Új Szó, 1986. október (39. évfolyam, 231-257. szám)

1986-10-24 / 251. szám, péntek

ÚJ szú 5 ­1986. X. 24. A korsó eltörött, ám a cserepek megmaradtak... ✓ Csorba esett a Zdroj becsületén A múlt héten a Zdroj 10-02-es bratislavai üzemének éttermében ülésezett az SZLKP üzemi alap­szervezete. A 130 tag izgatottan várta a tanácskozást, mivel többek között itt tárgyalták meg a pártbi­zottság javaslatát Miroslav Boc, Michal Sýkora üzletvezetők és Štefan Sýkora raktárvezető párt­tagságának felfüggesztésére. A bizottság továbbá javasolta, hogy zárják ki a pártból Ľubomír Bohúň mérnököt, az üzem főel- lenőrét, valamint Robert Blažiček, Peter Fabšič és Ferdinand Majer- ka üzletvezetőket. A javaslatokat a tagsági gyűlés a szavazatok döntő többségével jóváhagyta és a bratislavai 2. városkerületi párt- bizottsághoz továbbította. Nem kellett hosszabban ma­gyarázni a kollektívának a szigorú pártbüntetés okát, hiszen az utób­bi napokban sokat hallottak a szo­cialista tulajdon elleni bűncselek­ményekről, amelyekről a sajtó is tájékoztatott. Emlékeztessünk leg­alább a legfontosabb tényekre: a bűnüldöző szervek kérésére a Zdroj ellenőrei váratlanul leltárt végeztek 14 üzletben. Tíz esetben a gyanú beigazolódott, nagy leltár­hiányt, különböző spekulációkat állapítottak meg. Az eddig megál­lapított kár értéke 3,693 millió ko­rona. Az ellenőrök több mint 800 ezer korona értékben olyan árut találtak az üzletekben, amelynek beszerzéséről nem volt bizonyla­tuk és valószínű, hogy a kár összege a további vizsgálatok után még nagyobb lesz. Az ügyész bűncselekmények elköve­tésének alapos gyanúja miatt a Zdroj 10-02-es számú üzeme 12 dolgozója esetében rendelt el előzetes letartóztatást. Már az elmondottak alapján is megállapíthatjuk, hogy a bratisla­vai üzletvezetők ügye, amely még távolról sincs lezárva, szocialista kereskedelmünkben a legnagyobb ilyen jellegű bűncselekmények kö­zé tartozik. Nem „közönséges lel­tárhiányról“ van itt szó, amely időnként minden nagyobb üzlet­ben előfordul, hanem a szocialista tulajdon megkárosításának folya­matos, átgondolt folyamatáról. Ľu­bomír Bohúň mérnök, az üzem főellenóre előre bejelentette a lel­tározások időpontját. Ezzel lehe­tővé tette, hogy a vezetők az egyik üzletből a másikba szállítsák az árut, s így leplezzék a hiányt. Az ügyeskedők a raktári dolgozók se­gítségét is igénybe vették, tör­vényellenes módon hasznot húz­tak a Tuzexben vásárolt áru ela­dásából, ami a sajátságos ellenőr­zési mód miatt egy bizonyos ideig sikerült is. Hagyjuk figyelmen kívül azt a kérdést, hogy a spekulációik során miben bíztak, mire alapoz­ták azt a meggyőződésüket, hogy rendszerük tökéletes és leleplez- hetetlen. Az a bizonyos kancsó eltörött, de a cserepek megmarad­tak. A Zdroj üzem kollektívája csa­lódott és nemcsak azért, mert azok, akikben bíztak, több mint félmillió koronát is loptak. A be­csületes dolgozókat még jobban bántja, hogy a vásárlók sokszor apróságok miatt is szemükre hányják: mindnyájan tolvajok vagytok, valamennyiötöket le kel­lene csukni! Daniela Hoferová, a petržalkai Krupska téri élelmi­szerüzlet pénztárosa szomorúan beszél erről. Számoltam a közvé­lemény reakciójával, de mégis fáj­nak az ilyen szavak.,. Ki a felelős? Az üzem több mint kétezer dol­gozója számára eseménydúsak voltak az elmúlt hetek. Rövid idó alatt 17 vezetőt kellett kinevezni és félnek attól, hogy nem sikerül teljesíteniük a tervet. Ez a párt­gyűlésen is szóba került. Jozef Turčan, az üzem gazdasági igaz­gatóhelyettese megerősítette, hogy a helyzet komoly. Kilenc hó­nap alatt a kiskereskedelmi forga­lom tervének teljesítésében csak­nem 12 millió korona a lemaradá­suk és csupán október első har­madában további egymilliót vesz­tettek. A lemaradás döntő részét a leltárok okozták és így az üzem­ben még gondolni is félnek arra, hogyan befolyásolják majd a gaz­dasági eredményeket az év vé­gén. Természetesen a nyereség- részesedés kifizetése is kérdéses. Sokan kérdezik, miért kell a több száz becsületes dolgozónak né­hány ember miatt szenvednie és tulajdonképpen ki is a felelős az egészért. Nehéz a válaszadás. Végleges választ csak az az elemzés adhat majd, amelyen a második városkerületi pártbizottság elnök­ségének határozata alapján már dolgoznak. Mit tudunk már ma is? Nem titok, hogy Viktor Mrkva, a Zdroj 10-02-es üzemének igaz­gatója és Alžbeta Korbelová, a ká­der- és személyzeti osztály veze­tője az idei komplex értékelések eredményei alapján csak novem­ber elsejéig tölti be hivatalát. Mrkva elvtárs beszélgetésünk so­rán nem tagadta felelősségét:- A beosztásommal jár, hiába vé­dekeznék azzal, hogy a vezetői munkakört betöltő emberek min­den követelménynek megfeleltek és jó eredményeikkel megnyerték munkatársaik bizalmát. Nem gon­doltuk, hogy ilyesmi megtörténhet- mondotta. Hasonlóan vélekedett Alžbeta Korbelová, nem tagadta felhábo­rodását és sajnálkozását sem. A rendkívül összetett káderhely­zettel, a munkaerőhiánnyal, az alacsony bérekkel és az ebből eredő aránytalan munkaeróván- dorlással, valamint más problé­mákkal érvelt. František Bruck- mayer a Bratislavai Zdroj Vállalat igazgatója a káderváltozások szükségszerűségét a kádermunka hiányosságaival, az igazgató hi­bás döntéseivel, az üzem vezetői­nek alacsony szakképzettségi szintjével indokolta. így tehát a döntés nincs közvetlen össze­függésben a bűncselekménnyel. Gyors fejlődés, de... További kérdések is felmerül­nek, ha részletesebben megis­merjük ennek az üzemnek a mun­káját, amely több mint 2 ezer al­kalmazottjával az egész tröszt leg­nagyobb üzeme. A 7. ötéves terv­időszakban az üzem gyorsan fej­lődött Petržalka építésével össze­függésben. Míg 1980-ban csak 14 ezer négyzetméternyi eladóterü­lettel rendelkeztek, 1985-ben már 20,5 ezer négyzetméterrel és az idén már csaknem 22 ezerrel. Igaz, hogy a megszüntetett kisüz- letek alkalmazottait átcsoportosít­hatták, de a gyors fejlődés során munkaerőik száma csak minimáli­san növekedett. Alžbeta Korbelová szerint a leg­több bajt a szakmunkástanulók át­gondolatlan toborzása okozza. A tanulók csaknem háromnegye­de a Közép-szlovákiai kerületből jön. A következmény - a lányok alig melegednek meg munkahelyükön, hazamennek. Ehhez még hozzá­járul a szakmunkásképző intézet nem megfelelő tanterve, továbbá az a tény, hogy a népgazdasá­gunk ágazatai közül a statisztika szerint a kereskedelemben van­nak a legalacsonyabb bérek. Az üzemben évente mintegy 300 dol­gozó cserélődik, 150 nő van anya­sági szabadságon és ha valaki ellátogat az üzem káder- és sze­mélyzeti osztályának szűk iroda- helyiségeibe, könnyen megállapít­hatja, hogy az ott dolgozók aligha tudnak többet csinálni, mint írás­beli kimutatásokat készíteni az al­kalmazottakról. Nincs idejük arra, hogy közelebbről megismerjék őket. Az egyes munkahelyek távol esnek egymástól, s így az embe­rek sokszor nem is ismerik egy­mást. Ervín Krajčík, a pártalap­szervezet elnökének szavai sze­rint ez gondot okoz a pártszerve­zetnek is. A tagok egyhatoda évente cserélődik és sokan közü­lük csak havonta egyszer, a párt- gyűlésen találkoznak. - Mindig hangsúlyoztam, senki sem hasz­nálhatja a párttagsági igazolvá­nyát iparengedélyként - mondotta Ervín Krajčík. - Sajnos beigazoló­dott, hogy egyesek közülünk csak párttagok voltak és nem kommu­nisták. Tény, hogy a pártbizottság tagjai közül sem tudta senki, mi tör­ténik. Valamennyi törvénysértő jó hírnévnek örvendett, többen közü­lük kitüntetéseket kaptak jó mun­kájukért. Nem ismertük kollégánk, Štefan Sýkora főraktárosnak, a pártbizottság tagjának igazi ar­cát sem. Mindnyájan nagyon spó­rolós embernek tartottuk... Mindig sok munkánk volt a terv teljesíté­sével, gondjaink megoldásával kapcsolatban, nem győzünk min­dent. Az említett pártgyűlésen is nyil­vánvalóvá vált, hogy az üzem szükségletei nincsenek arányban a feladatok teljesítésének reális lehetőségeivel. Rudolf Kováč, a gazdasági egység vezetője fel­hívta a figyelmet erre. Új üzlet nyílik a Cíhovsky utcában, további ötven emberre van szükség. A helyzet csak úgy oldható meg, ha más üzletekből helyeznek át embereket, ami természetesen negatív következményekkel jár. Jövőre a terv szerint további 3 ezer négyzetméternyi eladóteret kapnak. Az új üzletekbe további 225 ember kell. Honnan nyerik meg őket? Jozef Turčan igazgató- helyettes is megerősítette: - A jö­vő évi helyzetünk olyannyira vál­ságosnak mutatkozik, hogy aligha tudjuk saját erőnkből megoldani. Milyen gazdálkodás ez? A helyzetet nem dramatizáljuk. Ezzel František Bruckmayer is egyetértett. Ismeri a szállítókkal kapcsolatos problémákat is, a vi­tában a felszólalók kétharmada ezekkel foglalkozott. „Adjatok árut, szervezzéket meg a folyama­tos szállítást, és mi teljesítjük a tervet!" így foglalható össze rö­viden az ilyen felszólalások tartal­ma. Régi nóta... František Jaroš, és Milan Novák üzletvezetők több kollégájukkal együtt úgy véleked­nek, hogy a szállítók, főleg a hen­tesek, tejesek és pékek továbbra is azt csinálják, amit akarnak. A hi­ányos szállítmányok, a rendszer­telen szállítás, a rossz minőségű áru nagymértékben befolyásolja az üzem gazdálkodását. Tavaly csupán ebben az üzem­ben 559 ezer korona értékű ke­nyér ment kárba. 1986 első felé­ben a veszteség csaknem félmillió korona volt. Három év alatt a szét­folyt tej és más tejtermékek csak­nem egymillió korona kárt okoz­tak. És a döntőbírósági perek többségét a kereskedelem el­veszti. A károkat még növeli a romlott áru miatt keletkezett veszteség, csupán azért, mert az árut nem volt hol raktározni. - A raktárhiány a legnagyobb gondunk. Ezen a té­ren egész Szlovákiában Bratisla­vában a legrosszabb a helyzet - je­gyezte meg František Bruckmayer. - A három bratislavai üzem közül pedig mi vagyunk a legkedvezőt­lenebb helyzetben. Végül egy kérdés Nem foglalkozhatunk most az­zal, mit tett az üzem eddig, hogy Bratislavában megfelelő területet szerezzen a raktárok építéséhez. A tervek megvalósítását hol a pénz hiánya, hol pedig a mező- gazdasági földterületek felhaszná­lásának tilalma akadályozta meg. Tény, hogy a most épülő raktárok sem szüntetik meg a gondokat. Az üzem szervezeti felépítése is vál­toztatásokra szorul. Számítások szerint az eladótér és a raktártér közti aránytalanság egyre mélyül. Látszatra ezek a vállalati, üzemi problémák nem függnek össze a bratislavai üzletvezetők eseté­vel. Az összefüggés nem közvet­len, hiszen a bűnösöket felelős­ségre vonják, a pártalapszervezet pedig teljes mértékben elhatárolja magát azoktól a tagoktól, akik visszaéltek a beléjük helyezett biza­lommal. Ez szükségszerű, helyes megoldás volt. Az okokat röviden így foglalhatjuk össze: az irányító és kádermunka csődje. A felettes szerveknek azonban fel kell tárni­uk a mélyebb összefüggéseket is. Szerintünk ugyanis Bratislava, az SZSZK fővárosa kereskedelmi há­lózatának fejlesztésében sok min­dent elhanyagoltak. Ha a felelős vezetők őszintén fel akarják tárni a gondokat, válaszolniuk kell erre a kérdésre is: ez a bűncselekmény oka-e a Zdroj 10-02-es üzeme mai helyzetének, vagy pedig ami kialakult, az ennek a helyzetnek a következménye? PETER ONDERA Egyenrangú partnerek BESZÉLGETÉS A NÉPBÍRÁK SZEREPÉRŐL JOGRENDÜNKBEN Népbírák. Igazságügyünk egyik alapvető jogi intézménye, szocialista demokratizmusának legjelentősebb megnyilvánulása. Több évtizedes múltjuk bizonyítja már, hogy részvételük a bírósági eljárásban és döntéshozatalban fontos politikai előfeltétele az igazságos, osztály­szemléletű és egyben eredményesen nevelő joggyakorlásnak, a társa­dalomellenes jelenségek megelőzésének, illetve elmarasztalásának. Az ezzel összefüggő kérdésekről beszélgettünk dr. Július Urbannal, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járásbíróság elnökével. Ezt a posztot ugyan csak másfél éve tölti be, de másfél évtizedes helybeli tanácselnöki tapasztalata bőségesen elegendő ahhoz, hogy a témát minden vonatkozásában tüzetesen ismerje.- Milyen tekintetben nyilvánul, nyilvánulhat meg a végeredmény­ben laikus népbírák szerepe a ta­nácsi döntésekben? - tesszük fel az első kérdést. A válasz nem késik: - Főképp a tényállás meg­állapításában, nevezetesen a visszás társadalmi jelenségek okainak feltárásában. Persze nem rendelkeznek jogi képesítéssel, vi­szont e testület tagjaiként az élet különböző területein, különféle hi­vatásokban - közgazdászokként, ellenőrökként, mesterekként, tech­nikusokként, nevelőkként, stb. - oly sok tapasztalatra tesznek szert, hogy mindenképpen segít­ségére lehetnek és többnyire van­nak is a hivatásos bíráknak fele­lősségteljes tisztük ellátásában. Mégpedig egyenrangú partner­ként. Ezt éppen annak köszönhe­tik, hogy kezüket ott tarthatják az élet érverésén. S ezt a helyzetüket csak szilárdítja, hogy minden egyes ügy letárgyalása előtt írás­ban és szóban konkrét tájékozta­tást is kapnak a szenátus elnö­kétől.- Nyilván rendkívül fontos a népbírák cselekvő részvétele a joggyakorlás e láncszemében, de feltételezem, nem kevésbé je­lentős abban is, hogy lehetőleg kevesebben és ritkábban álljanak hadilábon a törvénnyel...- Ez így van. Szerepüket a megelőzésben legalább ennyire jelentősnek tekintjük. Itt kiváltképp érvényesíthetik élet-, munka- és hivatásbeli tapasztalataikat, vala­mint a menet közben szerzett jogi ismereteiket is. Munkahelyükön, a községekben, a dolgozók köré­ben számtalan alkalmuk nyílik a nevelő munkára. Különben ezt nekik csakúgy, mint a hivatásos bíráknak feladatul is adják törvé­nyeink. Ennek a munkának termé­szetesen igen sok a formája. Egyebek között sokat nyom a lat­ban a személyes példaadás is. S bőségesen nyújtanak ehhez al­kalmat a munkahelyeken, a köz­ségekben rendezett akciók, a párt- és a tömegszervezeti gyű­lések, a nemzeti bizottságok, a népi ellenőrzési szervek ülései, hogy csak néhányat említsek a sok közül. Igaz, az érem másik oldala, hogy ezzel a lehetőséggel nem minden népbíró él és nem minden alkalommal.- Ez év elején járásukban is további négy esztendős megbíza­tási időszakra megválasztották a népbírákat. Milyen az összeté­telük?- Százharmincöt népbíránk van, s az említett választás óta kereken az egynegyedük új. A megújulást természetesen szükségessé teszi egyrészt az idő múlása, a korosodás, de másrészt az az igény is, hogy szüntelenül javítsunk az összetételen. A testü­letnek mintegy a fele nő. S hadd jegyezzem meg, hogy tapasztala­taink szerint főleg a termelésben dolgozó fiatalabb női népbírák bi­zonyulnak aktívaknak. Persze nem­csak ők. Népbíráink általában vi­szonylag fiatalok, átlagos életko­ruk negyven év körüli. A legtöbben - munkások, majd - járásunk jelle­gének megfelelően - a mezőgaz­dasági dolgozók következnek, s a hátralevő egyharmadot az ér­telmiségiek, illetve az egyéb hiva- tásúak teszik ki. Szakismereteik gyarapítására évente kétszer egy­napos oktatást szervezünk. Igaz, ez nem túl sok, de elméleti isme­reteik a gyakorlatban is gazdagod­nak. Persze, igen sok függ a hoz­záállásuktól is. Ugyanakkor mun­kásságuk társadalmi hatékonysá­gát céltudatosan igyekszünk nö­velni azzal, hogy a tanácsok mun­kájába történő besorolásuknál dif­ferenciáltan tekintetbe vesszük nemcsak rátermettségüket, felké­szültségüket, hanem a lehetősé­geiket is.- Tudomásom szerint a Szlo­vák Szocialista Köztársaság Igaz­ságügyminisztériuma közvetlenül a népbírák idei választása előtt irányelveket dolgozott és adott ki a népbírákkal való foglalkozást il­letően. Mi ennek a lényege és mit vár ettől az útmutató dokumen­tumtól?- Tizenöt oldalas anyagról lé­vén szó, nincs lehetőség a részle­tes ismertetésre. Annyit azonban általánosítva megállapíthatok, hogy ezek az irányelvek nagyon konkrétan, pontosan és lényegre törően állapítják meg a népbírák tevékenysége tökéletesítésének legfontosabb tennivalóit. Meggyő­ződésem szerint gyakorlattá váltá­suk jelentős minőségi javulást idéz elő demokratikus joggyakorlásunk e fontos területén. GÁLY IVÁN A 28. Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron aranyérmet nyert a Ledeč nad Sázavou-i Kovofiniš vállalat és az Érsekújvári (Nové Zámky) Szerszám- ipari Kutatóintézet programozható fémbevonat-készítő automatája. Az említett kutatóintézet meghatározó mértékben járult hozzá a gép legfon­tosabb részének a kifejlesztéséhez. A képen balról: Vincent Bakalár technológus, Mikuláš Kuruc szerszámkészítő és Ján Farkaš művezető a berendezés beállítását beszéli meg. (Vlastimir Andor felvétele - ČSTK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom