Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)
1986-10-04 / 234. szám, szombat
V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA SZOMBAT 1986. október 4. XXXIX. évfolyam 234. szám ★ Ára 50 fillér FÉLÚTON A világpolitika első számú híre Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan pontosan egy hét múlva kezdődő reykjavíki találkozója. Tegyük hozzá, erre senki sem számított - bár nem szokatlan, hogy a két nagyhatalom vezetői egy harmadik országban ülnek tárgyalóasztalhoz hiszen Gorbacsov már korábban javasolta: találkozzanak egy harmadik ország fővárosában, állapodjanak meg az atomfegyver-kísérletek betiltásáról. Az SZKP KB főtitkára akkor Hirosimát ajánlotta, de a Fehér Ház erre nem volt hajlandó. Izland földrajzilag félúton van a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. Talán képletesen is értendő, hogy éppen ezért itt rendezik meg a munkacsúcsot, amelynek megtartását a szovjet vezető javasolta. Mindkét fővárosban azt is közölték, Reykjavík nem helyettesíti Gorbacsov idén esedékes washingtoni útját, amiről tavaly novemberben állapodtak meg Genfben. A másik dolog, amire oda kell figyelni: a szovjet fél szerint az „előzetes“ csúcs jelentőségét sem túlbecsülni, sem alábecsülni nem szabad. Reagan is a kedélyeket akarta lehűteni, amikor közölte: csak a problémákat kívánja tisztázni, nem megállapodni megy Izlandra. Erre tett rá egy lapáttal a tegnap reggeli jelentések szerint Max Kampelman, - aki a genfi tárgyalásokon vezeti az amerikai küldöttséget -, amikor kijelentette: semmi esetre sem várható, hogy a fegyverzetkorlátozás bármely kérdésében is megállapodás szülessék Reykjavíkban. Kampelman szerint az európai rakéták ügye az, amelyben a felek a leginkább közel jutottak a megoldáshoz, a hadászati eszközök és az űrfegyverek kérdésében továbbra is alapvetően eltérők a vélemények. Fellélegzett a világ, hiszen az utóbbi hetekben úgy tűnt, a mesterségesen felfújt Daniloff-ügy az idei csúcsot, de még a fegyverzetkorlátozási megállapodások lehetőségét is meghiúsíthatja. Hogy nem így történt, hanem mégis lesz Reykjavík (ahol remélhetőleg megegyeznek Gorbacsov egyesült államokbeli útjának időpontjáról), az a szovjet értékelések szerint is mindkét fél akaratának, reális hozzáállásának köszönhető. A Daniloff- és a Zaharov-ügy megoldása után egy nappal közölték a csúcstalálkozó tényét, s ez mindenképpen biztató. Ami szeplő: ugyanazokban az órákban hajtották végre Nevadában az egyoldalú szovjet moratórium bejelentése óta immár a huszonegyedik robbantást, és a Pentagon újabb kísérletet végzett egy műholdromboló rakétával. Ellentmondás ez az amerikai politikában? Az. Jelzi, hogy minden kis előrelépéshez nagy erőfeszítésekre s mindenekelőtt kompromisszumokra van szükség. Ez kellett a reykjavíki találkozóhoz, s ez kell majd bármilyen fegyverzetkorlátozási megállapodáshoz is. A lényeg, hogy az említett realizmus megmaradjon. Miért kellett - „közbülső“ vagy „előzetes“ csúcs?. Sevardnadze szovjet külügyminiszter az előre kidolgozott programmal ellentétben szinte maratoni tárgyalásokat folytatott Shultzcal és hosszan konzultált Reagannel is. Ez érzékelteti, a Fehér Ház sem akarta a kenyértörést, a genfi folyamatnak és a szakértői konzultációk eredményeinek a felszámolását. Mint sajtóértekezletén mondotta, az amerikai javaslatokban is megvannak az ésszerűség csírái. Az utóbbi időkben a szavakkal szemben a konkrét intézkedések tekintélye nőtt meg a világ szemében. Az ilyen pozitív események közé tartozik a szovjet moratórium meghosszabbítása, a stockholmi konferencia sikeres befejezése, az atomenergetika biztonságos fejlesztéséről szóló bécsi konvenció aláírása, a vegyi fegyverek betiltása ügyében tapasztalható előrelépés, az ázsiai és csendes-óceáni biztonság szilárdítását célzó szovjet javaslat és így tovább. Néhány nappal ezelőtt is nagy visszhangot keltett, amikor a szovjet külügyminiszter az ENSZ-közgyülés előtt bejelentette: felhatalmazása van arra, hogy bárhol és bármikor (akár az ENSZ New York-i székházában is) megállapodást írjon alá az atomfegyverkísérletek betiltásáról. De minden pozitív tényező ellenére napjaink központi problémájának, az általános biztonság kérdésének a megoldása jottányit sem halad előre. Ezért van most alapvetően szükség a politikai döntésekre, hogy a szakértői és miniszteri szintú konzultációk után legfelsőbb szinten tisztázzák, hol van egyetértés a felek között; hogy legfelsőbb szinten adjanak ösztönzést azon megállapodások előkészítésének, amelyeket majd Gorbacsov washingtoni útja során alá lehet írni. Kötetlen, formaságoktól mentes munkatalálkozó lesz Reykjavíkban, a jelzések szerint megállapodások aláírása nélkül. Ennek ellenére óriási a nemzetközi jelentősége - nem kell magyarázni miért. Amit mindenki remél tőle: nemcsak repülőgépen, hanem a politikában is mindkét fél megteszi a közeledés útjának reá jutó felét. MALINÁK ISTVÁN Eduard Sevardnadze Mexikóban Sajtóértekezlet kanadai tárgyalásai eredményeiről (ČSTK) - Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter tegnap a mexikói kormány meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Mexikóba érkezett. Fogadására a repülőtéren megjelent Bernardo Sepulveda mexikói külügyminiszter és más hivatalos személyiségek. Megérkezése után a szovjet külügyminiszter a következőket nyilatkozta: „Szívesen jöttem Mexikóba. Az önök hazája a szovjet nép számára rendívül vonzó ország, amelynek forradalma Oroszországban nagy visszhangot keltett. A szovjet emberek nem feledkeznek meg arról sem, hogy Mexikó volt az első latin-amerikai ország, amely diplomáciai kapcsolatra lépett Szovjet-Oroszor- szággal. A Szovjetunió most is nagyra értékeli Mexikó külpolitikáját, aktív hozzájárulását a leszereléssel összefüggő problémák megoldásához és a regionális válságok rendezésére irányuló törekvésekhez, az úgynevezett delhi hatokban és a Contadora-csoport- ban végzett tevékenységét.“ (Folytatás a 3. oldalon) Moszkvában ünnepélyesen leleplezték Ernst Thälmann emlékművét Lánglelkú, rendíthetetlen internacionalista volt Mihail Gorbacsov, Erich Honecker, Herbert Mies és Horst Schmitt beszéde (ČSTK) - Moszkvában tegnap ünnepélyesen leleplezték Ernst Thälmann emlékművét. Az eseményen részt vett Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke. Az emlékművet a német és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyiségéről, a lánglelkú internacionalistáról és antifasisztáról elnevezett téren állították fel abból az alkalomból, hogy száz évvel ezelőtt született. A szobor ünnepi leleplezése alkalmából tegnap Moszkvában ünnepi gyűlést tartottak, amelyen részt vett Erich Honecker, továbbá Herbert Mies, a Német Kommunista Párt elnöke és Horst Schmitt, a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt elnöke. Az ünnepi gyűlésen beszédet mondott Mihail Gorbacsov. Beszédében megállapította: Nagygyűlésünkön olyan emberre emlékezünk tisztelettel, aki egész életét a munkásosztály érdekeinek szentelte. Ernst Thälmann neve méltó helyet foglal el a német nép nagy fiainak és a nemzetközi kommunista mozgalom jelentős személyiségeinek sorában. Ernst Thälmann megtestesítette a proletár forradalmár-harcos legjobb jellemvonásait. Lánglelkű, rendíthetetlen internacionalista volt. A német munkásosztály ügyét és a nemzetközi proletariátus érdekeit, a munkások sürgető problémáit és a szocializmus célkitűzéseit egységes, oszthatatlan egésznek tartotta. Ernst Thälmannt, a német és a szovjet munkások testvérisége lelkes propagátoraként ismertük. A szovjet emberek tisztelik ót, utcákat, tereket, üzemeket neveztek el róla országunk különböző városaiban. Országaink dolgozóinak és nemzeteinek barátságában a béke, a demokrácia és a szocializmus garanciáit látta német földön és Európában egyaránt. A német munkásosztály e kiemelkedő képviselőjének és a pártban vele együtt tevékenykedett több más elvtársnak is tragikus volt a sorsa. A történelem színterén megjelent a fasizmus, amely egyesítette magában mindazt a legrosszabbat, amit a nemzetközi reakció szült és terjesztett - a fajüldözést és a nacionalizmust, a militarizmust és antikom- munizmust, az emberi kultúra leg(Folytatás a 3. oldalon) Néphadseregünk vezető tisztségviselőinek tanácskozása Prágában Felelősségtudattal pártunk és államunk honvédelmi politikájának megvalósításáért Josef Haman mondott beszédet (ČSTK) — Josef Hamannak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárának részvételével tegnap Prágában gyűlést tartottak a Csehszlovák Néphadsereg tisztségviselői. Értékelték az elmúlt kiképzési év feladatainak teljesítését, általánosították a kedvező tapasztalatokat és rámutattak a fogyatékosságok okaira. A tanácskozást Milán Václavík vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter vezette. A gyűlésen jelen voltak: Vladimír Blechta, a CSKP KB osztályvezetője, Jiŕí Nečas altábornagy, a köztársasági elnök katonai irodájának parancsnoka, a nemzet- védelmi miniszter kollégiumának tagjai és néphadseregünk más vezető tisztségviselői. Ott volt Nyikolaj Zotov vezérezredes, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának rangidős csehszlovákiai képviselője, Viktor Jermakov vezér- ezredes, a hazánkban állomásozó középső szovjet hadseregcsoport parancsnoka és több más vendég. Beszédében Milán Václavík megállapította, hogy a Csehszlovák Néphadsereg parancsnoksága az elmúlt kiképzési évben a legnagyobb figyelmet arra fordította, hogy növekedjen a parancsnokok, a politikai dolgozók és a törzskarok felelőssége a CSKP és a szocialista állam honvédelmi politikájának megvalósításáért. A kitűzött feladatok teljesítéséhez jelentős mértékben hozzájárult az a katonai pártaktíva-értekezlet, A nemzetvédelmi miniszter napiparancsa (ČSTK) - Milán Václavík hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter a duklai hadművelet 42. évfordulója és a Csehszlovák Néphadsereg napja alkalmából napiparancsot adott ki, amelyben egyebek között ez áll: Október 6-án lesz negyvenkét éve annak, hogy hosszan tartó és kemény harcok után a Szovjetunióban alakult elsó csehszlovák hadtest katonái a hős szovjet hadsereg katonáival együtt a Duklai- hágónál Csehszlovákia földjére léptek. Ezzel kezdetét vette hazánk felszabadítása a fasiszta megszállók uralma alól. A duklai hadművelet gyors előkészítése és végrehajtása a Szovjetunió által a szlovák nemzeti felkelésnek nyújtott legfontosabb segítség volt. A közös harcokban tovább erősödött, és vérrel pecsételődött meg a csehszlovák és a szovjet emberek barátsága. A Szovjetunióban alakult első csehszlovák hadtest dicső szereJókívánságok (ČSTK) - Gustáv Husák köz- társ'asági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait II. Moshoesoe- nak, Lesotho királyának az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chňoupek külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött L. B. Monyakenak, Lesotho külügyminiszterének. pet játszott Csehszlovákia népének nemzeti felszabadító harcában. Az ország felszabadításában való részvétele és a nép forradalmi mozgalmával való kapcsolata olyan jelentős politikai és katonai erővé tette, amely befolyást gya- (Folytatás a 2. oldalon) amely lebontotta a CSKP XVII. kongresszusán hozott határozatokból eredő fő feladatokat és kitűzte megvalósításuk fő irányait a Csehszlovák Néphadsereg feltételei között. Nemzetvédelmi miniszterünk a továbbiakban hangsúlyozta, hogy hadseregünk harci és politikai felkészültsége növelésének fó forrása a Varsói Szerződés tagállamainak többi testvéri hadseregével, főként a szovjet hadsereggel való együttmúködés és a fegyverbarátság elmélyítése. A gyűlésen Josef Haman elvtárs is felszólalt. Egyebek között hangsúlyozta: a Csehszlovák Néphadsereg feladatait azzal párhuzamosan teljesíti, hogy népünk nagy erőfeszítéseket tesz a szociális, a gazdasági, és a társadalmi fejlesztés meggyorsításáért, a XVII. pártkongresszuson kitűzött irányvonal megvalósításáért. (Folytatás a 2. oldalon) Gustáv Husák fogadta Milán Václavíkot (ČSTK) - Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök tegnap a prágai várban fogadta Milán Václavík vezérezredest, nemzetvédelmi minisztert, hadseregtábornokká történt előléptetése alkalmából. A delhi hatok felhívása Gorbacsovhoz és Reaganhez (ČSTK) - A békéért és a leszerelésért síkraszálló úgynevezett delhi hatok vezető képviselői felszólították Mihail Gorbacsovot és Ronald Reagant, hogy közelgő reykjavíki találkozójukon tegyenek lépéseket az atomfegyver-kísérletek betiltásáról szóló egyezmény megkötése felé. Argentína, India, Mexikó, Görögország, Tanzánia és Svédország állam- és kormányfői a felhívásban - amelynek szövegét a mexikói külügyminisztérium hozta nyilvánosságra - megelégedéssel fogadták Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan reykjavíki találkozójának hírét. Kifejezik továbbá reményüket, hogy közeleg a nap, amikor a fó atomhatalmak megállapodást érnek el az atomkísérletek kölcsö1 nős beszüntetéséről. A delhi hatok vezető képviselői hangsúlyozzák, hogy a közelgő legmagasabb szintű szovjet-amerikai találkozó nagyszerű lehetőséget ad az ilyen megállapodás megkötésére. A hat ország vezető képviselői üdvözlik a Szovjetunió elhatározását, hogy az atomrobbantások moratóriumának érvényességét 1987-ig meghosszabbítja, valamint azt, hogy a Szovjetunió kész a delhi hatok szakértőivel együtt áttekinteni e robbantások ellenőrzésének lehetőségeit.
