Új Szó, 1986. december (39. évfolyam, 283-308. szám)

1986-12-06 / 288. szám, szombat

Gustáv Husák elvtárs előadói beszéde ÚJ SZÚ 3 1986. XII. 6. (Folytatás az 1. oldalról) zott kényelemszeretet, a már megszokott gyakorlat megváltoz­tatását célzó hajlandóságnak a hi­ánya, s az igyekezet a kitaposott utak követésére. Növekszik az olyan vezető dolgozók és tisztség- viselők száma, akik keresik és követik az igényesebb feladatok teljesítésének új utait. Különféle területeken és irányítási szinteken azonban még mindig sok az olyan ember, aki szóban ugyan egyetért a kongresszusi határozatokkal, de régi módon cselekszik. Tudjuk, az emberek gondolkodás- módjának é? a társadalmi gyakorlatnak a megváltoztatása, a begyepesedett szokások leküzdése bonyolult és konf­liktusos folyamat. Megkívánja politikai, szervező és ideológiai munkánk ered­ményességének lényeges növelését. Tekintettel az idő tényezőjének fontos­ságára, s az idei esztendő tapasztala­taira, lényegesen gyorsabban kell elő­relépnünk, nagyobb hangsúlyt helyez­ve a XVII. kongresszus programjának megvalósítására. Arról van szó, hogy harcosabban törekedjünk céljainak elérésére, ebbe bevonjunk minden kommunistát, a széles lakossági réte­geket, s merészebben keressük, kipró­báljuk és kövessük az új utakat. Elvtársak, ehhez hasonló problémákkal és fel­adatokkal foglalkoznak a testvérorszá­gok is, amint az nyilvánvalóvá vált a KGST tagállamai vezető pártképvi- selőinek nemrég Moszkvában megtar­tott munkatalálkozóján. E találkozó eredményeivel kapcsolatban a CSKP KB Elnökségének nyilatkozatában hangsúlyoztuk, hogy őszinte örömmel fogadjuk a testvérpártok legfelsőbb képviselőinek rendszeres találkozóit, amelyek lehetővé teszik az intenzív tapasztalatcserét, a nézetek össze­hangolását és az eljárás egyeztetését. Amint az nyilvánvaló azokból az anya­gokból, amelyekkel önök is megismer­kedhettek, ezen a találkozón tanácsko­zás folyt országaink szocialista építé­sének sürgető fontosságú kérdéseiről, főleg gazdasági területen együttműkö­désünk tökéletesítéséről, a békéért és a leszerelésért, elsősorban a nukleáris leszerelésért vívott harc fokozásáról. A kétnapos találkozón ezekkel^ a kér­désekkel összefüggésben széles körű és nyílt véleménycsere folyt. A moszk­vai tanácskozásnak messzemenő eredményei vannak, s valóban törté­nelmi a jelentősége a testvéri orszá­gok további fejlődése szempontjából. Alapvető javaslatok hangzottak itt el, amelyek minden területen megnyit­ják együttmüködésünk új lehetőségeit és kilátásait. A találkozó igazolta a világ fejlődése jelenlegi szakaszának értékelésében a testvérpártok nézeteinek egységét. Ezt a fejlődési szakaszt forradalmi vál­tozások jellemzik a tudomány és a technika fejlődésében, valamint a két társadalmi világrendszer versengése feltételeinek kiéleződése. Mindez új, jelentős követelményeket támaszt or­szágainkkal szemben. A szocialista rendszer sikeres fejlesztése, a szocia­lizmus helyzetének és a nemzetközi történésre gyakorolt befolyásának el­mélyítése feltétlenül megkívánja a gyorsabb előrehaladást, a szocializ­mus alkotó potenciáljának teljesebb ki­aknázását minden egyes országunk­ban és országaink közösségében is. Mindez elválaszthatatlanul összefügg a szocialista országok közti kapcsola­tok fejlődésével, a szocialista internaci­onalizmus, az egyenjogúság, a kölcsö­nös előnyök és minden területen a se­gítségnyújtás elvei alapján. A moszkvai munkatalálkozón a XVII. kongresszus határozatai szellemében, Csehszlovákia Kommunista Pártja ne­vében kifejeztem a tanácskozáson el­hangzott javaslatok és gondolatok fenntartás nélküli támogatását. A CSKP Központi Bizottságának El­nöksége a moszkvai találkozó eredmé­nyeinek tüzetes megtárgyalása alapján arra a következtetésre jutott, hogy eze­ket az eredményeket maradéktalanul fel kell használni politikánk elméleti és gyakorlati fejlesztésében. Moszkvában találkoztam Mihail Gor­bacsov elvtárssal, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárával is. Nagyon elé­gedetten hangsúlyozni szeretném, hogy ezt a találkozót áthatotta a teljes, kölcsönös bizalom és megértés szelle­me, amely testvérpártjaink között ural­kodik. tüzetesen tájékoztattuk egymást testvérpártjaink és testvérállamaink életéről, tevékenységéről. Egybehang­zóan értékeltük a csehszlovák-szovjet együttműködés magas színvonalát, s mindkét részről kifejeztük akaratun­kat, ezt az együttműködést továbbra is sokoldalúan fejleszteni. Pártunk és népünk lelkesen fogadta a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának alkotó szelle­mét, elméleti és gyakorlati megállapí­tásait. Ezekhez teljes mértékben csat­lakoztunk a CSKP XVII. kongresszu­sán. Élénk érdeklődéssel és rokon- szenwel figyeljük a szovjet nép élete és tevékenysége minden vonatkozá­sának forradalmi átalakítását. A szovjet kommunisták eljárásából példát és ösztönzést merítünk problémáink meg­oldásában. Elvtársak, a moszkvai találkozón rendkívüli fi­gyelmet fordítottunk a gazdasági kap­csolatok elmélyítésére, a gazdasági, valamint a tudományos-műszaki együttműködés új, haladó formáinak alkalmazására, hogy meggyorsítsuk testvéri országaink gazdasági és szo­ciális fejlődését, és emeljük népük élet- színvonalát. Ezzel kapcsolatban feltét­lenül tökéletesíteni kell együttműködé­sünknek és a KGST tevékenységének mechanizmusát. Gazdaságunk szorosan összefonó­dik a szocialista közösség gazdaságá­val. A Szovjetunió hozzávetőleg 45, a szocialista országok összesen csak­nem 80 százalékkal részesednek kül­kereskedelmi forgalmunkban. Ezért az említett szándékok létfontosságúak a XVII. kongresszus céljainak elérése szempontjából. S ezért becsüljük azo­kat a javaslatokat, amelyek a moszkvai találkozón, valamint Bukarestben, a KGST-országok ülésén hangzottak el, s amelyek teljes mértékben megfe­lelnek Csehszlovákia érdekeinek és szükségleteinek. Kifejeztem elhatáro­zásunkat, teljes mértékben hozzájárul­ni megvalósításukhoz és következete­sen teljesíteni vállalt kötelezettségein­ket. Ugyanilyen szellemben lépett fel küldöttségünk a KGST ülésszakán is. Kulcsfontossága van a KGST tagál­lamai 2000-ig szóló tudományos-mű­szaki haladása komplex programjá­nak, amelyet 1985 decemberében írtak alá. A szövetségi kormány megtette a szükséges lépéseket, hogy az emlí­tett találkozókból ránk háruló feladato­kat maradéktalanul teljesítsük. Főleg arról van szó, hogy szerződésileg kö­vetkezetesen biztosítsuk a komplex program fő feladatainak teljesítését, és megteremtsük teljesítésnek, valamint hatékony ellenőrzésének megbízható mechanizmusát. Ugyanilyen fontos a közösen megoldott kutatási és fej­lesztési feladatok eredményeinek gyors alkalmazása a termelésben. Egyidejűleg feltétlenül ki kell dolgozni e feladatok teljesítésének a párt általi biztosításának és ellenőrzésének ha­tásos rendszerét is. A termelési szakosítás és kooperá­ció fejlesztése szempontjából alapvető jelentősége van annak a döntésnek, hogy ezen a területen a KGST tagálla­mainak termelő szervezetei közvetlen kapcsolatra lépnek és hozzáfognak kö­zös vállalatok létesítéséhez. A szövet­ségi kormány intézkedéseket fogana­tosított, amelyek vállalataink számára ehhez megteremtik a szükséges elő­feltételeket. A Szovjetunióval egyez­ményt írtunk alá a CSSZSZK és a Szovjetunió egyesülései, vállalatai és szervezetei közti közvetlen termelési és tudományos-műszaki kapcsolatok megteremtésének alapelveiről. Ezek az alapvelvek egyelőre 101 vállala­tunkban és szervezetünkben lépnek érvénybe. Egy további aláírt csehszlo­vák-szovjet egyezmény értelmében tárgyalások folynak 14 közös nemzet­közi egyesülés, szervezet és vállalat létrehozásáról is. Most arra kell törekedni, hogy válla­lataink helyesen megértsék és értékel­jék ezeknek az új formáknak nagy jelentőségét, gazdaságunknak a nem­zetközi szocialista munkamegosztásba való eredményesebb beilleszkedése szempontjából. Nagy kezdeményezést és egyben nagy felelősségtudatot kell tanúsítaniuk a közvetlen kapcsolatok felvételében és az ebből következő kötelezettségek teljesítésében. A vállalatok közvetlen kapcsolatai­nak kibontakozása megkívánja termelő szervezeteink jogkörének és felelőssé­gének növelését a kivitelben és a beho­zatalban. A közeli napokban a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége megtárgyalja a külkereskedelem irá­nyítása és szervezése tökéletesítésé­nek javaslatait. Ezeknek lényege első­sorban az, hogy megfelelő szervezési és gazdasági intézkedésekkel elmé­lyítsük a termelő szervezetek kapcso­latait. Hozzáfogunk ahhoz, hogy főleg néhány gépipari vállalatot fokozatosan felruházunk a külkereskedelmi tevé­kenység jogával. Nagyon fontosak számunkra a moszkvai találkozónak azok a megál­lapításai, amelyek összefüggnek a szocialista közösségben a nemzet­közi munkamegosztás következő 15-20 évre szóló fejlesztési programja kidolgozásával. Ezzel kapcsolatban in­tenzívebben kell munkálkodni gazda­ságunk hosszú távú fejlesztési tervén. Ez a követelmény kell hogy konkrét formában kifejezésre jusson a szövetsé­gi kormánynak, a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémiának, az Állami Terv­bizottságnak, a Tudományos-Műszaki Fejlesztési és Beruházási Állami Bi­zottságnak és az illetékes tárcáknak tevékenységében. Cselekvő részt vállalunk az integrá­ció gazdasági mechanizmusának töké­letesítését előmozdító tevékenységből is, beleértve az olyan kérdések megol­dását, amilyenek a devizális és pénzü­gyi kapcsolatok, pénznemeink konver­tibilitása, az ár-, valamint az egyes gazdasági és jogi problémák. A KGST keretében az integrációs folyamatban való részvételünket követ­kezetesen egybekapcsoljuk azzal, hogy elmélyítjük gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatainkat az egyes tagállamokkal. Ennek bázisát képezik a kölcsönös gazdasági és tu­dományos-műszaki együttműködés velük megkötött 2000-ig szóló hosszú távú programok. Teljesítésüknek rend­szeres figyelmet kell szentelni. To­vábbra is részt veszünk főleg Kuba, a Vietnami Szocialista Köztársaság és a Mongol Népköztársaság egyeztetett megsegítésében, hogy hozzájáruljunk a nemzetközi munkamegosztásba tör­ténő fokozatos beilleszkedésükhöz. Külgazdasági kapcsolatainkban kulcsszerepe van a Szovjetunióval va­ló sokoldalú együttműködésünk szilár­dításának. Számos példával bizonyít­ható, hogy ennek az együttműködés­nek helyettesíthetetlen a szerepe, terv­szerű gazdasági fejlődésünk stabilitá­sa és hatékonysága tudományos-mű- szaki fejlődésünk, a szerkezeti változá­sok megvalósítása, ipari gyártmánya­ink értékesítése, népünk életszínvona­lának szavatolása szempontjából. A fi­gyelmet azonban elsősorban arra akarjuk irányítani, hogy az integráció előttünk álló új szakasza minőségileg új tartalmat és kilátásokat kölcsönöz a Szovjetunióval való együttműködé­sünknek. Új, nagy lehetőségeket nyit meg, de ezzel egyidejűleg jóval na­gyobb követelményeket is támaszt az irányítás színvonalával, a termelés mi­nőségével, az elfogadott kötelezettsé­gek teljesítésével szemben. Hazánk szükségletei és nemzetközi érdekeink megkívánják, hogy az irá­nyító és a tervező tevékenységben, a koncepcionális kérdések eldöntésé­ben tartósan a figyelem homlokterében álljon az, hogy miképp éljünk az integ­ráció folyamatának lehetőségeivel szo­ciális gazdasági és szociális fejlődé­sünk, valamint tudományos-műszaki haladásunk meggyorsítására. A CSKP Központi Bizottságának El­nöksége alapvető megállapításokra ju­tott abban, hogy a CSSZSZK teljes mértékben és kezdeményezöen részt vegyen az általunk említett szándékok közös gyakorlati megvalósításában. Elvtársak, a 8. ötéves tervről szóló, önök elé terjesztett törvényjavaslat konkrét fela­datai és céljai megfelelnek a XVII. kongresszus irányelveinek. A központi bizottságnak ezért javasoljuk, hogy ezeket a feladatokat és célokat meg­tárgyalásuk után fogadja el. Tisztában vagyunk azzal, hogy a törvényjavaslat­ba foglalt igényes szándékok megvaló­sítása tényleges fordulatot követel a párt-, az állami és a gazdasági szer­vek, a társadalmi szervezetek, min­dannyiunk tevékenységében. Számos fontos feladat áll előttünk. Ezek összefüggnek népünk anyagi és kulturális színvonala emelésével, a környezetvédelem néhány szociális kérdésével, egész szakágazatok átépí­tésével és korszerűsítésével, a védelmi képességnek és további szükségletek­nek a biztosításával. Mindez természe­tesen jelentős eszközöket követel. Nem kívánjuk azt, hogy ennek ára államunk külföldi eladósodása legyen. A ma és a holnap szükségletei kielé­gítésének egyetlen módja az erőforrá­sok gyorsabb előteremtése. Ez az oka annak, hogy a 8. ötéves tervidőszakban és 2000-ig is olyan igényes célokat tűztünk ki magunk elé. Realitásukkal kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy gazdaságunk nyersanyag-, energia-, anyag- és beruházásigényességének valamennyi egybevetése az iparilag fejlett országokkal bizonyítja nagy tar­talékainkat. Ez a munkatermelékeny­ség szintjére is érvényes. Ezeknek a tartalékoknak kihasználása előfelté­tele a gazdaságunk intenzifikálásában elérendő fordulatnak. A szükségletek szempontjából ez a fordulat elkerülhe­tetlen, a lehetőségek vonatkozásában pedig valós, noha nem könnyű. Ebben a vonatkozásban ez idén milyen tendenciák nyilvánulnak meg? Tömören kifejezve, a döntő fontosságú ágazatokban továbbra is dinamikusan növekszik a termelési volumen. Az ipar a globális tervfeladatokat túlteljesíti, s a növekmény a tervezett 2,6 százalék helyett meghaladja majd a 3 százalé­kot. Jóllehet, ebben az esztendőben kedvezőtlenek voltak az időjárási felté­telek és csökkent a növénytermesztés, általában változatlan lesz a mezőgaz­dasági bruttó termelés szintje. Fontos és kedvező jelenség, hogy az előző ötéves tervidőszakhoz és az idei terv­hez képest gyorsabban növekszik a la­kosság személyi fogyasztása, reáljö­vedelme és átlagbére. A népgazdaság fejlődése kötődik az elmúlt ötéves tervidőszak utolsó évei gazdasági fejlődésének tendenciáihoz. Részletezhetnénk a számos területen elért jó eredményeket, beszélhetnénk a dolgozók áldozatkészségének példá­iról, jelentős hozzájárulásukról az élet- feltételek javításához stb. Mindez arról tanúskodik, hogy az emberek érdekük­nek tekintik kötelességeik becsületes teljesítését. Szocialista építésünk eredményei meggyőzően tanúsítják a szocializmus előnyeit. A CSSZSZK politikailag szilárd, gazdaságilag, szo­ciális és kulturális viszonylatban fejlett állam, megbízható szövetségi kapcso­latokkal. Ez feljogosít bennünket arra, hogy bizalommal tekintsünk a jövő elé­be. Erőnkből, lehetőségeinkből és erő­forrásainkból telik a ma és a holnap feladatainak megoldására. Az eredményeket az idei terv és a 8. ötéves terv igényes céljai szemszögé­ből kell mérlegelnünk. Ez megkívánja a figyelem összpontosítását a mindmá­ig megoldatlan feladatokra, a tervtelje­sítéssel járó kedvezőtlen tendenciákra. Ezekben kifejezésre jut a nagymérvű kiegyensúlyozatlanság, az, hogy a vál­lalatoknak hozzávetőleg az egyharma- da nem teljesíti a tervfeladatokat. A legkomolyabb körülmény, hogy nem érjük el az intenzifikálás szükséges ütemét. Ezért a nemzeti jövedelem, noha a tavalyi 3,1 százalékos növeke­désnél dinamikusabban fog fejlődni, becslés szerint teljesen nem éri el a tervezett 3,5 százalékos növekedést. Ennek egyik fő oka, hogy nem teljesítik a tervteljesítés minőségi mutatóit. Az előző esztendő azonos időszakához képest a teljesítményekben részben csökkent az anyagi költségek hánya­da, de a tervfeladatokat nem értük el. Érzékeny eltérések tapasztalhatóak a termékhasznosításban. Ez megnyil­vánult főleg a bel- és a külkereskedel­mi szállításban, miközben aránytalanul növekednek a jelentős eszközöket be­fagyasztó készletek. Az említett té­nyekből egyértelműen az következik, hogy a népgazdaságban határozottab­ban kell megoldanunk a kongresszu­son kitűzött feladatokat. A szövetségi kormány és a nemzeti kormányok, a tervbizottságok, a tárcák, a termelé­si-gazdasági egységek, a vállalatok és az üzemek kell hogy igényesen és bíráló szellemben értékeljék az ered­ményeket, elemezzék a fogyatékossá­gokat, a helyzetet javító szükséges intézkedéseket fogadjanak el, és azo­kat következetesen megvalósítsák. Nem szavakra, hanem konkrét tettekre van szükség. Milyen kulcsproblémákat kell most megoldanunk a 8. ötéves terv teljesíté­se során? Elsősorban a még hátralevő időben törekednünk kell az idei tervfeladatok teljesítésére. Tanúi vagyunk a vállala­tok törekvésének, teljesíteni az idei tervet, vagy legalább csökkenteni a termelési kiesést. Ezzel egyidejűleg mindent meg kell tennünk annak érde­kében, hogy jól kezdjük meg az 1987. évi terv teljesítését. Feladatai nem lesznek könnyebbek, hanem igénye­sebbek, mivel az idei adósság tetézi a következő évek kötelességeit Mind­annyian tudjuk, hogy távolról sem aknáztuk ki a könnyen feltárható tarta­lékokat. Nagy lehetőségeink vannak a munka szervezésének javításában, a kapacitás kihasználásában, a ter­mékszerkezetnek a szükségletekkel való összehangolásában, a minőség­ben, a munkaidő kihasználásában és más vonatkozásokban is. E tartalékok feltárása nagyobb beruházások nélkül is lehetővé tenné a lényegesen jobb tervteljesítést, a termelés hatékonysá­gának növelését. Ennek előfeltétele azonban minden szinten, fentről egé­szen le a nagyobb fegyelem és igé­nyesség, a munkaütem szilárd szerve­zettsége, az erélyes harc a fogyatékos­ságok, a pazarlás, a veszteségek ellen és a társadalommal szembeni magas fokú felelősségtudat is. Ezt kell igé­nyelnünk s ezt is fogjuk igényelni, első­sorban a vezető dolgozóktól, akiknek példát kell mutatniuk, mégpedig az irányítás minden szintjén. Ez idén nagyon kiéleződtek a prob­lémák és elmélyültek a hiányosságok a szállitói-megrendelői kapcsolatok­ban, aminek következtében akadozik egyes vállalatokban a folyamatos ter­melés. Ezek a problémák kiváltják a dolgozók bírálatát is. Sőt, sok eset­ben előfordul az is, hogy ugyanannak a termelési-gazdasági egységnek, avagy tárcának vállalatai sem tesznek rendesen eleget kölcsönös szállítási kötelességeiknek. Ez az irányítás és a tervezés ki nem elégítő színvonaláról és arról tanúskodik, hogy gyakran megkésetten reagálnak a problémákra és hatástalanok a helyzet javítására foganatosított intézkedések. A szállí­tói-megrendelői kapcsolatok javítása megkívánja, hogy minden vállalatban következetesen ellenőrizzék a szállítá­si kötelességeknek, a gazdasági szer­ződéseknek a teljesítését. Ennek a tervteljesítés értékelése egyik fontos szempontjává kell válnia. Határozottan harcolni kell a spekuláció és a különfé­le ügyeskedés ellen. A nehézségekért részben okolhatóak a központi állami gazdasági szervek munkájának fogya­tékosságai is. A szövetségi kormány­nak és a nemzeti kormányoknak gyor­san lépéseket kell tenniük, hogy bizto­sítsák a folyamatos, ütemes termelés előfeltételeit. Jóval nagyobb követel­ményeket kell támasztani az irányító­munka színvonalával, minőségével és hatékonyságával, a hozzáértő és ide­jében hozott döntésekkel szemben nemcsak „lent“, hanem „fent“ is. Az 1987. évi tervfeladatok teljesítésének biztosítása nagy politikai és szervező munkát követel. Ki kell próbálnunk és a szükségnek megfelelően végső formában ki kell dolgoznunk olyan ha­tásos intézkedéseket, amelyek szava­tolják, hogy az év elejétől teljesíteni fogják a tervfeladatokat, főleg a minő­ségi mutatókban. A következő esztendőben megün­nepeljük a nagy októberi szocialista for­radalom 70. évfordulóját. Meggyőző­désünk szerint dolgozóink is értékes kötelezettségvállalásokkal fogják kö­szönteni ezt az ünnepet. A kötelezett­ségvállalási mozgalom kibontakozásá­ra továbbra is időszerűen hat a Szak- szervezetek Központi Tanácsának kezdeményezése és a prágai felhívás. Elvtársak, a XVII. kongresszuson kitűzött leg­sürgetőbb feladatok közé tartozik a ter­melés és a gyártmányok minőségének jelentős javítása. Sajnos, a tárcák, a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok nem reagálnak megfelelő­képpen erre a sürgető követelményre. A minőség megállapított gyakori és súlyos fogyatékosságai jelentős gaz­dasági és politikai károkat okoznak és jogos bírálatot váltanak ki. A helyzet javítása határozott lépéseket követel. Jelenleg fontos intézkedéseken dol­goznak, amelyeknek célja jóval szigo­rúbb gazdasági szankciókat alkalmaz­ni azokkal a gazdasági szervezetekkel és egyénekkel szemben, amelyek, il­letve akik rossz minőségű gyártmányo­kat termelnek és szállítanak a fogyasz­tóknak. Javaslatot dolgozunk ki függet­len állami minőségellenőrzés alkalma­zására azokban a vállalatokban, ame­lyek nagy méretekben, huzamosabb ideje, avagy ismétlődően rossz minő­ségű gyártmányokat produkálnak. Ez­zel egyidejűleg hatásosabbá kell tenni az összes létező ellenőrző szerv és rendszer munkáját. Ezeknek jóval na­gyobb nyomást kell gyakorolniuk a ter­melés minőségére. Alapvetően javítani kell az állami és a tárcabeli minőségellen­őrzés rendszerének eredményessé­gét, valamint a termékek müszaki-gaz- dasági színvonalának értékelését is. Annak alapvető módja, hogy gyárt­mányaink minősége és megbízhatósá­ga tekintetében elérjük a világgal egy­bevethető szintet, hogy erre a feladatra kell összpontosítani a dolgozókollekti- vák céltudatos tevékenységét, mégpe­dig a fejlesztéstől, a konstrukción, a technológián át a termelésig. A válla­latoknak tudatosítaniuk kell, hogy nem­csak a jó hírnevük függ gyártmányaik színvolalától, hanem ebben kifejezésre jut a társadalommal szembeni felelős­ségük is. E kérdéseknek kell hogy teljes figyelmet szenteljenek a párt szervei és szervezetei is, e tekintetben aktív politikai nevelő munkát folytassa­nak, és ügyeljenek arra, hogy a terme­lés minőségéért vállalt felelősség dur­va megsértésének eseteiből párt- és kádervonalon levonják a következteté­seket. A népgazdaság intenzifikálásában a jelentősebb előrelépés fordulatot kö­vetel a beruházások viszonylatában is. Ki nem elégítő helyzetéről már sokszor beszéltünk, de egyelőre alig változott valami. Továbbra is aránytalanul nagy a befejezetlen létesítmények száma. Az építkezési idő nálunk jóval hosz- szabb, mint más fejlett országokban. Gyakran előfordul, hogy nem érik el az építkezések tervezett paramétereit. Mindez csak megerősíti, mennyire jo­gos és sürgető fontosságú volt az a kongresszusi követelmény, miszerint ezen a területen - a beruházások ter­vezésétől, a tulajdonképpeni beruhá­zási tevékenységen, a tervdokumentá­ció kidolgozásán át az építőipari kivite­lezés és a technológia szállításáig - rendet kell teremteni. Szükséges, hogy a szövetségi kormány a nemzeti kormányokkal együtt a következő esz­tendőkben e terület huzamos ideje je­lentkező fogyatékosságainak kiküszö­bölésére átfogó javaslatot terjesszen a központi bizottság elé. Ezzel egyide­jűleg feltétlenül törekedni kell az ütem gyorsítására, a nagyobb mérvű és ma­gas műszaki színvonalú korszerűsítés­re és rekonstrucióra, s minden beruhá­zás valóban felelősségteljes és színvo­nalas előkészítésére. Elvtársak, a népgazdaság intenzifikálására és a társadalmunk fejlesztésére irányuló igyekezetünk legfontosabb láncszeme, amint azt hangsúlyozta a XVII. kongresz- szus, korunk tudománya és technikája vívmányainak széles körű alkalmazá­sa. Ez a társadalmi munkatermelé­kenység növelésének, a műszakilag (Folytatás a 4 oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom