Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-12 / 293. szám, péntek

A CSKP KB 4. ülésének vitája ÚJ SZÚ 5 1986. XII. 12. FRANTIŠEK POUKAR elvtársnak, a CSKP KB póttagjának, a temelíni hőerőmű igazgatójának felszólalása A mi dél-csehországi pártszervezetünk Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusa határozatainak a fokozott teljesítésére összpontosítja minden erejét. Az előző évekhez viszonyítva a terv a ter­melés hatékonyságának két-háromszoros növelésével számol. Ennek a feladatnak a teljesítésére irányul a pártellenőrzés is. Az új munkaformák és -módszerek alkal­mazásával, egyebek között a járási bizott­ságoknak és az alapszervezeteknek nyúj­tott közvetlen támogatással - de úgy is, hogy azokhoz a vállalatokhoz, ahol problé­mák vannak, munkacsoportot küldünk ki -, tehát ily módon törekedtünk a kongresszu­si határozatok gyors és jó minőségű lebon­tására és mindenekelőtt gyors teljesíté­sükre. A kerületi bizottság és más pártszervek és -szervezetek fokozott nyomása pozitív eredményeket hoz. Fokozatosan változik a gondolkodás, a hozzáállás. Ez a folyamat azonban nem megy végbe könnyen, amiről meggyőztek bennünket a komplex értéke­lések is. Számos esetben az igények meg nem értésével, a rutin és a formalizmus megnyilvánulásaival találkoztunk. Ennek következtében a nomenklatúrába tartozó kádereknek csaknem a 10 százalékát az ipar területén azzal a feltétellel erősítették meg tisztségében, hogy az irányító és szervező munka magasabb szintjét kell elérniük. Már az évzáró taggyűlések és pártkonferenciák előtt hangsúlyoztuk, hogy megköveteljük az igényes feladatok teljesí­tését. Az idei év eddigi lefolyása megerősí­tette, a kitűzött terveket lehet teljesíteni. Feltételezzük, hogy a kerület biztosítja a szükséges anyagi forrásokat. Több prob­léma azonban a termelési-gazdasági haté­konyságot illetően továbbra is fennáll. Ked­vező a helyzet az építőiparban, amely teljes mértékben teljesíti feladatait. Azon­ban továbbra is problémát jelent a szüksé­ges építőipari kapacitásoknak a további évekre történő biztosítása és az építőipari minisztérium ugyancsak nem vette figye­lembe kelló mértékben a temelíni atomerő­mű építése és a Dél-csehországi kerület sóderrel, kővel és cementtel történő ellátá­sa közötti összefüggéseket. A kerületi párt- bizottság elnöksége által az év folyamán elvégzett elemzések megerősítették, hogy számos dolgozókollektíva nincs megfelelő­en felkészülve az új feladatokra. Az okokat a műszaki fejlesztési terv és a gazdasági terv eltéréseiben, a vállalati tervezés, az irányítás és szervezés alacsony szintjé­ben, s a termelést előkészítő szakaszok és az irányítás középső láncszemei tekinteté­ben megmutatkozó ugyanilyen hibákban látjuk. Az eredményekből kitűnik, hogy ahol új hozzáállással dolgoznak, igényes az ellen­őrzés, ott eredmények is vannak. Semmi­lyen tárgyalás, semmiféle intézkedés, sem a kiküldött csoportok munkája nem segít­het ott, ahol nincs meghatározva a kommu­nista személyes felelőssége a tervezés, az irányítás és a szervezés szintjéért. Az igényesebb feladatokra való felkészültség hiánya, a tervekben mutatkozó egész sor hiányosság, a tudományos-műszaki fej­lesztéshez való nem megfelelő hozzáállás és néhány helyen a bátorság hiánya meg­mutatkozott a Szakszervezetek Központi Tanácsa felhívásának teljesítéséhez való viszonyulásban is. Annak ellenére, hogy a vállalatoknak csaknem a háromnegyede csatlakozott hozzá, összességében nem voltak képesek biztosítani a munkatermelé­kenység kívánt növelésének és a költségek csökkentésének csaknem az egyharma­dát. Még kevésbé kedvező a helyzet a mi­nőség javítására irányuló kötelezettség­vállalások teljesítése terén. A CSKP Dél­csehországi Kerületi Bizottsága az 1987- es terv igényesebb feladataira való tekin­tettel ezért elvi jelentőségűnek tartja, hogy az alapszervezetek évzáró taggyűlései ér­tékeljék minden egyes kommunista érde­meit és minden tag számára személyes feladatokat határozzanak meg. Ehhez a já­rási szervezeteknek és az alapszerveze­teknek ismét differenciált támogatást adunk és az évzáró taggyűlések tapaszta­latait szemináriumok keretében adjuk tovább. A XVII. pártkongresszus által a Dél­csehországi kerület kommunistái számára meghatározott feladatok egyike volt a te­melíni atomerőmű építésének előkészíté­séhez és megkezdéséhez szükséges felté­telek létrehozása. A kerületi bizottság az építési munkálatokat, valamint néhány ez­zel összefüggő beruházást pártellenőrzés alá vont. Az első blokk üzembe helyezésé­nek időpontja 1992 novembere. Az építke­zésen jelenleg az építési terület előkészíté­se folyik, közlekedési útrendszerek, csator­nák, vontatók, vízgazdálkodási létesítmé­nyek épülnek és részben folyik az erőmű fő objektumainak az alapozása. Az építkezés jól biztosított, a munkák jól haladnak, né­hány területen a tervhez viszonyítva lé­péselőnyben vagyunk. Eredményesen tel­jesítjük az összesített szocialista kötele- zettség-vállalást, az idei évre eső részét teljesítjük. A fő feladat - a tulajdonképpeni létesítmények és az erőmű kiszolgáló ob­jektumainak az építése - azonban még előttünk áll. A temelíni atomerőmű építői­nek feladata, hogy hatvan hónap alatt biz­tosítsák az első ezer megawattos blokk felépítését - az alapok le betonozásától egészen a kísérleti üzemeltetés megkez­déséig. A további blokkokat fokozatosan 1996-ig kell felépíteni. Tudjuk, hogy a nálunk folyó eddigi atom­erőmű-építkezéseknél épp a kezdeti sza­kaszban keletkeztek a legnagyobb idő- veszteségek és hogy a WER 213 típusú 440 megawattos blokkoknál nem tudták betartani a 60 hónapos építési határidőt. Gondosan elemezzük a Jaslovské Bohuni­ce-i és a dukovanyi építkezéseket késlelte­tő tényezőket és okokat. Az építkezés irányításához és szervezéséhez való új hozzáállás nélkül nem lehetne elérni a kitű­zött célokat. Arról van szó, hogy a döntés- hozatalt maximális mértékben közveltenül az építkezésen kell összpontosítani, bizto­sítani kell az információk, az utasítások és az ellenőrzések szükséges folyamatát ma­gán az építkezésen, de ugyancsak az információk áramlását azokról a szállítá­sokról, amelyek az építkezésre külső ter­melő üzemekből érkeznek, azzal a lehető­séggel, hogy közvetlenül javító intézkedé­seket tudjunk foganatosítani. Az építkezés menetének grafikonja és az építkezés rezsimje az időpontokat te­kintve rendkívül feszített és számos kritikus pontja van. Keressük annak módját, ho­gyan lehetne csökkenteni hazai, illetve kül­földi technika bevetésével ezt a feszített ütemet, elemezzük a nehéz daruk alkalma­zása során szerzett tapasztalatokat. Az olyan bonyolult folyamat, mint amilyen egy atomerőmű építése, szükségessé teszi az irányító munka operatív jellegét. Meg kell mondani, hogy az operatív irányítás az építkezést irányító stábtól kezdve egészen a munkacsoportokig bevált. Egészen a mi­niszterhelyettesek szintjéig biztosítjuk a munkahelyek kapcsolatát az építkezést irányító legfelsőbb szervekkel. Az operatív irányítás meggyorsítja az információs rendszert és a döntési folyamatot, lehetővé teszi, hogy a kritikus helyzetekre rugalma­san lehessen reagálni és le lehessen küz­deni a felmerülő akadályokat. Néhány ma­gasan képzett szakember esetében, akik az atomerőművek építésén jutottak ilyen magas szintre és mindeddig nem lettek a párt tagjai, a kerületi pártbizottság teljes támogatásával fontolóra vesszük azt a le­hetőséget, hogy beléphessenek a pártba. Ezzel elérjük, hogy a párt befolyása az építkezésen megerősödik. A nukleáris biztonság szavatolása tekin­tetében az emberi tényező az egyik legfon­tosabb. A dolgozók szakképesítésének biztosításáról, erkölcsi és pszichikai képes­ségeikről és tulajdonságaikról, továbbá ugyancsak szociális hátterükről, a fizeté­sükkel, lakásukkal, a munkahelyükre törté­nő utazással, pihenésükkel és üdülésük­kel összefüggő kérdésekről is szó van. Meg kell állapítanom, hogy ez a kérdéskör számos megbeszélés és vita ellenére nincs konkrét formában megoldva. Az idő szalad. Ami Temelínt illeti, ezen a téren már konkrét intézkedésekre van szükség, mindenekelőtt a lakásokra vonat­kozóan. Az építkezés előkészítő munkálatai jól haladnak. A tulajdonképpeni beruházási létesítmények és kisegítő objektumok elő­készítése terén komoly jelzéseket látni, amelyek azt mutatják, hogy megismétlőd­hetnek a bohunicei és dukovanyi hibák. Késlekedik a tervek átadása és ezzel bo­nyolultabbá válik az építési végrehajtási tervek kidolgozása, vagyis ezek késésének és teljességük hiányának a veszélye áll fenn. Az építkezési tervekhez kapcsolódik a szállító felkészülése, az építőanyag meg­rendelése és szállítása az építkezés szá­mára. Időbeni aránytalanságok mutatkoz­nak az acélszerkezetek biztosítása terén is. A tervdokumentációk területén átvettük az ellenőrzést a résztervek komplex jellege felett. Ehhez igen hatékony segítséget nyújtott a CSKP kerületi bizottsága České Budéjovicében, s az említett problémákról pártellenőrzési napot tartott. Számos fele­lős gazdasági vezető csak ezen tudatosí­totta, hogy a temelíni feladatokat kezdettől fogva pontosan, hiánytalanul és időben kell teljesíteni. Kezdve a tervdokumentációtól egészen az építkezés előkészítéséig és tu­lajdonképpeni megvalósításáig. A követke­ző időszakban a pártellenőrzés elsősorban az építkezési pártbizottság létrehozásával erősödik meg. Az építkezési pártbizottság létrehozása jelentős mértékben fokozta az építkezésen a párt befolyását és szavatolja a kommunisták munkájának mozgósítását és ellenőrzését a legfontosabb feladatok végrehajtása során. Az elektromos energia új forrásainak jó minőségű és időben történő biztosításához hasonlóan fontos az energiatakarékosság következetes biztosítása minden üzemben és szervezetnél. Az energiafogyasztás idei alakulásáról előterjesztett tájékoztatásból következik, hogy az elektromos energia növekvő fogyasztásának tendenciája nem állt meg. Ez a helyzet a csehszlovák energiaipar belső nehézségei mellett további igényeket támaszt a tüzelőanyagok területén. Mint energetikus szeretném hangsúlyozni, hogy 1988-ban és 1989-ben az elektromos energiatermelő rendszerben a növekmény minimális lesz és ezért az energiatakaré­kosságra irányuló 02-es állami célprog­ramra minden vállalatnál lényegesen na­gyobb hangsúlyt kell fektetni. MICHAL H0CK0 elvtársnak; a CSKP KB tagjának, a Klement Gottwald Ujkohó termelési osztályvezetőjének felszólalása A szocializmus első létesítményének, az Ostrava-Kunčice-i Klement Gottwald Újko­hónak a dolgozói az 1986. évi állami terv minden mutatóját eredményesen teljesítik. A pozitív eredmények alapját abban látjuk, hogy dolgozóink támogatják a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsításának stratégiai irányvonalát, amit a párt XVII. kongresszusa fogadott el. Pártszerveze­tünk arra törekszik, hogy ez a támogatás a mindennapi munkában, az igényesség növekedésében nyilvánuljon meg. Nagy súlyt helyezünk a politikai-ideológiai mun­kára. A politikai nevelés vállalati kabinetjének céltudatos munkája arra irányul, hogy a lektorok, a propagandisták és az agitáto­rok jól fel legyenek készülve a kongresszu­si határozatok gyakorlati érvényesítésére. Ennek eredményei a gazdálkodás terüle­tén és a dolgozók gondolkodásában egy­aránt megnyilvánulnak, akik megértik a gazdaság intenzív fejlesztésére való át­térés szükségességét. Mindez azonban nem jár problémák nélkül. A mi munkahe­lyeinken is előfordul hanyagság és rosszul végzett munka, a megszokott módszerek­hez való ragaszkodás az irányításban. Fontosnak tartjuk azonban, hogy sikerült olyan légkört kialakítanunk, amelyben az ilyen jelenségek bírálat tárgyát képezik. Ebben pozitív szerepet játszik a párt ellen­őrző funkciójának az érvényesítése, vala­mint az a segítség is, amelyben az észak- morvaországi kerületi pártbizottság és az ostravai városi pártbizottság részesít minket. A Klement Gottwald Újkohó dolgozói már az elmúlt tervidőszakban hozzáláttak a tudományos-műszaki fejlesztés hosszú távú koncepciójának megvalósításához, melynek keretében sor került a nagyol­vasztók, az ércdarabosító részleg, vala­mint a kokszgyártó üzem korszerűsítésére. A számítástechnikával Vezérelt olvasztási folyamatok magas színvonalat értek el, s ezzel a korábbiakhoz viszonyítva jelentős mennyiségi tüzelőanyagot és energiát ta­karíthatunk meg. Azok az eredmények, amelyeket az acélműben a kettős kemencékben érünk el, a konverteres acélgyártás színvonalá­hoz hasonlítható. A további fejlesztések során meg akarjuk gyorsítani a folyamatos acélöntés bevezetését, hogy a termelést az eredetileg előirányzott 1990 helyett már 1989-ben elkezdhessük. Emellett olyan szerkezeti változásokat hajtunk végre, amelyek a többi ágazat igényeivel össz­hangban javítják a termékeink minőségét és bővítik a választékukat. Az elmúlt időszakban egy új középfinom hengerművet állítottunk fel, most fejezzük be a próbaüzemeltetését. Az eddigi tapasz­talatok alapján elmondhatjuk, hogy sikerült elsajátítanunk ezt a korszerű technológiai eljárást, s az új hengermű kapacitása pó­tolhatja az ilyen jellegű termelést az immár elavult kladnói, bohumíni és podbrezovái hengerművekben, s ezeket a 8. ötéves terv törvényjavaslatával összhangban fel lehet számolni. Nagy gondokat okoz számunkra azon­ban, hogy az előirányzott rekonstrukciós munkálatok pénzügyi fedezete nem kielé­gítő, s így például a 12. nagy teljesítményű kokszolómű felépítése helyett az egyik ela­vult kokszolómű főjavítását kell elvégez­nünk. Szükség lenne a féldurva lemezeket gyártó hengermű felújítására is, s korsze­rűsíteni kellene a személygépkocsi-alkat­részek gyártását is a Mladá Boleslav-i Autógyár új gyártási programja számára. Úgyszintén korszerűsítésre szorul a cső- hengermű finomítási részlege, valamint más berendezések is, hogy eleget tehes­sünk a korszerű kohászati termeléssel szemben támasztott igényesebb követel­ményeknek. Teljes mértékben elismerjük a másodla­gos nyersanyagok kihasználásának a fon­tosságát, ezért az acélgyártásnál állandó­an növeljük a hulladékvasbetét részará­nyát. Tapasztalataink azonban azt is bizo­nyítják, hogy ezen a területen sürgősen el kell mélyíteni az ágazatközi együttműkö­dést. Megemlíthetem például, hogy a kokszgyártás melléktermékei, például a benzol és a kátrány nálunk szinte hulla­déknak számít, a vegyipar számára viszont ezek fontos nyersanyagok. Ebből világo­san kitűnik, hogy a kokszoló üzemek re­konstrukcióját és építését, s a csatlakozó vegyipari üzemeket a kohászat és a vegy­ipar közös beruházásai keretében kellene végrehajtani. A termelés és az értékesítés vállalati intenzifikációs programját csaknem két éves időelőnnyel dolgoztuk ki. Az intenzifi­kációs programokat az egyes üzemek is kidolgozták. A jövő évi terv lebontása során e programok hatékonyságát egybevetettük a lebontott tervek igényességével, s meg­állapítottuk, hogy főleg a 02-es és 03-as célprogram teljesítése szempontjából kie­gészítésre szorulnak. Ezért rendkívüli fi­gyelmet fordítunk arra, hogy dolgozóink részletesen megismerkedjenek a tervfela­datok teljesítését biztosító intézkedések­kel. Az elmúlt hónapban nyilvános pártgyú- léseken tárgyaltuk meg az egyes munka- nelyek feladatait, ezek után pedig termelési értekezleteket szerveztünk, s a vállalati szakszervezeti konferencián elfogadtuk a Klement Gottwald Újkohó dolgozóinak munkakezdeményezési programját az 1987-es évre. Ez a program konkrét fela­datokat tartalmaz a termelés anyag- és energiaigényességének csökkentésében, s minőségi színvonalának javításában. Dolgozóink a következő évre kidolgozott kezdeményező tervben az előirányzottnál progresszívabb feladatokat vállaltak, s az évzáró taggyűlések tanácskozásain a jövő év elején főleg ezek teljesítési feltételeivel fogunk foglalkozni. A Klement Gottwald Újkohó kommunis­táinak és pártonkívüli dolgozóinak törekvé­seit nem lehet az egész észak-morvaor- szági kerületi pártszervezet munkájától, s a kerület dolgozói által elért eredmények­től elkülönítve értékelni. A központilag irá­nyított vállalatok egészében véve jobb eredményeket érnek el a mennyiségi mu­tatók teljesítésében. Az árutermelés idő­arányos évi tervét a kerület ipari vállalatai több mint 680 millió koronával már most is túlteljesítik, s ez az érték az óv végéig előreláthatólag 860 millió koronára növek­szik. Ennek ellenére a vállalatok hiányosan teljesítik a saját termelési érték tervét, s ebben a vonatkozásban a Cseh Iparügyi Minisztérium vállalatainál mutatkozik a leg­nagyobb lemaradás. A kerület gazdasági fejlődését egészé­ben véve pozitívan értékelhetjük, de kü­lönbséget kell tenni az egyes vállalatok között. Ezek többségének pártalapszerve- zetei és gazdasági vezetői helyes úton járnak a kongresszusi határozatok megva­lósításában, a gazdaság intenzív fejleszté­si típusára való áttérésben. A vállalatok egy részénél ugyanakkor még mindig erő­sen ragaszkodnak a túlhaladott, extenzív módszerekhez, ezért a kerületi pártbizott­ság tapasztalt aktivistákat küldött ki ezekbe a vállalatokba, hogy itt is bekövetkezzen a kedvező irányú fordulat. Egyes válla­latoknál már az idei második félév is pozitív változásokat eredményezett, főleg a terv teljesítésében mutatkozó lemaradá­sok pótlásában. Jelenleg már nagyon cse­kély az olyan vállalatok száma, ahol még lazaságok tapasztalhatók a termelési és a munkafegyelemben, s az igényesebb feladatok vállalását nem sikerül biztosítani. Itt a kerületi pártbizottság és a járási pártbi­zottságok az illetékes felső gazdasági szervekkel együttműködve személyi vál­toztatásokkal igyekeznek rendet teremteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom