Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-15 / 295. szám, hétfő

Az SZLKP KB ülésének vitája ÚJ SZÚ 3 1986. XII. 15. ZUZANA REMETOVÁ elvtársnőnek, az SZLKP KB tagjának, a raslavicei Aranykalász Egységes Földműves-szövetkezet elnökének felszólalása A nyolcadik ötéves tervidőszak kezdete a Bardejovi járásban egészében véve sike­res volt, mivel az idei feladatok elvárások­nak megfelelő teljesítéséhez a hetedik öté­ves tervidőszak eredményes betetőzésé­vel a járás gazdaságának valamennyi terü­letén megteremtettük a kedvező teltétele­ket. Persze, a feladatok lényegesen igé­nyesebbek és újszerű hozzáállást igényel­nek. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a feladatok egyenletes teljesítésének, főleg a minőségnek és az effektivitásnak min­dennap kellő figyelmet kell szentelni, mivel a kötelességek elhanyagolásának mesz- szemenő negatív következményei vannak nemcsak a termelésben és a munkakollek­tívákban, de végső következményként a szociális igények kielégítésében is. Ezért értékeljük, hogy az ipari termelés tervezett volumenét 11 hónap alatt 100,8 százalékra teljesítettük, miközben feladataival csak­nem valamennyi szervezet megbirkózott. Az évi tervfeladatok teljesítésének bizto­sításával kapcsolatban bizonyos problé­mák merültek fel járásunk legnagyobb szervezetében, a JAS nemzeti vállalatban. A hetedik ötéves tervidőszakban vala­mennyi döntő mutató vonatkozásában si­keresen teljesítette feladatait, viszont eb­ben az évben főleg áruértékesítési gon­dokkal küszködik. Nem teljesíti a nem szo­cialista országokba irányuló kivitel tervét, és problémái vannak az árualapba történő szállításokkal is. A problémákat részben szubjektív tényezők okozzák, s ez a cipők választékában, minőségében és divatossá­gában is megmutatkozik. A Nehézgépipari Müvek üzeme április­ban 15 millió koronás lemaradást mutatott ki az ipari termelésben. Ezzel a kedvezőt­len helyzettel a járási pártbizottság elnök­sége részletesen foglalkozott, és a kiváltó okok elemzése alapján konkrét intézkedé­seket foganatosított a keletkezett hiány kiegyenlítésére. Mint kitűnt, a gondok túl­nyomórészt szubjektív jellegűek voltak. Az üzem ma már teljesíti feladatait. Ennek az üzemnek egyik problémája a tisztázatlan szervezeti struktúra, az ugyancsak tisztázatlan és gyakran változó vertikális alárendeltség, valamint a terme­lés szerkezetének ebből eredő változásai. Ezért kérjük a Nehézgépipari Művek vezér- igazgatóságát, hogy dolgozzon ki és lép­tessen életbe olyan irányítási formát, amely megfelel az állóalapok állapotának, a szakkáderek fejlettségének és a termelé­si program fontosságának is. Ez szorosan összefügg egy további, hosszú évek óta fennálló problémával, amellyel rendszeresen foglalkoznak a járás állami és pártszervei: az új munkalehető­ségek létrehozásáról van szó. Járásunk'mezőgazdasági dolgozói szin­tén sikerrel fejezik be ez évi gazdálkodásu­kat. Az előzetes felmérések szerint a nö­vénytermesztési és az állattenyésztési fel­adatainkat egyaránt teljesítjük. Üzemeink összesen 6323 tonna gabonát termeltek A Kassai Nehézgépipari Művek dolgo­zókollektívája ez idén emlékezett meg a gépipari termelés kezdetének 100. évfor­dulójáról. Nemcsak gazdag hagyományok állnak mögöttünk, vállalatunk csaknem 10 ezer dolgozójával és a 2,4 milliárd koronát meghaladó termelési értékével Kelet-Szlo­vákia fontos ipari bázisa. A 7. ötéves tervidőszakban az állóala­pokba történő beruházásokra 1,3 milliárd koronát fordítottunk. Új üzemet építettünk Sabinovban, Bardejovban, acélművet Pra- kovcéban és korszerűsítettünk néhány kassai üzemet. Megteremtettük az olyan progresszív termelési ágazatok fejleszté­sének bázisát, amilyen a hidraulika, az ipari robotok és manipulátorok, a hajtóbe­rendezések, az útépítő és az építőipari gépek. Ezzel egyidejűleg növeltük a gyárt­mányok és a termelési folyamatok innová­ciójának ütemét. A termelésben a tudo­mány és a technika fejlesztésére épülő 39 termelési és technológiai jellegű kiáramló hatást realizáltunk. Ezek közül hatot sorol­tak be a kiváló minőségű gyártmányok osztályába, hét termékünk pedig megkapta a műszakilag haladó termék minősítését. Kohászaink Szlovákiában elsőként ve­zették be az öt tonnán felüli tömegű legbo­nyolultabb öntvényidomok termelését. Nagy előrelépést tettünk a termelési folya­matok robotizálása útján. Robotok haszno­sításával 11 automatizált technológiai munkahelyet létesítettünk a fémforgácso­lásra, valamint az edzésre, továbbá hét komplex gépesített hegesztési munkahe­lyet. A gyártmányok műszaki-gazdasági terven felül, amivel a tervet 121,6 száza­lékra teljesítették. A sűrűn vetett gabonafé­lék hektáronkénti átlagos terméshozama 0,61 tonnával meghaladta a tervezett mennyiséget. Hasonlóképpen beszélhet­nénk a burgonyatermesztésben és a zöld­ségtermesztésben elért eredményekről is. Hiánytalanul eleget teszünk a vágóállatok értékesítésével kapcsolatos kötelezettsé­geinknek, a tejfelvásárlás állami tervét pe­dig már december 4-én teljesítettük. Az év végéig további közel 2 millió liter tejet adunk át az állami alapba. S mivel járásunk valamennyi mezőgazdasági vállalata ele­gendő jó minőségű tömegtakarmánnyal rendelkezik, az állattenyésztési feladatok teljesítése miatt a téli hónapokban sem kell aggódnunk. Milyen részt vállal szövetkezetünk a me­zőgazdasági termelés említett eredménye­inek eléréséből? Az évzáró tanácskozáso­kon és a szocialista munkabrigádok össze­jövetelein a kommunisták és szövetkeze­tünk valamennyi tagja részletesen megis­merkedett a tervfeladatokkal, valamint a CSKP XVII. kongresszusának határoza­tából eredő és reánk is kötelező egyéb feladatokkal. Mindezeket a következőkép­pen teljesítjük: gabonából 18,6 százalékkal termeltünk többet a tervezettnél, a burgo­nya tervezett hektárhozamát pedig 12 szá­zalékkal haladtuk túl. A növénytermesztési és az állattenyész­tési ágazat, az építkezési beruházás és a melléküzemági termelés feladatainak tel­jesítése és túlszárnyalása egységes föld­műves-szövetkezetünkben kihatással van a gazdálkodás effektivitásának alakulásá­ra. Gazdálkodásunk 11 havi alakulása, illetve a kilátásaink előzetes felmérése ga­rantálja, hogy ebben az évben a bruttó mezőgazdasági termelés tervét 105,1 szá­zalékra, az átszámított saját teljesítmények tervét 104,7 százalékra teljesítjük, a terve­zett nyereséget pedig mintegy 200 ezer koronával túllépjük. Napjainkban szövetkezetünkben ugyan­úgy mint a járás többi mezőgazdasági vállalatánál, befejezéséhez közeledik a nyolcadik ötéves tervidőszak második éve feladatainak kidolgozása. Az elvárá­soknak minden tekintetben eleget teszünk. Az igényes tervfeladatok teljesítésének biztosításakor a társadalmi szükségletek kielégítése mellett fokozott figyelmet szen­telünk a hatékonyságnak és a tudomá- nyos-müszaki ismeretek gyorsabb érvé­nyesítésének. A tudományos-műszaki fej­lesztéssel kapcsolatos feladatok a terv szerves részét képezik. Az elkövetkező évben a kutatási-fejlesztési munkahelyek­kel együttműködve járásunk földműves- szövetkezeteiben összesen 22 feladatot szeretnénk megoldani. A feladatok igényességéről tanúskodik az a tény is, hogy a megnövekedett tervfel- aladokat a termelés anyagi ráfordításainak csökkentése mellett kell teljesítenünk. színvonalának és minőségének javítására irányuló igyekezetünk jelentősen növelte exportképességünket. A 7. ötéves tervidő­szakban 1980-hoz képest fokozatosan 2.6-szeresére növeltük gyártmányaink kivi­telét, ezen belül a nem szocialista exportot 3.6-szeresére. A 8. ötéves tervidőszak kezdetén terme­lési bázisunknak, termelési programunk­nak és termelési folyamatainknak az átépí­tése volt folyamatban. Fokozatosan bein­dul a termelés a 7. ötéves tervidőszak végén befejezett létesítményekben. Jelenleg az üzemi pártbizottság és a pártalapszervezetek vezetésével az üze­mekben és az egyes vállalati részlegen a dolgozókat aktivizáljuk arra, hogy minden döntő fontosságú mutatóban teljesítsék az idei feladatokat. Az év folyamán fokozato­san kidolgoztuk az 1987. évi tervet. Ennek tárgyi része már elkészült. Ki kell még dolgozni végső formában pénzellátási feje­zeteit, meg kell szüntetni a gépellátás né­hány problémáját, és főleg a terv anyagi- műszaki biztosításának ellentmondásait. Ismétlődik a régi gyakorlat, hogy a tervet lebontottuk, hozzá kell fognunk teljesítésé­hez, de még megoldatlan az alapanyagok­kal és az alvállalkozók szállításaival való ellátottsága. A dolgozók ezért a terv megvi­tatása során újra és újra hangsúlyozzák: gondoskodjanak a folyamatos ellátásról és mi a tervet teljesítjük. A CSKP XVII. kongresszusán kitűzött, a CSKP KB 4. ülésén konkretizált feladatok megkívánják tőlünk a szociális és a gazda­sági fejlesztésnek, valamint az intenzifiká- lásnak meggyorsítását. Gyakran tesszük fel a kérdést, hogyan fejlesszük a vállala­tot, miképp lépjünk előbbre az intenzifiká- lásban? Dolgozókollektíváink, pártalap- szervezeteink és az üzemi pártbizottság is foglalkozik ezekkel a kérdésekkel A meg­oldása megkívánja a munka nem hagyo­mányos formáinak alkalmazását. így pél­dául a Kassai Nehézgépipari Művekben lényegesen szűkítenünk kell a jelenlegi termékválasztékot, amely magába foglalja a kohászatban az acél, a szürke- és az idomöntvények, a színesfémek, valamint a kovácsdarabok gyártását, továbbá a gyártmányokat kompletizáló és befejező szakágazatokat. Szűkítenünk kell a gyárt­mányok választékát és fokoznunk sorozat- gyártásukat. Csak így lehet megfelelő eredményességgel hasznosítani a terme­lési folyamatok gépesítését és automatizá­lását. A Martini Nehézgépipari Művek termelé- si-gazdasági egységgel együtt az újrater­melési folyamat hatékonyságának növelé­sére döntést hoztunk az általunk gyártott építőipari gépek nagyobb sorozatainak előállítására. Célunk az, hogy az éves termelési volumen értéke elérje az 1 milli­árd koronát, csupán az építőipari gépek két típusának, vagyis a gépkocsi alvázra sze­relt betonkeverő gépek, valamint az UNK 501-es típusú rakodógépek gyártásában. A hatékonyság fokozásának fontos té­nyezője a nemzetközi együttmüködés. Megteremtettük már az alapvető előfeltéte­leket, hogy vállalataink közvetlen kooperá­ciós kapcsolatokat teremtsenek, és tudo­mányos-műszaki vonatkozásban együtt­működjenek külföldi vállalatokkal. Az ung­vári Turbogaz vállalattal együtt kidolgoztuk Az intenzifikációs folyamatnak az orszá­gos fejlődéstől való elmaradásával össze­függő problémák már a hetedik ötéves tervidőszak folyamán szembetűnően je­lentkezni kezdtek és lényegében ma is jelen vannak. Láthatóan romlottak a válla­lati szféra szükségletei saját forrásból tör­ténő finanszírozásának és a belüzemi önelszámolás fejlesztésének feltételei. Különösen jelentőssé vált főleg az a tény, hogy a gazdaságunk egésze nem képez annyi forrást, amennyire saját fejlő­déséhez szüksége van. Például 1981-ben ez a különbség 4,3 milliárd korona volt, 1984-ben pedig még mindig 2,7 milliárd korona. Az egész ötéves tervidőszak folya­mán az állami költségvetésből kellett fe­dezni a hiányzó eszközöket. Ugyanakkor máshol mindenütt teljesen természetes, hogy a gazdaság nem csupán a saját szükségleteire képez forrásokat, de a tár­sadalom szociális és egyéb igényeinek kielégítésére is. Ezért a gazdasági ered­mények javítására általunk gyakorolt nyo­mást is mindenekelőtt az motiválta, hogy növeljük gazdaságunknak az össztársa­dalmi pénzforrások kialakításához való hozzájárulását, miként azt számunkra a kongresszusi határozatok is feladatul adták. Gazdaságunknak az állami költségve­téssel szembeni igényei emellett az utóbbi években állandóan nőttek, különösen a külkereskedelmi kapcsolatok stagnáló vagy gyengülő effektivitása következtében. Mint ismeretes, a külkereskedelemben elért árak és a hazai nagykereskedelmi árak közötti különbségeket lényegében az állami költségvetésből fedezzük. így a kivi­telünk alacsony hatékonyságáért az utóbbi esztendőkben évi 3-5 milliárd koronát kel­lett fizetnünk gazdaságunknak. Ezért a pénzügyi és a költségvetési politikában az effektivitás, az intenzifikáció és a reprodukciós folyamat minőségének kérdését az SZSZK további gazdasági fej­lődésének döntő problémájaként kell ke­zelni. A nem kielégítő intenzifikáció és az alacsony hatékonyság okait mindenekelőtt abban látjuk, hogy a gazdaság fejlesztését szolgáló ráfordításoknak igen alacsony az ökonómiai hasznossága. Az utóbbi két öt­éves tervidőszak alatt az állóalapok több mint 100 milliárd koronával nőttek, ebből az iparban hozzávetőlegesen 46 milliárd koro­nával. Ezzel nem csupán a termelés növe­lését alapoztuk meg, de az intenzifikációs célkitűzéseket is. A fejlődés azonban más­ként alakult, mint ahogy vártuk. Több ter­melési ágban és ágazatban sem a terme­lés volumenének növekedése és főleg a termelés szerkezetének változása, sem pedig a gazdasági eredmény növekedése nem felel meg ezeknek a jelentős ráfordítá­soknak. Jelentős ágazataink közül csupán egyben, a fafeldolgozó, cellulóz- és papír­iparban a jelzett időszakban több mint 16 milliárd koronát költöttek beruházásokra, további egymilliárdot pedig a nem beruhá­zási jellegű műszaki fejlesztés vett igény­be. Az említett jelentős ráfordítások megté­a kooperációs együttmüködés szerződésé­nek tervezetét. Egyes területeken már együttműködünk. Termelési volumenünk a 8. ötéves tervidőszakban hozzávetőleg 50 százalékkal, a nyereség pedig csaknem háromszorosára kell hogy növekedjék. Az intenzifikálás súlypontja azonban továbbra is a tudományos-műszaki fejlesztés meg­gyorsítása és eredményeinek gyakorlati alkalmazása. Első helyre rangsoroljuk a tu­domány és a technika fejlesztésének ter­vét. A 8. ötéves tervidőszakban azzal szá­molunk, hogy bevezetjük 44 termelési és technológiai jellegű kiáramló hatás terme­lését. Az 1985-ös évhez képest több mint megkétszerezzük a magas műszaki és gazdasági színvonalat elérő gyártmányok termelését. Innovációs aktivitásunk a KGST-országok vállalataival és szerve­zeteivel való együttműködésünkre fog tá­maszkodni. A termelés hatékonyságának növelésére 50 robotizált technológiai mun­kahelyet és 53 ipari robottal és manipulá­torral ellátott két automatizált termelési rendszert hozunk létre. Az előző évektől eltérően a 8. ötéves tervidőszakban a beruházási eszközök 70 százalékát használjuk fel rekonstrukcióra és korszerűsítésre, ami elősegíti a terme­lés hatékonyságának növelését. Tartalékokat látunk a munka szervezé­sében is. A munka- és a technológiai fegyelem szigorításával, a munkaidő jobb kihasználásával, a műszakszám növelésé­vel, valamint a termelés előkészítésében és magában a termelésben is az irányítás tökéletesítésével tovább kívánjuk fokozni gazdálkodásunk eredményességét. rülésével kapcsolatos igény megalapozott. Azonban az ágazat a hetedik ötéves terv­időszakban 1,3 milliárd koronával keve­sebb nyereséget hozott, mint amennyit a terv előirányzott, és lényegesen keve­sebbet annál, amennyi megfelelt volna a lehetőségeinek. Gazdaságunk helyzetét tartósan a ráfi­zetéssel gazdálkodó vállalatok vesztesé­gének nagy terjedelme, az alapeszközök alacsony hatásfoka és nyereségképző vol­ta, valamint az anyagi és energetikai jelle­gű ráfordítások nem kielégítő értékesítése jellemzi. Az utóbbi ötéves tervidőszak fo­lyamán az iparban és az építőiparban mint­egy 30 központilag irányított ráfizetéses vállalat gazdálkodott évi 1-2 milliárd koro­na veszteséggel, és a veszteség lényeges része a már említett fafeldolgozó ágazatban keletkezett. A konszolidációs programok realizálása a Slovcepa és a Fafeldolgozó és Bútoripari Vállalat termelési-gazdasági egységekben többnyire hatás nélküli volt, és főleg az utóbbi egységben nem vezetett az ökonómiai eredmények javulásához. Az alapeszközök hatékonysága az öt­éves tervidőszakban gazdaságunk ipari ágazataiban évi átlagban 3-4 százalékkal csökkent, a fafeldolgozó iparban pedig 6-8 százalékkal. Ez csupán az iparban évente mintegy 3 milliárd koronával csökkentette a teljesítményeket. A fejlődés ilyetén vol­tára kedvezőtlenül hatott a nem mindig tökéletesen átgondolt beruházási koncep­ció, továbbá főleg a gépek és berendezé­sek részesedése növelésének az elhanya­golása, a kevésbé effektiv korszerűsítés és a műszaki fejlesztésre fordított eszközök alacsony hatásfoka. A fogyatékos korsze­rűsítés és a termelési egységek kompletti- zálásában vétett hibák a teljesítmény és a hatékonyság gyorsabb növekedését fé­kező elemként jelentkeztek. Az invesztíciós és a műszaki tisztázatlanságot példázza egyebek között a vranovi Bukóza és a pe- zinoki fafeldolgozó üzem építése is. Továbbra is problémáink vannak a gaz­daságosság és a fegyelem alapelveinek érvényesítésével a termelésben és a to­vábbi munkákban. A gazdaságosságot még nem mindenütt érvényesítik az ökonó­miai cselekvés általános elveként, még mindig fölöslegesen nagy a pazarlás és a különböző okokból származó veszteség. Csupán a nyilvántartott nem produktív ki­adások és a rossz minőségű termelésből származó veszteségek évente 300-400 millió koronával csökkentik a pénzforrása­ink képzését. Amint az a Lenárt elvtárs által előterjesz­tett jelentésből is kitűnik, ebben az évben sem a gazdasági, sem pedig a pénzügyi­költségvetési fejlődés nincsen teljesen összhangban azzal, amit a nyolcadik öt­éves tervidőszak első évére célul tűztünk ki. A pénzügyi fejlődés szempontjából főleg az döntő jelentőségű, hogy nem biztosított az intenzifikálás szükséges üteme. Ennek egyik fő oka, hogy lemaradás tapasztalha­tó a minőségi vonatkozású évi feladatok teljesítésében, mint például az összköltsé- (Folytatás a 4. oldalon) FRANTIŠEK GEŠVANTNER elvtársnak, az SZLKP KB póttagjának, a Kassai (Košice) Nehézgépipari Művek igazgatójának felszólalása FRANTIŠEK MIŠEJE elvtársnak, az CSKP KB tagjának, a Szlovák Szocialista Köztársaság pénzügyminiszterének felszólalása

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom