Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-08 / 237. szám, szerda

Idei eredményeink jó folytatásra köteleznek Beszélgetés Tomáš Vilinský mérnökkel, a Kelet-szlováki Mezőgazdasági Igazgatóság föagronómusával-szlovákiai Kerületi • ön, mint a kerület legtájéko- zottabb növénytermesztési szak­embere, hogyan értékeli a helyze­tet az idei aratás után, illetve a jö­vő évi gabonatermelés megalapo­zásának idején?- Megvallom, volt már jóval gondterheltebb nyaram és ószöm is. Ugyanakkor az is igaz, hogy most sem vagyok teljesen elége­dett. • A kerület idei gabonaterme­lési mérlege nem rossz. Azt is mondhatnánk róla, hogy kiváló. Négytonnás termésátlagot ugyan­is eddig még egyszer sem sikerült elérni.- Valóban nem. 1984-ben áll­tunk hozzá a legközelebb. Akkor 3,83 tonnát értünk el. Különös, hogy most ebben az igen aszályos esztendőben rekordtermést taka­rítottunk be. Sokan felteszik a kér­dést, hogy ez mennyiben köszön­hető az időjárásnak és mennyiben a termelőknek. Nos, nyugodt lelki­ismerettel állítom, hogy ez első­sorban a céltudatos munka és igyekezet eredménye. Természe­tesen helytelen lenne azt állítani, hogy eredményeinket az időjárás nem befolyásolta. Mindig befolyá­solja. Köztudott, hogy az elmúlt tervidőszakban három év ilyen szempontból nem volt számunkra kedvező. Ugyanakkor az is igaz, hogy amikor az időjárás jó, akkor lényegesen könnyebb a dolgunk és nagyobb teljesítményre va­gyunk képesek. Most összesen 774 ezer tonna gabonát takarítot­tunk be, 110 ezer tonnával többet a tervezettnél. Feladatát minden járás teljesítette. Ki szebb, ki gyengébb eredménnyel járult hoz­zá a közös sikerhez. A Tóketere- besi (Trebišov) járás például 4,71 tonnás átlaggal lett első, a Spišská Nová Ves-i járás 4,38, a Kassa (Košice)-vidéki 4,36, a Poprádi 4,06, a Michalovcei és a Vranov nad Topľou-i járás pedig 4 tonnás átlagot ért el. A kerületi átlagnál nyolcvannyolc mezőgazdasági üzem dicsekedhet jobb ered­ménnyel. Közülük huszonegy az öttonnás hektárhozamot is túl­szárnyalta, míg a Sečovcei Efsz hat tonnát ért el. • A Michalovcei járás átlaga 7 mázsával gyengébb a tőketere­besi átlagnál, holott a két szom­szédos járás természeti adottsá­gai között nincs akkora eltérés...- Ez minket is bosszant és fog­lalkoztat. Tény, hogy a két járás­ban majdnem egyformák a gabo­natermesztés feltételei. Csakhogy a természeti adottság magában kevés a jó terméshez. Ahhoz szakszerűen kell megművelni a talajt és gondosan, hozzáértően kell ápolni a növényzetet. Nos, itt az agrotechnikai műveletek minő­ségében van a hozamkülönbség oka. örvendetes tény, hogy az évekkel ezelőtt gyakran és jogo­san bírált terebesiek összeszed­ték magukat, kijutottak a hullám­völgyből, s jelenleg nemcsak a ga­bonatermesztésben, hanem a nö­vénytermesztés más ágazataiban is példásan dolgoznak. Rajtuk kí­vül elismerés illeti a Vranov nad Topľou-i és a Spišská Nová Ves-i járás mezőgazdasági üzemeit, il­letve dolgozóit is. Külföldi társasutazások (ČSTK) - Az Ifjúsági Utazási Iroda az ifjúsági kollektívák számára tegnap­tól árusítja külföldi társasutazásait. A szocialista országokba szervezett társasutazásokon 8 ezer hely áll majd a SZISZ-csoportok és munkaközössé­gek tagjainak rendelkezésére. Az ifjú­sági kollektívák a költségek felét a kul­turális és szociális alapból fizethetik. Az 1986-87-es téli szezonra terve­zett belföldi társasutakat az iroda októ­ber 11 -tói árusítja. Ezzel egyidöben kezdi meg külföldi franciaországi, ma­gyarországi, NDK-beli, lengyelországi, olaszországi, szovjetunióbeli, jugo­szláviai és ausztriai téli társasutazások árusítását. Az 1987-es óv többi társasutazásá­ra november 29-tól lehet jelentkezni. • Milyen hatással volt az idei gabonatermesztésre a nagy aszály?- A vélemények megoszlanak. Én úgy látom hogy a takarmányfé­lék megsínylették, és ugyanúgy a kukorica, valamint a cukorrépa is, viszont a gabonaféléken nem hagyott nagy nyomot. Ez a kerület, s főleg a búzatermő Kelet-szlová­kiai Alföld annyira gazdag talajvi­zekben, hogy itt csapadékos év­ben sokkal nehezebb a növényter- „mesztők dolga, mint szárazság­ban. Nehezebb, mert a föld vízzá­ró rétege magasan van, s ha Tomáš Vilinský mérnök (A szerző felvétele) gyakran esik, a csapadék nem szivárog mélyre, hanem felszínkö­zeiben marad. Az időnként lehulló eső vize tehát fennakad a vízzáró rétegen, s ez egy gyenge, vagy közepes szárazságban elegendő a növények többségének. Az idén egészségesebb volt a gabona szalmája és szeme is, mint más­kor. A növényzet nem dőlt meg, jobban érte a levegő, s mivelhogy a vegyszeres gyomirtást is tökéle­tesebben tudtuk elvégezni, a táb­lák aránylag tiszták maradtak. Mindebből adódóan érthető, hogy a betakarítási veszteség sem volt akkora, mint egy esős évben. • Az újabb aratás ugyan még messze van, ám előkészületei az ősziek vetésével már kerületszer- te megkezdődtek, ön szerint mi kell ahhoz, hogy Kelet-Szlovákia jövőre ismét szép gabonatermés­sel gazdagítsa az ország élés­kamráját?- Lényegében csak két dolog: kedvező időjárás, valamint a ga­bonatermesztők példás helytállá­sa. Mi tagadás, javítani, illetve pó­tolni valónk akad bőven. Ahhoz, hogy minél többet és minél ol­csóbban termeljünk, tökéletesíteni kell az agrotechnikát, örök igaz­ság, hogy a termőföldet nem lehet becsapni. Ha nem műveljük szak­szerűen, ha a szükségesnél keve­sebb tápanyagot kap, akkor ne várjunk tőle csodákat. Ugyanúgy a növényápolásnak is vannak tör­vényszerűségei. Ahol például tö­kéletlen a vetésforgó, vagy a gyomirtást csak tessék-lássék végzik, ott az eredmények sem lehetnek olyanok, mint a feladatait hozzáértően és becsületesen tel­jesítő üzemben. Sok függ a gabonafajtáktól is. Az idén a búzafajták közül a Da­núbia, az Ágra, a Viginta, a Vala és a Kosútka fizettek a legjobban. Tény, hogy néhol gyengébb ter­mést adtak, de ilyenkor nem min­dig a fajtában kell látni a hibát... Nekünk, termesztőknek is lehet­nek hiányosságaink. Nos, ezek­nek a felszámolása szintén igen időszerű feladat. Az intenzív ga­bonaprogram és a kor ezt szigorú­an megköveteli tőlünk. Mindnyá­junktól, akik az ország kenyeréért felelősek vagyunk. Mi, kelet-szlo- vákiaiak, igyekszünk a társadalmi elvárásoknak eleget tenni. Jelen­leg javában tart az ősziek vetése, összesen 125 ezer hektáron kell most földbe juttatnunk a gabona­félék vetőmagját. GAZDAG JÓZSEF Nők - szolgáltatások, szabadidő A nők nagyfokú foglalkoztatottsága számtalan olyan meg­oldásra váró feladatot hozott magával, amelyek mielőbbi megvalósítása elengedhetetlenné vált. Nem véletlenül került pártunk XVII. kongresszusán a figyelem homlokterébe a szolgáltatások további bővítésének szükségessége. Ez ha­zánk gazdasági és szociális fejlesztésének az 1986-1990-es évekre és 2000-ig szóló fő irányaiban is kellő hangsúlyt kapott. Nem véletlen, hogy épp a nők foglalkoztatottságának és a szolgáltatások milyenségének kölcsönhatását hoztuk szóba. Hiszen, ha mérlegeljük a helyzetet, valóban indokolt­nak látjuk ezt a kötődést. Mert egyenjogúság ide, egyenjogú­ság oda, a legtöbb családban még mindig a nők vállára nehezedik a háztartás irányítása és az ezzel kapcsolatos sok­sok teendő. Tehát a dolgozó nők érzik a legjobban, milyen segítséget nyújtanak nekik a szolgáltatások. Igaz, hogy a hetvenes évek második felétől némely szol­gáltatási ágazatban megtorpanás volt tapasztalható. Ez a háztartások gépesítésének természetes következménye volt. Az automata mosógépek általános elterjedésével a szol­gáltatóvállalatoknál csökkent a mosnivaió mennyisége. Ezzel szemben megnövekedett az otthon kimosott ruha vasalása iránti igény. Ahol felismerték ennek szükségessé­gét, bevezették ezt a szolgáltatást. S a nők dicsérik, elégedet­tek vele. De vegyünk elő egy más példát - a mindennapi főzést. Van, aki kedvtelésnek fogja fel a napi fakanálforga­tást, de a nyolc és fél órás munkaidő után, ha több üzletet kell bejárnunk, hogy az alapanyagokat megvásároljuk, a nagy többség aligha áll élvezettel a tűzhely mellé. A félkészételek választéka s hozzáférhetősége pedig — beleértve az árakat is - még mindig nyitott kérdés. így e fontos és elengedhetetlen tevékenység - mármint a főzés - még mindig sok időt rabol el a nőktől. Munkamegosztással ez ugyan csökkenthető, de kérdés, hogy ez a háztartások hány százalékát jellemzi. Vehetnénk sorba a többi időrabló szolgáltatást is: a mun­kába és a munkából való utazást, a rendelőintézetekben várakozással eltöltött órákat, de azokat a fizetett szolgáltatá­sokat is, amelyeknél szinte szabály, hogy otthon töltünk egy- egy félnapot a meghibásodott mosógép vagy tv-készülék javítójára várva. A foglalkoztatottság és a szolgáltatások boncolgatása során érintenünk kell a szabadidő kérdését is. Ez szorosan összefügg az előbb említett két tényezővel. Ugyanis nem mindegy, hogy munkaidőnk letelte után mit csinálunk: pihen­hetünk, művelődhetünk-e, avagy ügyeinket intézzük-e. Saj­nos, a felmérések kimutatják azt is, hogy sok-sok felesleges energiát követel az egyénektől, a családoktól az igényeik kielégítéséhez szükséges tevékenység. Sokrétű, körültekintő munkára van szükség, hogy az emlí­tett nehézségeket leküzdjük. Tudjuk, mindez nem megy máról holnapra. Az idő viszont sürget. Olyan szempontból is, hogy a nagyobb teljesítmény követelménye párosul a pihe­nés, a szabadidő ésszerű kihasználása és a továbbképzés fontosságával. Tehát mindenütt a felmerülő igények alapján kell - elsősorban a dolgozó nők érdekében - a helyi viszo­nyoknak megfelelően fejleszteni és bővíteni a szolgáltatóhá­lózatot és az elvárások szerint módosítani a nyitvatartási határidőket is. DEÁK TERÉZ Százan egy célért MÉRLEGEN EGY KOMPLEX RACÍONALIZÁCIÓS BRIGÁD MUNKÁJA Štefan Kováč mérnök, a Te­kovské Lužany-i Haladás Efsz fó- gépesítője a konkrétumok embe­re. Meggyőződése, hogy a szót a valós példa igazolja a legjobban. Amikor megtudta, hogy a szövet­kezetben tevékenykedő komplex racíonalizációs brigád tevékeny­ségét szeretném megismerni, mindennemű előzetes elméleti tá­jékoztatás nélkül egy körutat java­solt a szövetkezet területén. Elfo­gadva tanácsát autóba ültünk és sorra vettük azon helyeket, ahol az adott feladat teljesítésében és probléma megoldásában a komp­lex racíonalizációs brigád tagjai is közreműködtek. Utunk első állomásáig, a szö­vetkezet gépudvaráig csak né­hány száz métert tettünk meg. Itt egyenesen a központi műhelybe mentünk, ahol a komplex raciona­lizáció előnyeit két javítás alatt álló gépen is közvetlenül felmérhettük.- A járvaszecskázónk a legna- gobb dologidőben mondta fel a szolgálatot. A bajt csakis motor­cserével lehetett megoldani, de megfelelő típust sehol sem kap­tunk. A komplex racíonalizációs brigád szakembereiből egy mun­kacsoport alakult. Mérnökök és gépjavítók együttes erővel megol­dották a problémát és a járva- szecskázóba egy traktor megfele­lően átalakított motorját építették be - mutatta az E-280-as már indulásra kész gépet. Hasonló okokból és módon ol­dották meg a lánctalpas javítását. A földgyalut mozgató hidraulikus karokat kellett új típusúakkal he­lyettesíteni, mivel a kiszolgáltak helyébe eredetit nem kaptak. Az udvaron további három olyan dolgot vettünk számba, amelyeknél a komplex racionali- zációs brigád tagjai valamilyen formában szintén közreműködtek.- Már annyi raktárunk van, hogy idén először minden gabo­nánkat rövidebb-hosszabb ideig magunk tároltuk. Előbb persze az egész mennyiséget megtisztítot­tuk, hogy magasabb áron adhas­suk el. Ebben az ésszerúsítők a terménytisztító üzembe állításá­val segítettek. A tisztítóberende­zést ugyanis egyelőre átmeneti helyen állítottuk fel, ezért az egé­szet olyan alvázra szereltük rá, hogy szükség esetén más helyre vihessük. Hozzáértő embereink megtervezték és elkészítették az alvázat. Akárcsak ennek a nyolc­szoros vetógépnek az átalakítá­sát, amellyel most már egyszerre tizenkét sort vethetünk - magya­rázta a fógépesító, majd az egyik műhely mellett álló konténerre is felhívta a figyelmet.- A slušovicei rendszert vettük át. Ezekbe gyűjtjük a trágyát és minden hulladékanyagot. Nálunk például nem kell külön vasgyűjtést szervezni. Ami már hasznavehe­tetlen és eldobandó vasdarab vagy végleges érvénnyel elhasz­nálódott alkatrész, az egyenesen a konténerbe kerül. Ha megtelt, a tehergépkocsi a hátára veszi és visszük a gyűjtőbe. A rendszer előnyeit a beruházás megtérülé­sének idejét és a konténerek ész­szerű elhelyezésének rendjét a komplex racíonalizációs brigád tagjai dolgozták ki. Elindultunk az állattenyésztési telepre, hogy a kezdeményezés további példáit is számba vehes- sük. Útközben kísérőm a komplex racíonalizációs tevékenység né­hány részletével is megismerte­tett.- A komplex racíonalizációs bri­gád tizenkét évvel ezelőtt alakult. Jelenleg mintegy száz tagja van, de ez a szám nem állandó. Egy­egy újabb feladat teljesítéséhez átmeneti jelleggel új tagokat is felveszünk. Olyan szakmákat is­merő dolgozókat, akik az adott probléma megoldásában haté­kony segítséget nyújthatnak. Ilyenkor előfordul, hogy a segíteni hívottak közül néhányan a feladat elvégzése után is a brigád tagjai maradnak. Az időszerű feladatok­kal és a megoldásra váró problé­mákat az ágazatvezetók javaslatai alapján a szövetkezet vezetősége jelöli meg, és ezek teljesítését évente kétszer ellenőrzi. A tagok az elvégzett munka arányában megfelelő erkölcsi és anyagi elis­merésben részesülnek.- Ilyen nagy csoport irányítása nem nehéz?- A brigád vezetője én va­gyok, de az irányító munkából az egyes szakcsoportok vezetői so­kat átvesznek. Kovács Árpád gé­pesítő irányításával például mint­egy tízen dolgoznak, elsősorban olyan feladatokon, amelyek a be­rendezések átalakítását, módosí­tását vagy korszerűsítését igény­lik. Ondrej Šefčík, a gépjavító mű­hely vezetője elsősorban azokat gyűjti csoportba, akik a mezei munkákban használt gépek átala­kításában, vagy a hiányzó alkatré­szek pótlásában segítenek. Közben megérkeztünk az újma­jori telepre, ahol Štefan Kováč to­vábbi sajátos megoldásokra hívta fel a figyelmemet, majd ezek kö­zös tanulságát is levonta. A tehénistállók kifutóit a régi fakorlátok helyett időtálló vaskor­látokkal helyettesítették. Az ötve­nes évek elején épült tehénistálló átépítésén a befejező munkálato­kat végezték. Hogy milyen volt, azt a mellette álló, ugyancsak átalakí­tásra kerülő épület mutatta. A fala­kat megemelték, az épület két vé­gébe nagy vaskapukat építettek be, hogy a hízómarhák mélyalmát gépekkel cserélhessék. Az új sá­tortető egyik oldalát megnyújtot­ták, így az az istállóhoz tartozó szabadtéri részt is befedte.- Ha az ilyen átalakításokat és korszerűsítéseket valamilyen ter­vező vállalattal dolgoztatnánk ki, akkor az egyrészt tovább tartana, másrészt többe kerülne, harmad­részt pedig kevésbé felelne meg az elképzeléseinknek, vagyis a helyi követelményeknek. Ezért vesszük igénybe a saját embere­ink, pontosabban a komplex racio- nalizációs brigád tagjainak a se­gítségét. Az egyik csoport elkészíti a tervet, a másik kidolgozza a munkák menetét, megállapítja az anyagszükségletet, a harmadik meg segít a kivitelezésben. Arány­lag rövid idó alatt például így alakí­tottuk át a sertéstelep hóközpont­ját villanyáram helyett szilárd tüze­lésű fűtőanyag használatára.- Ennyi többletmunkát egyetlen racíonalizációs brigád, még ha száz tagja van is, hogyan tud elvé­gezni?- Ebben része van a már emlí­tett erkölcsi és anyagi ösztönzés­nek. Sokat tesz az is, hogy a fel­adatokat folyamatosan adjuk. Fi­gyelembe vesszük a tagok össze­tételét, és ügyelünk arra, hogy mindenkinek és mindig legyen le­hetősége a munkavállalásra. Mér­nököknek, tervezőknek, állatgon­dozóknak, gépjavítóknak és gép­kocsivezetőknek stb., akik mind­annyian a komplex racíonalizációs brigád tagjai. A többletfeladatokat az állatgondozók általában a reg­geli és a délutáni műszak között, mások a rendes munkaidő után, vagy a hétvégi munkaszüneti na­pokon végzik el. Mindenki annyit és abban segít, amennyi ideje van és amihez ért. A komplex raciona- lizációs brigád így ad lehetőséget a kezdeményezésre, és ezért is népszerű. Ezt bizonyítja, hogy lét­száma különösebb toborzás nél­kül is állandóan bővül. EGRI FERENC ÚJ szú 4 1986. X. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom