Új Szó, 1986. november (39. évfolyam, 258-282. szám)

1986-11-21 / 275. szám, péntek

ÚJ szú 5 1986. XI. 21. Az elektronizálási program minőségi követelményei A gyártó és a felhasználó érdeke - a megbízható alkatrész Az Agrozet mezőgazdasági gépek kifejlesztésével foglalkozó prágai intézetének idei tervében 27 fejlesztési feladat szerepel. Fö felada­taik közé tartozik a modern ekék, tárcsás boronák és a talajelőkészí­tést, valamint a vetést egyszerre végző kombinált gépek kifejlesz­tése. A képen: Aleš Sklenár mérnök szivattyút állít be. (Jaroslav Hejzlar felvétele - ČTK) Jó volt a burgonyatermés, de milyen a minősége? Nem is olyan régen az elektro­nikus alkatrészek elfekvő raktári készlete okozott gondot a gyártók­nak, noha ebben a készletben az akkor legmodernebb mikropro­cesszorok és számitógépmemóri- ák is benne voltak. Azután elérke­zett az 1983-as év és a népgazda­ság elektronizálásának felgyorsí­tása érdekében a mikroelektroni­kai és elektronikai alkatrészek nagykereskedelmi árának jelentős csökkentése. Azóta mintha kisöpörték volna a szóban forgó alkatrészek raktá­rait. Az elektronika ilyen arányú vásárlásához - s ebből követke­zően alkalmazásához - viszont egy árleszállítás még nem lett vol­na elég. Ekkorra azonban már mindenütt, a politikai és gazdasági vezetés minden szintjén és köz­vetlenül a termelésben is felismer­ték azt, milyen végtelenül sokféle módon léphet be az elektronika a társadalom életébe, milyen megszámlálhatatlanul sok módja van annak, hogy a termelési folya­matok bármelyikében hasznossá tegye magát. De nemcsak a gaz­dasági szférában. A kulturális élet­ben, a szabadidő kihasználásá­ban, az oktatásban, vagy a gyó­gyászatban ugyanúgy alapvető változásokat hozhat a jól alkalma­zott elektronika. A népgazdaság hosszú távú, 1995-ig szóló komplex elektroni­zálási programja pontos áttekin­tést ad az elkövetkező évek ilyen irányú feladatairól. A program az elektronizálás előnyeit elsősorban a munkatermelékenység növelé­sében, az anyag- és energiameg­takarításban, az ipari, főleg a gép­ipari termékek használati értéké­nek növelésében és a termékek árainak csökkenésében jelöli meg. De mindjárt bevezetőjében meg­említi az elektronizálási program sikerének feltételeit is. Alapvető feltétel természetesen az alkatré­szek gyártása kellő mennyiségben és választékban, és az ezekből készült alapvető berendezések ki­elégítő piaci kínálata. Az alkat­részgyártásban a legégetőbb kér­dés a mikroelektronikai elemek fejlesztése, a mikrochipeknek megfelelő mennyiségben való gyártása, a termelékenység növe­lése, az alkatrészek árának csök­kentése és végül az alkatrészek, az aktív és passzív alkatrészek megbízhatóságának, élettartamá­nak, hasznosíthatóságának növe­lése. A legkisebb befektetéssel és a leggyorsabban növelni az alkat­részek mennyiségét, a minőség javításával lehet, hiszen ha példá­ul már az első tranzisztor működik, akkor ugyanott továbbiakra egy ideig nincs szükség. Ezt termé­szetesen a gyártók is tudatosítják. Zbynék Chytil mérnökkel, a Tesla konszern Rožnov pod Radhoš- tém-i vállalatának laboratóriumve­zetőjével éppen ezekről a mód­szerekről beszélgettünk.- A félvezető alkatrészek gyár­tása azért is bonyolult - vezette be a témát Chytil mérnök - mert a fi­zika, a kémia, az elektrotechnika vagy a precíziós mechanika terü­leteivel szorosan összefüggő technológiákat kell alkalmazni a gyártás minden szakaszában. Amíg elkészül egy integrált áram­kör, addig, típusától függően, száz vagy akár ezer igényes technikai műveletet kell rajta elvégezni, mégpedig úgy, hogy ezek mind­egyike a lehető legpontosabb le­gyen. Ezért a technológiai folya­matot olyan részletesen ki kell dol­goznunk, hogy az egyes művele­teket megfelelő biztonsággal, biz­tonsági tartalékkal tudjuk elvégez­ni. így kiküszöböljük a véletlen jelenségeket. A megbízhatóság javításának módjait több területen vizsgáljuk. Az első a tulajdonkép­peni gyártás, ahol a fő feladat a pontosság növelése. Erre össz­pontosítanak technológusaink. A feladat azért sem egyszerű, mert a pontosságot a gyártási fo­lyamat, a technológiai műveletek egyre nagyobb gyorsasága mellett kell növelni. A további terület, amelyre oda kell figyelnünk, a le­gyártott alkatrészek alapos vizs­gálata, és a vizsgálati eredmények rendszeres, komplex értékelése. Ezekből azután meghatározhatók a gyártási folyamat leggyengébb láncszemei. A rutinvizsgálatokon kívül a legigényesebb alkatrésze­ket még üzemi körülmények kö­zött, feszültség alatt, néhány szá­zalékos túlterheléssel működtetjük kb. 100 órán keresztül. Ezzel ki­szűrjük azokat az alkatrészeket, amelyek a valós üzemben hamar meghibásodnának. Ez a módszer ugyan költséges és időigényes, de a száz órás sikeres próbaüzeme­lés már nagy valószínűséggel biz­tosítja a felhasználóknál a tíz vagy több éves megbízható működést. A hibák ugyanis általában az üze­melés kezdeti szakaszán már fel­színre kerülnek.- Ezek azok a módszerek, amelyeket jelenleg alkalmaznak. A felhasználók azonban többet várnak önöktől. Nagyobb bizton­ságot, hosszabb garantált üzem­időt. Van-e lehetőségük az eddigi eredményeken javítani? Az alkatrészek minőségének ja­vítására a gyártásban alkalmazott módszerek és lehetőségek az utóbbi években elérték lehetősé­geik felső határát. A megbízható­ság további gazdaságos növelé­sét már nem teszik lehetővé. Eh­hez ugyanis több ezer alkatrészt kellene 3-4 hónapos próbaüze­melésnek alávetni, s utána meg­semmisíteni. Ez gazdaságtalan módszer, ezért a nyolcvanas évek elejétől fokozatosan vezetjük be a végtermékminőség javításának a programját, amely elsősorban szoros együttműködést kíván az alkatrészek gyártói és felhasználói között. A lényege ennek a prog­ramnak az, hogy költséges próbák helyett a felhasználók figyelik az alkatrészek működését a szerelés és az üzemelés idején. Károsodás esetén először azt ellenőrzik, hogy az alkatrész beszerelésekor nem történt-e hiba, megfelelők voltak-e az üzemeltetés körülményei, majd a hibás alkatrészt visszaküldik hozzánk. Mi azután elemezzük a megszerzett információkat és intézkedéseket javasolva a gyár­tás tökéletesítésére. Az irányadó statisztikai mutató számunkra a hibásak mennyisége egymillió alkatrészből. A gyártók és felhasz­nálók érdeke is, hogy ez a szám minél alacsonyabb legyen. Ez biz­tosítja a közölt adatok megbízha­tóságát.- Az alkatrészekről így pontos nyilvántartást kell vezetni?- A meghibásodott alkatrészek­ről. Nem elég ugyanis csak azzal visszaküldeni hozzánk, hogy hi­bás. Tudnunk kell, hogy szerelés közben, vagy bekapcsolás után romlott-e el, vagy müködött-e bi­zonyos ideig, túlfeszültséget, zár­latot kapott-e, vagy véletlen meg­hibásodásról van szó. Ezek az Szlovákia fővárosának területe és lakosainak száma jelentősen növekedett az elmúlt évtizedek­ben. A 70-es, 80-as évek lakásé­pítése Petržalkába összpontosult, így 1991-re 130-132 ezer lakos talál itt új otthonra. A városrészben jelenleg az egészségügyi ellátás okozza a legtöbb gondot. Ezt részben enyhíti majd, hogy itt lesz az SZSZK egyik legkorszerűbb és várhatóan leggyorsabban felépí­tett egészségügyi létesítménye. Az építkezés elsó szakaszának beruházási költségei 606 millió 300 ezer koronát tesznek ki, a ter­veket a Zdravoprojekt készítette, a kivitelező pedig a Magasépítő Vállalat bratislavai 01-es üzeme. Az egészségügyi ellátás mielőbbi javítása érdekében az építés me­netét két szakaszra osztották. Ez teszi lehetővé, hogy az első sza­kasz befejeztével 707 ágyas kór­ház álljon Petržalka lakosainak rendelkezésére. 1991 decembe­rére kell elkészülnie a nőgyógyá­szat, a gyermekosztály, a belgyó­gyászat és a patológia épüle­adatok, amelyeknek a megállapí­tása a felhasználókra is ró többlet- munkát, azután megkönnyítik a hi­baelhárítást nemcsak a gyártás­ban, hanem a felhasználás módjá­ban is.- A nyilvántartás azonban nö­veli az adminisztrációt, ha nem áll rendelkezésre megfelelő műszaki berendezés, mondjuk számító­gép. Van-e ilyen?- A vizsgálatok számítógépes irányítása és feldolgozása a gyár­tók és a felhasználók oldalán is nélkülözhetetlen. Más módszer nem volna gazdaságos, hiszen az adatfeldolgozás pontosságán és gyorsaságán túlmenően, az alkat­részek tesztelését sem lehetne rö­vid idő alatt és olcsón elvégezni. Nagy segítségünkre szolgál tehát, hogy vannak ilyen küldetésű, jó minőségű hazai berendezéseink.- A morzsányi alkatrészeken egyre több alkotóelemet sűrítenek össze. Milyen új problémákat je­lent ez az önök számára?- A koncentráció növelésével természetesen javulnia kell a gyártás egyes fázisainak, növe­kednie kell a pontosságnak. Ami­kor az integrált áramkör öt vagy tíz alkatrészt tartalmazott, akkor min­den ezredik alkotóelem meghibá­sodása esetén száz vagy kétszáz jó alkatrészt gyártottunk. Ma, ami­kor egy chip - egy morzsányi félvezető lapocska - tíz-, esetleg százezer alkatrészt tartalmaz, olyan gyártási folyamatokat kell biztosítanunk, amely csak minden tízmilliomodik alkatrész meghibá­sodását engedi meg. Sőt, nem biztos, hogy a működő alkatré­szekkel rendelkező chip, mint egész, úgy működik, ahogyan megkívánjuk tőle. Ebből is látszik, hogy milyen óriási mértékben nő a gyártás minőségével szemben támasztott igény. Még egy példa, a gyártás környezetének tisztasá­gára. Nem elég a modern és drá­ga gyártóeszköz. Hogy a chip pa­rányi szerkezete ne károsodjék, a gyártómúhelyben vagy inkább laboratóriumban, a levegő szeny- nyezettsége nem lehet nagyobb, mint 10 porszem köbcentiméte­renként. összehasonlításképpen, a városoktól távoli hegyvidékek tiszta, egészséges levegője 100-200 ezer porszemet tartal­maz köbcentiméterenként.- Milyen hibaszázalékkal dol­goznak önök?- Az egy-két éve folyó terme­lésből már kiszűrték a hibákat technológusaink. Itt a jó alkatré­szek aránya magas, 90, esetleg 95 százalék. A legújabb bonyolult gyártósorokon, ahol még csak most futtatjuk fel a termelést, ugyanez az arány 20-30 száza­lék, néha kevesebb, de még így is kifizetődik a gyártás. SZÉNÁSI GYÖRGY teinek, valamint a gyermekorvosi rendelőknek. A 90-es évekre ter­vezik a körzeti rendelők, a nukleá­ris orvostani részleg és az orvosi készültség épületeinek felépíté­sét. A 18 hektáros komplexum befejeztével 1200 ágyas kórház­zal gazdagodik Bratislava. A tereprendezést és közműve­sítést 1985-ben elvégezték, így 1986 májusában zavartalanul megkezdődhettek az építési mun­kálatok, amelyek a mai napig a tervek szerint haladnak. Az álla­mi terv 1986-ra 29,5 millió koronát irányzott elő az építkezési mun­kákra, ebből a háromnegyed év elteltével már 21,3 millió koronát kimerítettek. Az év végéig a tervet teljesítik, és előreláthatóan 600 ezer korona értékű többletmunkát is elvégeznek. Hatvannyolc hónap áll az építők rendelkezésére, ami nálunk re­kordidőnek számít, még soha nem építettek fel ilyen gyorsan kórhá­zat. Az építkezés sok újat hozott szakmai szempontból is, új alap­anyagokkal, munkamódszerekkel, Újságjaink hasábjain, a rádió­ban és televízióban az elmúlt na­pok folyamán sok szó esett az idei jó burgonyatermésről Szlovákiá­ban. Azonban a jó termés emlege­tése mellett a legtöbbször megfe­ledkeztek valamiről, mégpedig a burgonya minőségéről, ami az idén sok panaszra adott okot. Példaként szolgálhat a Zeleni­na galántai (Galanta) üzeme, amelynek a bratislavai vállalati igazgatóság határozata alapján 3630 tonna őszi burgonyát kell felvásárolnia, s ebből 1200 tonnát elraktározni. Már ez a feladat is igényes volt, hiszen az üzem bolt­jai évente körülbelül 2600 tonna burgonyát adnak el. Az idei burgonyaszezon a ga­lántai zöldségértékesítőknél kissé tovább tart a kelleténél, aminek egyetlen oka a burgonya rossz minősége. Először a Liptovský Mi­kuláš-i, a púchovi és a bardejovi felvásárló vállalatoktól érkeztek a szállítmányok, de kezdettől fog­va rossz volt a burgonya minősé­ge, így a bratislavai igazgatóság további termelőktől irányított bur­gonyát a galántai zöldségforgal­mazókhoz, a Cadcai, Martini, a Zvoleni, a Banská Bystrica-i, a Žilinai és a Senicai járásból, de a minőség nem változott. A burgo­nya nagy mértékben meg volt tá­madva száraz és nedves rotha­dással és nagyon sok volt a sze­dés közben sérült, összeszabdalt gumók részaránya. Ki ebben a lu­das? Egyértelműen a termelők, hiszen annak ellenére, hogy rossz volt a burgonya minősége, azt va­gonokba rakták, és elszállították a Zelenina üzemeibe. Jogos a kér­dés, hogy milyen szerepe van a mezőgazdasági üzemekben a minőségi ellenőrzésnek, vagy ilyesmi ott nem is létezik? Az idei burgonyaszezon folyamán nem munkafolyamatokkal érik el a szo­ros határidők teljesítését. Amint elmondták, az új kórház­ban 12 műtő (ezekből 2 szuper steril) és 14 röntgen lesz. Újítás­nak számít a nőgyógyászat és a gyermekosztály elrendezése. A szülészeten egy emeleten he­lyezik el az újszülötteket, az anyá­kat, a veszélyeztetett terheseket. A kórházhoz nagy konyha tartozik majd, 2500 személy étkeztetésé­vel számítanak, naponta 12 féle ételt főznek majd. Új munkaszer­vezéssel kizárják a tévedések le­hetőségét az ételadagok elosztá­sánál. Hetente háromszor hideg­vacsorát terveznek, amelyet min­den étkező fóliába csomagolva kap meg, ezzel egészségügyi és esztétikai szempontból is növelik az ellátás színvonalát. Külön fi­gyelmet érdemel a tervezett gyorsposta, amely a hajdani „cső- posta" utódja lesz. Legfontosabb feladata a vérbank és a műtőte­rem közötti gyors információcsere és vérszállítás lesz. A kórház orvosi berendezéseit, egy esetben megtörtént, hogy a kirakásra érkezett burgonya már a vagon kinyitásakor is búzlött. A termelők felelőtlensége a Zele­nina üzemének jelentős anyagi károkat okozott, hiszen a vagonok kirakása, az emberek és a gépko­csik munkája, valamint a kirakott burgonya kezelése nagy össze­gekbe kerül. Elmondhatjuk tehát, hogy a burgonyát termelő mező­gazdasági üzemek felelőtlen mun­kájából nem kevés népgazdasági kár származik. A Zelenina galántai üzeme az elmúlt két hónap folyamán 3727 tonna burgonyát vett át, amelynek egyharmadát rossz minőség miatt reklamálni kellett. A reklamált mennyiségből a termelőkkel való megegyezés után a járás mező­gazdasági üzemei 870,3 tonnát takarmányozásra vásároltak meg, 265,4 tonna alacsonyabb minősé­gi osztályban, leszállított áron ke­rült átvevésre, 160 tonnát pedig visszaküldték a termelőknek Lip­tovský Mikulášba. Ez csupán egyetlen Zelenina üzem tapasztalata. Szlovákiai vi­szonylatban a rossz minőségű burgonya jó néhány ezer tonnára tehető. Mivel a lakosságot jó mi­nőségű burgonyával kell ellátni, s így annak ellenére, hogy nálunk mennyiségileg jó volt a burgonya- termés, behozatalra szorulunk. A galántai üzem például Lengyel- országból 400 tonna burgonyát kap. Ebből már több vagon meg­érkezett, s bizony ezek minőségét nem lehet összehasonlítani a ha­zai terméssel. Igy láthatjuk, hogy a burgonytermeléshez való fele­lőtlen hozzáállás még külkereske­delmi problémákat is okoz, arról nem is beszélve, hogy ennyivel kevesebb jut a karácsonyi piac déli gyümölcsökkel való ellátásá­ra. OLÁH GYULA műszereit hazai vállalatoktól (80 millió korona értékben a Chirana Praha), valamint a szocialista or­szágokból és tőkés behozatalból szerzik be. Ha már megemlítettük a szállítókat, nem feledkezhetünk meg a beruházásban részt vevő vállalatokról, amelyek közül említ­sük meg a Piešfanyi Chiranát, a Nové Mesto nad Váhom-i Lég- technikai Műveket, a hranicei Sig- mát, a Prágai ČKD-t, a lévai (Levi­ce) Temost, a Bratislavai Teslát. Bratislava számára több szem­pontból is nagyon fontos lesz az új kórház. Egyrészt tehermentesíti majd a többi egészségügyi létesít­ményt és így megkezdhetik majd az egyes korszerűtlen kórházak felújítását. Továbbá javul a fővá­rosban az orvosi ellátás színvona­la. Ma Bratislavában 4,6 orvos jut ezer lakosra, a kerületi létesítmé­nyekkel együtt 6,2, a 8. ötéves tervidőszak beruházásainak áta­dása és a petržalkai kórház első szakaszának befejezése után vi­szont ezer lakosra már 7 orvos jut. Az építkezésért felelős intézmé­nyek képviselői leszögezték, min­dent megtesznek azért, hogy hosszú évek után végre határidőre adjanak át egy szlovákiai kórhá­zat. -hg­Új kórház épül Bratislavában MEGTARTJÁK A HATÁRIDŐT?

Next

/
Oldalképek
Tartalom