Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)
1986-11-21 / 275. szám, péntek
A hazai haltenyésztés növeléséhez a 80 hektár összterületű nagyabonyi (Veľké Blahovo) halastavak is hozzájárulnak. Az utóbbi időben a fokozatos kiszáradás miatt használhatatlanná váltak, a Stupa- vai Állami Halgazdaság azonban felújította őket, s az itt tenyésztett ivadékokkal telepíti be a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban található halastavakat. A felvétel a nagyabonyi halgazdaságban készült. (Vlastimil Andor felvétele - ČSTK) Hozzájárulnak a folyamatos ellátáshoz A CSEHSZLOVÁK - SZOVJET BARÁTSÁG KOLLEKTÍVÁJA CÍMÉRT VERSENYEZNEK Gyakran cseng a telefon. Az egyik kereskedelmi egység kirakatában az üveg tört ki, a másikban a pénztári gép hibásodott meg. Beáta Dolhá, a Zdroj galántai üzeme műszaki osztályának a vezetője utasítja munkatársait, szerezzenek pénztárgépet, ha kell, akár kérjenek kölcsön valamelyik üzletből. Újabb hívás, karbantartókra volna szükség, másnapra ígéri a hiba eltávolítását.- Üzemünkhöz két járás száz kereskedelmi egysége tartozik, így éppen elég munkánk akad. Mindenről, ami az üzemeltetéshez szükséges, a munkaruháról, a fűtőanyagról, a targoncákról stb. nekünk kell gondoskodnunk - mondja az osztályvezető. - Kollektívánk jól összeszokott, a feladatokat mindig sikerül megoldanunk. Büszkék vagyunk arra, hogy miattunk még nem kellett üzletet becsukni.- Két éve ügy határoztunk, hogy versenyre kelünk a szocialista munkabrigád címért - viszi tovább a szót Forró Mária. - Eddig nem vallottunk szégyent, s remélem a jövőben is megálljuk majd Beáta Dolhá a helyünket. Nagy segítség számunkra, hogy Michal Kolenič mérnök, az igazgatóhelyettes vállalt felettünk patronátust, akivel mindig megbeszéljük a tennivalókat. Nyolcán kezdtek, ma tizenket- ten vannak, igaz ketten éppen anyasági szabadságon. Hiányoznak, meg is látogatták már őket, de a munkát éppúgy elvégzik, mintha ott volnának. Ezen az osztályon sohasem mondhatják, hogy ez vagy az nincs jelen, hívjanak máskor. Forró Mária, aki két gyermek édesanyja, legalább egy-két órára még akkor is benéz munkahelyére, ha gyermekei betegek. Hiába mondják a többiek, hogy legyen nyugodt, minden rendben lesz.- Nem tehetek róla, nekem a munkahelyem a második otthonom - yallja. - Még aludni sem tudnék, ha nem győződnék meg arról, hogy hiányzásom nem okoz különösebb gondot. Nagyon sok itt a tennivaló. A karbantartástól kezdve minden idetartozik, még az új üzletek berendezése is. Az idén hét kereskedelmi egységet adtunk már át, az év végéig még három üzembehelyezése vár ránk. Sajnos, a nyitás elótt karbantartónknak kell helyrehozni azt, amit a kivitelező elmulasztott. Sok tehát a gondjuk, bajuk. Itt van például a pénztárgép. Erre az évre a tíz új üzlet számára tizenhetet rendeltek belőle, de eddig csak kettőt kaptak. A hűtőberendezések terén sem jobb a helyzet. Jelenleg a Slovpap nem szállít zacskókat, jóllehet járásszerte hiány van belőlük. Vagy itt van a húsvágótóke. Hiába rendelnek, csak elvétve kapnak egyet-egyet. Ki tudja hányadszor szólal meg újra a telefon. Ezúttal radiátorbordákat kérnek. Az osztályvezető naplójába újabb bejegyzés kerül, majd utasítja a karbantartók vezetőjét, hogy a jövő hét elején javítsák meg az elromlott fűtőtestet.- Amikor ide kerültem, az elsó napokban azt hittem, nem szokom meg az állandó feszültséget, de ma már nyugodtabb vagyok. Sokkal könnyebb volna a helyzetünk, ha a háttéripar jobban működne. Azt is megszoktuk már, hogy üzleteinket télen festik, amikor a mesterembereknek másutt nem akad munkájuk, - összegezi gondjaikat az osztályvezető. A kis kollektíva jól dolgozik, úgy vélekedik róluk az igazgatóhelyettes is. A mindennapi munkájuk mellett több mint száz óra társadalmi munkát végeztek, több mint háromezer korona értékű másodlagos nyersanyagot értékesítettek és újítási javaslatot is benyújtottak. Bíznak önmagukban, a kollektívában, ezért is döntöttek úgy az év elején, hogy versenyre kelnek a csehszlovák-szovjet barátság kollektívája címért is. — Üzemünkben évente megrendezzük a Mit tudsz a Szovjetunióról? vetélkedőt - mondja Beáta Dolhá, a CSSZBSZ üzemi alapszervezetének titkára. - Az idén harmadszor veszünk részt a versenyben. Igyekszünk jól felkészülni, hiszen nagy a tét: a győztesek Csizmadia Klára (A szerző felvételei) jutalomként szovjetunióbeli körúton vesznek részt. Csizmadia Klára nyit be az irodába. Kezében néhány könyv. A munkatársainak hozta a versenyhez való felkészüléshez. Leteszi az asztalra, majd megjegyzi.- Minden évben szovjet könyvkiállítást rendezünk. Fóleg a mesekönyveknek van nagy keletje. Mi valamennyien vásárolunk könyvet, ki szépirodalmat, ki szak- irodalmat. Dolgavégeztével távozik, várnak rá. Ó az üzem energetikusa, neki kell gondoskodnia a fűtésről. Mint a kollektíva többi tagja, ő is igyekszik megfelelni a követelményeknek. A műszaki osztály minden egyes dolgozója tudja, rajtuk is múlik, hogy a kiskereskedelmi forgalom év közben hatmillió koronával megemelt tervét az üzem teljesítheti-e. NÉMETH JÁNOS Az epilepsziáról I A rohamszerű megbetegedések egyik fő képviselőjét az epileptikus megbetegedések csoportja alkotja. Csaknem mindenki találkozott már ezzel a fogalommal, annál kevesebben ismerik azonban helyes értelmét. Már a történelem előtti időkben is ismeretes volt ez a betegség. Az első írásos emlékek a babilóniai Chamurabi törvénykönyvéből maradtak ránk az időszámításunk előtti 1900-as évekből. Törvénybe foglaltatott, hogy ha az eladott rabszolgán az adásvételt követő egy hónap alatt jelentkeznek a BennU betegség jelei (nagy valószínűség szerint a mai epilepsziával azonos), az adásvétel érvénytelennek minősíttetik, s a vételár visszafizetendő. Az epilepsziát nem ismerték el mint megbetegedést, ellenkezőleg, a bűnös lélekkel való megszállottságnak vélték, s a beteget kizárták a társadalomból. Ezt a tényt bizonyítják a régészeti leletek is - emberi koponyák, melyeken a trepanáció (a koponyacsont megnyitása, átfúrása művi úton) nyomai fedezhetők fel. Ezek a furatok szolgáltak a „bűnös lelkek“ távozására a megszállott testéből. Az epilepsziával foglalkozó legősibb tudományos leírás Hippok- ratesztől származik az időszámításunk előtti 500-as évekből. Nem ismerte el az epilepsziát mint a gonosz szellemmel való megszállottság jelét, azt hirdette, hogy az epilepszia betegség, melyet gyógyítani kell. Hippokratesz haladó nézetei alapul szolgálhattak volna az epilepszia okainak tudományos megkeresésében s a gyógymód megtalálásában. Sajnos azonban ez nem így történt. Az elkövetkező időszakban a társadalom és a természettudományok fejlődését a keresztény hitvallás, az egyházuralom határozta meg. Igy eshetett meg, hogy a rideg dogma elnyomta, háttérbe szorította a tudományos érveket, s hosszú évszázadok során lefékezte az orvostudomány fejlődését. Az epilepsziát továbbra is a gonosz szellemmel való megszállottságnak tartották, s az egyedüli gyógymódot az „erős hit“ hatalmában keresték. Ez a nézet fenntartotta magát egészen a 19. századig, amikor is győzedelmeskedik a tudományos szemlélet, lehetővé téve az epilepszia gyógyítását. Az epilepszia szervi megbetegedés. Székhelyét az agy, az emberi test legbonyolultabb felépítésű szerve képezi. Az emberi agyat kb. 15 milliárd idegsejt képezi, amelyet az idegpályák kölcsönösen összekapcsolnak. Ezeken az idegpályákon keresztül terjednek az agysejtek által termelt, rendkívül gyenge feszültségű elektromos impulzusok. Az agy elektromos tevékenysége változó. Függ a szervezetre ható külső és belső Bővülő választék Sok elmarasztalás érte az építésügyet az elmúlt esztendőkben. Gyakran ok nélkül, de a legtöbbször joggal. A bírálatok leginkább az építőiparra vonatkoztak, de az építőanyag- iparnak is jutott belőle. Míg az előbbit a munkák rossz minőségéért és a határidők be nem tartásáért marasztalták el, addig bizonyos építőanyagok hiányáért és kis választékáért az utóbbit. A közelmúltban viszont számottevő javulás állt be, és további pozitív változás jelei tapasztalhatók. „Olyan intézkedéseket hoztunk az idei esztendő folyamán, hogy reális feltételei vannak az 1986-os tervfeladatok teljesítésének. Az év utolsó két hónapjában arra törekszünk, hogy a szokásos év végi hajrában egyetlen építkezésen se lehessen kifogás az anyaghiány. A jövőben termelésünket tovább növeljük, és a piacot minden eddiginél jobban ellátjuk“ - jelentette ki a minap Karol Kuna, az SZSZK építésügyi miniszterhelyettese. Csaknem 3 és háromnegyed millió tonna cementet kell az építőanyag-iparnak gyártania az év végéig. Az ötéves tervidőszak további éveiben pedig a cementgyárak kínálata újabb két cementkülönlegességgel bővül, és lesz elegendő fehér cement, 5 kilogrammos kiszerelésben is. Túlteljesítik tervüket a cementgyárak az építkezéseken nélkülözhetetlen azbesztcement termékekből, s bővül az ilyen csövek és fedöanyagok választéka is. Különösen a magánlakás-építőket bosszantotta a falburkoló csempék gyakori hiánya, a meglévők gyenge minősége és kis választéka. Ez idén a kerámiaiparnak nem kevesebb mint 2 millió 610 ezer négyzetméter csempét kell termelnie. A helyzetre jellemző, hogy a Kassai (Košice) Kerámiai Művek vállalatai rendkívüli feladatként további 30 ezer négyzetméter csempét gyártanak az év végéig. Alig 50 ezer négyzetméter híján kétmillió négyzetméter kerámia padlóburkolót is gyártanak az érintett vállalatok, amelyek eddig túlteljesítették időszakos tervüket. Ráadásul további gépsorok rövid idón belüli üzembe állításával lehetőségeik is nőnek: új, változatos formájú csempék, padlóburkolók gyártására nyílik mód, az eddiginél választékosabb színskálával, újszerű mintázatokkal. Túlteljesítik tervüket a téglagyárak is, amelyeknek az lesz a feladatuk, hogy a közeljövőben kitöröljenek a hiánycikklistáról néhány nagyon keresett terméket, mint például a tömör falazótéglát vagy a cserepet. Mégpedig elsősorban a minőségi követelmények betartásával. Erre garancia, hogy megkezdte a termelést a Poltári Téglagyárban az új cserépgyártó gépsor, amelyen még az év végéig mintegy 200 ezer négyzet- méter cserép készül. Hogy a minőségi követelményeket mennyire fontosnak tartják az illetékesek, azt bizonyítja: Zlaté Moravcéban azért csökkentették jelentősen a cserépgyártást, mert az ottani téglagyárat nem tudják folyamatosan a kapacitásának megfelelő, jó minőségű nyersanyaggal ellátni. Elsősorban a házgyárakat érinti az építőanyag-ipar választékbővítési igyekezete és a vele járó gondok. A megváltozott igények miatt jelentős mértékű termékváltást kellett végrehajtani, s ezzel nem tudott lépést tartani az építőanyaggyártás háttéripara. Igaz, az idei tervszámok megállapításakor - úgy tűnik - ezt nem vették alaposan figyelembe a panelgyártók, akik túlbecsülve saját lehetőségeiket, túlságosan is nagy feladatokat vállaltak. Mentségük, hogy jobbító szándékkal tették. Mindent egybevetve: a javulás feltételei az építőanyagiparban adottak, s azt fokozatosan bővülő választék jellemzi, ami a jól sikerült lépésváltás eredménye. De vajon miért váratott ilyen sokáig magára? MÉSZÁROS JÁNOS tényezőktől, ingerektől. Az impulzusok a felszálló pályákon keresztül jutnak el az agyközpontokba, itt kiértékelődnek (integrálódnak), s az egyes központokból a leszálló pályák segítségével elkerül az agy „parancsa“ az egyes szervekhez. Az agy biztosítja tehát az egész szervezet harmonikus működését. Ha az agy bizonyos része megsérül, a sérült területen az idegsejtek aktivitása fokozódhat. Ez a fokozott, rendezetlen agyi tevékenység átterjedhet a szomszédos területekre, esetleg az egész agyra, s mint epileptikus roham nyilvánul meg. Az epileptikus roham tehát az agynak azon abnormális működése, mely hirtelen jelenik meg, átmeneti jellegű. Olyan banális kiváltó oka lehet, amely a mindennapi életben az egészséges egyéneknél semmi károsodást nem okoz. A sérült agyterületet epileptikus gócnak nevezzük. Mint góc szerepelhet a baleset következtében keletkezett agyzúzódás, az agy sérülése gyulladásos megbetegedésben, mérgezéseknél, szülés idején bekövetkezett fej- és agysérülés stb. A kiváltó okok is lehetnek különbözőek, pl. a fény vibrálása tv-nézés közben, alkoholfogyasztás, VTrasztás, erős zörejek, kimerültség stb. Fontos ezeknek a tényeknek az ismerete, főleg az epileptikus roham megelőzésében, vagy a rohamok gyakoriságának csökkentésében, ezért erre még részletesebben kitérünk. Bizonyos körülmények között a nagy megterhelésre a teljesen mormális agy is válaszolhat epileptikus rohammal pl. szénmonoxid-mérgezés, a vércukorszint hirtelen, nagymértékű csökkenése, némely ásványi sók, vitaminok, fehérjék hiánya, erős alkoholmérgezés, gyermekkorban magas testhőmérséklet esetében. Az ilyen, az élet folyamán csak egyszer, esetleg kevés alkalommal jelentkező rohamot nem tekinthetjük epileptikus megbetegedésnek. Ez azt jelenti, hogy nem minden roham jelent epilepsziát. Egy ilyen egyszeri roham után ne adjuk hát búnak fejünket, hogy epilepsziá- sak vagyunk! Higyjünk az orvosoknak, s ne követeljük minden áron a gyógyszeres kezelést, mivel ez teljesen felesleges lenne. Kövessük az ideggyógyász tanácsát. Menjünk el a megadott időben az ellenőrző vizsgálatra, s ha szükséges, vessük alá magunkat a felajánlott kivizsgálásoknak! Még akkor is, ha ismerőseink a szükséges kivizsgálást fájdalmasnak, kellemetlennek írták le előttünk. Arról van ugyanis szó, hogy némelyik agydaganat már fejlődésének kezdeti szakaszában jelentkezhet epileptikus rohammal. Az idejében elvégzett kivizsgálás pontos információhoz juttatja az orvost, drága perceket, napokat takarít meg az idegsebésznek, s ezzel nagy mértékben növeli a sebészeti beavatkozás sikerét, a teljes gyógyulás esélyeit. Csak az ismételten elvégzett gondos ideggyógyászati kivizsgálás eredményezhet pontos diagnózist, mely szükséges a gyógyítás megkezdéséhez, s a gyógymód helyes megválasztásához. Dr. MADARÁSZ ISTVÁN ÚJ SZÚ 4 1986. XI. 21.
