Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-15 / 270. szám, szombat
ÚJ szú 3 % 1986. XI. 15. Őszintén örülünk a laoszi nép sikereinek A csehszlovák küldöttségvezető felszólalása az LNFP IV. kongresszusán (ČSTK) - Vientianeban vitával és a külföldi vendégek beszédeivel folytatódott a Laoszi Népi Forradalmi Párt IV. kongresszusa. Tegnap délelőtt üdvözölte a tanácskozás résztvevőit František Hanus, a CSKP KB tagja, a kö- zép-csehországi pártbizottság vezető titkára, aki a csehszlovák pártküldöttséget vezeti. Beszédének bevezető szakaszában tolmácsolta a küldötteknek a CSKP Központi Bizottsága, Gustáv Husák főtitkár és a csehszlovák dolgozók jókívánságait. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a CSKP küldöttsége nagy érdeklődéssel hallgatta a III. kongresszus határozatainak teljesítéséről szóló beszámolót, amely világos képet ad a laoszi nép utóbbi években elért sikereiről. Az eredmények igazolják a párt politikai irányvonalának helyességét és alátámasztják a gazdasági és szociális területen elért eredményeket. A szónok hangsúlyozta: a csehszlovák kommunisták őszintén örülnek ezeknek a sikereknek, nagyra értékelik azt, hogy az országban lényegesen bővült a termelés, megkétszereződött a rizs- termelés és biztosított a lakosság élelmiszerellátása. Ezzel párhuzamosan az oktatásügyben és az egészségügyben is gyors előrelépés tapasztalható, befejeződött az írástudatlanság felszámolására indított kampány. A gyakorlat azt igazolta, hogy a laoszi forradalom győzelmes útjának és az alapvető változások végrehajtásának a garanciája a három indokínai ország egysége és összeforrottsága, továbbá Laosznak a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő szövetsége és baráti együttműködése. Gonzalez Kubában (ČSTK) - A spanyol miniszter- elnök tegnap háromnapos hivatalos látogatásra Kubába érkezett. Felipe Gonzalez havannai tartózkodására Fidel Castro legfelsőbb kubai párt- és állami vezető meghívására került sor. Kíséretében tartózkodik Francisco Fernandez Ordonez külügyminiszter és a kabinet más tagjai. A magas szintű spanyol-kubai eszmecseréken elsősorban a nemzetközi helyzetről, főleg a Közép-Amerikában kialakult helyzetről, valamint bilaterális problémákról lesz szó. A két ország közötti kapcsolatok jók. Kuba érdekelt a kölcsönös árucsere bővítésében. Kész tárgyalni a kubai forradalom után a spanyol állampolgárok birtoka kártalanításának mind ez ideig megoldatlan kérdéséről. František Hanus beszédének további részében tájékoztatott a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határozatok teljesítéséről. A CSKP és a laoszi testvérpárt hagyományokban gazdag együttműködéséről megállapította, hogy azok a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződés szellemében a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus szilárd elvein fejlődnek. Eredményesen fejlődik a két ország gazdasági és tudományos- műszaki együttműködése is. A továbbiakban rámutatott a Szovjetunió átfogó leszerelési javaslatainak jelentőségére és támogatásáról biztosította azokat. Beszédének végén eredményes tanácskozást, a kongresszusi határozatok teljesítésében pedig sikereket kívánt a laoszi testvérpártnak. Az USA lakossága a reykjavíki találkozó óta már többször kifejezte egyet nem értését a Reagan-kormány politikájával. A képen washingtoni tüntetők egy csoportja, akik „a csillagháborús“ tervek, továbbá a nicaraguai ellenforradalmároknak nyújtott támogatás ellen tiltakoznak. (Telefoto - ČSTK) Reykjavík meghatározta a genfi munka tartalmát és jellegét Viktor Karpov nyilatkozata (ČSTK) - Viktor Karpov, a nukleáris és az ürfegyverekról folytatott genfi szovjet-amerikai tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője nyilatkoztatot tett közzé, melyben többek közt megállapítja: a tárgyalások csütörtökön véget ért fordulójának a legfőbb eseménye a reykjavíki csúcs- találkozó volt, amely meghatározta a genfi munka tartalmát és jellegét. Az izlandi találkozó eredményei új helyzetet teremtettek a szovjet-amerikai viszonyban, így a genfi tárgyalásokon is - hangsúlyozza a szovjet diplomata nyilatkozata. A legfontosabb az, hogy reális lehetőség nyílt a hadászati támadófegyverek lényeges korlátozására és az Európában elhelyezett közepes hatótávolságú rakéták felszámolására azzal a feltétellel, hogy megállapodás születik a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződés további megtartásáról és megszilárdításáról: A Reykjavíkban elért elvi megállapodások közvetlenül kapcsolódnak a genfi tárgyalások témájához. Ezért a küldöttségeknék mindent meg kell tenniük a reykjavíki megállapodások valóra váltásáért. Nyilatkozatában Karpov a továbbiakban emlékeztet arra, mi történt Reykjavíkban, kontrétan miben jutott közös nevezőre a Szovjetunió és az USA, s végül mi akadályozta meg a konkrét megállapodásokat. A szovjet küldöttség Genfben - a reykjavíki pozitív eredményekre és a végső megállapodást akadályozó okokra való tekintettel - a tárgyalások most véget ért fordulója során a nukleáris és az űrfegyverek problémájának egész körére vonatkozóan új, átfogó javaslatokat terjesztett elő. Ezek olyan tartalmas programot alkotnak, amely alapján a két fél megállapodásra juthatna, mégpedig rövid időn belül, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvének szigorú megtartása mellett. A szovjet javaslatok radikális jellege azt jelenti, hogy a hadászati támadófegyverek korlátozására, az európai közepes hatótávolságú rakéták felszámolására, valamint a rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról szóló szerződés megszilárdítására és az atomkísérletek megszüntetésére vonatkozó indítványok egységes egészet alkotnak. Más hozzáállás mindkét fél biztonsági érdekeinek, az egyensúlynak a megsértését jelentené. A legutóbbi genfi tárgyalási forduló eredményei azonban azt mutatják, hogy az USA éppen erre törekedett. Washington a reykjavíki elvi megállapodások felülvizsgálatához folyamodott s akadályozza, hogy ezek a megállapodások diplomáciai dokumentumok formáját öltsék. Az amerikai fél akárcsak korábban, most sem volt hajlandó lemondani arról, hogy fegyvereket helyezzen el az űrben, nem kíván tárgyalni egyetlen olyan javaslatról sem, amely bármiféle módon korlátozná a „csillagháborús“ programot. Az amerikai fél Reykjavíktól eltérően most csupán Jegyzet Választások Brazíliában Brazíliában ma általános választásokat tartanak: a csaknem 70 millió szavazásra jogosult megválasztja a nemzeti kongresszus tagjait, a 23 szövetségi állam kormányzóját és a helyi parlamentek tagjait, valamint a főváros, Brasilia törvényhozóit. Brazíliában a katonai diktatúra huszonegy évét követően most először rendeznek parlamenti választásokat. A választásokból kikerülő új képviselőház 487 tagja, valamint a 69 szenátor egyben az 1946 óta első brazil alkotmányozó gyűlést fogja alkotni. Ennek feladata az új alaptörvény javaslatának kidolgozása lesz, amely a katonai kormányzat által 1967-ben bevezetett alkotmányt váltja fel. A választásokon 30 politikai párt és csoportosulás vesz részt, köztük a Brazil Kommunista Párt. Helyi megfigyelők szerint a legnagyobb esélye a győzelemre a Brazil Demokratikus Mozgalom Pártnak (PMDB) és a Liberális Frontnak (FL) van, amelyek az ország legnagyobb politikai erői. A mostani 548 tagú parlamentben a PMDB-nek 237, az FL-nek 150 tagja van. A két párt együttesen abszolút többséget alkot. Jósé Sarney államfő eddigi kormányzása idején annak a két pártnak a koalíciójára támaszkodott, amelyek Brazília politikai porondján a konzervatív tendenciájú centrumot képviselik. A választásokon hivatalosan is részt vesz a Brazil Kommunista Párt, amely Sarney elnök idején harcolta ki legalitását. A különböző szinteken több mint 300 kommunista jelölt száll harcba a szavazatokért. Több választási körzetben a kommunisták koalícióra léptek más pártokkal, amelyek ugyancsak a demokratizálási folyamat elmélyítéséért küzdenek. Giocondo Dias, a párt főtitkára kijelentette: a választások az utóbbi években az ország politikai életének egyik legkomolyabb eseményét jelentik. A választók döntésére valószínűleg befolyással lesz az, miképp fogadják a kormány gazdaságpolitikai programját. Sarney elnök kormánya februárban az árak- és a bérek befagyasztását magában foglaló takarékossági programot vezetett be. így sikerült csökkenteni az inflációt, amely tavaly még 500 százalékos volt, az idén pedig csupán 8 százalékos. Ezzel párhuzamosan azonban alapvető létszükségleti cikkek iratkoztak fel a hiánylistára, ami a lakosság körében elégedetlenséget váltott ki. A brazil gazdaság számára rendkívül súlyos teher a több mint 100 milliárd dolláros külföldi adósság törlesztése. Jósé Sarney másfél évvel ezelőtti hivatalba lépése után számos olyan intézkedésre szánta el magát, amelynek célja a gazdasági tevékenység felerősítése volt, s ez a kezdeti kudarcok ellenére több tekintetben sikerült is. A nagybirtokosok szembenállása ellenére az államfő igyekszik legalább részleges földreformot végrehajtani. Ugyancsak tervezi, hogy fokozatosan hozzálátnak az ama- zonasi őserdő természeti kincseinek kiaknázásához. A katonai rezsim eltávolítását követően a brazil külpolitikában is számos pozitív vonás jelent meg. Brazília aktívan vett részt a latinamerikai országok gazdasági és politikai együttműködésének erősítésére irányuló törekvésekben. Ezt bizonyítja például, hogy a szomszédos Argentínával gazdasági integrációs szerződést kötött. A brazil kormány pozitív lépései közé sorolható, hogy helyreállította diplomáciai kapcsolatait Kubával. Sarney elnök emellett támogatja a közép-amerikai válság külső beavatkozás nélküli békés megoldását. Megemlíthető még, hogy Brazília terjesztette elő az ENSZ-közgyűlés 41. ülésszakán azt a javaslatot, hogy az Atlantióceán déli részét nyilvánítsák a béke és az együttmüködés térségévé. (č) a ballisztikus rakéták felszámolásáról beszél, s szemmel láthatóan azzal számol, hogy egyoldalú előnyökhöz jut a Szovjetunió kárára. Felmerül a kérdés, hogyan kíván eljárni az amerikai fél a jövőben. A Szovjetunió szeretné remélni, hogy Washingtonban a genfi tárgyalások szünetének ideje alatt gondosan áttanulmányozzák a szovjet javaslatokat s az amerikai küldöttség olyan állásponttal tér vissza Genfbe, amely lehetővé teszi a Reykjavíkban született pozitív eredmények megvalósítását célzó gyakorlati intézkedések kidolgozását - hangsúlyozza nyilatkozatában Viktor Karpov. A KGST bukaresti tanácskozásáról (ČSTK) - Az NSZEP KB Politikai Bizottsága és az NDK Minisztertanácsa megtárgyalta a KGST Bukarestben tartott 42. ülésszakának eredményeit és jóváhagyta az NDK Willi Stoph kormányfő vezette küldöttségének tevékenységét. A két legfelsőbb szerv közös állásfoglalásában a baráti országok arra irányuló elhatározása kifejezésének minősítette az ülésszakon elfogadott határozatokat, hogy tovább sziládítják a szocialista közösség országainak egységét és összeforrottságát. Az NDK állami és gazdasági szerveinek feladatul adták olyan intézkedések foganatosítását, amelyek elősegítik a bukaresti ülésszak határozatainak teljesítését. A csendes-óceáni atommentes övezetért (ČSTK) - Új-Zéland a hetedik ország, amely ratifikálta a Csendes-- óceán déli részének atommentes övezetté nyilvánításáról szóló szerződést - közölte az AAP ausztrál hírügynökség. David Lange új-zélandi miniszterelnök Wellingtonban kijelentette: a nukleáris fegyverek gyártását, beszerzését, rendszerbe állítását és kísérleteit tiltó dokumentum ebben a térségben jelentős lépés a fegyverkezés korlátozása felé. Salvador Partizánsikerek (ČSTK) - A salvadori partizánszervezetek az elmúlt napokban több meglepetésszerű támadást hajtottak végre a kormánycsapatok ellen. Chalatenan- go tartományban 36 kormánykatonát megöltek vagy megsebesítettek. A Radio Venceremos rádióállomás azt is közölte, hogy a hazafiak megrongálták a hadsereg két helikopterét is. AÁSZ-közgyűlés Elfogadhatatlan feltételek (ČSTK) - Az Amerikai Államok Szervezetének 16. közgyűlése a guatemalai fővárosban csütörtökön elsősorban a közép-amerikai válságról tanácskozott. Néhány Amerika-barát középamerikai rendszer küldöttségei meghiúsították annak a határozati javaslatnak a jóváhagyását, amelyet a Contadora-csoport, valamint az ót támogató ún. limai csoport dolgozott ki. A dokumentum többek között megerősítette a középamerikai államok jogát politikai, gazdasági és társadalmi rendszerük szabad megválasztására és a térségben kialakult konfliktus békés rendezésére szólított föl. Honduras, Salvador és Costa Rica képviselői elutasító álláspontjukat azzal indokolták, hogy Nicaraguának állítólag nem volt joga az USA-val fennálló vitás kérdések miatt a hágai nemzetközi bírósághoz fordulnia. Szerintük Managua ezzel „megsértette a regionális intézmények illetékességének elvét“. Victor Hugo Tinoco nicaraguai külügyminiszter-helyettes felszólalásában rámutatott: kormánya már 1980 óta meg kíván egyezni a szomszédos Hondurasszal, melynek területén az ellenforradalmárok bázisokkal rendelkeznek. Tegucigalpa azonban ezeket a kísérleteket visszautasította, s hasonló sorsra jutott a Costa Ricával való tárgyalások szándéka is - mondotta Tinoco. Richard McCormack, az amerikai küldöttség vezetője beszédében azt hangoztatta, hogy az USA állítólag kész felújítani a kétoldalú tárgyalásokat a managuai kormánnyal, a feltétel azonban az, hogy a sandinista kormányzat kezdjen párbeszédet a fegyveres ellenforradalmárokkal. Ismeretes, a nicaraguai vezetés számára ez elfogadhatatlan. Reagan „kirukkolt az igazsággal“ Teherán és Tel Aviv is elismeri a fegyverüzlet tényét (ČSTK) - Az Egyesült Államok elnöke csütörtöki tévébeszédében a nyilvánosság előtt első ízben volt kénytelen beismerni, hogy kormányzata már 18 hónapja „titkos diplomáciát“ folytat Iránnal szemben, melynek célja, úgymond ,,a két ország kapcsolatainak a felújítása“. Ronald Reagan utolsó pillanatban bejelentett, gyorsan készí-* tett beszédében igazolni próbálta ezt az akciót. Kijelentette, az Egyesült Államok állítólag csupán „kisebb meny- nyiségű védelmi célokat szolgáló fegyvert" szállított Iránnak. Azt viszont cáfolta, hogy a fegyverekért cserébe Irán közbenjárt volna a Libanonban fogva tartott amerikai túszok szabadonbo- csátásáért. Álszent módon azt állította, hogy az Egyesült Államoknak szándékában áll az Iránnal szembeni ellenséges magatartás új kapcsolatokkal való felváltása, méghozzá kizárólag olyan „nemes célok" érdekében, mint például a hat éve tartó iráni-iraki konfliktus befejezése, holott közismert, hogy az Egyesült Államok az ehhez hasonló fegyveres konfliktusokat szándékosan szítja és saját céljaira használja ki. A Reagan-kormányzat eddig tartotta magát az Iránba és az Irakba irányuló bárminemű fegyverexport Carter exel- nök által elrendelt tilalmához. Reagan arra hivatkozva csatlakozott ehhez, hogy az iráni rezsim állítólag aktív szerepet játszik a „nemzetközi terrorizmusban". A beszéd elhangzása után a kommentárok nem hagyták figyelmen kívül azt a tényt, hogy az elnök csak tíz nappal azután „rukkolt ki az igazsággal“, hogy a lapok kiszivárogtatták az „iráni kapcsolat“ ügyét. Khamenei iráni elnök tegnap Teheránban bejelentette: mindaddig nincs szándékában normalizálni országának az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatait, amíg Wasnington nem módosít alapvetően a Perzsa-öböl térségével és a Közel-Kelettel szemben folytatott politikáján. Az iráni államfő megerősítette, hogy Robert McFarla- ne, az Egyesült Államok elnökének volt nemzetbiztonsági tanácsadója járt Teheránban, azonban egyetlen hivatalos iráni személyiség sem találkozott vele. Izraeli politikusok eddig kifejezetten nem ismerték be azt, hogy Tel Avivnak’ szerepe volt az Iránba irányuló amerikai fegyverszállítmányok eljuttatásában Jicchak Rabin azonban csütörtökön közvetve megerősítette: ha bármikor - úgymond - „baráti ország" megkéri Izraelt, ilyen vagy olyan úton megkapja a kért segítséget. Izraelben köztudottan az Egyesült Államokat minősítik „baráti országnak".
