Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-05 / 261. szám, szerda
Arjai, egyesüljetek; SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZERDA 1986. november 5. XXXIX. évfolyam 261. szám ★ Ára 50 fillér Szigorúbban a természet védelmében A természetjáró, a csodás szlovákiai természeti kincseket szerető és féltve óvó ember számtalanszor tapasztalja - sajnos- szép számban akadnak még olyan egyének és szervezetek akik, illetve amelyek gátlástalanul rútitják és különféle közismert formákban pusztítják e helyettesíthetetlen közegünk élő világát és értékes élettelen képződményeit is. Kulturálatlanságuk és nem egyszer szinte égbekiáltó közömbösségük, felelőtlenségük megannyi jele téves személetükről tanúskodik, hogy a természet egyszerűen képtelen a védekezésre, cselekvésüknek nincs érzékelhető következménye. E felfogás téves, mert a természet- igaz hosszabb távon képes a visszavágásra, a „megtorlásra“. Elszegényedése, szennyeződése ugyanis nemcsak a ma nemzedékeit, egészségüket, közérzetüket, szépérzéküket sújtja nagyon is érezhetően, hanem nagy mértékben,és - hadd tegyük hozzá - felette veszélyesen hathat a jövő nemzedékeinek életére is. E tény felismerésének köszönhetően eddig is sok törvényes rendelkezés szabályozta a természeti kincsek védelmét. Közülük Szlovákiában eddig a legjelentősebb az SZNT 1955. évi, az állami természetvédelemről szóló törvénye, amelyet 1977-ben további, az erdőgazdálkodással kapcsolatos törvény egészített ki. Ezek a jogszabályok annak idején nagyjából megfelelöeknek bizonyultak. Az idők folyamán bekövetkezett rohamos gazdasági fejlődés és ennek arányában a természeti viszonyok fokozatos romlása következtében azonban néhány vonatkozásban ezek a jogi eszközök kevésbé hatásosak lettek. Ennek fő magyarázata, hogy az említett jogszabályok megsértését a járási nemzeti bizottságok megfelelőképpen nem szankcionálhatták. Nevezetesen csak arra nyílt lehetőség, hogy az 1961. évi közrendvédelmi törvény értelmében legfeljebb 500 koronás büntetést szabjanak ki a törvénysértőkre. Sőt, a szervezetekkel szemben még ilyen intézkedést sem foganatosíthattak. Elsősorban ezen változtat a természetvédelmi törvény módosított változata, amelyet a Szlovák Nemzeti Tanács legutóbbi plénumülésén fogadott el. A lényeg az, hogy a törvény hatályba lépésétől az illetékes nemzeti bizottságok immár 1000 koronáig, kivételesen 5000 koronáig terjedően bírságolhatják meg a törvénynek fittyet hányó személyeket. Mi több, az ilyen útra tévedő szervezetek általában akár százezer, sőt kivételesen 250 ezer koronára is büntethetőek. Ez már nyilván meggondoltabb, felelősségteljesebb magatartásra fog késztetni. A novellizált törvény arra is hangsúlyt helyez, hogy a bírságolás megkülönböztetett legyen, mégpedig összhangban a természetkárosító cselekvés társadalmi veszélyességével. Az egyik oldalon nem sújtja az olyan cselekvést, amely még csak kihágásnak sem minősíthető. A másik oldalon az eddiginél szigorúbb differenciált bírságokat helyez kilátásba olyan egyének és szervezetek esetében, amelyeknek cselekvése ennél jóval komolyabbnak minősül. A hatásosabb törvény ezen a területen is megteremti a nagyobb rend és a szocialista jogszabályok tiszteletének, megtartásának alapjait. Megtorló intézkedéseivel azonban nyilván nem oldható meg a természetvédelem minden fájó problémája. Széles körben szükséges a szemléletváltás. Lényegében és elsősorban ez hozhatja létre a megelőzés nélkülözhetetlen előfeltételeit. Ebben egyéni viszonylatban meghatározó szerepe van a családnak és az iskolának, de a társadalmi szervezeteknek is. Nem kevésbé pedig az üzemek, a vállalatok és a szervezetek vezetőinek, párt- és szakszervezeti tisztségviselőiknek, akiknek a fő feladatok egyikeként kell kezelniük a természetóvó intézkedések és szabályok megtartását. És a sorból nem hagyhatjuk ki az állami szerveket sem, fentről egészen le, amelyeknek az eddiginél következetesebben kell érvényt szerezniük a jogos társadalmi érdeknek, nem tanúsítva elnézést, s nem adva kivételt ott, ahol ennek nemcsak a természet látja kárát, hanem társadalmunk, jelenünk és jövőnk is. GÁLY IVÁN Eredmények és tartalékok Növekedett a CSSZK ipari szövetkezeteinek teljesítménye • Új szolgáltatások, bővülő termékskála gáltatások terén végzett munkáját: ipari szövetkezeteink 1986 elsó háromnegyedében 100 százalékon felül teljesítették tervfeladataikat. A lakossági szolgáltatások te(Tudósítónktól) - A több mint százhuszonnégyezer dolgozót alkalmazó csehszlovákiai ipari szövetkezetek fó feladata a belkereskedelem árukínálatának rugalmas kiegészítése keresett termékekkel, valamint jó minőségű szolgáltatások nyújtása. Az árukínálat bővítése, a szolgáltatások javítása szorosan összefügg mindennapjainkkal, a lakosság elégedettségével, illetve elégedetlenségével, tehát tökéletesítésük állandóan időszerű feladat. 1986 eddigi eredményei jelzik, nagy az ipari szövetkezetek irányító szervei- a lakosság jogos elvárásainak, az áruellátás és a szolgáltatások hiányosságainak tudatában- igyekeznek javítani munkájukon. Erről tanúskodnak a cseh ipari szövetkezetek teljesítményei is. Jaroslav Matouáek, a Cseh Ipari Szövetkezetek Szövetségének elnöke a napokban így jellemezte a szövetkezeteknek a szolrén végzett teljesítményeik értéke az elmúlt öt év alatt 2,3 milliárd koronáról 2,7 milliárdra nőtt, s 1990-ig el kell érniük a 3,3 milliárd koronát. A szolgáltatások színvonalának emelkedéséhez, s a vásárlók elégedettségéhez bizonyára hozzájárult az ipari szövetkezetek szolgáltatási kapacitásainak bővítése 558 új üzemmel, s az is, hogy további 914 üzemben szélesítették a szolgáltatások skáláját, s 1255 üzemben a lakosság igényeinek megfelelően módosították a munkaidőt. A CSSZK ipari szövetkezetei 1980-tól 1300 új szolgáltatást vezettek be. Az ipari szövetkezetek munkájának javítása szempontjából továbbra is a CSKP KB 6. ülésének (Folytatás a 2. oldalon) Bécs legyen újabb határkő Az osztrák fővárosban megnyílt az európai biztonsági és együttműködési találkozó (Kiküldött munkatársunk, Görföl Zsuzsa bécsi jelentése)- A patinás Hofburg konferencia- központjában tegnap délelőtt a vendéglátó ország külügyminiszterének elnökletével megnyílt a 33 európai ország, az Amerikai Egyesült Államok és Kanada képviselőinek részvételével a helsinki Záróokmány teljesítésével foglalkozó találkozó. Itt érdemes emlékeztetni arra, hogy 1973-ban, a helsinki tanácskozás kezdetekor éppen Csehszlovákia indítványozta - a szocialista országok egyeztetett külpolitikájának keretében - az utótalálkozók rendszerét. Bohuslav Chňoupek külügyminiszter -, aki itt Bécsben hazánk küldöttségének vezetője - javasolta, hogy hozzanak létre egy olyan szervet, amely előkészítené és összehívná a következő konferenciákat, szervezné a rendszeres véleménycserét az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről. A javaslat- mindenki számára elfogadható formában - azután bekerült a záróokmányba. Az első ülésen hangzott el Franz Vranitzky osztrák szövetségi kancellár és az ENSZ főtitkára képviselőjének üdvözlő beszéde. Mindketten a helsinki folyamat A csehszlovák küldöttség Bohuslav Chňoupek külügyminiszter vezetésével (Telefoto: ČSTK) jelentőségét, e folyamat kontinuitásának fontosságát emelték ki. Rámutattak: a jószándékkal folytatott párbeszéd eredményes lehet, ha figyelembe veszik minden fél érdekeit. Az, hogy a bécsi utótalálkozó összeült, bizonyítja a párbeszédre való készséget, s ezt feltétlenül ki kell használni. A délutáni ülésen Hans-Dietrich Genshcer, az NSZK külügyminisztere elnökölt. A vitában elsőként Ion Totu román külügyminiszter szólalt fel, utána a brit, a vatikáni, a francia, az olasz és a jugoszláv diplomácia vezetője emelkedett szólásra. A felszólalók sorrendjét a talál(Folytatás a 2. oldalon) A bukaresti KGST-ülésszak második munkanapja Az integráció stratégiai kérdéseiről Kétoldalú kormányközi megállapodások a közvetlen kapcsolatok létesítéséről • Ľubomír Štrougal és Nyikolaj Rizskov aláírta az erre vonatkozó csehszlovák-szovjet dokumentumot (ČSTK) - Bukarestben tegnap a második munkanappal folytatódott a KGST 42. ülésszaka. Délelőtt a küldöttségek megvitatták a KGST-tagországok népgazdasági tervei, továbbá a megállapodott területeken az 1986-1990-es években megvalósuló beruházások és objektumok építése egyeztetésének eredményeiről szóló jelentést, valamint a KGST-tagoszágoknak ugyancsak az említett időszakra szóló sokoldalú integrációs intézkedései megállapodott tervének a javaslatát. A jelentés kiemeli, hogy a közösség minden tagországában a legfontosabb feladat a népgazdaság határozott átállítása az intenzifikáció vágányaira, továbbá a gazdaságfejlesztés dinamikájának a meggyorsítása, a termelési szerkezet tökéletesítése, műszaki színvonalának emelése, a műszaki-gazdasági sebezhetetlenség szilárdítása, a világszínvonalat elérő termékek mennyiségének növelése. A KGST-tagországok azzal számolnak, hogy az elkövetkező ötéves időszakban, mindenekelőtt az intenzív tényezők kihasználásának köszönhetően, lényegesen meggyorsul a nemzeti jövedelem növekedésének üteme. A jelentés azt is leszögezi, hogy a moszkvai OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Lapunk 3. és 4. oldalán közöljük Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfőnek a KGST 42. ülésszakán hétfőn elhangzott beszédét. Az NF KB Elnökségének ülése A fiatalok körében végzett munka javításáról (CSTK) - A CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának Elnöksége tegnap Prágában áttekintette, hogy milyen tapasztalatokat szereztek a CSKP XVII. kongresszusa utáni időszakban az ifjúság körében végzett munka terén. A tanácskozáson jelen volt Jindŕich Poledník, a CSKP KB titkára, aki beszédében elmondta, az ifjúság nevelése, ez az egyébként társadalmilag oly jelentős feladat az egész Nemzeti Frontra vár. A vitában a Nemzeti Frontba tömörült szervezetek képviselői kicserélték az ifjúság nevelése, a fiatalok körében végzett munka terén szerzett tapasztalataikat, majd arról szóltak, hogy saját szervezetük keretein belül miként lehetne javítani ezt a tevékenységet. Fóleg azt húzták alá, hogy a különböző szervezetek munkáját össze kell hangolni. Az elnökség a továbbiakban megtárgyalta az október 15-19 között Koppenhágában megrendezett béke-világkongresszus lefolyását és eredményeit. Elismeréssel szólt a csehszlovák delegáció munkájáról, arról, hogy aktívan részt vett a nemzetközi fórum előkészítésében is, s méltóképpen képviselte hazánkat, békepolitikánkat. gazdasági értekezlet határozatainak teljesítésében alapvetően fontos előrelépést jelentett a KGST 41. (rendkívüli) ülésszakának a tagországok ezredfordulóig szóló tudományos és műszaki haladása komplex programjának elfogadása. Az ülésen a küldöttség vezetők állást foglaltak az 1987-1988 között esedékes KGST-ülésszakok (Folytatás a 2. oldalon) Távirat Mozambikba (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök üdvözlő táviratot küldött Jo- aquim Chissanónak abból az alkalomból, hogy megválasztották a Mozambiki Felszabadítási Front (FRELIMO) párt és a Mozambiki Népi Köztársaság elnökévé. A távirat megállapítja: E választás bizonyítja, hogy a mozambiki párt és a nép mélységesen megbízik Chissano elvtárs politikai és államférfiúi tapasztalataiban, amelyeket a FRELIMO vezetőségének tagjaként szerzett. Aktívan részt vett az ország függetlenségéért és haladó irányzatú fejlődéséért vívott harcban. A távirat a továbbiakban kiemeli Chissano elvtárs személyes hozzájárulását Mozambik külpolitikai tevékenységének megvalósításához, a gyarmatosítás, a rasszizmus és az apartheid maradványainak felszámolásáért folytatott küzdelméhez. Kifejezi azt a meggyőződést, hogy a CSKP és a FRELIMO, a Csehszlovákia és Mozambik közötti baráti és internacionalista kapcsolatok tovább fejlődnek és mélyülnek a két ország népeinek, a világbéke és a haladás javára.
