Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)
1986-12-12 / 293. szám, péntek
Az SZSZK fejlődésének 8. ötéves tervéről Pavol Bahylnak az SZLKP KB ülésén elhangzott beszédéből Beszédének bevezető részében Bahyl elvtárs jellemezte a 8. ötéves tervet, amely konkretizálja a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán jóváhagyott gazdasági és szociális fejlesztési programot, s amelynek fő feladatait a Szlovák Nemzeti Tanács törvényjavaslata tartalmazza. A 8. ötéves terv kivételes jellegét az adja meg, hogy a gazdaságot új minőségi alapon kell dinamikusan fejleszteni. Fontos szerepe van a tudományos és a műszaki eredmények gyorsabb elsajátításának, valamint a gyártmányok és a termelés új minőségére, s ezzel együtt a nemzeti jövedelem növekedésére gyakorolt befolyásuknak. Egyúttal azonban új minőségre van szükség a szocialista társadalmi viszonyokban, az ember által a gyártási folyamatban és általában a társadalmi életben betöltött szerepet illetően is. Ennek alapján már a jelenlegi ötéves tervidőszakban a szociális és a gazdasági fejlesztés dinamikájának meggyorsítását célzó hosszú távú stratégiai irányvonal olyan megvalósítására törekszünk, hogy ezzel párhuzamosan végrehajthassuk a fontos társadalmi és szociális szükségletek kielégítésének igényes programját. A fejlesztési dinamika meggyorsításának elsőrendű feltétele az energiahordozók, a nyers- és az alapanyagok hatékonyabb fel- használása. Kulcsszerepe van azon nép- gazdasági cél elérésének, hogy a nemzeti jövedelem a termelési szükséglet egy koronájára számítva 1985-höz képest 1990-ig 12-13 százalékkal növekedjen, ami lényegesen meghaladja az előző ötéves tervidőszakok növekedési ütemét, sót az 1983 és 1985 közötti viszonylag sikeres időszak eredményeit is. A következő időszakban fokozottabban előtérbe kerül a gyártmányok magas műszaki és gazdasági színvonalának s kiváló minőségének követelménye. Eddigi eredményeink nem kielégítóek. Erről tanúskodik az, hogy gyártmányaink nem eléggé hatékonyak a külföldi és belföldi piacon. A jó minőséget biztosítani kell a fejlesztés, az előkészítés, a termelés és az árutovábbítás egész folyamatában, akárcsak a felhasználónál. Erre a problémára maximális figyelmet kell fordítani az összes irányító szervnek, a vállalatok, a konszernek és trösztök vezetőségeivel az élen. További erőforrásokat kell mozgósítani a termelési költségek, főleg a termelés anyag- és energiaigényességének csökkentése érdekében. A fogyasztást ésszerűsítő programunkat reális megoldások formájában gyorsan kell konkretizálni. Ugyanez vonatkozik a szállítási Igényesség csökkentését célzó programokra. A párt által a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán kitűzött gazdaságpolitika megvalósításának kiindulópontja a népgazdaság fejlesztésének helyes szerkezeti átalakítása, amely teljes összhangban van a KGST egész közösségének fejlesztésével. Az előirányzott szerkezet - más ágazatokhoz képest - a feldolgozóipar termelésének csaknem háromszoros növekedését tűzte ki célul. E gyorsabb dinamika hordozójává elsősorban az elektrotechnikai és a gépiparnak kell válnia. De ugyanígy a gyógyszer-, a fafeldolgozó és az élelmiszeriparban is a hazai nyersanyagtartalékok teljes mértékű felhasználására, késztermékekké való feldolgozásuk mértékének növelésére orientáljuk a fejlesztést, miközben nagyobb igényeket támasztunk a gyártmányok választék szerkezetével és minőségével szemben. A szerkezeti átalakítás azonban további iparágakban is időszerű feladat. A középnehéz- és a köny- nyúvegyipar kiemelt fejlesztése, a mélyebb kőolajfeldolgozás, a kohászati eljárások javítása, a magnezit-nyersanyagoknak új minőségi gyártmányok előállítására történő felhasználása, a villany- áram-termelésnek a nukleáris energia és a vízforrások felhasználásával való fejlesztése olyan célok, amelyekre kiemelten összpontosítunk eszközöket. A tudományos-műszaki szempontból igényes termelési ágak és gyártmányok javára történő szerkezetátalakítás nemcsak helyes, hanem egyben szükséges is. A tudományos-múszaki fejlesztés eredményeinek lényegesen szélesebb körű alkalmazása nélkül ugyanis nem lehet úgy felhasználni a nyersanyag- és az alapanyagráfordításokat, ahogyan ezt a szociális és a gazdasági fejlesztés stratégiája megköveteli. Ezeket a problémákat csak a Szovjetunióval és a többi KGST-tagországgal való együttmüködés segítségével oldhatjuk meg sikeresen. A népgazdaság fejlesztésének intenzifikálására való törekvés az alapja beruházási politikánknak is. E téren továbbra is sok helyen alacsony a hatékonyság, és gyakoriak a károk, ahelyett, hogy megtalálnánk a nemzeti jövedelem képzésének növelése terén való előrehaladás alapvető kiindulópontjait. Ezért a 8. ötéves tervidőszakban arra törekszünk, hogy- növekedjenek a termelő szféra, főleg az ipar fejlesztését szolgáló beruházási ráfordítások,- több eszközt fordítsanak a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek felhasználására, valamint a termelési-múszaki alap korszerűsítésére és felújítására,- módosuljon a beruházások szerkezete a gépek és a berendezések javára, amelyek részarányát a termelő ágazatokban a 7. ötéves tervidőszakban elért 48 százalékról a jelenlegi ötéves tervidőszakban 59 százalékra kell növelni,- 38-39 százalékkal csökkenjen a befejezetlen beruházások száma, ami megteremti a beruházási folyamat lényeges meggyorsításának feltételeit. Ezekkel a törekvésekkel pozitívan kell befolyásolni a ráfordított eszközök hatékonyságát és visz- Szatérülését. E törekvések igényesek a határozat-végrehajtó képességgel szemben, a célok koncepciózus tisztázásától kezdve egészen az új kapacitások termelésének beindításáig. A helyzet javítása megköveteli egyes fogyatékosságok határozottabb felszámolását. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a termelési beruházások előkészítése, amely az ellenőrzések eredményei alapján nagyon is elégtelen az 1987-es évre és az ötéves tervidőszak további éveire. A kivitelezők munkájában következetesebben figyelembe kell venni a meghatározott prioritásokat, mint a kapacitásbővítések több feladata, a beruházások befejezése és általában a kiemelt építkezések átadása. Az ötéves terv feladatai csak akkor valósíthatók meg, ha azokat időrendben egyenletesen osztják el és teljesítik. Ezért nagyon figyelmesen kell elbírálnunk az ötéves tervidőszak elsó évére szóló terv teljesítésének eredményeit és a jövő év feladatainak megvalósítására való felkészülést. 1986-ban adottak a feltételek ahhoz, hogy az ipari termelés 3,5, az építőipari megközelítőleg 3, a mezőgazdaságin belül az állat- tenyésztés pedig 2 százalékkal növekedjék. A tervet ezzel kissé túlteljesítjük, és elérjük a késztermékgyártás lényegesebb növekedését. A növénytermelésben azonban számolnunk kell a gabonanemúek és egyes más termények kisebb terméseredményeivel. Az eddigi helyzet alapján az anyagköltségek aránya másfél, az összköltségeké pedig 1,4 százalékkal csökken (a külkereskedelem eredményei nélkül). Az eddigi fejlődés itt is megközelíti az idei terv progresszív feladatait és az egész ötéves terv előirányzatait. Az említett irányzatok arról tanúskodnak, hogy a párt gazdasági programjának megvalósítását sok tekintetben kedvezőbben kezdtük el, mint az előző ötéves tervidőszakban, ennek ellenére azonban súlyos fogyatékosságok is előfordulnak. A gazdasági fejlődés végeredményére kedvezőtlenül hat a nem egyenletes tervteljesítés. Nem oldják meg idejében a szállítói- megrendelői kapcsolatok problémáit, nem teljes a belpiacon kapható iparcikkek választéka, kiegyensúlyozatlan a kivitel területi megoszlása, és növekednek a készletek. A konkrét beruházási feladatokat sem teljesítik, főleg ami a kapacitások üzembe helyezését és az építkezések befejezését illeti. Ezekből a tényekből nagyon konkrét következtetéseket kell levonni az 1987. évre való előkészületek során. Ahhoz, hogy a nemzeti jövedelem az előirányzatnak megfelelően 4,5 százalékkal növekedjék, az anyagköltségeket 1,6, az összköltségeket pedig 1,5 százalékkal kell csökkenteni, a saját termelési érték alapján számított munkatermelékenységet pedig 6 százalékkal kell növelni. Ezek még igényesebb gazdálkodási paraméterek, mint az 1986. éviek voltak. A szükségletekkel összhangban feltételezzük, hogy az ipari termelés a jövő évben 3,6 százalékkal növekszik, és változásokra is sor kerül szerkezetében. Az építőipari munkák terjedelmét megközelítőleg 3,5 százalékkal kell növelni, a kapacitásokat az integrációs akciókra kell átcsoportosítani. Ezeken a munkák terjedelmét az idei szinthez képest a 4-5- szörösére kell növelni. A fejlesztés ilyen irányvételével kell megteremteni a feltételeket a lakosság személyi és társadalmi fogyasztásának folyamatos fejlődéséhez. Annak ellenére, hogy a tervet lényegesen korábban lebontották, mint más években, számos hiányosság tapasztalható teljesítésük előkészítésében. Erről tanúskodik a szállítói-megrendelői tárgyalások eredményeinek étékelése, amely egyben arra utal, hogy a problémákat hosszadalmasan és kis hatékonysággal oldják meg. Ezután Bahyl elvtárs az ötéves terv és az időszerű feladatok szemszögéből részletesebben foglalkozott a népgazdaság egyes kulcsfontosságú ágazatainak céljaival. Rendkívüli jelentősége van a fejlesztési feladatok valóra váltásának a gép- és az elektrotechnikai iparban. Becslések szerint a szlovákiai nemzeti jövedelem növekedése mintegy 40 százalékban az ebben a két ágazatban elért munkaminőségtől és hatékonyságtól függ. Mindenekelőtt lényeges meny- nyiségi növekedést kell elérni - az öt-hatszorosát az 1985. évi szintnek - és lényegesen javítani kell az integrált áramkörök gyártását a számítástechnika, valamint a fogyasztási és a beruházási elektronika számára. A fogyasztási cikkek gyártása terén rövidebb innovációs ciklusokkal kell dolgozni, és lényegesen javítani kell a gyártmányok használati tulajdonságait. A szí- nestévé-készülékek választékának bővítésén és használati tulajdonságainak javításán kívül mindenekelőtt súlyt kell helyezni a videotechnika gyártásának megalapozására és fejlesztésére. Az elektronika szélesebb körű alkalmazásának a gép- és az elektrotechnikai ipar más ágaiban is ösztönöznie kell az innovációt, és egyik módjává kell válnia annak, hogy javuljanak a gyártmányok használati tulajdonságai, s növekedjék kilogrammáruk. A számítástechnikán kívül el kell sajátítani az új típusú diagnosztizáló gyógyászati berendezések, a korszerűsített építőipari, útépítő, szerszám- és formázógépek gyártását, s nagy súlyt kell helyezni a robotok és a célgépek fejlesztésére és gyártására. A termelés műszaki alapjának kihasználása és a ráfordított eszközök visszatérülése szempontjából nagy jelentősége van a Bratislavai Autógyár fejlesztésének. Ugyancsak nagyon felelős feladatok hárulnak más termelési társulásokra, főleg a Martini Nehézgépipari Művekre, a Považská Bystrica-i Csapágy-gyártó Vállalatra és a tlmačei Szlovák Energetikai Gépgyárra. Figyelemmel kísérjük a munkák lefolyását és a problémák megoldását a Keletszlovákiai Vasműben, a Žiar nad Hronom-i alumíniumkohóban és a Szlovákiai Magnezitmüvekben. Fontos feladatok hárulnak a Szlovák Iparügyi Minisztérium által irányított ágazatokra. Vonatkozik ez a bel- és a külkereskedelem kapcsolataira, a népgazdaság nyersanyagellátására és a pénzforrások képzésére. Hiszen a szlovák kormány hatásköréhez tartozó szervezetek nyereségének növekedését a 8. ötéves tervidőszakban csaknem 70 százalékban éppen ebben a reszortban kell elérni, ami több mint 10 milliárd koronának felel meg. Ezek igényes feladatok, s megoldásuk során fel kell használni minden szakember ismereteit és tapasztalatait. Nehézségek és fogyatékosságok jellemezték a múltban és jellemzik nagy mértékben ma is a fa- feldolgozó ipar gazdálkodásának eredményeit és színvonalát. A 8. ötéves terv ezzel az ágazattal szemben nagy követelményeket támaszt, amelyek szükségessé teszik, hogy 1990-ben - 1985-höz képest - 1 köbméter faanyagból 17 százalékkal több értéket termeljenek, és csaknem 1,8 milliárd korona nyereséget mutassanak fel a múlt évi 131 millió korona veszteséggel szemben. A reszort további ágazataiban is sürgetóek a problémák és a feladatok. Jobban kell biztosítani a beruházási terv teljesítését, fel kell készülni, és kivitelezői szempontból meg kell szervezni elsősorban azoknak a vegyipari beruházásoknak a végrehajtását, amelyek a gyártásszakosítási egyezmények tárgyát képezik. További cél a kiemelt könnyűipari termelési ágak korszerűsítésére szánt eszközök oly módon való célszerű felhasználása, hogy ez poztívan hasson a gyártmányok értékesítésére és az áruválasz- ' tékra. A 8. ötéves tervidőszak első évében a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban elért eredmények termelési áganként jelentősen eltérőek. Teljesítik a lakosság folyamatos élelmiszerellátásának feladatát, egészében véve stabil az élelmiszerpiac. A kedvezőtlen időjárási viszonyok azonban negatívan hatottak a növény- termelés eredményeire. A kiesés a gabonanemúeknél a tervezett mennyiség 6 százaléka, a cukorrépánál 24, a burgonyánál pedig 11 százalék. A növénytermelés deficitje befolyással van a jövő évi takarmányalapra. A takarmányproblémát úgy fogjuk megoldani, hogy teljesíthessük az állattenyésztési termékek jövő évi felvásárlási tervét. Meghatározóknak kell lenniük azoknak az intézkedéseknek, amelyeket maguk a mezőgazdasági vállalatok tesznek. Mozgósítani kell, és maximálisan fel kell használni minden elérhető szemes- és tömegtakarmány-tartalé- kot. Bizonyos változásokat kell végrehajtani a vetésterületek szerkezetében a takarmányalap javára a jövő év elsó felében. A fennmaradó szemestakarmány- hiány kiegyenlítése érdekében a következő termésig gabonane- műeket teszünk szabaddá az állami alapokból. A gabonatermelési feladatok következetes teljesítése az ötéves tervidőszak további éveiben is meghatározó jelentőségűek: évi átlagban 4 millió tonna gabonát kell termelni. A közellátásnak a hatékony intenzifikálás útján való javítása a mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak termelőeszközöket szállító ágazatokkal szemben is igényesebb követelményeket támaszt. A szállítás szférájának- ugyanúgy, ahogyan ezt az élelmiszertermeléstől megköveteljük- gyorsabban és operatívabban kell reagálnia az ágazat szükségleteinek változó minőségére és szerkezetére. A CSKP XVII. kongresszusának dokumentumai hangsúlyozzák, hogy hosszú távú gazdasági stratégiánk alapvető feladata a nép életszínvonalának emelése, a lakosság szükségleteinek magasabb minőségi színvonalon történő kielégítése, lét- és szociális biztonságának megszilárdítása, valamint a lakosság fejlődése kedvezőbb feltételeinek megteremtése. A 8. ötéves terv nagy súlyt helyez a lakosság életszínvonalát érintő azon területeknek a fejlesztésére, amelyek hozzájárulnak az egyéni és a társadalmi érdekek egybekapcsolásához. Megteremtik a feltételeket a nép műveltségi színvonalának további emeléséhez, az egészségügyi és a szociális ellátás javításához, a lakás- probléma megoldása terén való előrehaladáshoz és az ökológiai problémák nagyobb erőfeszítéssel való megoldásához. Ezekkel a célokkal összhangban feltételezzük, hogy a lakosság személyi fogyasztásának növekedése reális értékben kifejezve a 7. ötéves tervidőszakban elért 8 százalékkal szemben 16 százalék lesz. Ehhez azonban megfelelő összetételű és minőségű árualapokra van szükség a lakossági szükségletek nagy részének kielégítéséhez, ami egybert a jobb munkaeredmények elérésében való anyagi érdekeltség hatékonysága növelésének fontos tényezője. Jelentősen tovább növeljük- megközelítőleg egynegyedükkel- a társadalmi fogyasztás fejlesztésére fordított eszközöket. Nagy részük arra irányul, hogy emelkedjen a lakosság műveltségi színvonala, ami az ötéves tervidőszak végén lehetővé teszi, hogy a 3-5 éves gyermekek csaknem 98 százléka óvodai férőhelyet kapjon, s az ifjúság 96 százaléka középfokú végzettséget szerezzen, vagyis szakmunkásképző és szakközépiskolát vagy gimnáziumot végezzen. Csaknem 1,2 milliárd korona beruházási és nem beruházási eszközt fordítunk elektronikus oktatási segédeszközökre. További prioritás az egészség- ügyi és a szociális intézetek kapacitásának növelése azzal a céllal, hogy csökkenjen az e téren tapasztalható lemaradás. A kórházi ágyak száma 5600-zal növekszik a kórházakban és más egészség- ügyi intézetekben, s további 4 ezer férőhelyet adnak át a szociális intézetekben, ami megköveteli a beruházók, főleg a kivitelezők határozatmegvalósító képességének és munkájának javítását. A CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusán elfogadott dokumentumokkal összhangban fel kell építeni 185 ezer lakást, ami lehetővé teszi, hogy a 100 háztartásra jutó lakások száma 87-ról 90-re emelkedjen, s javítani kell a lakások minőségét és ellátottságát. Olyan program ez, amelyet térben és időben össze kell hangolni a lakótelepek járulékos létesítményeinek építésével, az egyre koncentráltabb települési viszonyok között élő lakosság ivóvízellátásával és a lakásállomány hőellátásával. ÚJ SZÚ 4 1986. XII. 12.
