság töretlen fejlesztése, a tudományos-technikai haladás meggyorsítása és a gazdaság intenzív fejlesztésére való átvezetése alapján. Ugyanakkor rámutattak több olyan tényezőre is, amely megnehezíti az ország gazdasági fejlődését. így a többi közt arra, hogy lassul a munkaerő-tartalékok növekedése, emelkednek a költségek a nehezen megközelíthető keleti és északi körzetek hasznosításával kapcsolatban, s igen sok régi üzem gyökeres felújításra szorul. Habár a mostani ötéves tervidőszak kezdetétől folyamatosan fejlődött a szovjet gazdaság, növekedési üteme 1981-1982 folyamán valamivel lassúbb volt a tervezettnél. Az SZKP behatóan elemezte a helyzetet, s a realista helyzetfelmérésből kiindulva intézkedéseket dolgozott ki a gazdasági növekedés meggyorsítása végett. A fő kérdés ezzel kapcsolatban nem az, hogy befolyásoljuk-e vagy sem a gazdaságot, hanem az, hogy miképpen tegyük ezt a leghatékonyabban és milyen módszerekkel. A kongresszusokon kidolgozott gazdasági stratégiát a hagyományokhoz híven utóbb kiegészítik, konkretizálják a párt központi bizottsági üléseinek határozataiban, az élet által támasztott újabb követelmények figyelembevételével. Ez történt az elmúlt években is. A KB ülésein megvizsgálták a népgazdaság fejlesztésének több fontos kérdését, köztük a Szovjetunió élelmiszerprogramjának és az országos talajjavítási programnak az előkészítését, valamint a vezető gazdasági ágak helyzetét. Az SZKP Központi Bizottsága különösen nagy gondot fordít az iparban és a szolgáltató szférában elkezdett nagyszabású gazdasági kísérletre. 1984 januárjától az iparban öt minisztérium 700 vállalata tért át az ezzel kapcsolatos új módszerek alkalmazására. Később további 31 minisztérium és főhatóság kapcsolódott be a kísérletbe, a részt vevő vállalatok száma pedig több ezerre nőtt. Ennek a munkának az a célja, hogy kidolgozzák a gigászi szovjet népgazdaság irányításának új módszereit, a központosított, tervszerűen irányított gazdaság keretében nagyobb gazdasági önállóságot adjanak a vállalatoknak és a termelési egyesüléseknek; serkentsék a vállalatok kezdeményezését. A kísérletben részt vevő vállalatok az operatív ügyekben megszabadulnak a minisztériumok túlzott gyámkodásától, s lehetőséget kapnak a széles körű gazdasági manőverezésre. Egyidejűleg nagyobb felelősség hárul rájuk a gazdasági tevékenység eredményeiért. Ugyanakkor a „felső“ szintek megszabadulnak a mindennapi apró kérdésekkel való foglalkozás terhétől, s figyelmüket a stratégiai problémák megoldására összpontosíthatják. Mindaz, ami beválik a kísérletek során, később része lesz az új, tökéletesebb gazdasági mechanizmusnak. Az SZKP Központi Bizottságában mintegy akkumulálódnak az egész párt tapasztalatai. Az apparátus munkatársai állandóan járják az országot. Látogatják a vállalatokat, az üzemeket, tanulmányozzák és elemzik a helyzetet, s ahol kell, tanácsokkal és javaslatokkal segítenek. A párt- és kormányhatározatok végrehajtását ellenőrizve, az SZKP Központi Bizottsága időről időre beszámoltatja a köztársasági, területi, kerületi pártszerveket, esetenként egyes alapszervezeteket is. A beszámolók alapján hozott határozatok az egész pártra érvényes követelményeket és ajánlásokat tartalmaznak, amelyeket valamennyi helyi pártszerv a helyi körülmények figyelembevételével hajt végre. 1984-ben például Azerbajdzsán Kommunista Pártjának Központi Bizottsága számolt be az SZKP Központi Bizottságának. A köztársaságban nagy munkát végeztek annak érdekében, hogy rendet teremtsenek a népgazdaság minden ágában és valamennyi szintjén. A fő mutatók tekintetében végrehajtották az ötéves tervidőszak első három évére előirányzott feladatokat. Az SZKP Központi Bizottsága ezt elismeréssel állapította meg, de egyúttal felhívta a figyelmet azokra a lényeges mulasztásokra és fogyatékosságokra is, amelyek gátolják a még nagyobb eredmények elérését. Ezután Azerbajdzsán Kommunista Pártjának Központi Bizottsága megvitatta az SZKP KB határozatát, kritikusan megvizsgálta a köztársaságban fennálló helyzetet, és intézkedéseket dolgozott ki a fogyatékosságok megszüntetésére. Ennek eredményeképpen Azerbajdzsán a gazdasági és társadalmi fejlődés vonatkozásában 1985-ben a legjobb eredményeket elérő köztársaságok sorába került. A Szovjetunió életében különleges jelentőségű az SZKP XXVII. kongresszusára való felkészülés. Ennek a kongresz- szusnak az lesz a feladata, hogy elfogadja a párt új szövegezésű programját, módosítsa a párt szervezeti szabályzatát, megvizsgálja az ország gazdasági és társadalmi fejlesztésének a következő ötéves tervidőszakra és a század végéig szóló fő irányait. Azok a sikerek, amelyeket a szocialista civilizáció az iparosításban, a társadalmi és a nemzeti egyenlőség problémáinak megoldásában elért, magukért beszélnek. Üzemek ezrei épültek, megváltozott a szovjet városok és falvak arculata, emelkedett a kultúra, az oktatás, az egészségügy színvonala. Lényegesen javultak a lakáskörülmények, fejlődtek a kulturális és jóléti intézmények, növekedett a nép anyagi jóléte. Mindebben szemléletesen megmutatkoztak a szocializmus, a tervgazdaság előnyei. De gondolni kell a jövőre is. Viszont a hetvenes évek elejétől kezdődően bizonyos nehézségek jelentkeztek az ország gazdasági fejlődésében. És ennek az a legfőbb oka, hogy nem tanúsítottunk idejében kellő állhatatosságot a struktúrapolitikának, az irányítás formáinak és módszereinek, a gazdasági tevékenység egész szemléletének átalakításában. A pártra - amelynek taglétszáma egyébként négy év alatt több mint egymillióval nőtt, s ma már több mint 18 millió - az a feladat hárul, hogy leküzdje a negatív tendenciákat, gyökeresen javítson a helyzeten, és történelmi léptekkel mérve rövid idő alatt elérje a világszínvonalat a munka termelékenységében, a termékek rjiinőségében és a termelés hatékonyságában. Ezzel a következő ötéves tervidőszak folyamán meg lehet teremteni a szilárd alapot a nép jólétének további növeléséhez. Amikor a Központi Bizottság kitűzi a gazdasági és a társadalmi fejlődés meggyorsításának feladatát, nem pusztán a népgazdaság növekedési ütemének meggyorsítását szorgalmazza. A fejlődés új minőségéről, a stratégiailag fontos irányokban történő gyors elörehalakongresszusa elé dásról van szó. És ezzel kapcsolatban szemünkbe ötlik egyfajta hasonlóság a mostani időszak és a Szovjetunió iparosításának korai időszaka között. A párt a harmincas években az adott időszakot meghatározó ágazatokra összpontosította a figyelmet: a kohászatra, a villamosításra, a gépkocsi- és repülőgépgyártásra. Ez történik most is: első helyre kerülnek azok az ágazatok, amelyek a műszaki haladást biztosítják. Mindenekelőtt a gépiparról van szó. Ennek az ágazatnak az a feladata, hogy tömegesen gyártsa az új nemzedékek technikáját. A haladás katalizátora a mikroelektronika, a számítástechnika, a műszeripar, az egész informatikai ipar. A XII. ötéves tervidőszakban ezek az ágazatok fejlődnek majd a leggyorsabb ütemben. Természetesen sok függ csupán az elektronikus számítógépek gyártásának növelésétől, hanem ezeknek a megfelelő fel- használásától is. Az SZKP Központi Bizottságának áprilisi ülésén, valamint a KB-ban a tudományos-technikai haladás meggyorsításának kérdéseiről rendezett júniusi tanácskozáson ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy elengedhetetlenül szükség van minden egyes kollektíva, minden ggyes vezető, minden egyes ember kezdeményezésére a saját munkahelyén. A szovjet gazdaságnak maximálisan képesnek kell lennie a tudományos-technikai haladás befogadására. Sőt, el kell érnie azt, hogy ebben maximálisan érdekelt legyen a népgazdaság minden láncszeme. A gazdálkodásnak az a múltban kialakult sémája, amikor a termelés bővítésének fő módszere az új építés volt, miközben hosszú éveken át elmaradt sok működő üzem műszaki felújítása, ma fékké válik. A vaskohászat például 15 év alatt 50 milliárd rubel beruházást kapott. A beruházások nagyobb részét új építkezésre használták fel, s közben az üzemek műszaki felújítására nem fordítottak kellő figyelmet. E szemlélet következtében ez az iparág nem birkózott meg sem a tizedik, sem a tizenegyedik ötéves terv feladatainak végrehajtásával. Az SZKP véleménye szerint országos szinten leltárba kell venni a termelő alapokat, hogy kidolgozzák minden üzem, minden iparág rekonstrukciójának programját. Emellett a termelésnek nem akármilyen megújítására van szükség, hanem csakis olyanra, amely együtt jár a legkorszerűbb, társadalmi és gazdasági szempontból leghatékonyabb technika alkalmazásával. A párt fontos feladatnak tartja továbbá, hogy minden téren maximálisan takarékoskodjanak, széles körben alkalmazzák az eröforráskímélő technológiákat. Gazdaságunk ma még sok tekintetben pazarló. Évente mintegy 8 millió tonna a benzin túlfogyasztása annak következtében, hogy elmaradtunk a gépjárműpark díze- lesítésében. A hőerőművek berendezésének elavulása miatt évente több mint 20 millió tonna egyezményes fűtőanyag túlfogyasztására kerül sor. Az országban több százezer olyan primitív kazán működik, amely gazdaságtalanul használja fel a fűtőanyagot. Rosszul hasznosítják a másodlagos erőforrásokat. A következő ötéves tervidőszakban óriási jelentősége lesz az erőforrásokkal való takarékoskodásnak: a népgazdaság fűtő-, nyers- és alapanyag-szükséglet növekményét 75-80 százalékban éppen a megtakarítás révén kell fedezni. A tudományos-technikai haladás meggyorsítása céljából a párt szükségesnek tartja, hogy növekedjen a fő termelési láncszem, a termelési egyesülés és a vállalat szerepe; az egész gazdasági operatív munka súlypontja éppen ide helyeződik át. Emellett az irányítás szervezeti struktúrájának átalakításával szervesen növekszik az önálló elszámolás, a gazdasági szabályozók és ösztönzők szerepe. Vagyis igen nagy munkát kell végezni az irányítás és a gazdálkodás rendszerének tökéletesítésére. Ez a nagyszabású feladat nagy változtatásokat tesz szükségessé a pártmunkában is, hogy minden szinten gyökeresen megváltozzon a káderek szemlélete, gondolkodásmódja, s figyelmük összpontosuljon a legfontosabbra, a haladásra. Sok új, nagyszabású és nehéz feladat vár a szovjet társadalomra. Meg lehet-e birkózni velük? Az SZKP Központi Bizottsága meg van győződve róla, hogy igen. Nem hagyománya a pártnak, nem jellemvonása a szovjet népnek, hogy meghátráljon a nehézségek elől, elcsüggedjen vagy közönyössé váljon, kiváltképpen olyankor, amikor az ország élete fordulóponthoz érkezett. Amikor több mint hat évtizeddel ezelőtt a fiatal szovjet köztársaság hihetetlenül nehéz helyzetben első lépéseit tette a szocializmus felé, Lenin meggyőződéssel telten azt írta: „Kijutunk, mert nem szépítgetjük helyzetünket. Ismerünk minden nehézséget. Látunk minden betegséget. Gyógyítjuk őket rendszeresen, ki- tartóan, s nem esünk pánikba.“ A kommunisták pártja ma is telve van optimizmussal, mert mélységesen bízik a szovjet munkások, parasztok, értelmiségiek alkotó erejében, a nép magas fokú morális szellemében és erős akaratában. APN Határidő előtt adták át a Szovjetunió leningrádi területén a Szvetogori Papír- és Cellulózgyár harmadik részét, amely csaknem 90 tonna minőségi irodai papírt fog előállítani évente. Az új üzemben progresszív eljárásokat alkalmaznak. (A ŐSTK felvételei) embaujuAe miimiiiiimmiiimiiiiMiiiimiimiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiimiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiii
