Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-06 / 288. szám, szombat

Gustáv Husák elvtárs előadói beszéde (Folytatás a 3. oldalról) haladó szakágazatok előnyben része­sített fejlesztésével összefüggő szer­kezeti változások megvalósításának, a nyersanyag- és az energiaigényes­ség csökkentésében a lényeges előre­haladásnak, a minőség javításának, az innovációs ütem gyorsításának, az ex­port és hatékonysága növelésének alapvető láncszeme. A tudományos kutatási bázis erejét és eszközeit, a tárcák, a termelési­gazdasági egységek és a vállalatok igyekezetét összpontosítani kell a ha­ladó technológia alkalmazására, az elektronizálás meggyorsítására, az au­tomatizálás és a robotizálás fejleszté­sére, a világszínvonallal egybevethető gépek és gépi berendezés új gene­rációi létrehozásának elsajátítására, a biotechnológia és az új anyagfajták fejlesztésére. Nyíltan meg kell azonban mondani, hogy éppen ezen a döntő fontosságú szakaszon egyelőre még nem értük el a szükséges előrelépést. Főleg a kuta­tást és a fejlesztést nem sikerült a fő feladatokra orientálnunk. A részered­mények ellenére nem lehetünk elége­dettek a tudományos kutatási bázis munkájával sem, pedig erre a bázisra igen jelentős anyagi eszközöket fordí­tunk. Több mint 190 ezer dolgozója van, s a 8. ötéves tervidőszakban a tu­domány és a technika fejlesztésének költségei éves átlagban meghaladják a 20 milliárd koronát. Gondoskodni kell ezeknek az eszközöknek hatásosabb kihasználásáról. A komplex program lehetővé teszi tudományos kutatási igyekezetünk jó­val magasabb szintű egybehangolását a Szovjetunió és a többi KGST-ország igyekezetével. E program elfogadásá­val feltétlenül szükségessé vált, hogy új szemszögből vizsgáljuk felül az ed­digi eredményeket, bíráló szellemben elemezve azoknak a határozatoknak a teljesítését, amelyeket ezekről a kér­désekről a párt központi bizottsága ho­zott, és kidolgozni olyan átfogó intézke­déseket, amelyek megteremtik a tudo­mányos-műszaki fejlesztés meggyorsí­tásáról szóló kongresszusi irányelv eredményesebb teljesítésének előfelté­teleit. Ez természetesen vonatkozik min­den ágazatra, de főleg a gép- és az elektrotechnikai iparra. Ez népgazdasági jelentőségükkel, s azzal a felelősségükkel magyarázha­tó, hogy gépeket, technológiát és gépi berendezést szállítanak minden ága­zat számára. Tudjuk, hogy e tekintet­ben mily sok a probléma. Ezért rendkí­vül sürgős, átfogó és konkrét javaslatok kidolgozása a gép- és az elektrotech­nikai ipar minőségi átalakításának megvalósítására, egyidejűleg széles­körűen bevonva ezeket az ágazatokat a nemzetközi szocialista munkameg­osztásba. Egyes kiemelt, alapvető fon­tosságú szakágazataiknak jóval na­gyobb exportképességet kell biztosíta­niuk, hogy ezáltal lehetővé tegyék a korszerű gépek és gépi berendezés behozatalát is. Ez lehetővé teszi a je­lenlegi aránytalanul széles választék­palettának és kedvezőtlen következ­ményeinek erélyesebb leszűkítését. Ezek bonyolult, de halaszthatatlan feladatok. Csak így teremthetők meg annak előfeltételei, hogy egész nép­gazdaságunkat gyorsabban lássuk el új technikával. Tekintettel a gépipar kulcsszerepére, tisztában kell lenni ter- melési-műszaki bázisa korszerűsítésé­nek szükségével és keresni kell e kor­szerűsítés meggyorsításának lehető­ségeit. Elvtársak, amint azt a XVII. pártkongresszus megállapította, az irányítás és a terve­zés mai rendszere már nem felel meg a lényegesen bonyolultabb és igénye­sebb feltételeknek, a népgazdaság to­vábbi fejlesztése, a műszaki-tudomá­nyos haladás gyors érvényesítése, az intenzifikálás, valamint a nemzetközi szakosításban és kooperációban való szélesebb körű részvétel feladatainak és céljainak. Ezért a kongresszus dön­téseket hozott a gazdasági mechaniz­mus fokozatos átalakításának megkez­déséről. A központi bizottság elnöksé­ge és a szövetségi kormány jelenleg dolgozza kí e feladat teljesítése alapel­veinek javaslatát. Komoly intézkedésekről van szó, amelyek érintik a központi irányítás és tervezés hatékonysága fokozásának alapvető kérdéseit, a terv megalkotási módszereinek tökéletesítését, a pénz­ügyi-gazdasági eszközök, főleg az árak és a nyereségelvonások szerepé­nek növelését. Ezek az intézkedések a termelési-gazdasági egységeket és a vállalatokat fokozatosan átállítják a teljes önelszámolásra és az önfinan­szírozásra, a szervezési struktúrák tö­kéletesítésére, arra, hogy a dolgozók anyagi érdekeltsége a végső eredmé­nyeket illetően megnövekedjék, s ugyancsak fokozódjanak kezdemé­nyezései és részvételük az irányí­tásban. Ezek az elvek teljes mértékben a szocialista gazdaság irányítása alap­elveinek, főleg a demokratikus centra­lizmusnak, a társadalmi tuia)donnak, a tervszerűségnek, a munka szerinti elosztásnak és a áru-pénz viszonyla­tok tervszerű kihasználásának az alko­tó érvényesítéséből indulnak ki. Tiszte­letben tartják annak szükségességét is, hogy gazdasági mechanizmusunk kö­zeledjen a Szovjetunióban és a többi KGST-országban elfogadott intézkedé­sekhez. Ezeknek az elveknek az oly módon történő fokozatos érvényesítését szeret­nénk, hogy azok segítsék elő a 8. ötéves terv feladatainak teljesítését és hogy már ezek alapján folyjon a 9. ötéves terv előkészítése. E kérdéskör, átfogó kidolgozását követően a gazda­sági mechanizmus átalakításának ter­vezetét a központi bizottság elé ter­jesztik megvitatásra. Annak érdekében, hogy az átalakí­tás alapelveinek lehetőségeit és haté­konyságát kipróbáljuk, jövő év január 1 -tói a feldolgozóipar kiválasztott szer­vezeteiben hozzálátunk az átfogó kí­sérlet fokozatos bevezetésére azzal a céllal, hogy a gazdasági szervezetek önállósága és a hatékony fejlődésért viselt felelőssége növekedjék. A kísér­letnek természetesen biztosítani kell a 8. ötéves terv feladatainak teljesíté­sét, ugyanakkor nagyobb ösztönzést kell létrehoznia e feladatok túlteljesíté­sére. A normatív viszonyok hosszú távú jellegének elvéből indul ki, bizto­sítja a létrehozott vállalati alapok átu- talhatóságát, s azt, hogy ezeket az alapokat a szervezet teljes jogkörében a gazdaságilag indokolatlan újraelosz­tási folyamatok korlátozására lehessen fordítani A kísérletben részt vevő ter­melési-gazdasági egységek és vállala­tok száma fokozatosan pontosítva lesz aszerint, miként jönnek létre ehhez a szükséges feltételek. Szükséges, hogy mindenki tudato­sítsa, a vállalatok gazdálkodásának feltételei, amelyeket a gazdasági me­chanizmus átépítése során létre sze­retnénk hozni, lényegesen magasabb igényeket fognak jelenteni a minőség­gel és a hatékonysággal szemben, a tartalékok kihasználása, a termelési struktúra tökéletesítése és műszaki színvonalának fokozása tekintetében Ezért az átalakítás előkészítése mindenekelőtt a 8. ötéves terv minősé­gi feladatainak a teljesítését, a gazda­sági egyensúly megszilárdítását, a je­lenlegi irányítási rendszer adta lehető­ségek teljes kihasználását és a jobb gazdálkodást követeli meg minden te­rületen. Tudatában vagyunk annak, hogy a gazdasági mechanizmus átalakítása milyen komoly feladat. Pártunknak gondja lesz arra, hogy az előkészítés és a fokozatos végrehajtás szocialista társadalmunk megszilárdításához és fejlődéséhez vezessen. Elvtársak, a gazdaság intenzifikálásának érvé­nyesítésére fektetett hangsúly abból a törekvésünkből ered, hogy létrehoz­zuk a feltételeket a lakosság életszín­vonalának növeléséhez, az emberek jobb életéhez. A szociális politika céltu­datos megvalósítását a XVII. kong­resszuson kitűzött irányvonal végre­hajtása elválaszthatatlan részének te­kintjük. Eközben azokból a nagy ered­ményekből indulunk ki, amelyeket ezen a területen a szocialista építés éveiben értünk el és amelyekre joggal vagyunk büszkék. Annak ellenére, hogy gazdaságunk előtt az utóbbi években egész sor hatás miatt bonyo­lult feladatok merültek fel, megtartottuk és mérsékelten növeltük a magas élet- színvonalat. A 8. ötéves tervidőszak­ban az életszínvonal növekedésének meggyorsítását tűztük ki célul. A XVII. pártkongresszusnak a kiskereskedelmi árpolitikáról szóló határozatai szelle­mében az idén biztosítottuk ezeknek az áraknak a stabilitását. A lehetősé­gekhez mérten meggyorsítottuk a la­kosság reáljövedelmének és bérének növekedését is. Ezzel a tendenciával számolunk az ötéves tevidószak többi évében is. Folytatni fogjuk a szociális biztonság megszilárdítását. Fokozato­san, lépésenként, a létrehozott forrá­sok szerint szeretnénk megoldani né­hány sürgető szociális problémát. Szükségesnek tartjuk az előrehala­dást, a munka mennyisége és minősé­ge szerinti javadalmazás elve hatéko­nyabb érvényesítésének formáit és módszereit tekintve, ahol egyelőre egész sor hiányosság merül fel Az anyagi érdekeltség hatékony ér­vényesítése érdekében tovább kell tö­kéletesíteni és fejleszteni a belső piacot Annak ellenére, hogy egészében véve biztosítjuk stabilitását, számos olyan, főleg a választékot érintő hiányosság tapasztalható, amelyeket a fogyasztók joggal bírálnak. Az ipartól ezért megkö­veteljük, hogy lényegesen növelje el­sősorban a jó minőségű iparcikkek és a műszakilag progresszív, tartós fo­gyasztási cikkek előállítását. A lehető leggyorsabban javaslatokat kell előterjeszteni a kereskedelem és a termelés viszonya rugalmasságának lényeges fokozására, a felesleges köz­tes láncszemek felszámolására és az igényelt, keresett termékeknek a belső piacra történő rugalmasabb szállításá­ra. A közétkeztetésben is be kell vezet­ni a rendet, az irányítás és az érdekelt­ség rugalmasabb formáit. A CSKP Központi Bizottságának Elnöksége utasította az illetékes kormányszerve­ket arra, hogy dolgozzanak ki ezekben a kérdésekben konkrét javaslatokat. Jóval nagyobb határozottsággal kell hozzálátni a lakossági szolgáltatások bővítése legkülönbözőbb formáinak az érvényesítéséhez, ahogy azt a párt központi bizottsága már a 80-as évek elején jóváhagyta. Néhány területen haladás tapasztalható, ám még mindig sok a panasz a szolgáltatások minősé­gét és hozzáférhetőségét illetően. Egészében véve annak az elvnek kell érvényesülnie, miszerint minden, ami az emberek életét érinti és elégedett­ségüket befolyásolja, legyen szó gyak­ran látszólag csupán apróságokról, számunkra elsőrendű fontosságú. Elvtársak, a XVII. pártkongresszuson kitűzött célok elérése a nép kezdeményezésé­nek és alkotó aktivitásának széles körű kibontakoztatását követeli meg. Ezért fektetünk oly nagy hangsúlyt a szo­cialista demokrácia elmélyítésére és a szocialista önigazgatás elemeinek fejlesztésére. Ez az út vezet ahhoz, hogy az emberekben erősödik a tudat, hogy a vállalatuknál, városukban és községükben, országukban ók maguk a gazdák. Természetesen valamennyi irányító szerv, a nemzeti bizottságok, a Nem­zeti Frontba tömörülő társadalmi szer­vezetek kötelessége, hogy e tevékeny­ség során a korábbiaknál jóval na­gyobb mértékben támaszkodjanak az emberekre, rendszeresen, nyíltan, az igazságnak megfelelően tájékoztassák őket, figyelmesen reagáljanak bíráló megjegyzéseikre, ajánlásaikra és ja­vaslataikra. A kongresszus és a vá­lasztások óta néhány pozitív jelenség figyelhető meg, de még mindig sok a formalizmus és a bürokratizmus. Ta­pasztalhatók olyan törekvések, hogy az emberek közötti munkát és a prob­lémák konkrét megoldását az irányel­vek és határozatok tömegével helyet­tesítsék. Ezért olyan fontos, hogy a szocialista demokráciánk sokoldalú rendszere által megteremtett formákat élő és reális tartalommal töltsük meg, azokat az emberek kezdeményezése fejlesztésének valódi eszközévé vál­toztassuk. A szakszervezeti mozgalomban je­lenleg az ágazati konferenciák zajla­nak és előkészületben van az össz- szakszervezeti konferencia, megkez­dődtek a Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezeteinek évzáró taggyűlései is. A kommunistákra ezekben a szer­vezetekben nagy felelősség hárul azért, hogy a tanácskozások nyílt, bírá­ló légkörnek legyenek, s a munka töké­letesítésére irányuló aktív törekvés ér­vényesüljön rajtuk. Rendkívül fontos a dolgozók részvé­telének elmélyítése a szociális és gaz­dasági feladatok megoldásában. A gazdasági mechanizmus előkészü­letben levő átalakítása főleg a vállala­tok jogkörének a megváltozása és át­térésük az önelszámolásra, azt a célt szolgálja, hogy létrejöjjenek a tágabb feltételek a dolgozókollektívák széle­sebb körű részvételéhez az arról szóló döntésekben, hogyan gazdálkodik vál­lalatuk, üzemük, műhelyük. De már most arra kell kihasználni az eddig is jelentős lehetőségeket, hogy fokozód­jon a dolgozók és szervezeteik részvé­tele az irányításban. Az anyagi érdekeltségre fektetett hangsúlyt a munkához való öntudatos viszony fejlesztésével, az erkölcsi té­nyezők hatásával elválaszthatatlan egységben értelmezzük. Erre elsősor­ban a munka szerinti javadalmazás elvének érvényesítése van nagy befo­lyással. Tudjuk, hogy sok bírálat illeti a kü­lönböző hiányosságokat. A CSKP KB Elnökségének a szocialista törvényes­ség, erkölcs és fegyelem megsértése, a munka nélküli jövedelmek és a spe­kuláció elleni harc hatékonysága elmé­lyítésére felszólító levelében foglalt kö­vetelményeket nagyobb hangsúllyal kell életbe léptetni. Lényegesen jelen­tősebb feladatot kell kapniuk a párt- és más szerveknek a városokban és a munkahelyeken. A kongresszusi határozatok megva­lósítása során a párt legyen a hajtó erő minden területen. A kommunistáknak példát kell mutatniuk. Elmondhatjuk, hogy a pártszervek- és -szervezetek a kongresszusi határozatok megvilágí­tása és megvalósításuk megkezdése terén nagy tömegpolitikai munkát vé­geztek. Jelentős erőfeszítéseket tesz­nek a feladatok teljesítéséért, főleg a gazdaságban, de más területeken is. Nyíltabban és bírálóbban ítélik meg a problémákat, igényesebben értékelik a káderek munkáját, aktívabban kere­sik és érvényesítik a problémák konk­rét megoldását. A munka módszereit és formáit azonban a pártban is min­den területen gyorsabban kell tökélete­síteni. Annál is fontosabb, hogy a pártszer­vek és -szervezetek az irányítás politi­kai módszereinek a fejlesztésére, a konkrét politikai-szervező munkára és az emberekkel való élő kapcsolatra összpontosítsanak. A kommunistáknak mindenütt magasabb mércét, nagyobb igényességet, bíráló hozzáállást, új szellemet kell érvényesíteniük a mun­kában. Ez annak feltétele is, hogy növekedjen befolyásuk a dolgozókra. A pártszerveknek és -szervezetek­nek nem szabad átvenniük az állami és gazdasági szervek kötelességeit, nem szabad őket helyettesíteniük, hanem politikailag kell hatniuk tevékenységük minőségének javítására és hatéko­nyan kell érvényesíteniük az ellenőr­zés jogát. A nagyfokú felelősség irá­nyába kell őket vezetniük és meg kell tőlük követelni a feladatok kezdemé­nyező megoldását. Jelenleg jelentős mértékben növek­szik a kádermunka, az emberek kivá­lasztásának, nevelésének és széthe- lyezésének a fontossága. Számos te­rületen a lemaradás épp az e téren tapasztalható gyengeségekben kere­sendő. Ezt erősíti meg a káderek ép­pen folyó komplex értékelése. A veze­tőkre minden szinten és területen nagy felelősség hárul azért, hogy a kong­resszusi határozatok következetesen valósuljanak meg. Nem csinálhatunk azonban belőlük a bírálatokat levezető villámhárítót, de meg kell adnunk a poli­tikai támogatást azoknak, akik megértik az igényesebb hozzáállás szükséges­ségét és a gyakorlatban is így cseleked­nek. Ott, ahol ez nem így történikés ahol nem jók az eredmények, a társadalom érdekei megkövetelik a kádercserét. Fokozott figyelmet kell fordítanunk a jó képességű új emberek kiválasztására, politikai és szakmai felkészítésére. A jelenlegi időszakban a párt csak­nem 48 ezer alapszervezete intenzí­ven készül az évzáró taggyűlésekre. A központi bizottság elnöksége határo­zatot fogadott el e gyűlések tartalmát és politikai-szervezési biztosítását ille­tően. A gyűlések munkájának alapvető irányát a kongresszusi határozatok, valamint a központi bizottság előző és főleg mostani ülésén elfogadott határo­zatok szabják meg. Az évzáró taggyű­lések rendkívüli jelentősége abban rej­lik, hogy fontos lépést kell jelenteniük a kongresszusi határozatok gyorsabb megvalósítására irányuló erőfeszíté­sekben. Ehhez arra van szükség, hogy a nyílt véleménycsere és a címre szóló bírálat légkörében megvitassák, tevé­kenységi körükben hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a kongresszus határozatai. Rendkívül fontos, hogy a dolgozók konkrétan rámutassanak, mit kell tenni azért, hogy vállalatuknál vagy szervezetükben teljesüljenek a kongresszuson és az ötéves terv feladatai által meghatározott célok. Nagy figyelmet kell fordítaniuk a párt sorainak a minőségi javítására is, an­nak a határozatnak a szellemében, amelyet a központi bizottság 3. ülésén fogadtunk el. Az évzáró taggyűlések céljainak tel­jesítésére kell összpontosítani a fel­sőbb pártszervek segítségét is, a köz­ponti bizottságét, a kerületi és főleg a járási bizottságokét, amelyek közvet­lenül irányítják pártunknak ezt az alap­vető láncszemét. A megoldás alatt levő problémák bonyolult jellege jelentős mértékben növeli az ideológiai munkával szemben támasztott követelményeket. Ahhoz, hogy az ideológiai munka lépést tart­son ezekkel a feladatokkal, elsősorban fokozni kell hozzájárulását az új gon­dolkodás formálásához, ami fontos előfeltétele a szociális-gazdasági fej­lesztés meggyorsításának. Ma ez min­denekelőtt azt jelenti, hogy meggyőző válaszokat kell adni az emberek által felvetett időszerű kérdésekre, azokra az új problémákra, amelyek a XVII. pártkongresszus határozatainak meg­valósítása során merülnek fel. Előtérbe kerül annak a megmagyarázása, mi a lé­nyege és az értelme a kongresszuson megszabott céloknak, milyen út vezet a szocialista demokrácia elmélyítésé­hez, az embereknek az irányításban való részvétele bővítésének, stb. Mindezeket a Kérdéseket konkrétan kell megvilágítani és nem szabad az általános jelszavak szintjén maradni. Elméleti frontunknak is aktívabban kell foglalkoznia a jelenlegi időszak elem­zésével, azokkal a változásokkal, ame­lyeken társadalmunk és az egész szo­cialista közösség megy keresztül. Külön szeretnék szólni a tájékoztató eszközök szerepéről. A közvélemény tájékozottságának javítása, a XVII. pártkongresszuson kitűzött feladatok teljesítésére való mozgósítás terén ki­fejtett tevékenységüket nagyra értékel­jük. A tájékoztatóeszközöknek teljes mértékben tudatosítaniuk kell felelős­ségüket, azt, milyen hatással vannak a közvéleményre és a dolgozók állás- foglalásaira. Ebből erednek az újság­írásunkkal, annak eszmeiségével, ér­velése meggyőző voltával, formai gaz­dagságával szemben támasztott ma­gas követelmények. Jelenleg rendkívül fontos, hogy a sajtó, a rádió és a televízió figyelme­sen reagáljon az új jelenségekre, a XVII. pártkongresszus határozatai­nak megvalósítása során tapasztalha­tó haladó tendenciákra és jó tapaszta­latokra. Hozzá kell járulniuk népszerű­sítésükhöz és terjesztésükhöz. Ugyan­akkor fejleszteni kell az építő, elvszerü bírálatot, amelynek a jelentősége pó­tolhatatlan a hiányosságok, a rutin, a megcsontosodottság leküzdésében, a szocializmustól idegen valamennyi jelenség ellen vívott harcban. A megbí- ráltaktól is határozottabban kell meg­követelnünk, hogy a kritikát nyíltan fo­gadják. A közvéleményt tájékoztatni kell arról, milyen lépések történnek a bírált hibák kijavítása érdekében. A fogyatékosságokat csak így lehet gyorsabban felszámolni, s ezzel pár­huzamosan fog erősödni a széles tö­megek bizalma politikánk iránt, s fog szilárdulni szavaink és tetteink egy­sége. Elvtársak, a moszkvai találkozón vélemény- cserét folytattunk az időszerű nemzet­közi kérdésekről. Hangsúlyoztuk, hogy az országaink társadalmi-gazdasági fejlesztésének meggyorsítása elvá­laszthatatlanul összekapcsolódik a nemzetközi légkör javításáért és a le­szerelésért vívott küzdelemmel. Támo­gatásra talált az a vélemény, miszerint fokozni kell a közös erőfeszítéseket a nukleáris fegyverek felszámolására és a hagyományos fegyverek korláto­zására, a béke és a nemzetközi bizton­ság megszilárdítására. A nemzetközi helyzet alakulásának a legfontosabb meghatározó tényezője a szovjet külpolitikának az a dinami­kus, újszerű és offenzív fellépése, amely a XXVII. pártkongresszus bé­keprogramjának és más szovjet kez­deményezéseknek az érvényesítése során tapasztalható. Ez a politika rend­kívüli jelentőségű a szocialista közös­ség országainak békés élete, a tőkés világ dolgozóinak harca és a fejlődő országok nemzeteinek a független po­litikai és gazdasági fejlődésért vívott küzdelme szempontjából. A szovjet külpolitika elvi irányvonalát ismét ki­emelte a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának a világ parlamentjeihez és népeihez szóló felhívása a nukleáris veszély elhárítása érdekében. Az atomfegyverek nélküli és erő- szakmentes világ alapelveiről szóló delhi nyilatkozat is, amelyet az elmúlt napokban Mihail Gorbacsov elvtárs és Gandhi indiai miniszterelnök írt alá, tükröződik a leszerelés és a békés nemzetközi együttműködés követel­ményének a sürgőssége. A szovjet javaslatok egyre növekvő támogatásra találnak az el nem kötele­zettek, továbbá a Szocialista Interna- cionálé soraiban, valamennyi konti­nens haladó és békeszerető emberei és a nyugati országok egyre nagyobb számú realistán gondolkodó politikusai körében. A Szovjetunió következete­sen érvényesíti a nemzetközi kapcso­latoknak a nukleáris korszakra alkal­mazott új felfogását, s a világban nö­vekszik ennek a felfogásnak a hatása. Elmondhatjuk, bővül a béke potenciálja és szúkül az imperializmus reakciós erőinek a mozgástere. A csehszlovák nép teljes mértékben támogatja a Szovjetunió békepolitiká­ját, a Gorbacsov elvtárs által előter­jesztett javaslatokat, a szocialista or­szágok közös kezdeményezéseit, amelyekben mi is részt veszünk. Ezek­ben joggal látjuk létérdekeink kifeje­zőjét. A Szovjetunió békejavaslatai egysé­ges komplexumot alkotnak, amely megmutatja az enyhüléssel kapcsola­tos alapvető kérdések megoldásához, a tartós béke és a nemzetközi bizton­ság garantálásához, a nukleáris fegy­vereknek még a mostani nemzedék életében történő felszámolásához, a világűr militarizálásának elhárításá­hoz, a hagyományos fegyverzet csök­kentéséhez vezető reális utat, beleért­ve a megbízható ellenőrzés szavatolá­sát is. Gyakorlatilag nincs egyetlen olyan nemzetközi kérdés, amelyre ne adnának választ. A békéért vívott küzdelemben ki­emelkedő határkővé vált a legfelsőbb szintű szovjet-amerikai találkozó Reykjavíkban. Annak ellenére, hogy végül mégsem született megállapodás, a találkozó előrevitte, minőségileg ma­gasabb szintre emelte a nukleáris le­szerelésért vívott küzdelmet. Ez befo­lyással van a leszerelési tárgyalások egész további menetére, bár lényegü­ket az imperialista körök igyekeznek állandóan elködösíteni. Ezen a találko­zón az egész nemzetközi közvélemény előtt bebizonyosodott, hogy a Szovjet­unió felkészült a nukleáris veszély fel­számolására. Ezzel párhuzamosan le­lepleződtek a jelenlegi amerikai kor­mányzat valódi céljai. Az USA békenyi­(Folytatás a 7. oldalon) ÚJ SZÚ 4 1986. XII. 6.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom