Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1986. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-31 / 5. szám

F eketébe öltözött asszony ül Lakatos Jánosné szakelőadó előtt. A te­metkezési segélyt és az özvegyi nyugdi­ját intézi. Amikor az előadótól átveszi a nyomtatványokat, félénken megkérdi:- A járásra is be keit mennem?- Nem. Központi község vagyunk, az ilyen ügyeket már helyben elintézzük. Miután az ügyfél távozik, az előadó elmondja, hogy csupán tavaly százhúsz végzést adtak ki, a múlt tervidőszakban több mint félmillió koronát fizettek ki az arra jogosultaknak, s amióta Ekecs (Okoc) központi község lett, meggyorsult a szociális ügyek intézése.- A megnövekedett jogkörrel a felelős­ség is nagyobb lett, - vélekedik Szentesi Ernesztína osztályvezető. - Azt hiszem, a lakosok örülnek a lagjobban annak, hogy nem kell minden apróság miatt a járási székhelyre utazniuk. Főleg a mintegy hatszáz nyugdíjas életfeltétele­in igyekszünk javítani. Csupán a múlt év végén harmincezer koronát osztottunk szét egyszeri segélyként a rászorulók között. Amikor a település - amelyhez közi­gazgatásilag Apácaszakállas (Opatovsky Sokolec) is hozzátartozik - központi köz­ség lett, a hnb a régi jegyzői hivatalban székelt. Ma már korszerű épületük van, amelyet Z-akcióban társadalmi munkával építettek.- Az utóbbi években csökkent a lako­sok száma. A két településen ma 3674 ember él. Ezért is igyekeztünk a magán­építkezéseket a lehető legjobban segíte­ni. Az elmúlt öt évben 63 családi ház, 27 gazdasági épület és 150 garázs épült fel - mondja nem kis büszkeséggel Kele­men László, a hnb elnöke. - A hnt) székháza mellett egy új utca épült. Az újabb házhelyek kiutalása sem okoz gondot.- Tavaly adtuk át rendeltetésének az iskolai konyhát. Tavasszal birtokukba ve­hetik az ötven férőhelyes bölcsődét is a gyerekek, amely közös beruházással épült - folytatja a felsorolást Vörös Pé­ter, a hnb titkára. Több utcában kiépítették a vízvezeték­hálózatot, s elkészült a gépház is. Már csak kilenc utcában kell a vezetéket le­fektetni. Apácaszakállason 3,5 millió ko­ronái fordítottak a villanyvezeték átépíté­sére, és korszerűsítették a hangosanbe- szélő hálózatát is. Mindkét településen tatarozták a művelődési otthont. Az új utcában hozzáfogtak egy játszótér építé­séhez, több utat portalanítottak, faluszer- te díszfákat, díszbokrokat ültettek ki. Hat hektárnyi zöldterületük és tizenkét hektár parkjuk van, amely fölött a tömegszerve­zetek és a lakosok vállaltak védnökséget.- A hnb régi székházában a tatarozás után a könyvtár és a nyugdíjasklub kapott helyet. Az utóbbi létesítmény berendezé­• Vörös Péter • Kelemen László • Szentesi Ernesztína (A szerző felvételei) sere mintegy hetvenezer koronát fordítot­tunk. A régi- klubhelyiséget a kertbarátok szövetségének alapszervezete kapta meg — mondja az elnök. — Tavaly mint­egy 1,3 millió korona zöldséget értékesí­tettek. A helyi nemzeti bizottság húsz lakását is tatarozták, körülkerítették az iskolát és a temetőt, rendbe tették a ravatalozót. A megbízatási időszak végéig befejezik az alapiskola tetőszigetelését, s nem raj­tuk múlott, hogy a szertartásterem eddig még nem készült el. Felsorolni sem köny- nyü az elmúlt öt évben elvégzett munkát, azokat az új létesítményeket, amelyek az itt élő emberek életfeltételeit javítják. Az eredményekhez maguk a lakosok is nagymértékben hozzájárultak. Csupán az elmúlt évben 165 ezer órát dolgoztak társadalmi munkában.- Amikor a Nemzeti Front választási programtervezetét összeállítottuk, rájöt­tünk, sok mindenre lenne még szüksé­günk - vélekedik a titkár. — Továbbfej­lesztjük a vezetékes ivóvízhálózatot, új kazánházra, szakműhelyekre és napközi otthonra van szüksége az alapiskolának, tornateremre a kisegítő iskolának s egy tanteremmel az óvodánkat is bővítenünk kellene. A programtervezetben első helyen szerepel az új egészségügyi központ fel­építése, de számolnak egy bevásárló- központ építésével és bővíteni szeretnék a művelődési otthont is.- Az utcák portalanításán, a járdák felújításán kívül azt reméljük, hogy végre rendbe tehetjük a vasútállomást és an­nak környékét. Ha minden az elképzelé­seink szerint történik, a kisüzemünk az idén megkezdi a munkálatokat. A fontos­sági sorrendet a lehetőségek ismereté­ben határozzuk majd meg. Egy éve ered­ményesen tevékenykedik településünkön az igazgatók tanácsa, amelytől az elkép­zeléseink megvalósításában a jövőben is igen sokat várunk. Az egészségügyi köz­pontot közös beruházással akarjuk felé­píteni. Ahogy a település elöljárói mondják, minden téren előbbre kell lépniük, fel kell nőniük a megnövekedett feladatokhoz úgy, ahogy az egy központi községhez illik. Igyekezetükben nem lesznek egye­dül, hiszen az itt élő emberek egymillió kétszázharmincezer korona értékű köte­lezettségvállalást tettek a párt XVII. kong­resszusa tiszteletére.- A képviselőkkel együtt felkészültünk a számadásra, a programtervezet megvi­tatására. A lakosok minden ésszerű ja­vaslatát igyekszünk figyelembe venni - mondja búcsúzóul az elnök. - Tudjuk, rajtunk múlik, hogy az elképzelések való­ra válhassanak, de tudomásul kell venni a lehetőségeket is. Lehetetlent mi sem kívánhatunk, de mindent megteszünk, hogy a következő megbízatási időszak a mostaninál is eredményesebb le­gyen. NÉMETH JÁNOS (Ivona Hanusová felvétele) ' Munka közben MEGÖRÖKÍTENI EGY PILLANATOT Hozzáértő kézben szinte cso­dákra képes a fényképezőgép. Szakszerű beállítás, egy gomb­nyomás, s megörökíthetők a soha vissza nem térő pillanatok. A fel­vétel színvonalas kidolgozása még fokozza a hatást, s nem vé­letlen, hogy a fényképezést a mű­vészeti ágak közé sorolták. Ivona Hanusová kezébe elő­ször véletlenül került a gép. — Gyermekkoromban igen sze-. rettem rajzolni. Mindig arról ál­modtam, könyveket fogok illusz­trálni. Amikor a Bratislavai Iparmű­vészeti Középiskolába jelentkez­tem, abban az évfolyamban a gra­fikai szakra többszörös volt a túlje­lentkezés. Úgy gondoltam, ha már úgysem azt tanulhatom, ami a vá­gyam, maradok a fényképészeti osztályban. Ez a döntés meghatá­rozta életem alakulását. Szívesen emlékszik vissza a középiskolában eltöltött négy esztendőre. Tomik professzor irá­nyításával ízlelgette a fekete-fehér színek varázsát. Tanítómestere hatása megnyilvánult abban is, hogy a riportfelvételek érdekelték a leginkább. Az emberek, s külö­nösen a gyermekek életének egy- egy jól kiválasztott mozzanatát úgy kapta lencsevégre, hogy saját érzelmeit, gondolatait, álláspontját is kifejezze. Több évfolyamtársá­val közös kiállításon mutatta be legjobb munkáit. A gondtalan diákévek után a keményebb időszak következett. Az elhelyezkedés nehézségeit gyorsan leküzdötte, a bratislavai Sluzba ipari szövetkezetbe kérte felvételét. Két évig a fekete-fehér, majd később a színes felvételek sokasága született munkája nyomán.- Az iskolában a színes techno­lógiát nem tanultuk, ezzel már a munkahelyemen ismerkedtem meg. Ezért is jelentett számomra újat, érdekeset, amíg megszoktam a további színeket, árnyalatokat, Igaz, ugyan, hogy itt a tulajdon­képpeni ,,alkotásra“ alig van lehe­tőség, mégis mindig keresem és meg is találom a szépet, a vonzót. A szövetkezet műszaki fényké­pészeti részlegén ugyanis meg­rendelésre készítik a képeket. Gyakran készen kapják a negatí­vokat, de megtörténik az is, hogy valamelyik szervezet a felvételek elkészítésével is megbízza őket. Különböző prospektusok, reklám­anyagok képei készülnek a petr- zalkai lakótelepi ház alagso­rában.- Ez a műterem - mutatta be birodalmát Ivona Hanusová. - Ezen a hajlított felületű asztal- szerűségen olyan felvételek ké­szíthetők, melyeken a háttér nem elhatárolt, tehát végtelen benyo­mását kelti. A redőnyként alakít­ható színes háttér szükség szerint változtatható. Itt készítettük Szlo­vákia legjobb SZISZ-tagjainak profiljait és itt örökítettük meg a Fővárosi Közlekedési Vállalat példás dolgozóit is. A másik bejárat a laboratórium­ba vezet, ahol a sötétben is lát a fényképész gyakorlott szeme. Itt változik át csodálatosan a hófe­hér papír: megjelennek rajta az alakok, a szebbnél szebb tájak- A riportképeknél jobban sze­retem a fekete-fehér felvételeket, viszont a környezet megörökítése hatásosabb színesen. Ezt a beha­vazott telet nem kedvelem, alig várom a tavaszt, s akkor újra ke­zembe veszem a gépet, s elin­dulok... A fővárosban él, itt keresi témá­it. Az állatkert kedvenc helyei közé tartozik, gyakran ellátogat oda.- Rajongok az irodalomért és a képzőművészetért is. Sokat ol­vasok, nyelveket tanulok. Utazni, világot látni akarok, s régi tervem, hogy eljussak Párizsba. Vonz a sok-sok múzeum, képtár. Re­mélem, sikerül a különböző kiad­ványok megcsodálása után élő­ben is gyönyörködnöm a festé­szet, szobrászat nagyjainak mun­káiban. Persze ettől sokkal próza­ibb terveim is vannak. Édes­anyámmal élek együtt, de szeret­nék egy saját lakást, és idővel családot alapítani. Munkája és hobbija szinte ugyanaz. A műterem és a labora­tórium után otthon, a könyvek kö­zött folytatja, amit a munkahelyén abbahagyott. Hisz a fényképészet is gyors lépésekkel fejlődik. Ha pedig a betűket megunja, nyakába veszi a várost, hogy érdekes moz­zanatokat örökítsen meg. Talán magányossága és zárkózottsága tette őt szűkszavúvá. A kis - ötta­gú - munkahelyi kollektívában ugyan könnyebben feloldódik, de igazában a képek világában érzi jól magát. DEÁK TERÉZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom