Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-03 / 233. szám, péntek

ÚJ szú 5 s * 1986. X. 3. A társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsításának stratégiája Szerkesztőségünk szükségesnek tartja az 1986-os és 87-es pártoktatási év mind a hat témájának összevont közlé­sét. Ezzel kívánunk segítséget nyújtani az igényes anyagok előadásához és tanulmányozásához. A következő témákat is idejében közöljük majd lapunk hasábjain. Az opavai Galena üzem az utóbbi időben kiváló eredményeket ér el a belgyógyászatban és a szülészeteken használt alkaloidoknak az előállításában. Az elmúlt ötéves tervidőszakban nagy gondot fordítottak a gyártási folyamat intenzifikálására és az innovációra. Az idén 10 százalékkal növelik árutermelésüket. A képen: Eva Jarošová rotációs szárítógépet kezel. (Petr Berger felvétele - ČSTK) Kiviteli célkitűzések Gustáv Husák elvtárs a CSKP XVII. kongresszusán hangsúlyozta, hogy társadal­munk szociális és gazdasági fejlesztésének meggyorsítása, valamint a népgazdaság telje­sítőképességének és haté­konyságának növelése elke­rülhetetlen: kulcsprobléma, amely elé fejlődésünk - mind a bel-, mind pedig a nemzetkö­zi politikát tekintve - jelenlegi szakasza állít bennünket. A gyorsítás stratégiáját markánsan jellemezte Mihail Gorbacsov elvtárs az SZKP XXVII. kongresszusán mondott beszédében: ,,Az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének felgyorsítása azt jelenti, hogy a szocializmusnak a gazdasági rendszer tökéletesítésével új, erős ösztönzést adunk a termelőe­rők növeléséhez, a tudományos-mú- szaki fejlődéshez, azaz mozgósítjuk népgazdaságunk óriási tartalékait." Mit jelent a fejlesztés gyorsítása? 1. A dolgozók életszínvonala emelésé­nek a munka hatékonyságának nö­vekedésével való szoros kapcso­, latát; 2. az emberekről való általános gon­doskodásnak a szociális igazságos­ság alapelveinek a következetes ér­vényesítésével való összekötését, aktív és hatékony szociális politika folytatását: 3. a demokrácia elmélyítését; 4. lehetőség nyújtását minden dolgozó és minden kollektíva kezdeménye­zése számára; 5. az ideológiai és szervezőmunka s az élet által felvetett, valódi problémák megoldása kapcsolatának szoro­sabbra fűzését; 6. a közhelyek hangoztatásának mel­lőzését, és a kirótt feladatokért való felelősség növelését. A NÉPGAZDASÁG INTENZIFIKÁLÁSÁNAK KÖVETELMÉNYE A társadalmi és gazdasági fejlő­dés meggyorsításának koncepcióját - amely ebben az időszakban a CSKP hosszú távú politikájának a bázisát képezi - pártunk mindenekelőtt a gaz­dasági szférára vonatkoztatja. De nem pusztán a gazdasági növekedés meg­gyorsítása a cél, hanem a növekedés­nek új minősége is, amely a népgazda­ság intenzifikálásán alapul. A népgaz­daság intenzifikálásának követelmé­nye a legnagyobb mértékben időszerű és sürgős. Az intenzív gazdaságfejlesztés alapvető követelménye a folyamatnak a tudománnyal és a technikával való szoros kapcsolata, a tudományos-mű­szaki eredmények minél gyorsabb gyakorlati alkalmazása. Az intenzív fej­lesztésnek elsősorban a népgazdaság elektronizálására, a termelés átfogó automatizálására, az atomenergetika fejlesztésére, új anyagfajták alkalma­zására és a biotechnológiák fejleszté­sére kell épülnie. A fejlődés meggyorsítása azonban lehetetlen a gazdasági mechanizmu­son való lényeges változtatások nélkül. Nincs olyan fejlődés, amely tökéle­tesen egyenes vonalú, kizárólag prog­resszív volna. A szocializmus fejleszté­se során kétségtelenül nagy sikereket értünk el, de egyúttal újabb problémák tárulnak elénk, bár ezek a múltbeliektől minőségileg különböznek. Nem mindig tudtuk például elérni, hogy a gazdasági mechanizmus ne maradjon el a nép­gazdaság szükségleteitől. A szocializ­mus előnyeinek az érvényesítése megköveteli, hogy a társadalmi intéz­ményeket, mechanizmusokat, valamint a párt és más szervezetek, illetve szer­vek munkája során használt módsze­reket idejében és szervesen a társada­lom fejlődésével párhuzamosan, gyors tempóban változó körülményekhez igazítsuk. A szocializmus, a történelem legdinamikusabb társadalma fejlődé­sével gyorsan változtatja fejlődésének feltételeit. Hogy tehát társadalmi rend­szerünk lényege és előnyei teljes mér­tékben érvényesülhessenek az új kö­rülmények között, a társadalmi formá­kat, valamint a munkamódszereket gyorsan az adott helyzethez kell alkal­mazni. Ez néha alapvető átszervezést, átépítést jelent. A Szovjetunióban és több más szo­cialista országban a szocializmus fejlő­dési feltételeinek lényeges változása ellenére a társadalmi alakulatok és mechanizmusok, a társadalmi tevé­kenység különböző területein alkalma­zott szervezési és munkamódszerek az utóbbi évtizedekben, a hatvanas és hetvenes években nem változtak a tár­sadalmi szükségleteknek megfelelően, sőt bizonyos esetekben a fejlődés aka­dályaivá váltak. A nyolcvanas évek elején a Szovjet­unióban, Csehszlovákiában és néhány más KGST-tagországban fennálló gazdasági mechanizmus olyan idő­szakban alakult ki, amelyben a fejlesz­tés túlnyomórészt extenzív módsze­rekkel történt. Ez a rendszer nem alkal­mazható alapvető változtatások nélkül a szocializmus építésének egész idő­szakában. Mivel a mechanizmus nem sokat változott, megtörténhetett - mint ahogy az SZKP XXVII. kongresszusa is rámutatott hogy fékező erővé vált. Ezt többek között a szovjet gazdaság növekedési ütemének az érezhető le­lassulása is tükrözte. A gazdasági me­chanizmus korszerűtlensége volt az egyik fő oka annak, hogy a szovjet gazdaság évről évre nem teljesítette a hatékonyság növelésének fő mutató­iból eredő feladatokat, mindenekelőtt azonban a tudományos-műszaki fej­lesztéssel összefüggőket. Az SZKP XXVII. kongresszusa célul tűzte ki a gazdasági mechanizmus radikális átépítését. Ez az átépítés a szovjet népgazda­ság minden rendelkezésre álló eszkö­zének és minden tényezőjének a foko­zott hatékonyságára irányul, s komplex átszervezést jelent. A csehszlovák gazdaságban sem lehetséges a fejlődés meggyorsítása a gazdasági mechanizmuson való vál­toztatás nélkül. A CSKP XVII. kong­resszusán elfogadott dokumentumok tanúsága szerint az új intézkedések célja s a vezetés új feladata az ötéves terv fő feladatainak a megvalósítása kell, hogy legyen s egyúttal a hosszú távra kiépítendő önálló elszámolási rendszerből eredó felelősségtudatnak, továbbá a gazdasági egységek nem- zetijövedelem-képzésben elért, a való­di teljesítményt illető felelősségének növelése. Nem utolsósorban szükség van az irányítás minden láncszemének a szorosabb együttműködésére. Le kell építeni a fölösleges adminisztráci­ót, s erősíteni a döntések központosí­tását. Ezeknek a gazdasági egységek önállóságának egyidejű növelésével együtt a gazdasági növekedéssel kap­csolatos döntő problémák megoldásá­ra kell irányulniuk. Az irányítási rend­szert, a szervezést és az egész beru­házási politikát a népgazdaság intenzi­fikálása - amely a tudományos-mű­szaki fejlődésre támaszkodik - hosszú távú stratégiájának kell alárendelni. A SZOCIÁLIS BIZTONSÁG NÖVEKEDÉSE A társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsításának a folyamata - bár a gazdaság minden társadalom életé­nek az alapja - nem korlátozódik csu­pán a gazdaság területére: aktív szoci- ál-politikát feltételez, amelynek célja minőségi változások elérése a szociá­lis szférában is. . Törekvéseink fő célját - mint ahogy a CSKP XVII. kongresszusa is hangsú­lyozta - a nép életszínvonalának to­vábbi emelkedésében és szociális biz­tonságának további szilárdulásában kell látnunk. Mindenképpen meg kell teremtenünk a feltételeket állampolgá­raink új, minőségileg magasabb szintű szükségleteinek a kielégítéséhez, a személyiség harmonikus fejlődésé­hez és a szocialista életmód elmélyíté­séhez. Az említett és más, hasonló feladatoknak a többsége a szociális szférával kapcsolatos: ehhez kötődnek a szocializmus legmagasabb céljai, ez mutatja rendszerünk humánus voltát és a kapitalizmustól való eltérését. A társadalom fejlődésének meg­gyorsítása nem lehetséges a szocialis­ta demokrácia továbbfejlesztése nél­kül, beleértve minden összetevőjét és megnyilvánulását. A szocialista de­mokrácia sokoldalú fejlesztése nem­csak a társadalmi és gazdasági fejlő­dés meggyorsítása fontos eszközének számít, hanem szerves részének is. A politikai rendszer működésének mi­nőségétől, tökéletesedésétől - amely kapcsolatos a demokráciával - nagy mértékben függ a gazdasági, szociális és kulturális téren kitűzött fő feladatok teljesítése, a személyiség fejlődése és az életmód alakulása. A társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsításának szerves része a po­litikai és ideológiai munkával foglalko­zó intézmények tevékenységi formái­nak és módszereinek a szükség sze­rinti megújítása, illetve megváltoztatá­sa, a párt által a megismerés és az ideológiai nevelés terén folytatott tevé­kenység fokozása, valamint az embe­rek gondolkodásában tapasztalható konzervativizmus és cselekedeteiket befolyásoló tehetetlenségi erő leküz­dése. Csehszlovákia Kommunista Pártja a szocializmus egyik lényeges vonásá­nak, az egyéni fejlődés és az egész társadalom fejlesztése jelentős forrá­sának tartja a szocialista életmód kia­lakulására komplex módon ható felté­telek megteremtését. E téren fontos feladatot jelent a szocialista ember ne­velése, az öntudatának növelése céljá­ból történő, céltudatos és eredményes ráhatás. Az ember öntudatosságának és politikai képzettségének növelése, valamint kívánatos erkölcsi tulajdonsá­gainak a megszilárdítása nélkül lehe­tetlen a kommunizmus anyagi és mú­szaki alapjának a megteremtése és a szocialista társadalmi viszonyok fej­lődése. A szociális politika a tömegek — amelyek nélkül lehetetlen a« előreha­ladás - munka-, valamint társadalmi és politikai aktivitásának növelése útján válik a szocialista társadalom fejlődése meggyorsításának eszközévé. MINŐSÉGI VÁLTOZÁSOK A mennyiségi növekedés felgyorsu­lásán kívül a növekedés új minőségét is látnunk kell. Ebben az ötéves tervi­dőszakban — főleg azonban az utána következő évtizedben - már nem csu­pán a fogyasztás egyszerű növekedé­sével, hanem szerkezetét és minősé­gét illető alapvető változásokkal is szá­molnunk kell. Minőségi változást kell elérnünk az oktatás, az egészségügy, valamint a szociális ellátás területén, mégpedig nem csupán a ráfordítások növelésé­vel, hanem - sőt elsősorban - jobb szervezéssel. Növekedni fog a szabad­idő: nemcsak a munkaidő differenciált csökkentése útján, hanem a szolgálta­tások, a lakásállomány-karbantartás, közlekedés és egyéb területek fejlesz­tése által is. A CSKP XVII. kongresszu­sának dokumentumai nagy figyelmet fordítanak az ifjúságról, az idős embe­rekről, valamint a családról való gon­doskodás növelésére, valamint a mun­ka alkotó jellegének az erősítésére és a végzett munka alapján történő elosz­tás elvének - mint a szociális gondos­kodás egyik alapelvének - a követke­zetes érvényesítésére. A fejlődésért viselt felelősség meg­követeli a minden olyan negatív jelen­ség ellen folytatott könyörtelen harcot, amely fékezi a társadalom fejlődését, és deformálja a személyiséget. A Szovjetunióban az SZKP állt az élre abban a harcban, amely a munkafe­gyelem megsértése, a társadalmi tulaj­don megkárosítása, a korrupció, spe­kuláció, élősködés, alkoholizmus, kis­polgári mentalitás és harácsolás ellen indult. Az egyének és a társadalom életében tapasztalható, a szocializ­mustól idegen jelenségek elleni harcra Csehszlovákia Kommunista Pártja is nagy figyelmet fordít. Gustáv Husák elvtárs indokoltan mutatott rá, hogy ebben maximális következetességre van szükség. A XVII. kongresszuson előterjesztett politikai beszámoló fel­hívja a figyelmet a spekulációkra, egyes állampolgárok az iránti igyeke­zetére, hogy munka nélkül jövedelem­hez jussanak, az élősködésre, a köztu­lajdon megkárosítására és hasonlókra. A társadalmi és gazdasági fejlődés folyamatában fontos szerepet játszik a .párt ideológiai és politikai nevelő munkája. Ezen a területen jelenleg a fő cél azoknak a követelményeknek a megvalósítása, amelyek a CSKP- nak a társadalmi és gazdasági fejlődés meggyorsítására irányuló stratégiájá­ból erednek és a dolgozóknak az emlí­tett célkitűzések megvalósítására való megnyerése. Pártunk nem táplál hamis illúziókat a további fejlődést illetően, de nem is pesszimista. Figyelmének hom­lokterében az olyan emberi értékek gyarapítása áll, mint a tisztesség, lelki­ismeretesség, a kollektívával szemben tanúsított felelősségtudat és nem utol­sósorban a szocialista hazafiságra, va­lamint a proletár internacionalizmusra való nevelés. A társadalmi és gazdasági fejlődés gyorsasága jelentős mértékben fog függeni attól, milyen hatékonyan tudjuk kihasználni a szocializmus előnyeit és az általa nyújtott lehetőségeket, gaz­dasági erejét, és szociális potenciálját; mennyire tudjuk az elavult társadalmi formákat, munkastílust és -módszere­ket újakkal helyettesíteni s összhangba hozni őket az új, megváltozott körülmé­nyekkel. összeállította: CZAKÓ JÓZSEF, az SZLKP KB alosztályvezetője A 8. ötéves tervidőszakban az SZSZK Iparügyi Minisztériumához tartozó szervezeteknek az is a fel­adataik közé tartozik, hogy a külpi­acokon lényegesen javítsák ter­mékeik értékesítését, ennek azon­ban a termelés anyag- és energia- igényességének változatlan szint­je mellett kellene megvalósulnia. Idén a szocialista országokba irányuló kivitel 13 százalékos nö­vekedésével számolnak, ami min­denekelőtt a KGST-tagországok nemzetközi szakosodási és koo­perációs szerződéseiből adódik. A nem szocialista országokba irá­nyuló kivitelben 1,5 százalékos növekedés várható, ám az ebből származó bevételeknek a terv szerint 5,2 százalékkal kell növe­kedniük. Az időközben a kőolajszárma­zékoknál és néhány más vegyi terméknél bekövetkezett árzuha­nás - mivel ezek az export szá­mottevő részét képezik - részben korlátozza az iménti célkitűzések megvalósítását. Az árcsökkenés­ből származó veszteségeket a tár­ca több mint 1 milliárd devizakoro­nára becsüli. Ezt részben már az idén szeretnék ellensúlyozni, mégpedig hatékonyabb kivitelű áruval. Különben távlatilag a hatéko­nyabb export és a kiviteli teljesítő- képesség növelése az irányadó. A vegyipar területén például a ter­melés befejezési fázisaira irányul Az utóbbi években a mezőgaz­dasági termelésben szinte újra fel­fedezték azt a növényt, amely va­laha gyakran még a kenyeret is pótolta, a pohánkát. A pohánkada­ra, a pohánkakása főképp a hegy­vidéki népek egyik legelterjedtebb eledele volt. Idővel kiszorult a ter­mőföldekről, mert nagyobb teret kapott a nagyobb terméshozamú búza és árpa. Kiszorult a konyhá­ból is és sok helyen már csaknem feledésbe ment ez a tápláló és gyógyító hatású eledel. Újraérté­kelve a növény jelentőségét, né­hány éve kísérletezni kezdtek a termesztésével, sikeres és egyúttal meglepő eredménnyel. Kiderült, hogy másodnövényként is termeszthető, tehát a búza le- aratása után lehet vetni és még őszig betakarítható. Ez a kettős termesztés nem újdonság, hiszen az aratás után eddig is vetettek kölest és más takarmánynövénye­ket, azonban ezek a pohánkával ellentétben gyomosítják a talajt. A pohánka felhasználásának több módja is van, ezért ebből a szem­pontból is előnyösebbnek bizo­nyul. A pohánka elsősorban mint táp­láló, diétás eledel értékes. Szer­ves savakat tartalmaz, ezek adják jellegzetes, kissé szokatlan ízét, amely azonban az elkészítés módjával változik. A szakemberek házigyógyszernek tartják - regge­lire tejben főzve, mézzel ízesítve a figyelem (ennek keretében épül a hidrokrakkoló üzemegység a bratislavai Slovnaftban), elsőbb­séget élvezve fejlesztik a könnyű­vegyipart, a műanyagok és -szá­lak újabb nemzedékeit. A cellulóz- és papírgyártásban a cellulóz kivi­telét fokozatosan mással pótolják. Mivel ebből az anyagból eléggé telített a külföldi piac, helyette ki­váló minőségű papírt exportálunk. A bútor jobb minőségét a korábbi­tól eltérő anyagmegmunkálással kívánják elérni. A feladatok közé tartozik egy szerelőüzem felépíté­se a Szovjetunió területén, amivel csökkennének a szállítási költsé­gek és kizárható lenne a szállítás alatti árukárosodás is. Az üvegipar rendhagyó terüle­teken próbálja alkalmazni az üve­get, s ugyancsak feladatuk a ter­melési önköltségek leszorítása, az üvegkészítés további iparosítása, műszaki fejlesztése. A textil-, ru- ha-, cipó- és bőriparban a legna­gyobb mértékű a termelés és a ki­vitel szerkezeti átalakítása. Foko­zatosan korlátozzák a mindennapi konfekcióáru előállítását, s ebből a hazai piacot vietnami, kínai és más nyersanyagokban gazdag fejlődő országbeli importtal ellen­súlyozzuk. Emellett a hazai terme­lés kimondottan a nem szokványos, kiváló minőségű és divatos termé­kek előállítására összpontosít­hat. (č-f) állítólag egy hónap alatt kigyógyít­ja a gyomorfekélyt. A legtöbb házi­asszony számára már ismeretle­nek az elkészítési módjai, pedig ez a szemes termény olyan alap­anyag, amely nagy teret ad a sza­kácsfantáziának. Vízben vagy tej­ben főve, vajjal, olajjal, pirított sza­lonnával ízesítve, főleg sült kásá­nak készíthető el, továbbá mint pohánkahurka, -lecsó, -hasé, -korpa vérrel, -felfújt almával és mint pohánkás húsos barátfüle ke­rülhet be étlapunkba. Nem csupán házi gyógyszer, fontos gyógyszeripari alapanyag is, belőle készül az antiszkleroti- kus hatású Askorutin. Sajnálatos, hogy ezt a gyógyszert alapanyag- hiány miatt főleg vegyi úton állítják elő. A pohánka, mint takarmány is felfedezésként hatott, miután kí­sérletileg bebizonyosodott, hogy a pohánkadarán tartott fejőstehén havonta 180 literrel több tejet ad. A korpa és a többi növényhulladék kitűnő táplálék a sertések szá­mára. A pohánka termesztésének ki- szélesítésével jelentős gazdasági haszonra lehet számítani, mivel így a föld nem fekszik parlagon és tavasztól őszig a lehető legtöbb termés takarítható be. Étlapunk kibővítésének fontos forrása anél­kül, hogy fokoznánk külföldi élel­miszerbehozatalunkat. ÉCSI GYÖNGYI A pohánka újjászületése /

Next

/
Oldalképek
Tartalom