Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-28 / 254. szám, kedd

Levelezőink írják Ismét megnyílt Bardejov mellett a Jednota fogyasztási szövetkezet üdülő­központja (a felvételen). A 90 férőhelyes szállodai részleget az elmúlt időszakban használták az iskolák is. Pionírtábort, a bratislava-petržalkai alapiskolásoknak pedig erdei iskolát szerveztek benne. Az üdülőközpont autóscsárdáját, ahol többféle tájjellegű ételt kínálnak, szívesen keresik fel a turisták. Jolana Nováková felvétele Lesik-várják az újranyitást im pq U. h\ ül uü Ili íil Új üzlet nyílt Šafárikovóban a napokban ad­ták át az új élelmiszer-bevásárló központot, melynek építését 1984 februárjában kezdték el a régi gyógyszertár és takarékpénztár épületeinek lebontása után. A vasbetonvázas emeletes épület 800 négyzetméter alapterü­leten épült. Az építkezési tervet a ŕužomberoki Kereskedelmi Inté­zet dolgozta ki, a kivitelező a Banská Bystrica-i Stavoindustria volt. Az építés költségeit, 11 millió 220 ezer koronát, a Zdroj élelmi­szer-ellátó vállalat rimaszombati (Rimavská Sobota) üzeme fe­dezte. Az átadás előtti takarítás során a Zdroj rimaszombati és šafáriko­vói alkalmazottai 2500 órát dol­goztak társadalmi munkában. Az épület földszintjén önkiszol­gáló élelmiszerüzlet kapott helyet, az emeleten pedig a csemege­részleg és étterem. Svajko József Honvédelmi verseny Az ipolybalogi (Balog nad Ip­ľom) Ipoly Egységes Földműves­szövetkezet vezetősége a tömeg­szervezetek alapszervezeteinek képviselőivel közösen honvédelmi versenyt rendezett. A versenyzők céllövésben, gránátdobásban, te­repfutásban és gázálarcban való futásban mérték össze erejüket. A nőknél az elsó három helyen Cseri Ágnes, Kliko Éva és Balog Szilvia végzett, s a csapatversenyt is ók nyerték. A férfiaknál az elsó Naszvady László lett. Csapatversenyben pe­dig a Bélik Tibor, Kúkel István és Nagypál Sándor összetételű csa­pat végzett az elsó helyen. A díjakat Bodonyi János mér­nök, a szövetkezet elnöke adta Molnár József Nyolc éve Szógyénben (Svo- dín) az új művelődési házban te­kepálya készült, melyre a Jednota fogyasztási szövetkezet több mint 30 ezer koronát költött. A pálya megnyitása gyermeket és felnőttet egyaránt megörvendeztetett. Ugyanis már előbb is volt tekepá­lya a faluban, a hétvégeken nagy csaták folytak a felnőttek között. A gyerekek pedig boldogan gurí­Gabriel Kotek, a losonci (Luče­nec) népművelési központ ama- tőrfényképész-stúdiójának tagja tíz éve foglalkozik fényképezés­sel. Sikeresen vett részt az amatőr fényképészek járási és országos bemutatóin, amelyeken értékes díjakat nyert. Színes felvételeivel az amatőr fotósok tavalyi orszá­gos versenyében első helyezést szerzett. Fényképei azokban a na­pilapokban, katalógusokban, tu­dományos folyóiratokban látható­tották vissza a golyót, állítgatták a bábukat. Kellemesen töltötték szabadidejüket. A pálya létesítési költségei alig­ha térülhettek meg, mert a szövet­kezet felhagyott az üzemeltetésé­vel. Az érdeklődők három éve le­sik-várják az újranyitást. S még meddig kell várni? Sajnos, Szó­gyénben erre senki sem tud vála­szolni. Hinzellér László ak, melyek közölnek művészi fo­tókat. A napokban a losonci Cseh­szlovák-Szovjet Barátság Házá­ban nyílt tárlaton legszebb színes felvételeiből mutatott be néhányat. A kiállított képek, ciklusok eddigi munkásságának keresztmetszetét adják. Puntigán József Termékbővítés A füleki (Fiľakovo) Kovosmalt vállalatnál a műszaki fejlesztési és termékfelújítási program legfőbb célja jó minőségű, tetszetős ter­mékek gyártása, melyekkel a fo­gyasztók elégedettek. Ilyen töb­bek között a jugoszláv kooperáci­óval készült SE 401 -es és a válla­lat szakemberei által kifejlesztett Fiko 2E2-es és a ZE 5-ös korsze­rű villanytűzhely. A jövő évre tervezik több új kályhatípus: a Fikoterm 202-es és 203-as, valamint a Fiko 302-es sorozat gyártásának megkezdé­sét. A vállalat távlati tervében sze­repel a zománcozott edények gyártásának fejlesztése, valamint a Fikoterm U, korszerű szilárd tü­zelőanyaggal fűthető kályha, illet­ve a Fiko 3E1-es villanytűzhely sorozatgyártásának megkezdé­SG Kanizsa István A jövő szakemberei Szakmunkás-bizonyítványt szerezni lakatos szakmában, s emellett elvégezni a hegesztői tanfolyamot csak a legjobb ta­nulóknak sikerül. A Vágsellyei (Šaľa) Középfokú Vegyipari Szakmunkásképző Intézetben a hegesztői tanfolyamra 19 fiút választottak ki. öt hét alatt sajá­títják el a láng- és elektromos ívhegesztést Ricker Alajos szakfelügyelete alatt. A felvételen Ricker Alajos egyik tanítványával. Milan Aľakša Matusek János felvétele Lakásgazdálkodás H. M.: A férjem évekkel ezelőtt örökölt egy házat, amely már ré­gebben üresen áll (1980-ban új házat építettünk). Többször is pró­bálkoztunk már a ház eladásával, de a számításba jöhető vevők mi­att ezt sosem engedélyezték ne­künk. Nemrégiben mégis kaptunk a nemzeti bizottságtól egy felszólí­tást, hogy ha a házat nem adjuk el, akkor ők lakót tesznek bele. Azt szeretném tudni, hogy milyen jo­guk van rá, hogy az én tulajdo­nommal így rendelkezzenek. A nemzeti bizottságoknak a la­kásgazdálkodásról szóló 1964. évi 41. sz. törvény szerint meglehető­sen terjedelmes jogaik vannak a lakások célszerű kihasználása érdekében. A törvény abból indul ki, hogy a lakásokkal tervszerűen kell gazdálkodni, hiszen nincs ele­gendő lakás, s ennek érdekében korlátozza a lakás és a családi házak tulajdonosainak rendelke­zési, esetleg használati jogait. A háztulajdonos például nyolc na­pon belül köteles a helyi nemzeti bizottságnak bejelenteni az új vagy a megüresedett lakást, s az olyan lakást is, melyet egyáltalán nem vagy csak esetenként hasz­nál. A törvény lehetővé teszi, hogy az olyan lakásokat (családi háza­kat), melyeket a tulajdonosok nem használnak vagy nincs rá feltétle­nül szükségük, az illetékes lakás­gazdálkodási szerv kiutalja a rá­szorulóknak. Ugyanígy érvényesül az állami ellenőrzés a családi ház eladásá­nál, vagyis az adásvételi szerző­dés jóváhagyásánál. A szerződést az illetékes szervek megítélik ab­ból a szempontból, hogy nem sér- ti-e a lakásgazdálkodás érdekeit, s hogy az új tulajdonos milyen célokra akarja felhasználni a csa­ládi házat. Ha olyan vásárlót talál­nak, aki a családi házban lakni akar (s nem üdülni), s esetleg nincs is saját lakása, nyilván senki sem gördítene akadályt a lakás tulajdonjogának átruházása elé. Két nyugdíj kérdés M. Z.: Egy hónappal ezelőtt mentem nyugdíjba. Tizenöt éves koromtól dolgoztam egyfolytában és sehogy sem bírom megérteni, miért nem számítják be a 18. élet­évem betöltése előtt ledolgozott éveket? Miért nem veszik figye­lembe, hogy én tizenöt éves ko­romtól dolgozom? Először is szükségesnek tartjuk elmondani, hogy a teljes öregségi nyugdíjra annak a nyugdíjkorha­tárt betöltő dolgozónak keletkezik jogigénye, aki legalább 25 beszá­mítható évvel rendelkezik. A nyug­díj alapmértéke ilyen esetekben a dolgozó átlagos havi kereseté­nek 50 százaléka. Ha több beszá­mítható éve van, vagyis hosszabb ideig dolgozott, a nyugdíj összege növekszik - minden további ledol­gozott (beszámítható) évért rend­szerint egy százalékkal. A társa­dalombiztosításról szóló 1975. évi 121. sz. törvény 18. §-ának 2. bekezdése szerint azonban a nyugdíj emelésénél csak a 18. életéve betöltése után ledolgozott éveket lehet figyelembe venni. Te­hát, amikor azt bírálják el, hogy a dolgozónak egyáltalán joga van-e nyugdíjra, figyelembe veszik a 18. életéve betöltése előtt ledol­gozott éveket is, csupán a nyugdíj összegének növelésénél nem ve­szik figyelembe ezt az időt. SZ. T.: Nemsokára nyugdíjba megyek. Azt szeretném tudni, mennyi időt számítanak be nekem a gyermekeim neveléséért. Az el­só gyermekem egyéves volt, ami­kor a második megszületett. Tud­tommal, két gyermekért hat évet kellene beszámítani, de sokan mondják azt, hogy csak négy évet. Szerintem azonban nem lenne igazságos, hogy egy gyermekre három évet, két gyermekre pedig csak négy évet számítanak be, amikor az első gyermeket is ne­velni kellett. A gyermek nevelésével töltött idő (évek), nem ledolgozottnak, hanem ún. pótidónek számít. Ha az így beszámítható évek kölcsö­nösen fedik egymást, csak egyszer lehet őket beszámítani a nyugdíjba (lásd a társadalombiztosítási tör­vény 11. §-ának 3. bek.). Ugyan­ez érvényes akkor is, ha a ledolgo­zott évek fednék egymást köl­csönösen (pl. a dolgozó egyidejű­leg két munkáltatónál lett volna alkalmazásban) vagy a ledolgo­zott évek és a pótidők. Végül is nézetünk szerint éppen az lenne logikátlan, ha egyetlen naptári évet kétszer vagy háromszor szá­mítanának be a nyugdíjba. Igaz ugyan, hogy az ön esetében ez majdnem meg fog történni, mert az a nő, aki egy gyermeket nevelt fel az 56. életévében éri el a nyug­díjkorhatárt, s az, aki két gyerme­ket nevelt fel az 55. életévében. Ez nézetünk szerint még kedve­zőbb is az ön számára, mert ha a nyugdíjkorhatár elérése után tovább dolgozik akárcsak egy évet is, a nyugdíja hét százalékkal nö­vekszik (a 25 ledolgozott éve mint a leveléből kiderül egyébként megvan). Mindent egybevetve, a nyugdíj kiszámításánál nem ke­rül igazságtalanul hátrányba azzal szemben, aki csupán egy gyerme­ket nevelt fel. A nők nyugdíjkorha­tárát a törvényhozó valószínűleg éppen ezért állapította meg a fel­nevelt gyermekek számától függő­en, hogy a több gyermeket felne­velő asszonyokat előnybe része­sítse a nyugdíjuk évi hét százalék­kal való növelésében. Hány óra a hét óra? A. N.: Januárban léptem mun­kába mint takarítónő, mert úgy tudtam, hogy a takarítónők nin­csenek egész nap munkában. Au­gusztusban a főnököm kijelentet­te, hogy ez így nem mehet tovább, egész nap a munkahelyemen kell lennem, vagyis reggel nyolctól dél­után háromig. Mindezt 1150 koro­náért. Szeptemberben beadtam a felmondást, amely november 30-án telik le. Október elsejétől otthon maradtam, mert azt akarták tőlem, hogy naponta beiratkoz­zam, hogy mikor érkezek és mikor jövök el munkából. Két órai munka miatt és annyi pénzért nekem nem éri meg munkába járni. Október­ben bementem a fizetésemért, de a főnököm nem hajlandó ezt kiad­ni nekem addig, míq nem megyek vissza dolgozni. És még azzal fenyeget, hogy a végén még én nekem kell fizetnem a cégnek. De én nem tartozom a cégnek, köl- csönöm sincs, miért mondhatta ezt nekem? Még annyit elmondok, hogy kivettem kilenc nap szabad­ságot. Nem tudom jár-e nekem annyi nap? Először is, nincs tudomásunk olyan rendelkezésről, amely fel­mentené a takarítónőket a munka- ’ fegyelem megtartása alól. Nyilván nem mondunk újságot azzal, hogy a munkaidő megtartása még csak nem is meríti ki a munkafegyelem megtartásának fogalmát, csupán előfeltétele a munkafegyelemnek. Persze, meggondolandó az is, hogy miért alkalmazták önt napi hét órára és miért fizetnek önnek hét órai munkabért, ha a takarítást két óra alatt is el tudja végezni. A főnökének azonban valószí­nűleg még (!) valóban nem állt jogában visszatartani a fizetését. A fizetésből való levonások törvé­nyes jogcímeit a Munka Törvény- könyve 122. §-ának 1. bekezdése tartalmazza. Más lapra tartozik azonban, hogy a munkáltatójának valóban keletkezhet önnel szem­ben anyagi (pénzbeli) követelése. Például előfordulhat, hogy vissza­követeli öntől a szabadsága idejé­re kifizetett munkabérmegtérítést (minden igazolatlan műszakért 1-3 nappal lehet rövidíteni olykor a már felhasznált évi szabadságot is). Sőt a munkáltatója kártérítést is követelhet öntől, ha jogellenes magatartásával, igazolatlan mu­lasztásaival kárt okoz neki. Mel­lesleg a dolgozó addig köteles munkát végezni, míg a munkavi­szonya meg nem szűnik. Nem tartjuk biztosnak, hogy a munkavi­szonya valóban megszűnik no­vember végén. Az egy havi fel­mondási határidő ugyanis hat hónnappal meghosszabbodik, ha a felmondását nem indokolta meg a Munka Törvénykönyve 51. §- ának 1. bekezdésében említett néhány felmondási indok valame­lyikével. (m-n.) A napokban a Szepsi (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaság ud­varán mutatták be a Stražov na 4 Šumave-i Kovoslužba fémipari szolgáltató vállalat legújabb s egy­ben technikai szempontból eddig a legkorszerűbb gabonaszárító berendezését. A TS 5-065 jelzésű szárítóberendezést a Prágai Me­zőgazdasági Gépesítési Kutatóin­tézet szakembereinek tervei alap­ján fejlesztették ki. A vendégek először mezőgaz­dasági témájú filmeket láthattak, majd a berendezést tekintették meg. A szárító önműködő rend­szerű, az esetleges üzemzavarra fény- és hangjelzéssel figyelmez­teti kezelőjét. Óránkénti teljesít­Kevés az iskola Galántán (Galanta) a hetedik ötéves tervidőszakban további öt­száz lakás épült az új, Észak lakó­telepen. Sok fiatal házaspár kapott új otthont, de ezzel nem oldódtak meg teljesen a családok gondjai. Hauko Erzsébet, a vnb oktatási, kulturális és szociális osztályának vezetője elmondta, hogy a város­ban nyolc bölcsőde és tíz óvoda van. Nem kielégítő azonban a hely- * zet az alapiskolákban. A több mint 2800 gyerek nem a legjobb körül­ménye 5-6,5 tonna, a szárítandó anyag minőségétől és nedvessé­gétől függően. Jelen voltak a kör­nyék mezőgazdasági üzemeinek szakemberei, valamint a helyi me­zőgazdasági szakközépiskola di­ákjai és pedagógusai. A korszerű berendezés az álla­mi gazdaságnak négymillió koro­nába került, de tervszerű kihasz­nálása esetén ez a befektetés há­rom éven belül megtérül. Hasonló berendezés nélkül aligha lehet el­képzelni egy mezőgazdasági nagyüzemben a gabonatárolást. A felvételen a TS 5-065-ös ga­bonaszárító látható. Kép és szöveg: Koncz Árpád ménybK között tanul. Például a Szlovák Nemzeti Felkelés lakó­telepnek új, 24 osztályos alapisko­lájában a harmadik és negyedik osztályokban a váltott műszakban való tanítást kellett bevezetni, éppúgy mint a Šverma utcai Ma­gyar Tanítási Nyelvű Alapiskola negyedik osztályában. Kevés tehát az alapiskola, s ez a helyzet előreláthatólag nem ja­vul a jelenlegi ötéves tervidőszak­ban sem, mivel nem tervezték újabb alapiskola építését. Oláh Gyula Amatőrfoto-kiállítás ÚJ SZÚ 6 1986. X. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom