Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-15 / 295. szám, hétfő

Az SZLKP KB ülésének vitája ÚJ SZÚ 5 1986. XII. 15. LADISLAV SKLENÁR elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Považská Bystrica-i Gördülőcsapágygyárak vezérigazgatójának felszólalása A CSKP XVII. kongresszusának programját a Gördülőcsapágygyárak termelési-gazdasági egység igényes és dinamikus 8. ötéves tervében konkretizáltuk. Ez a terv csak komplex megoldá­sokkal, az újratermelési folyamat minden részé­vel összefüggésben teljesíthető. Ezért nálunk a gyorsítás stratégiája a termelési folyamat auto­matizálására és elektronizálására, valamint a termelési innovációra épül. Az egyes akciók automatizálására a kutatóin­tézetek, a tervező szervezetek szakembereiből és a kivitelező képviselőjéből összetevődő ideig­lenes munkacsoportokat hoztunk létre. Ezek a vállalatvezetőség kezdeményezésére alakul­tak meg, általuk biztosítjuk a vállalatfejlesztés komplex akcióinak megvalósítását. A fő tervező által képviselt munkacsoport, valamint a termelé­si-gazdasági egység vezetősége egyezményt köt, amely pontosan meghatározza a terv mű­szaki és gazdasági paramétereit, egyes szaka­szai megvalósításának határidőit és a progresz- szív anyagi érdekeltséget. A feladat teljesíté­sén önállóan munkálkodnak, s amig el nem végzik, mentesülnek egyéb munkakötelességeík alól. Jelenleg ilyen módon oldjuk meg a bytčal, a prágai és a prešovi gördülócsapágygyár, vala­mint a Žilinai Értékesítő Vállalat döntő fontossá­gú akcióit. Ezzel összhangban áll a tudományos bázis munkája, amelynek célja a műszaki fej­lesztés funkcionális feladatainak teljesítése, mégpedig úgy, hogy az eredményeket alkalmaz­hassák minden vállalatban. A termést megelőző szakaszokon gyorsítjuk az ütemet, a termelés konstrukciós és technoló­giai előkészítése automatikus rendszereinek lét­rehozásával. A csapágyak gyártásában például az ilyen automatikus rendszereknek köszönhető­en kimunkáljuk a Kysucké Nové Mesto-i gyárban gyártott gördülöcsapágygyűrűk komplex eszter- gályozásának robotizált programját. Ez a rugal­mas termelési rendszer lehetővé teszi azt, hogy a darab- és a kissorozatú termelést felváltsa a nagysorozatú termelés. Alkalmazása meghá­romszorozza a munka termelékenységét és le­hetővé teszi a munkaerők jelentős megtakarítá­sát, miután bevezetjük a konszern többi vállala­tában. A tömegtermelés automatizálására a bytčai és a prágai gördülócsapágygyárban kerül sor. A bytčai gyárban 1990-ig biztosítjuk azt, hogy a textilgépek különleges kétsoros csapágyainak gyártása a jelenlegi 3,2 millió darabról 5,5 millió darabra növekedjen, a munkatermelékenység kétszeres növekedése mellett. A prágai gyárban 1991-ig ezzel az eljárással a termelést a kis golyóscsapágyaknál 10,5 millió darabról 19,4 millió darabra növeljük, miközben vállalati szin­ten 2,2-szeresére növekszik a munka termelé­kenysége. Az említett akciók megvalósításával egyidejűleg előkészítjük alkalmazásukat a többi vállalatban, ami a 9. ötéves tervidőszakban alap­vető befolyást gyakorol a termelési-gazdasági egység fejlődésére. A termelést megelőző szakaszokon és a ter­melésben az emberi tényező részvételének csökkentésével jelentősen javítjuk a minőséget. Miután a prágai Vaskohászati Vállalattal rendez­zük a csapágyacél, a benátkyi Karbo vállalattal pedig a hazai .csiszolóanyag minőségének kór- • dését, elérjük a világ élenjáró csapágygyárainak termelési minőségét. Az automatizálásban ko­moly problémát okoz a legkorszerűbb gépeknek, automata berendezéseknek és irányító rendsze­reknek stb. hiánya. A termelést követő szakaszokon is intenzifi- káljuk az újratermelési folyamatot. Az értékesítés ésszerűsítése váltja fel a jelenlegi gyakorlatot, amely szerint negyedévre kötött gazdasági szer­ződések alapján hetente szállítunk Ifegfontosabb megrendelőinknek. Üzemzavaraik elhárítására 24 órán belül szállítunk. A megrendelők szük­ségleteinek rugalmas kielégítésével népgazda­ságunkban mintegy 100 millió korona értékben kívánjuk csökkenteni a csapágykészleteket. A szállítói-megrendelői kapcsolatok rendszeré­ben fő célunk szállítókként nagyobb felelősséget vállalni a megrendelők szükségleteinek időben történő, színvonalas kielégítéséért. Jelenleg próbáljuk ki a csapatmunka további formáját. Felhasználtuk a SZISZ kezdeményezé­sét és a fiatalok alkotóképességét. Rájuk bíztuk az új generációjú esztergapad prototípusának kifejlesztését és előállítását. Ezt az akciót támo­gatja a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottsága, s ennek, valamint a fiatalok munkalelkesedésé­nek köszönhetően a feladat megoldásának idejét öt évről lerövidítjük két évre. Ennek további előnye a fiatal, tehetséges emberek nevelése az önálló, felelősségteljes alkotó munkára. Az említett akciók azonban önmagukban nem biztosítják termelési-gazdasági egységünkben az intenzifikálás szükséges mérvű meggyorsítá­sát. Más területeken is fontos lépéseket teszünk. Ezek közé tartozik az új gyártási technológia és gyártmányok fejlesztése. Az alapvető innovációk közé soroljuk a fémpor felhasználására épülő haladó technológia fejlesztését. A technológia teljes mértékben felhasználható a termelési fo­lyamat automatizálására, jelentős mennyiségű alapanyag, energia és munkaerő megtakarításá­ra. Ezzel egyidejűleg kialakítja annak feltételeit, hogy az alkalmazásában részt vevő szervezetek csúcsparamétereket elérő gépeket és gépi be­rendezést fejlesszenek. A Vágmenti Gépgyár rekonstruálása, s felszerelése termelékeny tech­nológiával, továbbá a Tatra tehergépkocsi, az új Skoda személygépkocsi csapágyainak, a textil­ipari gépek villamos csévéinek innovációja, egyes új csapágyak licenc alapján való termelé­se, az új termelési technika, a porkohászat és a további új gyártmányok előállítása teszi ki majd a 8. ötéves tervidőszak vége felé termelési­gazdasági egységünkben a termelési volumen döntő hányadát. A gyorsítás további erőforrása a nemzetközi együttműködés elmélyítése. A porkohászat vi­szonylatában a KGST-országok tudományos- műszaki fejlesztésének 2000-ig szóló komplex programja keretében részt veszünk az „Új anya­gok, termelési és feldolgozási technológiájuk“ elnevezésű 4-es számú feladat teljesítésében. Részvételünkkel, teljesen automatizált termelési rendszerekre épülően kidolgozzuk az alaktrész- gyártás progresszív technológiáját. Az első ilyen automatizált rendszert 1990-ben helyezzük üzembe. A CSSZSZK és a Szovjetunió kormányának a két ország vállalatai és szervezetei közvetlen termelési és tudományos-műszaki kapcsolatairól szóló egyezménye alapján a múlt héten termelé- si-gazdasági egységünk, valamint a szovjet csapágyipari egyesülés egyezményt kötött a ter­melési és a tudományos-műszaki együttműkö­désről. Az egyezmény alapján az egyes vállala­tok közvetlen kapcsolatokra lépnek egymással, hogy javuljon együttműködésük a gördülőcsapá­gyak fejlesztésében és gyártásában, a technoló­giai berendezések kölcsönös alkalmazásában. Az egyezmény rögzíti az együttműködést a gé­pek javításával és karbantartásával kapcsolatos szervizszolgáltatások területén is, továbbá a gé­pek és az alapanyagok mintáinak közös kipró­bálását, valamint a szakemberek kölcsönös kon­zultációit. A 7. ötéves tervidőszakban terven felüli igé­nyes feladatokat vállaltunk. A kollektívák és az egyének többségének cselekvő hozzáállásával a döntő mutatókban magasan túlteljesítettük az ötéves tervet. Ebben az esztendőben a termelési terv bizonyos mértékben egyenetlen teljesítése ellenére termelési-gazdasági egységünk a fel­adatokat legalább 100 százalékra teljesíti. A szovjet exportot már november 30-án teljesí­tettük, és az év végéig a szocialista kivitel feladatát több mint 100 millió korona értékben túlteljesítjük. Tüzetesen megtárgyaltuk és lebontottuk az 1987. évi feladatokat. Noha a tervezés jelenlegi szakaszában még sok a kockázat, a vállalati vezetőségekkel együttműködésben megteremt­jük a terv teljesítésének valós előfeltételeit. A terv kimunkálása egyidejűleg kimutatta, hogy az irá­nyításnak teljes mértékben nem sikerült rend­szeres nyomást gyakorolnia arra, hogy igényes feladatokat vállaljanak és teljesítsék is azokat. E tekintetben a vállalatoknak és a szervezetek­nek még sok lehetőségük nyílik arra, hogy elő­nyös helyzetbe jussanak kevésbé igényes fel­adatok vállalásával. RUDOLF SCHUSTER elvtársnak, az SZLKP KB tagjának, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnökének felszólalása Nehezen honosodik meg az igényesség a mi­nőségi feladatok következetes teljesítésében és a tudományos-műszaki haladás alkalmazásá­ban. Gondokkal és nehézségekkel találjuk ma­gunkat szemben, főként a gazdasági vezetők, de más funkcionáriusok részéről is. Megszoktak egyfajta sztereotípiát arra vonatkozóan, miként teljesítsék a feladatokat, hogyan érjenek el köny- nyen járható úton, s részben nem becsületes módon átlagon aluli vagy átlagos eredményeket. Az új munkaformák és -módszerek járatlan utak­nak számítanak, de ezeken kell haladni. Dolgozóink, kommunistáink, gazdasági veze­tőink döntő többsége megérti és támogatja a mostani irányvonalat, amely a CSKP XVII. kongresszusának és az SZLKP legutóbbi kong­resszusának határozatából következik, mint je­lenlegi és jövőbeli feladataink teljesítésének egyedüli lehetséges módja. Ezt a tényt bizonyít­ják tervfeladataink tíz hónap alatti teljesítésének eredményei. Tíz hónap alatt az ipari vállalatok a tervezett saját termelési értéket 0,9, a bruttó termelést 1,2, az árutermelést 1 százalékkal teljesítették túl, és 260 millió koronával nagyobb nyereséget hoztak létre. Ám vannak olyan vállalataink is, amelyek nem teljesítik feladataikat, mint például a Spišská Nová Ves-i Új Otthon, a Kelet-szlovákiai Ce­mentgyárak és Mészégetők, a Kelet-szlovákiai Sörgyárak a kassai (Košice) Prefa, a kassai Piloimpregna és mások. Az SZLKP Kelet-szlo- vákiai Kerületi Bizottságának Elnöksége konkrét intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy javuljon a tervteljesítés ezeknél a vállalatoknál. Kerületünk építőipari vállalatai 0,7 százalékkal teljesítették túl az alapvető építőipari termelés volumenét. Abszolút értékben ez 53,2 millió koronát jelent. A saját termelési érték a tervhez képest 0,4 százalékkal nagyobb. Már kevésbé lehetünk elégedettek a feladatok tételes teljesíté­sével. Az építőipari vállalatok a tervezett nyereséget 37,4 millió koronával, vagyis 14,6 százalékkal teljesítették túl. Valamennyi központilag irányított vállalat megvalósította tervezett célkitűzéseit, ez mindössze a Michalovcei Magasépítő Vállalatra és a Kassai Mélyépítő Vállalatra nem vonatkozik. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az év végi tervfeladatok teljesítésére. Tizenegy hónap alatti eredményeink jelzik, hogy adottak a feltéte­lek az egész évi feladatok maradéktalan teljesí­téséhez. Kerületünk történetében először értünk el hek­táronként 4 tonnás gabonatermést. Ennek elle­nére az a véleményünk: távolról sem tettünk meg mindent azért, hogy eredményeink még ennél is jobbak legyenek. Még számos olyan gazdasági dolgozó van, akik szóban minden újjal egyetérte­nek, ám tetteik nincsenek ezzel összhangban. Új hozzáállás helyett régi módon dolgoznak, ala­csonyabb szintű tervekért harcolnak, tisztázatlan szállítói-megrendelői kapcsolatokat indokolnak meg. A Kelet-szlovákiai kerületben az SZLKP kerü­leti bizottsága és járási bizottságai mindenütt, ahol ismételten nem teljesítették feladataikat, káderváltozást eszközöltek. 269 nómenklatúrá­ban dolgozót cseréltek ki. Az esetek döntő több­ségében a helyzet ezután jobbra fordult. Kulcsproblémáink egyike a lakáshelyzet. Az SZLKP kongresszusa is a komplex lakásépítés fontosságát hangsúlyozta. Mi is arra törekszünk, hogy ne építsünk lakásokat alapvető járulékos és műszaki ellátottság nélkül. Továbbra is gondot okoz, hogy a nemzeti bizottságokhoz tartozó gazdasági szférában nem valósulnak meg a megelőző beruházások, ez különösképpen a vizgazdasági építkezésekre vonatkozik. A megelőző beruházások hiánya veszélyezteti 49 lakóterület építésének megkez­dését. Ezeken a 8. ötéves tervidőszakban kivite­lezési formában 5528 lakás befejezését tervezik. Kerületünkben jelenleg 36 olyan lakóterületet tartunk nyilván, ahol a lakásokat 1985. december 31-ig befejezték, ám a műszaki és járulékos létesítményeken 995 millió korona - ebből a ke­rületi székhelyen 333 millió korona - értékű munkát kell még elvégezni. Kerületünkben az életkörülményekről való gondoskodás elsődleges feladata a lakosság ivóvízellátása. A hosszan tartó szárazság, de a nem megfelelő és megkésett megoldások keresése miatt jelenleg a folyamatos ivóvízellá­táshoz kerületünkben másodpercenként 700 liter víz hiányzik. Az ivóvizhiányt 526 ezer lakos, főként Kassán és Prešovban érzi. Ezért vezettük be a vízfogyasztás szabályozását. Tudatosítjuk, hogy ezt a helyzetet nemcsak a kedvezőtlen időjárás okozta, hanem szerepet játszott benne a starinái víztározó befejezési határidejének eltolódása és a domašai viz ivásra alkalmassá tételének lassú előkészítése is. Annak ellenére, hogy konkrét intézkedéseket hoztunk a jelenlegi kedvezőtlen ivóvízellátás át­hidalására, minél gyorsabban fel kell oldani azt az ellentétet, amely az SZSZK Egészségügyi valamint Erdőgazdasági és Vízgazdálkodási Mi­nisztériuma között a domašai víztározó kihasz­nálásának körülményeiben mutatkozik. Jelenleg, miután konzultáltunk a szakem­berekkel, megfontolásképpen ismét felvetjük a Bódva vize hasznosításának lehetőségét, akár közvetlen módon, akár a bukoveci víztározóból való átszivattyúzással. Ez megfelelő megoldás mind a Veľká Domašából nyerhető vízforrás biztosításához, mind ahhoz, hogy Kassa megfe­lelő és megbízható kiegészítő ivóvízforráshoz jusson. A Kelet-szlovákiai kerület párt- és állami szer­veinknek igyekezete a 8. ötéves terv előkészítése­kor a Kelet-szlovákiai kerület természeti, nyers­anyag- és gazdasági forrásai hatékony kihasz­nálásának követelményéből indult ki, s ez össz­hangban van a CSSZSZK népgazdasága hosz- szú távú fejlesztésének elképzeléseivel. Ezt csak fokozta a nyersanyag- és energiaigényes kohá­szati ágazat tervezett stabilizálása, ami elsősor­ban a Kelet-szlovákiai Vasműben valósul meg. Másfelől számottevő természetes szaporulattal, s így az ennek megfelelő munkaerőforrással is számolni kell a jövőben. Ez az igyekezet a Kelet­szlovákiai kerület 8. ötéves tervidőszakra vonat­kozó területi tervének elfogadásáig vezetett, amit az SZSZK és a CSSZSZK kormánya hagyott jóvá. Ezzel olyan, koncepcióra épülő dokumentum­hoz jutottunk, amely a felgyülemlett problémákat programszerűen oldja meg, s ezek idősíkja több esetben túllépi a 8. ötéves tervidőszak időtarta­mát. A dokumentum alapul szolgál a kerület hosszú távú fejlesztési programjának megvalósí­tásához. A területi szervek szintjén teljes mértékben magunkra vállaltuk azokat a kötelezettségeket, amelyek a szociális fejlesztés feltételeinek meg­teremtéséből és biztosításából adódnak. Ellenté­tek nélkül egyeztünk meg a munkaerő-keretek- ben a tárcákkal és termelési-gazdasági egysé­gekkel, sok esetben még ezeket a határokat is túlléptük. MÁRIA HADUŠ0VSKÁ elvtársnőnek, az SZLKP KB póttagjának, a vranovi Slovenka munkásnójének felszólalása Járásunk dolgozói is nagy érdeklődést tanúsí­tanak a CSKP KB 4. ülésének eredményei iránt, annál is inkább, mert az ülés napirendjén szere­pelt problémák minden állampolgárunkat érintik. Az ülés határozata jelentős mértékben megszi­gorítja a CSKP XVII. kongresszusán meghatáro­zott követelmények teljesítése eredményeinek értékelése során alkalmazott kritériumokat, és rámutat tevékenységünk további irányára, ame­lyet a nagyfokú igényességnek, a kezdeménye­zőkészségnek és a felelősségtudatnak kell jelle­meznie. A járás gazdasága az idén egészében véve sikeresen teljesíti tervét. Az ipari termelés az elmúlt 11 hónapban 101 százalékra teljesítette tervét, a saját termelési érték tervmutatóját 2,6 százalékkal túlszárnyaltuk. A száz korona értékű teljesítményre jutó anyagköltségek a múlt évi­hez képest 4 korona 70 fillérrel csökkentek, s a tervhez képest 71 fillérrel voltak kisebbek. Fontos lépést tettünk előre a mezőgazdaság intenzifikálásában, hiszen az őszi repce, a len és a zöldség termesztésének tervén kívül minden termelési és felvásárlási feladatot túlteljesítet­tünk. Növekszik az építőipar teljesítőképessége, bővülnek és javulnak a lakossági szolgáltatások. Úgy tűnhet tehát, hogy minden a legnagyobb rendben van. De az egészében véve kedvező eredmények mögött számos probléma és ki­használatlan tartalék is meghúzódik. Ugyanis az ipari szervezetek 53 százaléka nem teljesít egy vagy több kötelező tervmutatót. Több mint húsz százalékos különbségek vannak a termelés intenzitása terén a hasonló feltételek között gazdálkodó földműves-szövetkezetek kö­zött. A mezőgazdasági termelés csak az efsz-ek egyharmadában rentábilis. Az építőipar nem a kivitelezői szerződések szerint teljesíti tervét, ami az építési időtartam meghosszabbodásához vezet. Ezért a fő termelő szervezetek 8. ötéves tervidőszakra szóló intenzifikálási programjait fo­kozatosan megvitattuk a járási pártbizottság el­nökségében, és utasítást adtunk kiegészítésük­re. Minden hosszabb távon elmaradó szervezet­nél konszolidálási intézkedéseket dolgoztunk ki, amelyek végrehajtását a járási szervek ugyan­csak rendszeresen értékelik. A CSKP KB 4. és az SZLKP KB mai ülésének tanácskozásából kiindulva készítjük elő a járási pártbizottság decemberi és februári ülését, vala­mint a pártalapszervezetek évzáró taggyűléseit, amelyeken főleg azokra a munkahelyekre fo­gunk nagy figyelmet fordítani, ahol súlyosabb problémák mutatkoznak a tervteljesítésben. Az idén ezek közé tartozik a mi üzemünk, a vranovi Slovenka is, amely az előző ötéves tervidőszakban teljesítette feladatait, és gyors ütemben növelte teljesítményeit. Bár nagy figyel­met fordítottunk a terv kidolgozására, az év folyamán olyan problémák álltak elő, amelyekkel nem tudtunk teljes mértékben megbirkózni. Ezt főleg az okozta, hogy késlekedve és rendszertelenül kaptuk a szövetet a Banská Bystrica-i anyaüzemtől, és a fonalat Nejdekből, ami rontotta a termelés folyamatosságát. Továb­bi ok az, hogy későn reagáltunk a felsőruhák iránti kereslet alakulására. Egyes problémákat fokozatosan sikerül meg­oldanunk. Úgy módosítjuk a kötőgépeket, a fel­dolgozó és a festő berendezéseket hogy csök­kenjen, s ha célszerű, teljesen megszűnjön a bo­nyolult kooperáció. Hiszen például a kötött szö­vetet a Banská Bystrica-i üzem gyártotta, ezt feldolgozni a turzovkai üzembe vitték, onnan visszakerült Banská Bystricába és csak utána a mi üzemünkbe. Bonyolultabb probléma, amelyre figyelmeztet­ni akarok, a gyártmányok értékesítése. Ezzel operatívabban, sokoldalúbban és megfelelő színvonalon kellene foglalkozni, hogy sikerüljön megelőzni a súlyosabb gazdasági és egyben politikai károkat. Amint ezt eladási részlegünk dolgozói kimu­tatják, u piac egyre jobban telítetté válik textilipari termékekkel. Ez főleg a müszálas termékekre vonatkozik, amelyek gyártása céljából üzemünk létesült. Ezt az a körülmény is alátámasztja, hogy a számos intézkedés ellenére a jövő év első felében csak termékeink 69 százalékának, a má­sodik félévben pedig csak 21 százalékuknak biztosított az értékesítése. Ez arra késztet ben­nünket, hogy innováljuk a gyártmányokat és gazdagítsuk a választékot. Csak az elmúlt két év folyamán az üzem kapacitását kihasználva 735- re növeltük a gyártmányfajták számát, s ezekhez hét újfajta alapanyagot használtunk fel. A poli­észterek részaránya 86-ról 64 százalékra csök­kent, a pamut aránya 0,5-ről 10 százalékra, a gyapjúé pedig 14-ről 26 százalékra emelke­dett. Kollekcióinkat a szakemberek kiválóaknak tartják, de ez nem tükröződik vissza az ela­dásban. A kereskedelem ezt azzal indokolja, hogy nagyok a készletek, csökken az érdeklődés a müselyemböl készült termékek iránt, ez viszont a termelés további innoválására ösztönöz ben­nünket. Az innováció azonban egyrészt a megle­vő technológiai berendezések lehetőségeitől, másrészt a korlátozott anyagi fedezettől függ. Megtörténik, hogy az emberek eljönnek munká­ba és nincs miből termelniük. Ez lerontja a mun­kakezdeményezést, csökkenti a politikai szerve­zőmunka hatékonyságát, és elégedetlenséget vált ki a dolgozókból, mert a tervet aztán éjszakai műszakokban és szabad szombatokon kell telje­síteni. Üzemünkben ebben a helyzetben is fel kell használnunk egyes progresszív munkaformákat. A kötődében 235 dolgozó alkalmazza a brigád­rendszerű munkaszervezést, amelynek haté­konysága leginkább az anyagtakarékosságban nyilvánul meg, de ösztönző hatása éppen az említett okoknál fogva csak minimális. Az üzemben viszonylag erős pártszervezet működik. Tagjainak és tagjelöltjeinek száma 332, zömmel nők. Ebben a hónapban fejeztük be a nómenklatúr káderek értékelését, s hozzáfo­gunk az évzáró taggyűlések előkészítéséhez, amelyek keretében most beszélgetéseket tar­tunk a párttagokkal és a tagjelöltekkel. Nagy figyelmet fordítunk a már említett problémák megoldására. Ebben az irányban konkretizáljuk a vezető dolgozók és a többi kommunista felada­tait, hogy ennek megfelelő legyen az egész párttevékenység, beleértve a pártcsoportok rendszeres munkáját, amelyben még jelentős tartalékokat látunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom