Új Szó, 1986. szeptember (39. évfolyam, 205-230. szám)

1986-09-05 / 209. szám, péntek

A legfontosabb láncszem KOMMENTÁLJUK -------­Li citálás nélkül is lehet... Az egy évvel ezelőtti Nyitrai (Nitra) Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállításnak volt egy érdekes, a földműves- szövetkezetek és az állami gazdaságok képviselői által hasznosnak tartott rendezvénye - a Bratislavai Állami Törzstenyésztő Vállalat vezérigazgatóságának rendezésében megtartott aukciós tenyészállatvásár. Mint ismeretes, a legfejlettebb szlovákiai és csehországi állattenyésztő mezőgazdasági vállalatok az országos sereg­szemlén minden évben felvonultatják a legjobb termelékeny­ségi mutatókat elérő tenyészállataikat. A bemutatott állatok tulajdonságait szakemberekből álló zsűri értékeli, és az elismerésre legérdemesebb tenyészállatokat nagydíjjal, arany-, ezüst- és bronzéremmel jutalmazza. Nos, a múlt évi árverés során többek között ezek az állatok cseréltek gazdát. Az árverésre összesen hetvenhárom tenyészállatot vezettek fel, melyek közül hetven jó áron talált vevőre. E látványosságnak számos szemlélője akadt, és a rendez­vényt sokan a kiállítás fénypontjaként emlegették. Persze, annak idején a kezdeményezést nem csupán különlegessége és a tömegeket vonzó látványossága miatt üdvözöltük. Nagyra értékeltük, hogy a védnök törzstenyésztó vállalat végre ilyen rendezvény megszervezésére is vállalkozott, s ezzel az állattenyésztési ágazat tervszerű fejlesztésén munkálkodó mezőgazdasági vállalatoknak újabb lehetőséget kínált elképzeléseik megvalósításához nélkülözhetetlen, igen kiváló tenyészállatok beszerzésére. Az elsó rendezvény sikerén felbuzdulva elhatározták, hogy az országos mezőgazdasági kiállításon ezentúl minden4 alkalommal megrendezik az aukciós tenyészállatvásárt. Az idei bemutatóra úgy készültek, hogy nem csupán egy, hanem összesen öt alkalommal rendeznek árverést, külön-külön a sertések, a lovak, a juhok és a hazai, illetve a legjobb külföldi tejtermelő szarvasmarhafajták értékesítésére. Nagy volt a készülődés, ámde a látványosság elmaradt, mert a Szlovák Árhivatal illetékesei még emlékeztek arra, hogy tavaly néhány tenyészállat aránytalanul magas áron kelt el, ezért nem adták meg az engedélyt. Ha belegondolunk, hogy egyes mezőgazdasági vállalatok felelőtlenül licitáló képvise­lői a tényleges értéknek két-háromszorosára vagy akár többszörösére is felverhetik egy-egy tenyészállat árát, akkor csak helyeselnünk lehet az árhivatal döntését, hiszen így az árverés a vásárolni kényszerülő gazdaságokra mindenkép­pen fölösleges terhet ró, másokat pedig a megérdemeltnél aránytalanul nagyobb jövedelemhez juttat. Ha ennek a töme­geket csábító látványosság betiltása árán elejét vettük, akkor az engedély megtagadása helyes döntés volt. Más lapra tartozik, hogy korábban is megszülethetett volna, ugyanis a rendezők néhány nappal a kiállítás megnyitása előtt az aukciós tenyészállatvásárt még a legfontosabb, és várhatóan legnagyobb érdeklődést keltő kísérő rendezvények sorában emlegették. Nos, a látványosság ezúttal elmaradt, de a vásárlási szándékkal érkező mezőgazdasági vállalatoknak mégsem kellett üres kézzel távozniuk. A felvezetéssel egybekapcsolt állatvásáron a tényleges tenyésztulajdonságok alapján meg­állapított áron vásárolhatták meg az élenjáró szlovákiai és csehországi mezőgazdasági vállalatok által bemutatott tenyészállatokat. A tenyésztők ezúttal összesen 319 szarvas- marhát, 190 sertést, 108 juhot és 25 mént vezettek fel, tehát volt miből választaniuk az érdeklődő gazdaságoknak. A bemutatott állatok közül csaknem mind új gazdára talált, ami egyértelműen azt igazolja, hogy mezőgazdasági vállala­taink minden lehetőséget megragadnak annak érdekében, hogy az állattenyésztési ágazatban is megteremtsék az egyre igényesebb feladatok teljesítésének feltételeit. Számtalan példa igazolja, hogy az egyelőre szerényebb eredményt felmutató szövetkezetek és állami gazdaságok igyekeznek a náluknál jobbak nyomába eredni, a mai élenjárók pedig az állatállomány minőségi összetételének javításával, az egyedi termelékenységi mutatók fokozásával szeretnék megőrizni és megszilárdítani vezető szerepüket. Törekvésüket az Agrokomplex országos mezőgazdasági kiállításon megren­dezett tenyészállatvásár hatékonyan támogatta. Talán még jobban és előnyösebben is, mint a tavalyi árverésen. KÁDEK GÁBOR A CSKP XVII. kongresszusán kitűzött irányvonal mindenki szá­mára egyértelmű: meg kell gyorsí­tani a gazdasági, szociális és társadalmi fejlődést hazánkban. A határozatok minden népgazda­sági ágra, valamint társadalmi és államigazgatási szervre és szer­vezetre vonatkoznak. Megvalósításukban fontos sze­rep jut a nemzeti bizottságoknak. Munkájuk során mindig fel kell tudniuk ismerni, mi a lényeges, a meghatározó, és a stratégiai célok eléréséhez meg kell terem­teniük a megfelelő feltételeket: javítaniuk kell a választott szervek, bizottságok és aktívák munkáját, biztosítaniuk a szolgáltatások za­vartalanságát, beleértve a közle­kedését is, az utcák, terek tiszta­ságát, s egyéb fontos feladatokat kell ellátniuk. ,,A nemzeti bizottsá­gok nagy felelősséget viselnek a közrendért, valamint a környezet alakításáért és védelméért is, egy­szóval a jobb körülmények kialakí­tásáért“ - hangsúlyozta a XVII. pártkongresszus. Nem könnyű, de mindenképpen meg kell felelniük a követelmé­nyeknek. A feladataikat illető alap- koncepciót a Nemzeti Front vá­lasztási programjai tartalmazzák. Emellett azonban saját maguknak is elemezniük kell a körülménye­ket, s az eredmények és a hiá­nyosságok számbavétele után va­lós képet kell kialakítaniuk a hely­zetről, Csak így tehetnek megfele­lő intézkedéseket. A cél világos: minél nagyobb mértékben, az ed­digieknél jobban elő kell segíteni­ük az illetékességi körükbe tartozó területegység általános gazdasági és társadalmi fejlődését, folyama­tosan követniük a körülmények alakulását, amelyek közepette dolgoznak, s úgy alakítani őket, hogy megfeleljenek a célszerűség és a hatékonyság követelményei­nek. Természetesen az adott le­hetőségeket is szem előtt kell tartaniuk. Mindez azonban nem egysze­rű: a feladatok között fontossági sorrend van, és mindenütt mások a körülmények. A legfontosabbak azonban ugyanazok. Közéjük tar­tozik többek között a környezet alakítása és védelme. A nemzeti bizottságokra nem kis feladat há­rul ezen a téren: nekik kell össze­hangolniuk a vállalatok, szerveze­tek munkáját, társítani eszközei­ket. A törekvések célja a falvak­városok külalakjának a szebbé Jó munkát végeznek (ČSTK) - A Szovjetunióbeli Krivoj Rogban, Bogorodcsaniban, Ungvárott (Uzsgorod) és más helyeken, a KGST integrációs építkezésein a kelet-szlo­vákiai építőipari vállalatok is aktívan tevékenykednek. Dolinszkaja városka közelében több száz NDK-beli, román, magyar és szovjet szakember és szakmunkás tevékenykedik a Krivoj Rog-i vasérc kitermelő- és feldolgozó kombinát épít­kezésein, itt öregbítik építőiparunk jó hírnevét a Kassai (Košice) Kohóépító- vállalat dolgozói, akik ezekben a na­pokban a brnói Priemstav vállalatnak segítenek az 1200 csehszlovákiai dol­gozó elszállásolására alkalmas kapa­citások és a felvonulási épületek építé­sében. A Kassai Ipari Beruházási Intézet tudományos-múszaki fejleszté­sének eredményeképpen megkezdték az új termelőobjektum építését, s az idén 1700 betoncölöpöt vernek le. A Kassai Mélyépítő Vállalat az idén a bratislavai Hidrostav alvállalkozója­ként a Haladás szovjet gázvezeték építkezésén végez munkát. A 4600 kilométer hosszú vezetékből ez a vál­lalat a Kárpátok masszívumában egy 30 kilométeres szakaszt épít meg az Ivano-frankovszki területen lévő Dolina és Viskov városok környékén, s továb­bi 30 kilométer sík területen Bogorod- csaninál. Ungvárott nagyra értékelik a szovjet megrendelők a kelet-szlová­kiai magasépítő vállalatok által a Szo­juz gáztávvezeték melletti Turbogaz központi javítóüzem dolgozói számára épített lakások kiváló minőségét. A Mi- chalovcei Magasépítő Vállalat dolgozói a tervezett 496-ból eddig 264 lakást adtak át, s a többi lakás átadására is november végéig sor kerül, vagyis fél évvel a határidő előtt. Építőipari dolgo­zóink kiváló teljesítményeiről tanús­kodnak a Poprádi Magasépítő Vállalat Krivoj Rogban és Kamisinben elért eredményei is. tétele, a rendnek és az épületek karbantartásának a folyamatos biztosítása. Az említettekhez min­den rendelkezésükre álló eszközt fel kell használniuk. Környezetvé­delmi létesítményeket kell építtet­niük, meg kell előzniük a víz és a levegő további szennyeződését, azaz jobb viszonyt kell kialakítani­uk az ember és a természet között. Fontos feladat hárul a közvetle­nül a nemzeti bizottságok által irányított vállalatokra, mindeneke­lőtt a műszaki szolgáltatásokat nyújtókra. Ezek gondoskodnak a köztisztaságról, tartják rendben a zöldövezeti területeket, tartják karban a közvilágítást, hozzájuk tartozik a helyi tömegközlekedés, a hulladék elszállítása és egye­bek. Az említettek mindennapi rutinfeladatok, de fontosak, és nem könnyű megfelelően eleget tenni nekik: hisz a városokban a háztartási hulladék mennyisége mértani haladványszerűen nő. Olomoucban 1975-ben 180 ezer, öt évvel később pedig már csak­nem 390 ezer köbméter volt. A helyzetet nem csupán Olomouc­ban nehezíti, hogy nincs elég hulladékszállító autó, és hogy hul­ladéktárolókból is többre volna szükség. A szemét megsemmisí­tése is problémát jelent. Egyes járásokban megsokszo­rozza a gondokat a szolgáltatások szerkezetének az átgondolatlan­sága és a rossz szervezés. Járási szinten történik az irányításuk annak ellenére, hogy a helyi körül­mények között, a helyi szükségle­teknek megfelelően kell végezniük munkájukat. Tehát a helyi nemzeti bizottságok hatáskörébe kellene tartozniuk: ez volna a logikus, és hatásosnak is bizonyult sok esetben. Csakhogy a Cseh Szocialista Köztársaságban azoknak a nem­zeti bizottságoknak, amelyeket a második kategóriában tartanak nyilván - vagyis amelyek a na­gyobb, több mint 10 ezer lakosú településeket irányítják - csaknem harmadához nem tartozik saját szolgáltatóvállalat, amely az emlí­tett munkákat végezné. Ezenkívül sok a fölösleges bonyodalom, s nehézkesen, körülményesen és kevéssé hatékonyan folyik a köz­vagyon kezelése. Frenštál pod Radhoštémben - a nemzeti bizottság a második kategóriába tartozik, s a város minden eddiginél gyorsabb ütem­ben fejlődik - a 70-es években létesítettek szolgáltatóipari válla­latot. Alkalmazottainak a száma 40 körül volt, és jól el volt látva műszaki eszközökkel. Feladatá­nak eleget is tudott tenni. Mégis összevonták a járás hasonló válla­lataival, így jött létre a járási szolgáltatóipari vállalat. Székhelye Nový Jičínben van, Frenštál pod Radhoštémben csupán helyi üzemegysége működik. A helyzet gyorsan megváltozott. Az élénk A cukorbetegség (latinul Diabe­tes mellitus) hazánkban és az egész világon nagyon elterjedt kór. Gyakorisága az utóbbi évtize­dekben jelentősen megnöveke­dett. Ez több környezeti, életviteli változás következménye. Elterje­désében szerepet játszik a meg­hosszabbodott átlagéletkor, a cse­csemőhalálozás csökkenése, a helytelen életmód, a túltáplált- ság, a kevés testmozgás stb. Hazánk lakosságának 2,5 száza­léka szenved cukorbetegségben, így a diabetes a leggyakoribb betegségek közé tartozik. A fel­nőtteket és gyermekeket egyaránt érinti. Sajnos az utóbbi időben éppen a gyermekek körében egy­re nagyobb gyakorisággal fordul elő. A legtöbb beteg azonban a 60-70 évesek közül kerül ki. Társadalmunk nagy figyelmet szentel a diabetes problémájának. Ennek eredményeként megszüle­tett egy konkrét program, melynek célja a cukorbetegség korai felis­merése, a betegek kiválasztása, a rendszeres ellenórzővizsgálatok elvégzése éá a gyógyítás. Minden cukorbetegét lakhelye szerint nyil­turistaforgalmú városban közszol­gáltatásokat nyújtó vállalat dolgo­zóinak a száma csökkent, gép­parkjának egy részét pedig áthe­lyezték máshová. Jöttek is a gon­dok, nem is kevés. Problémát jelent a zöldövezet gondozása és a közvilágítás karbantartása, a jár­dák időnként esedékes javítása, és sorolhatnánk tovább. Egyet mindenképpen leszögezhetünk. Az összevonás egy olyan város esetében, ahol nagy az idegenfor­galom, ahol nagy építkezések folynak, nem volt célszerű. A járási székhelyről történő irányítással a vállalat nem tudta megfelelően ellátni a feladatát. Ennek sok oka van, következményeivel pedig lépten-nyomon találkozunk. A vá­rosi nemzeti bizottság fontos esz­közt veszített el, és vele együtt jó lehetőséget a város fejlődésének az előmozdítására. ,,A városi és a helyi nemzeti bizottságok nem bővítették eléggé anyagi és műszaki bázisukat, és nem használták ki megfelelően a költségvetési eszközöket, anyagforrásokat, valamint a helyi lehetőségeket a lakáskörülmé­nyek, a közlekedés, az ifjúságról való gondoskodás, az egészség- ügyi szolgáltatások, a környezet- védelem és a köztisztaság javítá­sára“ - olvashatjuk ebben az összefüggésben a CSKP KB által a XVI. pártkongresszus határoza­tainak a teljesítéséről készített jelentésben. Új megbízatási időszak kezdő­dött a nemzeti bizottságok képvi­selői számára. Az állampolgárok bizalmat szavaztak azoknak a je­lölteknek, akik a választási gyűlé­seken ismertették az 1990-ig ter­jedő időszakra szóló terveket. Ezek a Nemzeti Front programját képezik, ezért teljesítésük minden állampolgár ügye. A programot az újjáválasztott nemzeti bizottságok alakuló ülésükön hagyták jóvá, s foglalkoztak azzal is, milyen módszerekkel lehet megvalósítani őket a gyakorlatban, hogyan lehet elérni a kitúzött célokat. A követ­keztetés az volt, hogy a feladatok nagyok, de teljesíthetők. Ezzel az állásfoglalással a közvélemény is azonosult: támogatja a CSKP XVII. kongresszusán jóváhagyott, a gazdasági, társadalmi és szoci­ális fejlődés meggyorsítását kitűző irányvonalat. Az emberek tetteikkel szeretnék előmozdítani a sikert. Ki akarják küszöbölni a hiányosságokat, megváltoztatni a módszereket, és mindent eltávolítani az útból, ami akadályozza a gyorsabb haladást. Lakosságunk lelkesedése fontos erőforrás, s megfelelően ki kell használni. Mindenekelőtt a legfon­tosabb feladatokra kell irányítani a figyelmet. Lenin szavaival: „... minden helyzetben meg kell találni a láncnak azt a szemét, amelyet teljes erővel kell megragadni, hogy tartson a lánc“. OLDŔICH BÍLOVSKÝ vántart kezelőorvosa, valamint egy speciális cukorbetegséggel foglalkozó tanácsadó. A beteg a tanácsadóba jár ellenőrzésekre, ahol a diabetológus szakorvostól tanácsokat kap az életvitelre, ma­gára a betegségre és annak szö­vődményeire vonatkozóan. A cukorbetegségre jellemző a cukoranyagcsere állandó zava­ra, aminek következménye a vér­cukor szintjének emelkedése. Egyidejűleg változások állnak be a fehérje-, zsír- és glikoprotein- anyagcserében is. A diabetes ke­letkezésének, kialakulásának alapfeltétele az inzulin elválasztá­sának teljes vagy viszonylagos elégtelensége. Az inzulint a has­nyálmirigy úgynevezett Langer- hans szigeteinek bizonyos sejtjei állítják elő, hogy a vérbe jutva közvetítse, segítse a vérben lévő cukor felhasználását a szövetek­ben. Következésképpen az inzulin nagyobb hiánya esetén a sejtek képtelenek kihasználni működé­sükhöz a vérben lévő cukrot, és energiaszükségletüket kénytele­nek a zsírokból fedezni. Az ilyen vegyi reakciónál azonban aceton és acetecetsav is keletkezik. Mi az oka, hogy a cukorbeteg hasnyálmyirigye kevesebb inzulint termel mint az egészséges embe­ré? Egyes kóros folyamatok (has­nyálmirigygyulladás vagy daga­nat) is tönkretehetik az inzulint elválasztó sejteket. Leggyakrab­ban (30-60 százalékban) azon­ban a cukorbetegség öröklódési hajlam következményeként alakul ki. A hibás gén hatását még bizonyos külső tényezők is befo­lyásolják: túltápláltság, elhízott­ság, helytelen életvitel stb. Az utóbbi időben a szakemberek bi­zonyos vírusos fertőzéseket is okolnak a betegség kialakulá­sáért. A cukorbetegség különböző tí­pusait ismerjük: 1) Inzulintól függő diabetes - legy- gyakoribb a fiatalok körében, és a betegek gyógyításánál szük­séges az inzulin állandó adago­lása. 2) Inzulintól nem függő diabetes- általában az 50-60 éveseknél fordul elő, akik gyakran elhízot­tak is. 3) Diabetes a terhesség folyamán- a terhességben megváltozott anyagcsere következménye, amely legtöbbször a terhesség után megszűnik. 4) Csökkent glukóztolerancia- jellemző rá a vércukor szintjé­nek a normális és kóros ha­tárértékek körüli ingadozása. A cukoranyagcsere súlyossá­gától függően a betegség tünetei különbözőek lehetnek. Előrehala­dott állapotban a beteg szomjazik, a megnövekedett vizeletelválasz­tás következtében sokat vizel és bőrviszketésre panaszkodik. Ke­vésbé gyakori tünetek az étvágy­talanság, fogyás, fáradékonyság, csökkent teljesítőképesség. Amennyiben a fent említett tüne­tekhez hányinger, hányás, álmos­ság is járul, biztos, hogy a beteg­ség nagyon komoly stádiumáról van szó, amely az úgynevezett diabetikus kómába (mély eszmé­letlenségbe) fejlődhet. Ezért az ilyen tünetek megjelenésénél a legrövidebb időben belül orvos­hoz kell fordulni, hogy egy komp­lett belgyógyászati kivizsgáláson essünk át. Minél korábbi ez az orvosi segítség, annál sikeresebb a gyógyítás is és a szövődmények kialakulásának veszélye is jóval kisebb. A cukorbetegség diagnosztizá­lása a beteg szubjektív panaszai, a kivizsgáláskor talált tünetek és laboratóriumi eredmények (vércu- korszint, cukorvizelés, aceton je­lenléte a vizeletben, kóros glukóz- tűrési teszt) alapján történik. Dr. JÁN KASL ORVOSI TANÁCSADÓ A cukorbetegség 1. ÚJ SZÚ 4 1986. IX. 5.

Next

/
Oldalképek
Tartalom