Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)
1986-12-15 / 295. szám, hétfő
Az SZLKP KB ülésének vitája (Folytatás a 3. oldalról) gek és főleg az anyagköltségek tervezett csökkentésében, nyereségképzésben, a rentabilitás növelésében és a kiemelkedő minőségű termékek részarányának növelésében. Ezeknek a feladatoknak a teljesítésében továbbra is jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes termelési-gazdasági egységek, illetve a vállalatok eredményei között. A rentabilitás növekedése és a vállalati veszteségek volumenének csökkenése egyelőre nem éri el a tárcák és a termelési-gazdasági egységek terveiben és programjaiban feltételezett ütemet. Egész gazdaságunkban romlott a készletgazdálkodás. Mindenekelőtt a késztermékek készleteinek alakulása kedvezőtlen, miközben túlsúlyban az értékesíthetőség szempontjából be nem biztosított, tehát raktárra termelt termékekről van szó. Ez a néhány tény is azt mutatja, hogy a minőség javítására vonatkozó feladatok teljesítésének biztosításához való hozzáállásban, főleg az e téren leginkább elmara- dozók esetében, mindeddig nem tapasztalható jelentősebb változás. A jövő évi költségvetés abból a célból indul ki, hogy pénzügyileg biztosítsuk a szociális-gazdasági fejlődés programját és az állami terv feladatainak teljesítését. Ebből van levezetve gazdaságunk tervezett nyereségképzése, melynek 18 százalékkal kell növekednie. A növekménynek csaknem 90 százalékát a költségek, nagyrészt az anyagköltségek csökkentésével kell biztosítani, amit az e téren rendelkezésre álló tartalékok ismeretében reálisnak tartunk. Persze, ennek a feladatnak az igényessége annyival növekszik, amennyivel a minőségi mutatók teljesítésében az idén adósak maradtunk. Az elkövetkező évben határozottabban kell tisztáznunk a veszteséges és kevésbé rentábilis vállalatok és termelés problémáját. A veszteségesség megoldását engedmények nélkül kell kifejeznünk a tervfeladatokban. Valamennyi vállalatnál, tehát nem csupán a kiválasztottaknál, fokozatosan el kell mélyíteni a gazdasági önállóságot és a fejlődéssel kapcsolatos vállalati felelősséget. Nem oszthatjuk azt a nézetet, hogy az iparban a 9,3 milliárd korona nyereség elérésére vonatkozó feladat az alapeszközök 98 milliárd koronás értéke és a teljesítmények közel 93 milliárd koronás értéke mellett nem reális. A társadalom érdekeinek szempontjából ellenben reális-e, hogy olyan termelési-gazdasági egység, mint a Fafeldolgozó és Bútoripari Vállalat, amely 11 milliárd korona értékű alapeszközzel rendelkezik, ebben az évben csak 50 millió korona nyereséget érjen el? A gazdasági szférával szemben támasztott valamennyi igény a valós lehetőségekből és tartalékokból, valamint abból indul ki, hogy feltétlenül meg kell teremteni a feltételeket a CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa által meghatározott szociális és gazdasági fejlődés programja feladatainak teljsítéséhez. És közben ezeknek a szükségleteknek az igényessége tovább növekszik, részben Szlovákia népességének fejlődésével, valamint azáltal, hogy ezeket a szükségleteket országos szinten is ki kell elégíteni. IVAN K0PERNICKÝ elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a bratislavai Slovchémia vezérigazgatójának felszólalása A nemzeti jövedelem növekedésének biztosításában döntő szerep hárul az iparra, növekményének több mint négyötöde innen származik majd. Ebből jelentős mértékben kiveszi részét a vegyipar. Az előző esztendőhöz képest az idén az árutermelés növekménye majdhogynem eléri az 50 milliárd koronát, ami 3,6 százalékos növekedést jelent, a saját termelési érték 15, a nyereség pedig több mint 29 százalékkal lesz nagyobb. Ha ehhez hozzáadom, hogy ebben az esztendőben egyetlen jelentősebb új termelőegységet sem helyezünk üzembe, akkor nyilvánvalóvá válik: a teljes növekményt a meglévő termelóberendezé- seken érjük el. Vagyis a termelés ésszerűsítésével és hatékonyabbá tételével. Igényes feladataink teljesítése érdekében termelési-gazdasági egységünk vállalatainál szinte valamennyi hatékonyságnövelő tényezővel számolnunk kellett - kezdve a munka- és technológiai fegyelem megszilárdításától egészen a műszaki fejlesztés különböző megoldásaihoz. Ezek eredményeként gazdaságosabb lett a termelés, javulás tapasztalható az értékképző folyamatban* és a termékek használati tulajdonságaiban. Milyenek a feltételei ez évi tervünk teljesítésének? Elemzéseinkből kitűnik, hogy a terv szinte valamennyi mutatóját termelési-gazdasági egységünk teljesíti, sót némelyiket túl is lépi. Nem teljesítjük tervfeladatainkat külkereskedelmi téren; a fran- koárakban számított és a nem szocialista országokba irányuló kivitelt és a bruttó nyereség mutatóját, mivel a külföldi piacokon mind az elsődleges nyersanyagoknál, mind a kőolajszármazékoknál és petrolkémiai termékeknél árzuhanás következett be. Pozitívan értékeljük a termelés 2,45 százalékos anyagigényesség-csökkenését és a termékek minőségjavításában elért eredményeket. A magas műszaki-gazdasági színvonalú termékek arányát közel 40 százalékkal emeljük. Idén 35 ilyen minőségű új termék elóálítását kezdtük meg. Termelési-gazdasági egységünkben is a befejezéshez közeledik az 1987. évi terv előkészítése, s ugyancsak folynak a munkák a 8. ötéves terv hátralevő éveire vonatkozó tervfeladatok kidolgozásán. Eközben nem kis nehézségekkel küszködünk. Főként azért, mert jövőre sem helyezünk üzembe semmilyen új termelő létesítményt, olyat, amely döntő mértékben hozzájárulhatna a minőségi mutatók teljesítéséhez. Tudjuk, hogy ebben a harcban legjobb segítőtársaink a tudományos-múszaki haladás, az új technológiák alkalmazása, mégpedig az olyanoké, amelyek lehetővé teszik a nyersanyagok komplex feldolgozását, a megkívánt használati tulajdonságokkal rendelkező progresszív termékek előállítását. Főként azokra gondolok, amelyek a nyersanyagok és az emberi munka magasfokú értékképzésével és nagy gazdaságossággal számolnak. Igazolja ezt fejlesztési orientációnk is, amely a kőolaj nagyobb feldolgozottságára irányul. Ezért állandó figyelemmel kísérjük a hidrokrak- koló komplexum és a lll-as számú paraffingyártó üzem építését. Mindkettő a Szovjetunióval együttműködésben készül. A pártmunka jó feltételeinek biztosításához párt- bizottságot hoztak létre ezeken az építkezéseken. örömteli, hogy a kivitelezési munkák az ütemtervvel összhangban folytatódnak, s néhány területen az építők bizonyos időelőnyt szereztek. Elképzelhetetlen a sikeres tudományos- műszaki fejlesztés koncepció, hosszú távú programok és megbízható tudományoskutató bázis nélkül. Ezért az elmúlt hónapokban valamennyi vállalatunknál kidolgoztuk fejlesztésük komplex programjának első variánsait. Ezek jelentős része az a korszerűsítési és rekonstrukciós tevékenység, amely a tudományos-műszaki fejlesztés megvalósításának számottevő alkotóeleme, főként azért, mert kisebb költségekkel, rövidebb megvalósítási idővel és a ráfordított eszközök gyorsabb megtérülésével számol. Arra kell összpontosítanunk, hogy a jelentősebb korszerűsítéseket és rekonstrukciókat már a 8. ötéves tervidőszakban megvalósítsuk. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításához esetünkben az is hozzájárul, hogy e folyamatot a többi szocialista országgal folytatott együttműködés keretében alapozzuk meg és fejlesztjük tovább. Csehszlovákia és a Szovjetunió hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési programja keretében Va- jánban (Vojany) gyorsítókat gyártó komplexum, a bratislavai Georgi Dimitrov Vegyi Müvekben sulfenax-termeló, a vágsellyei (Šaľa) Duslóban vulkanizációs adalékanyagokat gyártó üzemegység építését tervezzük. Keressük és továbbra is keresni fogjuk az együttműködés bővítésének további lehetőségeit, beleértve a vállalatok és az egyes szervezetek közvetlen kapcsolatainak kihasználását is. Termelési-gazdasági egységünknek kiterjedt tudományos-kutató bázisa van. Néhány kutatóintézet és vállalati tudományos kutató bázis tartozik hozzá. Vállalataink termelési folyamataiban számos dolgozójuk megoldását alkalmazzák. Ezek hozzájárultak a termelés gazdaságossabbá tételéhez, illetve termékválasztékunk innoválá- sához. Azonban nyíltan meg kell mondanunk, hogy az utóbbi években, amikor az innovációkkal szemben számottevően növekednek az elvárások, nem lehetünk elégedettek ezen intézetek több munkahelyének eredményeivel, és keresni kell a megoldásokat munkájuk nagyobb hatékonyságának elérésére. Tudjuk, hogy a termelés hatékonyságának növelése szorosan összefügg az irányítás tökéletesítésével és ésszerűsítésével, az emberekkel végzett munka színvonalának emelésével, beleértve a kádermunkát is, akárcsak az emberek aktivizálása új formáinak és tényezőinek folyamatos alkalmazásával. Végül is megállapítható, hogy a munka hatékonyságának növelése mindig éppen az emberek aktivizálásával kezdődik. így volt ez akkor, amikor a köny- nyen hozzáférhető forrásokat kerestük - megszilárdítottuk a rendet, a fegyelmet, s a megkívánt mértékben ösztönöztük kollektíváink tevékenységét. Mind Husák elvtárs szavai a gazdasági mechanizmus tökéletesítését elősegítő további lépésekről, mind a szovjet emberek jelenlegi aktivitása azt bizonyítják, hogy az ún. nagy intenzifikációs forrásból sem tudunk meríteni az irányítás és az emberekkel végzett munka időszerű problémáinak időben történő megoldása nélkül. Ezekből az ismeretekből és tapasztalatokból indulunk ki, amikor termelési-gazdasági egységünkben az intenzifikáció átfogó feltételeinek megteremtésén munkálkodunk. A bratislavai Slovnaftban például az elmúlt években kipróbáltuk a célirányítás módszerének hatékonyságát. Megmutatkozott, hogy az irányítás hatékony eszközéről van szó, s ez lehetővé teszi az emberek - főként a vezető beosztású dolgozók - ösztönzését, koncepciózus gondolkodásukhoz vezet, teret nyit - a vállalati célokkal és szükségletekkel összhangban - az egyének alkotóképességének és így tovább. Keressük annak a módját, miként lehet ezt az irányítási módszert más kollektívákban is alkalmazni. Az irányítómunka tökéletesítésében káderproblémákkal is találkozunk, ugyanis a növekvő szükségletekhez képest nincs elég szakképzett dolgozó. Ez minden bizonnyal objektív okokkal is magyarázható. Ezek közé tartozik például, hogy tapasztalt dolgozóink jelentős hányada nyugdíjba vonult, mégpedig azok, akik évtizedekig építették és irányították vegyiparunkat, és akiket nem mindig könnyű pótolni. Ez azonban az emberekkel végzett, nem minden esetben jó munkánk következménye. Függetlenül a jelenlegi helyzet okaitól a kiutat a dolgozók intenzív felkészítésében látjuk, gyakran új, korábban még nem alkalmazott formákkal is próbálkozunk. Tudatosítjuk, hogy ma az irányítómunkában nem elég csak parancsolni, feladatokat osztani. Változtatnunk kell az irányítómunka stílusán. Azoknak az igényes feladatoknak a megoldására kell megnyernünk az embereket, amelyek előttünk állnak. Ehhez szakmailag és politikailag fejlett, elkötelezett, jól ösztönzött és jutalmazott dolgozókoiiektívákra van szükségünk. Az ilyen kollektívák létrehozásában és nevelésében pótolhatatlan feladat hárul a vezető dolgozókra, a pártszervezetekre és minden kommunistára. JAROMÍR ALGAYER elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Nyugat-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnökének felszólalása Az idei népgazdasági terv teljesítésének nyu- gat-szlovákiai eredményei arról tanúskodnak, hogy a pozitív irányzatok dominálnak a 8. ötéves terv feladatainak valóra váltásában. Az ipari termelés 6,1 százalékkal növekedett. A nemzeti bizottságok által irányított üzemek és az ipari szövetkezetek sikeresen teljesítik ütemtervüket, és adottak a feltételek az éves feladatok megvalósításához. Kedvező eredmények születtek a gyártási folyamatok gazdaságosabbá tételében, a fűtőanyagok, az energiahordozók, a nyers- és az alapanyagok megtakarításában. Ezek az eredmények ott a legszembetűnőbbek, ahol a kollektívákat politikailag és szakmailag felkészült vezető gazdasági dolgozók irányítják. Azonban nyíltan meg kell mondanunk, hogy sokkal előbbre is juthattunk volna. Az elmúlt 11 hónap folyamán a kerületben 21 vállalat nem teljesítette a tervet, a lemaradás a bruttó termelésben 393 millió korona, az árutermelés terén 23 vállalat maradt el 260 millió korona lemaradást okozva. Ennek különféle okai vannak, de többnyire arra vezethetők vissza, hogy az irányító dolgozóknak elégtelen az aktivitásuk a nagy anyagi és nem produktív költségek csökkentését illetően, nem egyeztetik a tervfeladatokat, hiányosságok vannak a termelés minőségében. Olyan fogyatékosságok ezek, amelyek leküzdésére a CSKP KB 4. ülésének határozatai és az SZLKP KB Elnökségének Lenárt elvtárs által előterjesztett beszámolója ösztönöz bennünket. Az anyagi-műszaki alap terveinek kiegyensúlyozatlansága sok energiát emészt fel, amelyet a szükségletek fedezésére kell fordítani, lényegesen nagyobb anyagköltségeknek és gyakran a minőség lerontásának az árán. Ráadásul ezekkel a fogyatékosságokkal összefüggenek a technológiai fegyelem megtartásának problémái, nem beszélve a termelési jellegű megoldatlan szerkezeti változtatásokról. Kerületünkben jelentős beruházások folynak, amelyek fontosságukat tekintve túllépik a kerület határait. A nemzeti bizottságok megteremtik az építők zavartalan ellátásának feltételeit, fejlesztik a közlekedést, a szolgáltatásokat, és gondoskodnak a további szükségletek kielégítéséről. A Szlovák Tervbizottságnak azonban operatívan kellene foglalkoznia a jogos kérésekkel, főleg a közlekedés területén, és segítenie kellene a kerületnek abban, hogy a beruházásokon javuljon az egészségügyi ellátás. Aggaszt bennünket a célberuházások, a komplex lakásépítés és a Z-akció beruházási része feladatai teljesítésének helyzete, amelyre Lenárt elvtárs is kritikusan rámutatott. A legtöbb beruházáson nem tartják meg a tervezett átadási határidőket, túllépik a költségvetési kereteket, és sok a befejezetlen építkezés. A beruházások kivitelezése jelenleg nem teszi eléggé érdekeltté azokat, akik számára létesül. Ez arra kényszerít bennünket, hogy módosítsunk az egész beruházási folyamaton, a járási nemzeti bizottságok felelősségének növelése érdekében. A beruházási feladatok jobb teljesítése céljából a kisebb építkezéseken érdekeltté tesszük a járási építőipari vállalatokat. Az első ilyen építkezés a bratislavai Protetika üzem létesítése lesz, a kivitelező a Pezinoki Járási Építőipari Vállalat. Intézkedési tervet dolgozunk ki, amelynek segítségével havonta figyelemmel kísérjük a beruházási és az építkezési felkészülést. A komplex lakásépítés területén 1987-re azt tervezzük, hogy a lakásokat december 10-ig átadják, tehát nem úgy, mint az idén, hogy csaknem ezer lakást december utolsó harmadában kell átadni. A 8. ötéves terv fő feladataiból következik, hogy emelni kell az elektronika színvonalát kerületünkben. A legkorszerűbb gépek hozzáértő kezelést követelnek meg. Az előző ötéves tervidőszakban nagy gondot fordítottunk az Érsekújvári (Nové Zámky) és a Piešťanyi Elektronikai Szakközépiskola építésére. Ez a követelmény most fokozottan érvényes, mert azok a feltételek, amelyek között az oktató-nevelő folyamat megvalósul, nem felelnek meg a kor színvonalának és a szükségleteknek. A CSKP XVII. kongresszusa a CSKP KB 1982. évi 6. ülésének határozataira támaszkodva kiemelte a nemzeti bizottságok felelősségét a szolgáltatások minden fajtájáért és területéért. Kerületi politikai és állami szerveink jóváhagyták a szolgáltatások fejlesztésének koncepcióját a 8. ötéves tervidőszakra és távlatilag a 2000-ig terjedő időszakra kidolgozott tudományos prognózis alapján. Ez vezérfonal a járási és az alacsonyabb szintű nemzeti bizottságok számára, amelyek §aját feltételeikből kiindulva önálló programot dolgoznak ki, amivel a tervszerútlen- séget akarjuk kiküszöbölni. Fontos szerepe van a nemzeti bizottságok egybehangoló tevékenységének, hiszen szolgáltatásokkal más vállalatok is foglalkoznak, de felelősségük mindeddig nem következett a szerződéses kapcsolatokból. A kerületi nemzeti bizottság azzal kapcsolatos ellenőrzése során, hogy hogyan hajtják végre a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatoknak, valamint a járások, a városok és a központi községek választási programjainak teljesítését célzó intézkedéseket, megállapította, hogy a szolgáltatások minősége nagy mértékben függ a nemzeti bizottságok tisztségviselői és apparátusa irányító munkájának színvonalától. Megmutatkozik ez a közrendben, a tisztaságban, a zöldövezetek és a parkok létesítésében és karbantartásában. Szigorúbb kritériumokat alkalmazunk a nemzeti bizottságok és szervezeteik munkájával szemben, s ebben a szellemben új módon kapcsoljuk egybe a gondolkodás és a cselekvés fogalmát, elmélyítjük a munkák és a szolgáltatások gazdaságosabbá tételének folyamatát, ésszerűbbé tesszük a fűtő-, a nyers- és az alapanyagok felhasználását. Az ilyen igényes feladatok megvalósítása szerint módosítjuk a Csehszlovák Műszaki Tudományos Társaság kerületi szervezetének tevékenységét. A számítástechnika alkalmazásával akarunk áttérni a határozatok és teljesítésük nyilvántartására és teljesítésük ellenőrzésére, az operatív jelleg fokozására és a fölösleges papírmunka megszüntetésére. A kerület egyik elsőrendű feladatának tekintjük a környezet alakításáról és védelméről való gondoskodást. A szlovák kormány által kitűzött fő célokkal összhangban ezekkel a kérdésekkel a kerületi nemzeti bizottság plénumán ebben a hónapban foglalkozunk. Tekintettel ívóvízkészleteire és mezőgazdasági termelésére a kerületre nagy felelősség hárul a környezet védelméért, hogy lehetővé váljon az ország további részeinek ellátása e létfontosságú területeken. Ezért rendkívüli figyelmet fordítunk a termőföld és a vizek tisztaságának védelmére, a szennyvíz- tisztító állomások nagyszabású építését tervezzük. Az embereket aggasztja, hogy a környezetre kedvezőtlenül hat a Seredi Nikkelkohóból kikerülő szennyezőanyag, a munkavédelmi rendelkezések megszegése különféle szenyezóanya- goknak a levegőbe való juttatásával, ami az emberek egészségére is hat. Ezért sok a teendő a nevelés terén és a vállalatokkal együttműködve hozzá kell járulni ahhoz, hogy a feltételek ne rosszabbodjanak, hanem javuljanak. A környezethez községeink és városaink külalakja is hozzátartozik, s ezért e környezet javítására ösztönözzük a képviselőket, érdekeltté tesszük benne a vállalati szférát, és megköveteljük, hogy a hulladékgyűjtő vállalat javítsa a másodlagos nyersanyagok gyűjtése terén végzett munkáját, mert ez nagy jelentőségű az egész népgazdaság számára. A kerületben gazdag termálvízkészletek vannak, a források kapacitása eltérő, s ugyancsak különböző a hőenergiamennyiség, és a gyógy- hatás. E természeti gazdagság felhasználása nagyobb figyelmet követel meg. Olyan erőforrás ez, amellyel gazdagíthatjuk egészségügyünket, bővíthetjük az üdülési lehetőségeket, sőt a hör energiát fűtési célokra is hasznosíthatjuk. Ehhez a tudományos intézmények segítségét kérjük, mert problémát jelent a nagyfokú szedimentáció, egyszersmind a környezetszennyezés. ÚJ SZÚ 4 1986. XII. 15.
