Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-04 / 260. szám, kedd
ÚJSfcÚ 3 A gazdasági mechanizmusnak optimálisan elő kell segítenie a szocialista integráció előnyeinek kihasználását Ľubomír Štrougal beszéde a KGST 42. ülésszakán (ČSTK) - Ľubomír štrougal miniszterelnök az alábbi beszédet mondta a KGST tegnap megnyílt bukaresti ülésszakán: Tisztelt elnök elvtárs, tisztelt elvtársak, tisztelt vendégek! A közösségünk keretében rendezett valamennyi nemzetközi találkozó napjainkban különös jelentőséggel bír. Hiszen nemcsak az országaink társadalmi-gazdasági fejlesztésének meggyorsításáról, hanem a béke ügyéhez, a szocializmus védelméhez, a nemzetközi együttműködés új politikája szellemének elterjedéséhez való konkrét hozzájárulásunkról is tárgyalunk. Jól tudjuk, milyen nehéz és komoly, valóban sorsdöntő helyzetben vagyunk. Mennyi felelősségre van szükség ahhoz, hogy az együttélés új szelleme, új filozófiája visszafordíthatatlanná váljon és a világ megérje a józan ész diktálta leszerelési megállapodásokat, amelyekhez Reykjavik oly közel állt. Ugyanakkor mennyi erőfeszítésre van szükség ahhoz, hogy megőrizzük a katonai-hadászati egyensúlyt. Mi mindent kell tennünk, hogy bebizonyítsuk a szocializmus vitathatatlan fölényét a világ jövője szempontjából. Ezek azok a kiindulópontok, amelyek meghatározzák itt, a KGST-ben felvetődő valamennyi kérdés megvitatásával szemben támasztott igényeket. Cornel Pacoste elvtárs, a végrehajtó bizottság elnöke előterjesztette a KGST szerveinek az elmúlt másfél évben kifejtett tevékenységéről szóló jelentést. Egyetértünk vele abban, hogy ez rendkívül igényes időszak volt, amelyben nemcsak a KGST-tagállamok felső szintű gazdasági értekezletén hozott határozatok életbe léptetésének megkezdéséről, hanem egész végrehajtásukról is döntések születtek. Az elmúlt időszak eredményeinek megítélése során elsősorban szeretnénk megállapítani, hogy a KGST-tagállamok - a legfelsőbb szintű gazdasági értekezleten kitűzött célokból kiindulva - egészében véve sikeresen léptek a 80-as évek második felébe. Az 1985-ös eredmények megmutatták, hogy a közösség keretében megszilárdultak a pozitív tendenciák az ipari termelés alakulásában, s ezek lehetővé tették, hogy megtartsuk a nemzeti jövedelem növekedésének dinamikáját még annak ellenére is, hogy 1985-ben több tagállamban kedvezőtlenek voltak a mezőgazdasági termelés eredményei. Megelégedéssel állapíthatjuk meg, hogy ebben az évben a közösség gazdasági teljesítményei egészében véve a meghatározott irányokban alakulnak. Az ipari termelés alakulásának pozitív tendenciái az elmúlt évben a csehszlovák gazdaságban is a nemzeti jövedelem növekedéséhez vezettek, bár a mezőgazdasági termelés csökkent. Ennek ellenére azonban még mindig komoly problémákkal és nehézségekkel küszködünk. Tudatában vagyunk annak, hogy még mindig hatnak az elmúlt, a túlnyomórészt az extenzív fejlődéssel jellemezhető időszak szokásai. Ez egyebek között annak is a következménye, hogy a jelenlegi gazdasági mechanizmus az eddigi módosítások ellenére nem fejt ki szükséges nyomást az intenzifikálás tényezőinek jobb kihasználása érdekében, s azért, hogy a termelési struktúra gyorsabban alkalmazkodjon az időszerű szükségletekhez. Éppen ezek a körülmények tükröződnek egyebek között a külföldi piacokon elért kedvezőtlen cserearányokban. Ezért kommunista pártunk XVII. kongresszusa határozatainak szellemében készítjük elő a gazdasági mechanizmus fokozatos megváltoztatását, aminek többek között optimálisan kell hatnia a nemzetközi munkamegosztás minden előnyének és lehetőségének, s mindenekelőtt a szocialista gazdasági integráció folyamatának a kihasználására. A legfelsőbb szintú gazdasági értekezleten kitűzött konkrét feladatok megvalósításában a csehszlovák fél igyekszik aktívan részt venni, s ez alátámasztható a jóváhagyott hosszú távú sokoldalú együttműködési programokban való részvételünkkel. Főleg a KGST-tagállamok lakossága élelmiszer-ellátásának, az ésszerű energia-, a tüzelőanyag- ós a nyersanyag szükségletek biztosításáról, a közlekedés fejlesztéséről, az anyagi erőforrások gazdaságos kihasználásáról és a atomenergetika fejlesztéséről van szó. E tekintetben kulcsfontosságúnak tartjuk részvételünket a tudományos-műszaki haladás 2000-ig terjedő komplex programjának a végrehajtásában. Ezek a hosszú távú programok az első lépéseket jelentik gazdaságpolitikánk egyeztetésében. Vegyük azonban figyelembe, hogy különböző jellegű problémák megoldását jelentik és nem kötnek mindig egymásra. Ezért a Tanács keretében a gazdságpolitika egyeztetését sokkal rendszeresebben ós megalapozottabban kell a jövőben megszervezni. Nem lehet csupán a szerkezeti politika kérdéseire szorítkozni, bár ezek túlsúlyban lesznek, hanem összpontosítani kell az államok gazdasági mechanizmusa tökéletesítésének a kérdéseire is, s főleg azokon a területeken, amelyek szorosan kapcsolódnak a nemzetközi gazdasági mechanizmushoz és az integrációs folyamatokhoz. Gondolunk itt például a beruházások egyeztetésére. Az 1984-es legfelsőbb szintú gazdasági értekezleten meghatározott feladatok nem teljesülnek, sót, nem valósulnak meg azok a kulcsfontosságú intézkedések sem, amelyeket a szocialista gazdasági integráció fejlesztésének komplex programja már 1971-ben meghatározott. Bizonyára egyetértenek velem abban, ragaszkodni kell ahhoz, hogy a gazdaságpolitika egyeztetése a további lépésekről és intézkedésekről szóló kötelező érvényű megállapodások formájában történjen. Ezekkel a megjegyzésekkel összefüggésben leszögezhető, hogy a legfelsőbb szintű gazdasági értekezleten kitűzött, a legközelebbi évekre szóló és a Csehszlovákiát érintő konkrét termelési-műszaki feladatok tükröződnek az ötéves tervben. Egyelőre bonyolultabb a helyzet a tudományos-múszaki haladás komplex programjából az erre az ötéves tervidőszakra vonatkozó feladatok biztosítása terén. Ez azáltal adott, hogy a csehszlovák szervezetek bekapcsolásának a konkretizálása még mindig folyamatban van és csak fokozatosan születnek meg az ide vonatkozó megállapodások és szerződések, amelyek ugyanakkor többségükben egyelőre nem tartalmazzák a termelés szakosításáról és a kooperációról szóló megállapodásokat. Ezzel együtt szükséges lesz megvilágítani számos olyan kérdést, amelyek a közös programok finanszírozásával és az általuk hozott hasznos elosztásának módjával kapcsolatosak. A kutató, fejlesztő és gazdasági szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok bővítése érdekében, fóleg a tudományos-műszaki haladás komplex programjának megvalósítása során, a csehszlovák kormány jóváhagyta a szervezeteink és más tagállamok partner- szervezetei közötti közvetlen kapcsolatok felvételének keretszabályait. Hasonlóan járt el a Szovjetunió is és a többi tagállam ugyancsak hozott, vagy hoz ilyen intézkedéseket. Ezért ki kellene tartanunk amellett, hogy eredeti elképzeléseink kezdjenek valóra válni, mivel a lefektetett elvekből való engedmények gyakorlata sehova sem vezet. A csehszlovák népgazdaság számára rendkívül hasznosak az 1986-1990-es időszakra vonatkozó ötéves tervek egyeztetése során elért eredmények. Biztosítottak a csehszlovák gazdaság és a többi tagállam gazdaságai közötti alapvető kapcsok, ami lehetővé tette, hogy a CSKP XVII. kongresszusának irányelveivel összhangban elkészítsük a 8. ötéves terv javaslatát. Ezzel összefüggésben szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a tervegyeztetés folyamán nem sikerült teljes mértékben elmélyítenünk és bővítenünk a termelési kooperációt a feldolgozóiparban, amely véleményünk szerint a kölcsönös gazdasági kapcsolatok dinamikusab- bá tételének a meghatározó eszköze. Részünkről a jelenlegi ötéves tervidőszakban feladatul túz- zük ki azoknak a tartalékoknak a mozgósítását, amelyeket az együttműködésnek ez a formája magában rejt. Rendkívüli figyelemmel látunk hozzá a tervegyeztetéshez a Vietnami Szocialista Köztársasággal, a Kubai Köztársasággal és a Mongol Népköztársasággal. Lehetőségeinkhez mérten megállapodtunk a kölcsönös kapcsolatokban, amelyek az internacionalista segítség folytatását jelentik. Ezen országok gazdasági potenciáljának növelése napirendre tűzi a sokoldalú együttműködés bázisa bővítésének kérdését, s ennek a bázisnak kellene biztosítania fejlődésük prioritást élvező feladatainak a teljesítését. Elvtársak, egyetértünk a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és a féj- lődó országok közötti együttműködés értékelésével. Csehszlovákia a jövőben is kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat kíván fenntartani ezekkel az országokkal, s arra törekszik, hogy külkereskedelmi forgalmunkban növekedjen részarányuk. Megkülönböztetett gondot fogunk fordítani a szocialista orientációjú államokkal való kapcsolataink fejlesztésére. A fejlett tőkés államokkal szemben folytatott kereskedelmi politikánk abból indul ki, hogy érdekünk a tudományos-múszaki és gazdasági együttműködés különböző formáinak a bővítése, a kooperáció, a licenckereskedelem, valamint a harmadik piacokon való közös fellépés fejlesztése. Azokra az államokra összpontosítunk, amelyek korrektebbek a szocialista országok iránt és konstruktívabban viszonyulnak hozzájuk. Tekintettel az említett államokkal szembeni politikánk átfogó célkitűzéseire, támogatjuk a KGST és az EGK közötti hivatalos kapcsolatok felvételének tervét. Kölcsönös együttműködésünkben fontos volt és fontos ma is a tartós igyekezet ennek az együttműködésnek a tökéletesítésére, s érvényes ez főleg a jelenlegi időszakban, amikor népgazdaságainkban fokozatosan át kívánunk térni a fejlődés intenzív típusára. A Tanács keretében eddig megvalósult munkák helyesen orientálódtak a tagállamok együttműködése komoly stratégiai kérdéseinek a megoldására, ezek hatékony módjainak és formáinak a keresésére, továbbá a gazdasági szervezeteik közötti közvetlen kapcsolatokon alapuló tudomá- nyos-múszaki és termelési-koo- peráció széles körű fejlesztésére és a közös egyesülések, vállalatok és szervezetek létrehozására. Úgy véljük, a sokoldalú együttműködés intenzívebbé tételét azoknak az intézkedéseknek a következetes megvalósításával kell kezdeni, amelyek egységes rendszerként megvalósítják a gyakorlatban a szocialista gazdasági integráció még 1971-ben kidolgozott gazdasági mechanizmusát. Az a véleményünk, hogy meg kell kezdenünk azon feltételek határozott létrehozását, amelyek teljes mértékben gazdasági alapokra helyezik a nemzetközi szocialista munkamegosztás rendszerét, kölcsönös külkereskedelmünket. Ez lehetővé teszi, hogy létrehozzuk országaink valóban közös és igényes piacát. Ezért a tárgyi kérdések megoldása mellett sokkal gyorsabban kellene előrehaladnunk a deviza-, az ár-, a hitel- és a pénzügyek területén. Hiszen mindnyájan tudjuk, hogy itt minimális eredményeket értünk el, és ezért a döntést ezen a területen nem szabadna tovább halogatnunk. Tudatosítjuk, hogy ehhez az egyes országokban létre kell hozni a szükséges feltételeket, főleg a gazdasági mechanizmusban, mivel ilyen konkrét intézkedések nélkül például a gazdasági szervezetek közvetlen kapcsolatai sem indulhatnak teljes mértékben. Ezekre az elképzelésekre kötve célravezetőnek tartjuk, hogy a Tanács tevékenysége a jövőben a koncepcióra és a stratégiára vonatkozó döntő kérdésekre összpontosuljon, beleértve a szocialista gazdasági integráció új, sokkal hatékonyabb mechanizmusának a kialakítását. Ugyanilyen szükséges szerintünk, hogy a KGST csúcsszervei fokozzák a szerződéses kötelezettségek és ajánlások teljesítésének ellenőrzését. Ami a KGST szerveinek felépítését illeti, úgy véljük, azt egyszerűsíteni kell, csökkenteni kell a Tanács szerveinek számát és biztosítani a megvitatott kérdések átfogó jellegét. Engedjék meg, hogy állást foglaljak az atomerőművek építése 2000-ig terjedő programjának előterjesztett tervezetével papcsolat- ban. A csehszlovák fél pozitívan értékeli az atomenergetika eddigi fejlődését közösségünkben, mégpedig annak ellenére, hogy a mintegy 10 évvel ezelőtt kitűzött eredeti elképzeléseink csak nem- egész 50 százalékra válnak valóra. Hiszen új iparágazat építésének kezdetéről volt szó, ami mindig nehézségekkel és problémákkal jár, s méginkább érvényes ez a műszakilag, gazdaságilag és szervezés tekintetében olyan igényes ágazatra, mint amilyen az atomenergetikai ipar. Ezzel nem szeretnénk semmiképp sem igazolni azokat a hiányosságokat, amelyek például magának az építésnek a szerve^ zésében, tervezési előkészítésében, az ezt megelőző munkák során, és az atomerőművek építése távlati feladatainak kezdeti, inkább optimista meghatározásában mutatkoztak meg. Tény azonban, hogy Csehszlovákiában a Szovjetunió hathatós támogatásával és a többi tagállammal folytatott együttműködésben nemcsak atomerőműveket építettünk fel, amelyek villamosenergia-rendszerünk megbízható láncszemei, hanem létrehoztuk a tudományos-kutató, fejlesztő és gépipari termelési bázist is, amely hozzájárul az atom- energetikai ipar fejlesztéséhez közösségünk államaiban. A program előterjesztett tervezete Csehszlovákiára vonatkozóan azzal számol, hogy az 1990 és 2000 közötti évtizedben az atomerőmüvekben az előző évtizedre feltételezettnél kisebb lesz a teljesítmény (6,880 megawatt). Ennek a feladatnak a megvalósításához rendelkezésünkre állnak a 80-as években létrehozott építőipari és szerelő szervezetek, továbbá az építés szervezése, a berendezések fejlesztése és gyártása területén szerzett bizonyos tapasztalataink és az épülő jelentős erómúvi kapacitások, amelyekkel belépünk a 90-es évekbe is. Feltételezzük, hogy 2000-ben az atomerőmüvek a Csehszlovákiában termelt elektromos energia mintegy felét fogják biztosítani. Nagyra értékeljük az atomeró- müvi berendezések szállításának egyeztetéséért felelős kormányközi bizottság munkájának progresszív stílusát és módszereit. Pozitívan értékeljük a feladatokhoz való ágazatközi ós átfogó hozzáállását. Tudjuk azonban, hogy az elmúlt időszakban több tagállamban csökkentették az eredetileg tervezett feladatokat az atomerőmüvek építése terén is. A tapasztalatok megmutatták: a berendezések kölcsönös szállításainak egyeztetése - amely a kormányközi bizottság keretében folyik az egyes atomerőművi blokkok üzembehelyezésének időpontja alapján - nem tudta biztosítani, hogy ezeknek a berendezéseknek a gyártói időben tudjanak alkalmazkodni az új időpontokhoz, vagy egyáltalán a vásárló csökkentett követelményeihez. A csehszlovák vállalatokat ennek következtében jelentős gazdasági károk érték, s ezek egyrészt az előkészített gépipari kapacitások kihasználatlanságából, másrészt abból eredtek, hogy csaknem, vagy teljes egészében elkészültek azok a berendezések, amelyek szállítását több hónappal, vagy néhány évvel elhalasztották. Úgy vélem, a jövőben nem engedhetjük meg az ilyen helyzet kialakulását. Elengedhetetlen, hogy a kormányközi bizottság biztosítsa az operatív egyeztetést az atomerőmüvek építésének minden szakaszában, kezdve az építési területek kiválasztásával, a tervezést megelőző munkákkal, a tervezés előkészítésével, a berendezések szállításának biztosításán keresztül egészen az üzemelési kérdésekig. Egy bizonyos atomerőmű építésének késése esetén még időben intézkedéseket lehetne hozni a számára készülő berendezések gyártásának megkezdésére vonatkozóan. Azt ajánlom, hogy ebben az értelemben kérjük fel a kormányközi bizottságot, dolgozza ki a szükséges intézkedéseket. Tisztelt elvtársak, még egy követelményről szeretnék szólni, amely főleg az utóbbi időben került előtérbe, vagyis a nukleáris biztonságról és az erőművek üzembiztonságáról. Csehszlovákiában folyamatos gondot fordítunk az atomerőművek üzemelésének biztonságára. Az utóbbi időben végzett vizsgálatokból kitűnt, hogy az atomerőművek építése, a berendezések gyártása és üzemelése terén végzett munkálatok az ide vonatkozó normaelőírásokkal összhangban valósulnak meg. Ennek ellenére elrendeltük az ellenőrző tevékenység színvonalának fokozását. Készek vagyunk részt venni az együttműködésben ezen a téren közösségünkön belül, valamint a KGST keretein kívül egyaránt, s rendelkezésre bocsátani a szükséges adatokat és információkat, és ugyancsak megengedjük a területünkön levő nukleáris berendezések nemzetközi ellenőrzését az atomso- rompó-egyezmény alapján. Végezetül őszinte köszönetét mondok vendéglátóinknak azért, hogy tanácskozásunkhoz rendkívül kedvező feltételeket hoztak létre. Köszönöm a figyélmet. 1986. XI. 4. lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllHI
